Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-12-21 / 117. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1905. novemb. 12 sen szóló kísérői eddigi választási rendszerünknek. Magyarországban a jelenlegi választói életkort (20 évet) betöltött férfiak száma : 4,322.940. Ebből választói joggal nem bir 3,352.119, a^az a férfinépességnek 77-5 százaléka! És 2,186 95 azoknak irni és olvasni tudó 20 éven felüli férfiaknak száma, akiknek ma nincs választói jogosultságuk. Egyes foglalkozási ágakat tekintve a földbirtokos osztályból nem választó 51 százalék, két holdon aluliakat hozzászámítva 54 és fél százalék, még rosszabb az iparosok helyzete. Itt 65 százalék van kizárva, valamivel kedvezőbb a kereskedők aránya, itt 44 százalék van kizárva. A választói jog kiterjesztése tehát nemcsak a munkások, hanem a polgári tár. sadalom érdekeit is közelről érinti A tapasztalat azt igazolja, hogy az . általános választói jog az elégedetlen társadalmi osztályok forradalmi törekvéseinek legjobb' ellenszere, valóságos biztosító szelepe a társadalomnak a falait feszítő erőszakos célzatok ellen. A legjogosultabb politikai törekvés is gyakorta erőszakos eszközökhöz folyamodik, ha minden áron kirekesztik a parlamentből, s viszont a forradalmi törekvés is törvényes formák között igyekszik érvényesülni, ha a parlamentben szóhoz juthat. Igy az általános választási jog az elégületlen társadalmi osztályok forradalmi törekvéseinek legjobb ellenszere. Az általános választói jog mellett szól továbbá az a kétségtelen tény, hogy vajmi nehéz találni olyan rendszert, mely helyébe volna tehető. A cenzus rendszere erre nem alkalmas, mert mint Bismarck mondta : minden cenzusban sok az önkény. Sajátos hazai viszonyaink mellett pedig a cenzus megtartásának még ujabb nehézsége az, hogy a választói jognak minden olyan kiterjesztése, mely a e^nzus leszállítására lenne alapítva, a magyar elemet a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe hozná. A választók jelenlegi számában a magyar faj 56-2 százalékot tesz ki, a földmíves osztályban a magyarság messze mögötte marad még az összes népességből a magyarságra eső aránynak is. Ebből következik, hogy minden olyan cenzus reform, mely a földmives osztályt nagyobb tömegekben juttatja választói joghoz, a magyarság százalékát megrontja és pedig annál inkább, minél lejebb szállunk a földadó cenzus megállapításánál. A statisztikai adatoí? azt mutatják, hogy a cenzus leszállítására alapitott választási reform mindenképpen gyöngítené a magyar állam nemzeti jellegét. De rosszabbodnék a magyar elem aránya akkor is, ha különös korlátozás nélkül minden 24 éves polgár felruháztatnék választói jogosultsággal, mert 3 millió 895.357 főnyi 24 éven felüli férfinépességből csak 51 7 százalék, azaz 2,015.355 magyar. Ezen szempontok vezetik a törvényjavaslatot, midőn a választói jogosultságot az irás olvasáshoz köti. A 3,895.357 főnyi 24 éven felüli férfinépességből ír és olvas 2,021.827. Ebből magyar 61'4 százalék. Ha tehát a választói jogot az irás-olvasáshoz kötjük, a magyar elem jelenlegi aránya nemcsak nem rontlik, hanem legalább egyelőre, amig a nemzetiségek a mostani arányban szerepelnek, az irni-olvasni tudók között tetemesen javul. Ezen megszorítás elvileg is leginkább igazolható, mert csak a teljesen műveletlen elemeket zárja ki a választói jogosultságból anélkül, hogy a népesség'zömének az alkotmányos ügyekre való befolyását csökkentené. Nézzük, miként alakulna a választói jog, ha azt a magyar irás-olvasáshoz kötnők ? Ezen reform az ország lakosságának igen nagy részére rendkívül nagy jogfosztással járna. Árvamegyében például a választók jelenlegi száma 10.873, a magyar irás és olvasás feltétele melett pedig a 18.876 főnyi huszonnégy éven felüli férfinépességből csak 190Ó szavazhatna. Krassó-Szörénymegyóben jelenleg a választók száma 24.697, a magyar irás-olvasás feltétele mellett pedig 'l 10.000 főnyi 24 éven felüli férfinépességből csak 12.000 kapna választói jogot. Foglalkozási ágak képviseletét illetőleg a statisztikából kiviláglik, hogy lényegesebb változás csak a munkásosztály javára áll be, mert ezen osztály jelenleg a választók között 6 százalékkal szerepel, a jövőben pedig 43'6 százalékkal fog szerepelni. A munkásválasztók száma 58.732-ről 1,144.601 főre emelkedik. Az indokolás befejezésében azt mondja: a magyar képviselőházban egy emberöltő óta sohasem aludt ki az általános választói jog eszméje s a hazának mindig tekintélyes része volt az, mely ébren tartotta, megvalósítását sürgette. Már 1872-ben terjesztettek be Irányi Dániel és társai egy törvényjavaslatot, mely az általános választói jogot, titkos szavazást és a választókerületeknek a nópassóg aránya szerinti igazságos felosztását követelte, ugyanakkor terjesztett be Schwarc Gyula egy másik javaslatot, mely a most beterjesztetthez nagyon hasonlóan, minden 20 éves, önálló, irni és olvasni tudó férfinak kívánta a választói jogot megadni. A régi törekvések megvalósítását akarja biztosítani a törvényjavaslat. választás, megyei és községi ügyek Csak a főispáni installáció hiányzik. Mivel pedig Krcsmárik János dr. legutolsó ós legelső nyilatkozata óta, amelyben annak az óhajának adott kifejezést, hogy az eskületételt a decemberi rendes közgyűlés keretében szeretné megtartani, — nem nyilatkozott, legalább tudomásunk szerint, nagyon valószínű, hogy az installáció izgalmai elmaradnak a csütörtöki közgyűlésről. Hisszük ezt annál is inkább, mert éppen lapunk tudósítója előtt jelentette ki a főispán, hogy megyójóvel szemben nem fog erőszakos rendszabályokhoz nyúlni, s eljárásában mindenkor az egyenes törvényesség fogja vezetni. Ám, nem lehetetlen, hogy a főispán ragaszkodni fog elhatározásához S hogy remélt esetben mik történnek, azt csak sejteni is bajos. De hogy akkor botrányos viharok várhatók, az több, mint bizonyos. A karácsony utáni közgyűlés legelső pontja külömben az alispáni jelentós a vármegye közállapotairól. Az alispáni jelentést a következőkben ismdrtetjük : Közegészségügy. A közegészségügy általában kedvezőtlen volt, de a mult év hasonló időszakához viszonyítottan mégis valamivel jobb, amennyiben, bár a hevenyragadós bajokban történt megbetegedések összes száma 80-al volt több, de ezekben a bajokban történt elhalálozások százaléka 4 %-al volt kevesebb. Mig ugyanis az 1904. évi szeptember hó 15-től egész 1904. évi november 30-ig terjedő időszak alatt hevenyfertőző bajokban beteg lett 728 egyén és meghalt 122, addig az 1905. évi szeptember hó 15-től egész 1005. évi november hó 30-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző bajban megbetegedett 808 és meghalt 103 egyén. A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegeA vármegye három hónapja. Alispáni jelentés. Békésvármegye törvényhatósága ez évben utolsó rendes közgyűlését mához egy hétre, csütörtökön délelőtt tartja meg. A kiadott tárgysorozaton 110 ügydarab szerepel, amelyeknek majdnem fele nagyjelentőségű kérdéseket foglal magában. Szerepel a napirenden poliiika, dett difteriában vörhenyben kanyaróban hasíhagymázban 276 vérhasban 1 szamárhurutban 10 54 ogy4n, 134 „ 303 „ meghalt 23 „ 19 12 „ ILJ „ 49 összes, megbet. 808 egyén, meghalt 103 Egy előző jelentésemben tett indít v'.ayom folytán a temetők és temetkezésekről szóló szabályrendelet tervezete elkészült ós a vármegyei egészségi egyesület véleményének megnyerése után a legközelebbi közgyűlésen tárgyalása alá jog kerülni. A vármegye közkórházáról ez alkalommal röviden csak azt jelezhetem, — Félretesszük, szótosztjuk ! — Nem fogadták el. — Emeljük el! — szólt a jegyző. — Gilt! — zúgott a kórus. A nagy csukaszát 21-el — aranyba — Babarcsi, a kántor rántotta be, ki is azt olvasatlanul sülyesztette be nadrágzsebében Mielőtt azonban Palival elvitorlázott volna, a kompániának odavetette a biztató igét: „jövünk !" Pali kollega szótlanul lepegett Babarcsi mellett. Rosszul ütött be a csendes . . . tisztára kifésültók. A kántor annál jobban csatázott, hencegett, néhanéha nagyot ütött nadrágja zsebére, hol a csukassza szerénykedett. — Letapostam a filiszteusokat . . . a sárba gázoltam! Hiába, aki mer, az nyer . . . Gyáva népnek nincs hazája! Hanem Palikám, — szólt a templom ajtóban — „hosszú kolbász, rövid prédikáció, tudod ? . .. mert várnak" — s azzal fel az orgonához. Két rövid vers, s a Pali pajtás imához, majd a prédikációhoz fogott. Mint a Duna medrében a viz, folyt a szent ige szakadattanul. Babarcsi már kétszer is megolvasta a csukasszát, de Salamon bölcsességének csak nem akart vége lenni. Á hívek is kezdték sokallani, mivelhogy délelőtt is bevettek már egy adagot. Néhányan már — tisztesség ide, tisztesség oda — szálingózni kezdjek kifelé. Babarcsi alig találta helyét az orgonánál, hol felkelt, hol leült ... a billentyűkre pászoltatta ujjait, de csak megint felvette. Egy ujabb negyedóra múlva az utolsó hivő is szedte-vette sátorfáját... Ekkor mondá a szónok: — Most pedig áttérek beszédem tulajdonképpeni tárgyára, mely öt főrészből áll . . . — Pali . . . Pali te! — hallatszott egy ijedt hang a kórusról — nincs már senki ... ne ögyön a . . . De a prédikátor nem reagált. — Nyomd a fújtatót — mordult fel hangosan Babarcsi — s kihúzta az összes regisztereket, belekapott egy szűkített hetedbe . . . Pali pajtás mosolyogva ment le a szószékről, s a legközelebbi ajtón ki, egérutat nyerve. Ki ijedt meg ? — Tiszteletes uram, az öreg Bödöné — jelentette a harangozó. — Az ördögb3 is — dörmögött a pap — hát ez már mindennap igy lesz ? No de most ráijesztek! S vette az imakönyvét, ment a templomba. Elónekeltetett a kántorral öt verset; felment a katedrába s összefogott öt imát; imádkozott nyolc órától fél tízig szakadatlanul. Közbe-közbe odapislantgatott az öregasszony felé: „sokalja már ?" De az csak mozdulatlanul nehezkedett a pad fölé. Kiment az öreg Bödőné, megvárta a papot a templom-ajtóban. Az Isten áldja meg a tiszteletes uramat, még ilyen kedvemre sohsem imádkoztam ki magamat. * Hatvan hektó. A mult tavaszon igen szép szőlőtermés ígérkezett a Kiskunságon. A szőlősgazdáknak ugyancsak mosolygóra vált az ábrázatjuk, amint saccolgatták a termést: Nekem ennyire van kilátásom . . . nekem meg ennyire . . . nekem nincs elég hordóm ... az én pincémbe meg nem fér bele . . Ez történt a szőlőkötözés táján. Soós uram — jó magyar szokás szerint — átnézett Gulyás szomszédjához megtudakolni, vájjon ott mennyire terjed ki az Isten áldása? Mindjárt az is volt az első szava a parolázás után : — No szomszéd, hogy áll a szőlő? Mit néz ki belőle? Mennyivel fölözi a tavalyi termést ? — A tavalyi termést ? Hm ! Az semmi. Tudja szomszéd, tavaly csak nyolc hekI tócska borom termett, hanem a mostani | . . . biz' az, ha Isten megengedi érnem, szüretelek vagy hatvan hektót úgy, mint egyet.. . Hatvan hektót biz' a szomszéd, hatvanat! — A mán szép . . . nagyon szép — mondá Soós uram. S még egy fél óra múlva is, amint hazafelé döcögött a nyaktörő sáros úton, a Gulyás szomszédja hatvan hektójáról monólogizált, félhalkan mondogatván : „biz a szép ... szép..." Úgy május vége felé egyszer csak megint bevetődött Soós uram az ő szomszédjához, s mivel éppan kapóra jött, hát csak megkérdó: — Hogy néz ki a pzőlő szomszéd ? — Biz az elhullajtotta egy keveset a virágzás alatt, nem igen lesz több borom harminc-negyven hektónál. — Az is szép még szomszéd uram. Julius vége felé a kánikullai melegekkel a kunsági szőlőket is meglepte a peronospora. Még akkor nem igen akartak az Isten ellen tenni semmiféle „ször"-rel. Soós uram alkalmilag csak megszólította azért a Gulyás szomszédját: — Dolgozik-e arra a kánikulla ? Hát az a feneroszpóra v.<n-e? Gulyás szomszéd csak a fejebubját vakargatta : — Vége már annak szomszéd, nem lesz nekem több borom tíz-tizenöt hektónál . . . — No még az is csak valami — felelt a flegmatikus Soós uram, csak mög lögyön, még az is szép . . . Már javában forrtak a borok, mikor Soós gazda megint csak a szomszédba vetődött. Egy-két meghányt-vetett napi esemény után kérdó: — Mennyi lett? . — Hja! szomszéd, biz én magam se tudom határozottam, — az egész csömöge ott van abba a három akós hordóba, a feleségem vett hozzá tegnap négy vékával ... s oszt még most sincs tele'. . . hogy az mint eddig, jelenleg is sok szenvedőnek nyújt segítséget. A folyó óv 11 első hónapjában összesen 3976 beteget vettek fel az intézetben, kiket 214,532 ápolási napon ápoltak; a felvételek száma 572-vel az ápolási napok, száma pedig 9,662-vel több, mint a mult év ugyanezen időszakában. Közbiztonság. A személybiztonság állapota szeptember, október ós november hónapokban általában k

: elégítő volt. A lefolyt 3 hónap alatt 36 személybiztonság elleni bűncselekményről jelentettek az első fokú hatóságokj a mely eseteknek legnagyobb részét könnyű testi sértéssel végződött verekedés képezi. A súlyosabb természetű balesetek száma az előző időszakhoz képest jelentékenyen kevesbedett ós az emiitett 3 hónap alatt 20 volt, a melyek közül 8 halállal végződött. Öngyilkosság 26 követtetett el, a melyek közül 23 halálos kimenetelű volt. A mult jelentésemben foglalt adatokhoz képest itt is kedvezőbbre fordultak a viszonyok. A vagyonbiztonság elleni bűncselekmények száma elég magas, a beérkezett jelentések szerint 144 volt. Az esetek túlnyomó része azonban kisebb értékű tárgyak, élelmicikkek eltolvajlásában állván, a téli idő közeledtével és a súlyos gazdasági óv dacára is vagyonbiztonságunk még mindig kielégítőnek mondható. — Nagyobb értékű lopás két esetben fordult elő, a mikor kóbor cigányok tanyákról lovakat loptak el. A tüzesetek száma 51 volt, a mely számból 36 szeptember hónapra esik, a mikor az állandó szárazság következtében főleg gazdasági terményekben okozott a tüz gyakori károkat. A vármegye társadalmi, egyesületi és politikai mozgalmi, inely utóbbiak iránt főleg az általános helyzetből kifolyólag élénkebb érdeklődés mutatkozik, a szigorú törvényesség keretén belül folytak le és közbiztonsági szempontból e tekintetben említésre méltó fel nem merült. Közgazdaság. Mezőgazdaság. Legutóbb kiadott jelentésem óta vármegyénk mezőgazdasági állapota nem változott, legfeljebb csak annyiban, hogy a kedvező őszi időjárás a nagy mennyiségben lehullott esőzéssel a gazdákra jótékonyan, a nagy szárazság következtében előállott szükség az élelmiszerekben a munkásokra nézve kedvezőtlenül érezteti hatását Régen nem volt alföldünkön az időjárás annyira kedvező, mint az idei őszön, a búzák elvetése, őszi bemunkálása a na ym uinyiségben lehullott csapadék következtében némi akadályokkal ugyan, de legtöbb helyen befejezést nyert, sőt a vetések oly kedvező fejlődést mutatnak, hogy a legszebb reményekre jogosítják a gazdákat. Nem így áll azonban a állattenyésztés terén. A feleltetés vármegyénk egészében igen sok gondot okoz, a takarmány hiány pótlása tekintetében olyan nehézségek mutatkoznak, melyek leküzdése képezi az gazdák legnehezebb feladatát, mert nem csak szénáról, de sok hetyen a törek szalma beszerzéséről is gondoskodniok kell, hogy állataikat kiteleltethessék, a mi nem csekély nehézséget okoz most, midőn a közel vidéken mindenütt hiány észlelhető e téren. Szól -ezután az alispán az inségbizottság műkönéséről, melyrő^l már részletes hiia lásSal voltunk. Munkás vi^z kielégítők, sőt ezen ipségukció követa tó' dolog az ézve kez ében nyugtatók. A vármegye állategészségügye oZcpi. 15-től dec. l-ig terjedő időben nem volt kedvezőtlen, mivel a fellépett ragadós állati betegségek kivétel nélkül csak szórványos jelleggel mutatkoztak ós folytak le. A ragadós betegségek által okozott kihullási yesztesóg fent jelzett idő alatt, a nagyobb hasznos líáKfólla-. tok között össí • 15 laftb, a kisebbek között ellenben , v.li betegségekkel, szemben, ulk intézkec vei azoli járvány 190 zat töbt tása eh nem vfllt -6. évi kc lényeges göf*dült a k ^háríthatók. hidak átépítési költségei fedezésének kérdése az ebben a tárgyban hozott határozatok ellen benyújtott felebbezések miatt nem volt véglegesen megoldható. Abban a kérdésben különben, hogy az ördögárki szeghalmi híd újjáépítése esetén a szeghalmi gőzmalmi híd nem volna-e felhagyható: akereskedelmi minisz. .őirányrehajnűndeddig