Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-11-12 / 106. szám

Békéscsaba, 1905. XXXII-ik évfolyam. I06-ik szám. Vasárnap, november 12. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Telefon-szám : 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐPIZETÉSI Din : F.gész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám : Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek' küldendők. A hircLtésí dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Mementó. Békéscsaba, nov. 11. A Fejérváry alkotmányos éra ke­serves világrajötte óta rákmódjára ha­ladunk a kibontakozás felé. Szaporán bábáskodik az ő alkotmánya torz­szülötteinek világrahozásában. Ennek érdekében a miniszterelnök sokat jár Bécsbe, haladó programot és pártot szül program és párt nélkül, a belügy­miniszter semmisít és tanácsjegyzők­ből|főispánokat nevez ki, a hadügy­miniszter aztán hamarosan csendőr­puskát nyom a csendőri utasítás korrigálásával az uj főispánok kezébe, a kultuszminiszter vallás alapitónak csap fel s igy továbk együttesen told­ják-foldják és mentik az alkotmányt, amelyet tönkre akar tenni a vármegyék segítségével a nemzet. Csak úgy nagyjában ezeket látjuk a mérleg egyik felében. A másikban a törvénykönyvek mel­let záptojások és feketesárgára festett konfetti bombák hevernek vegyesen íélreeső helyek kulcsával és vastag gorombaságok gyűjteményével. Láthatunk aztán még sok más egye­bet, amelyek mind a Fejérváry éra alkotmányának gyümölcsei. Magyarok ütik-verik, köpdösik, gyalázzák egy­.lást, mert az egyik Jakabot élteti, a másik Zoltánt. Az egyetem csarnokát vásári zaj veri föl. A kereskedő, az iparos, a gazdálkodó, a hivatolnok zsze kiélesedik a politikába és a hangja bereked a vitába. A kezével azonban legföljebb csak hadonász, esetleg üt, de keveset dolgozik. A leves, a hús, minden koszt politikai ízű, az asszony kötés helyett politikai fondorlatokat, sző, a katona cucilista újságot olvas, cs tömérdek sok egyebet lehet még 'átni, amely látnivalók mind az alkot­mányért történnek. Mert az alkotmányt meg kell menteni! Zúgja Pestmegye. Mert az alkotmány veszélyben van! harsogja Baranya. Mig aztán kisül, hogy az alkotmányt legkevésbbé se akarja megsemmisíteni Pestmegye, ezt vallja Baranya is és mégis szemközt állanak. Teljes a khaosz és haladunk lefelé a lejtőn. A türelmetlenség, az elkese­redés nőttön-nő, de azért a Jakabok is, a Zoltánok is bőszen rontanak előre. És mialatt bent az ország határán belül ez a tojástánc, ez a marakodó, koncleső, jellemtelen politika járja, a Kárpátokon túl, a hósivatagok földjén a viharzó ég vészes felhői mögül elő­tűnik a forradalom vérpiros napja, előragyognak a népszabadságnak ma még zavaros, de lehet, hogy holnap már aranytiszta sugarai, amelyek le­széditették trónjáról a minden oroszok hatalmas atyuskáját, az autokratizmus istenségének szentséges földi helytar­tóját, aki ma legszánandóbb teremtése az egész földkerekségnek. Szánandóbb a legnyomorultabb szegénynél, mert neki nincs hazája se. Oroszországban teljes elemében ki­tört a forradalom. A kancsukával rab­igába hajtott erők felszabadultak "és ellenállhatlanul maguk előtt röpítik az elkorhadt világ oszloptartóit. Megbu­kott a cárizmns, megbuktatta maga az ármádia, mely rabszolgája volt a ha­talomnak, megbuktatta a népakarat, amely hatalmasabb, felségesebb, impo­náióbb és ha kell, kegyetlenebb, vér­szomjasabb az autokratizmus őrjön­gőinél, megbuktatta az a rend, amely­nek hatalmába vetette minden hitét az elvakult abszolutizmus. Ez az ár feltartózhatlanul rohan előre. Nem lehet vele alkudozni sem részleges, sem teljes alkotmány árán se. Az elkésett alamizsna nem kell a forrada­lomnak, amely tudatában van győzelmé­nek, amely bár véres, de termékeny lesz. Mert a vérbe belefojtja a népjogok tipróit és helyükre állitja a szabadság, testvériség, egyenlőség apostolait. Ma még vértenger hullámzik az oroszok földjén, mely gyilkos ember­csordák halálkiáltásaitól, fegyverek dur­rogásától, ágyuk bömbölésétől vissz­hangzik és halottak ezreinek nyitott sírjánál városok lángjai égnek mécses­ként. Ma még teljes a borzalom ... Mert a cár, az ármádiájában, go­nosz tanácsosainak hatalmában elbiza­kodott autokrata gőg elkésett az al­kotmánynyal ... Valahol fönt, északon a hómezők országában sir Lear király guruló koronája után . . . Mementó ! . . . Hol a kibontakozás v A koalíció sajtójának egyik leg­hangadóbb organuma, a B. H. csütörtöki számában egy „előkelő szabadelvűpárti politikus" nyilatkozatát közli a helyzet­ről és a kibontakozás módjáról. A neve­zett lap szerint ez a politikus „utóbbi időben cselekvő szerepet nem játszott." A cikk feltűnést keltett, szerzőjéül né­melyek W e k e r 1 é t, mások Hegedűs Sándort sejtik. Nem értünk ug3'an mindenben egyet a politikussal, mégis tervét érdekessé­génél fogva és mert nem lehetetlen, hogy esetleg csakugyan alapjául fog szolgálni valami kibontakozási akciónak, — ami a lefolyt végtelen herce-hurca után óhajtandó volna is — a.következőkben ismertetjük : A helyzetet, — úgymond — sokkal veszedelmesebbnek látja, mint sokan gondolják. Hiu reménynek tartja, hogy a kormáuy a nemzeti felzúdulástól meg­retten és félreáll. A kormány feltétlenül választani fog és kétségtelenül a válasz­tásokkal függ össze a főispánok kine­vezése is. És ha most ezeket a főispá­nokat a megyék esetleg még az eddigiek­nél is súlyosabb inzultusokkal fogadják, igen valószínű, hogy Bécsben ezt úgy fogják felfogni, mint a királyi hatáskör sérelmét. És ekkor ínég ennél, a mainál is rosszabb kormány jön De feltéve, hogy a Fejerváry kor­mány eljut a választásokig: szinte két­ségtelen, hogy ebből a választásból győz­tesen a negy vennyolc kerül ki, a hatvan­hét pedig elbukik. Azonban semmi remény sincs arra, ho.2y a király, ki most is törhetetlenül ragaszkodik a hatvanhetes alaphoz, ez esetben _ is akceptálja a függetlenségi pártot. És ekkor talán évtizedekre belát­hatatlan jövő vár hazánkra. Hol van tehát a kibontakozás ? A jelenlegi kormánynál semmiesetre, mert ezt a szabadelvű párt is ép oly veszedelmesnek találja, mint a koalíció. Olyan programot kell tehát a legrö­videbb idő alatt összeállítani, mely a Hat­vanhét alapján biztosítja a teljes paritást Magyarország és Ausztria között. Da meg kell ezt csinálni nem a függetlenségi párt ellen, hanem azzal egyetértve, da a függetlenségi párt passzivitásával. Ren­geteg nagyok itt az akadályok, de más kibontakozás nincs A hatalmat ezen kormány kezéből csakis ilyen módon lehet kiragadni. A kezdő lépésnek azonban éppen a koalí­cióból kell kiindulnia. Ha arra hivatot­tak és első sorban Andrássy Gyula gróf veszi a kezébe a dolgokat, kell, hogy vállalkozása sikerrel járjon. Abban az esetben pedig, ha a ki­bontakozás még sokáig .késik s a kon­fliktus egyre súlyosbodik, a higgadt szemlélőnek okvetlenül látnia kell, hogy ez a hosszú, esetleg évekig tartó küz­delem szükségszerűen a" nemzetnek elgyengülésére, ellankadására vezet s végre is a békéért áhítozva, engedni leszünk kénytelenek. És ekkor hiheti-e bárki is, hogy újra megkapjuk a hatvan­hetes alapot, vagy éppen ennél jobbat? Egy a kibonlakozás tehát: hatvan. Békésmegyei Közlöny tárcaja. A s sebe ni szűcs*) Irta ; Radó Antal. Izebenben egy szűcs egész éltin át Csak egyre ködment, csak ködment csinált. De ebben vitte is valamire ' a szászok földjén jó volt a híre. Történt, hogy Bethlen Gábor fejedelem, Szebennek városában megjelen. Ahol van persze éljenriadal, Dicséri, áldja agg és fiatal. Hanémia szűcs bezzeg nem éljenez, Bár hallja : Bethlen milyen érdemes, Hogy egyesül benn 1 bölcsesség s tudás, lellemre is, jóságra is csudás. ' hogv a szomszédok váltig nyeggetik, A kifogást hát mondja meg nekik. Űhmgetve kérdi: Ha olyan nagy legény, Hát tud-e ködment varrni, ahogy én ? Sok iró tartja óriásira 4 pici zsánert, melyet egyre űz, ^ a derekabbak alkotásaira Azt mondja csak, mit a szebeni szűcs. *) Az illusztris szerző most megjelent ..Mesék" :. kötetéből. Váratlan vendég. = A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Napok óta nagy sürgés forgás a Domokos tanácsoséknál. Huszonnégy óra múlva lakodalmat ülnek. Az öreg tanácsos újra oltár elé vezeti az ezüst­hajú tanácsosnét, akivel huszonöt eszten­vővel előbb, mint hollófűrtü gyerek­leánynyal rebegte el a holtomiglan, — holtodiglant. — Istenem, mint egy szép tavaszi álom, tünt el fölöttem ez a hosszú évsor, — mondta a tanácsosné a rokonoknak, akik jó része már begyülekezett a vi­dékről. — Csak egy gyászos telem volt, csak egy viharos napom, amely azonban árnyékot vet az egész szép tavaszra, amelynek emléke borúra változtatja a derűt és keserűvé teszi a napjaimat. A Minka sorsa . . . Tovább nem folytathatta. Csöndes zokogásba fult a szava és könycseppek gördültek végig az arcán, amelyre negy­ven évi virulás után odaszántotta boroz­dáit a szenvedés. — A Minka sorsa . . . ismételgette fájó hangon. — A Minka sorsa... mondták rész­véttel a rokonok. — Az ő sorsa az én keresztem, a mi keresztünk. Pedig levehetné a vál­lunkról, — mondta most már megeny­hülve a tanácsosné. Meg is kímélhetett volna bennünket, magát is, meg azt a jóságos embert is. De a szeszélye, az a féktelen természete! Megverte az Isten. Pedig tudjátok, hogy végtelen jó ember a férje. Talpig becsületes ember az Ino­kay Lajos. Talán az is a baja. Meg hogy egy kicsit nehéz felfogású, lassú észjárású. És ha erélyesebb lett volna, kordába tarthatta volna a feleségét. De elűzte magától, agyonszekirozta szeszé­lyeivel. Minka a gyermekem, de megta­gadnám, ha nem volnék meggyőződve a tisztaságáról. De minek is mondjam tovább. Elváltak és ma mind a ketten sirnak egymásután, a büszkesége azon­ban egyiknek sem engedi meg a köze­ledést. Egyiknek sincs elég ereje bocsá­natra nyújtani a kezét, Lajos várja Min­kát, Minka a Lajost. És két éve várnak igy egymásra . . . Nem is öröm, de gyásznap lesz nekem a holnap is, — fe­jezte be leverten a tanácsosné. * * * Egyik tengerparti kis fürdőben bu" csuestélyt ültek a fürdőzők. A bánatos asszonyt búcsúztatták, amint nevezték Inokay Lajosnét. Tudták, hogy miért bánatos, tudták, hogy milyen beteg­ségre keresett orvosságot. Még egyszer összecsendültek a poharak. Olyan fur­csán, mintha valami panaszos sóhaj is rezdült volna ki a csengésből. Aztán vitte a vonat a bánatos asszonyt. — A szülei lakodalmára megy — suttogták a fehérasztalok körül. És még sugtak-bugtak mást is. Robogott, zakatolt a vonat, csat­togva zavarták egymást a kerekek, mint a szép asszony agyában a gondolatok. Mint a vonat ablakai előtt a váltakozó tájak, vonult végig képzeletében a rnult. A mult, az volt minden gondolata. Egy­egy gyönyörteljes pillanat emléke éle­sen hasított bele szivébe, ugy, mint a vonat fütyülése a levegőbe. De még jobban, még bántóbban. A buta levegő azt nem érti meg, de a sziv, amely húsdarab, összezsugorodik, hol meg szét akar pattani. Annak nincs bizton­sági szelepje, mint a tehetetlen moz­donynak. Már esteledett. A lecsapódó füstgo­molyag kezdett egybeolvadni a szürkü­lettel. Nemsokára tűzsugarak is kígyóz­tak végig az ablak előtt, végtelen láng­ostorrá fonódva. Az asszony szeme beleveszett a szik­rákba, amelyek kipattannak, születnek és legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tÜdŐbeteffSCffiíknél, iéjfZÍÍSie rvek IlUfUtos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárbarut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet 03 megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga é3 jó ize miatt «, gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koroná,ért kap Ható. Figyeljünk, hogy mindé a üveg alanti cággel legyen ellátva F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc). , y ­ii.

Next

/
Thumbnails
Contents