Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-11-12 / 106. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY hetes program a kiegyezés paritásos biztosításával. Erre kell összefogni. Bizonyára megszívlelésre méltó szavak ezek. Hogy foganatjuk lesz-e, az még az idő kérdése. A terv kersztülvitele természetesen nagy feladatokat róna, különösen a függetlenségi pártra, melynek igy a lehető legnagyobb önuralomra s a pártszempontok legteljesebb félretevésére volna szüksége. De a helyzet ma már igazán oly tarthatatlan, hogy a legnagyobb áldozat is kicsiség azokhoz az áldásokhoz képest, melyeket a béke és rend helyreállása a megpróbáltatások nemzetére hozhatna. Választások Csaba városánál. Huszonhét pályázó három állásra. Hetek óta korteshadjárat izgalmai uralják Csabát. Folyik a kilincselés, kapacitálás, s hirtelenében olyan nagy becsülete teremtődött a soha közgyűlésre járó városatyáknak is, hogy még az utcán is rángatják kabátjukat a vokséhes pályázók. Mindez pedig csak bevezetése annak az ütközetnek, amelyet november 23-án vivnak meg a képviselőtestület rendes havi közgyűlésén, amelyen többek között néhány megüresedett állás betöltésére is kerül sor. Tulajdonképpen három állás van üresedésben és pedig a nmnkásottiion íntéT

Őíj a/, árv

aszékija

adói és eg

y irnokTállás, esetleg előléptetés folytán, níég~ a közigazgatási iktatói és kiadói állás. E helyekre 27 pályázó adta be kérvényét. Ennyien fognak majd küzdeni. Á harc nem igen ígérkezik hevesnek, tekintve, hogy a városatyák igen csak egyformán állapodtak meg a a jelöltekre nézve. A munkásotthon élére a munkás ügyek agilis és többszörösen kitüntetett tisztviselője, C h r i stián György, közigazgatási iktató kerül, akivel szemben ja pályázók közül komolyan senki sem veheti fel a küzdelmet, miután megválasztása előreláthatólag egyhangú lesz. Az iktatói állásra legnagyobb sánszai vannak B u d a y Lajos közigazgatási kiadónak, miután komoly ellenjelöltje, Ke s j á r Béla, mint halljuk, visszavonta pályázatát. A kiadó állás Pataky Szilárdnak ígérkezik, mig az árvaszéki kiadói állásért G a r a y Imre és Könyves János versenyeznek, mindkettő erős párttal. Az írnoki állás elnyerésére Simonci i c s Vilmosnak van legnagyobb kilátása. Ilyenformán, ha nem csal a jóslás, a vidéki pályázók, akik pedig túlnyomó számban vannak, mind elesnek. a következő pillanatban elvesznek. Csak csalódás, hogy sugárrá fonódva, végig kisérik a zakatoló vaskolosszust. Nézte, nézte a szikrákat és észre sem vette, hogy megnyílt az ajtó. Sugár, barnaarcú férfi lépett be,, csöndesen köszönt és leült. Azután újra csönd borult a fülkére, csak az egyhangú kattogás hallatszott, mely álomba ringatja az utazót. A férfi nekidőlt az ülés bőrpárnáinak és csendesen álomba merült. Végre egész besötétedett és kigyúltak a fülkék mécsesei. Az asszony csak most vette észre a férfit. Valami kimondhatlan érzés vett rajta erőt, szeretett volna odarohanni, bocsánatért esdeni, csókjaiba fullasztani. Inokay volt, a férje, az elűzött, megtagadott férje. Most már megtörött a büszkesége. Csendesen odasimult a férfihoz. A fejét bocsánatosán ráhajtotta a vállaira és ugy zokogott. Talán maga sem tudná megmondani, meddig. Csak arra eszmélt föl, hogy két izmos kar tartja átölelve, szorosan, mint ezelőtt két évvel. És forró, tüzes leheletet érzett a haján, amelynek selyemerdejével annyit játszadozott a medvetermészetü ember. Még nem merte felnyitni a szemeit. Az hitte álmodik ós szertefoszlik a szép álom. Éles, átható fütty sivalkodott bele az éjszakába. A vonat megállt és medve ember szerelmes, lágy szavakkal költögette az asszonyt: Minkám, édes kis feleségem, ébredj, itthon vagyunk!. . . Palatínus József. A választó közgyűlésen, mely november 23-án délelőtt 9 órakor lesz, Seiler Elek főszolgabíró fog elnökölni. A beérkezett pályázók neveit és képesítéseit alább adjuk: A községi munkásotthon intézői állásra folyamodtak: Chrisztián György közigazgatási iktató (Csaba), Knebelder János okleveles jegyző, segódjegyző (Besenyő), Kosmár Károly jegyzői oklevél, segédjegyző (Misérd), Dippold János főgimn. érettségi, irnok (Kurtics), Povázsay Tibor jogvégzett, volt joggyakornok (B.-Ujfalu), ~ Szilágyi Béla egyetemi végbizonyítvány (Etéd), Kolosvár.y Dezső jegyzői oklevél, irnok (Alsó-Karaszló), Sz'irotka Elek jegyzői oklevél (Baracháza), Várady Ernő V. gimn. oszt. (Baracháza) és Huszár János jegyzői oklevél, irnok (Nagykálló). A közigazgatási iktatói állásra pályáznak : Kesjár Béla jegyzői oklevél, rendőrfogalmazó (Csaba), Buday Lajos közigazgatási kiadó (Csaba), Fekete Mihály tanitói oklevél, segédjegyző (Velej te), Fábián Mihály IV. gimn. osztály, napidíjas (Kiskunfélegyháza), Takátsy Boldizsár adóhivatali napidíjas (Tata), Kovács Béla IV. polg. isk., irnok (Jászberény), Reiser Mór IV. polg. isk., járásbirósági végrehajtó (Balassagyarmat), ezeken kivül a fentiek közül, amennyiben elesnének a munkás-otthon intézői állástól: Knebelder János, Kosmár Károly, Dippold János, Povázsay Tibor, Kolozsváry Dezső, Szirotka Elek, Várady Ernő, továbbá Szándy József jegyzői oklevél, irnok (Baracháza) és Baj esi Elemér betegsegélyző-pénztári irnok (Budapest). A közigazgatási kiadói állásra pályáznak : Pataky Szilárd jegyzői oklevél (Csaba), továbbá a föntiek közül, amenynyiben a két első választásnál elesnének : Fekete Mihály, Fábián Mihály, Kovács Béla, Knebelder János, Kosmár Károly, Reiser Mór, Dippold János, Povázsay Tibor, Kolozsváry Dezső, Szándy József, Szirotka Elek, Várady Ernő, Huszár János és Bajcsi Elemér. Az árvaszéki kiadói állásra pályáznak : Garay Imre helyettes árvaszéki kiadó (Csaba), Könyves János jegyzői oklevéllel (Csaba), Albrechtovics Gusztáv jogvégzettséggel (Csaba) és a föntebbiek közül, amennyiben a három első választásnál elesnének: Takátsy Boldizsár, Knebelder János, Kosmár Gábor, Dippold János, Povázsay Tibor, Kolozsváry Dezső, Szándy József, Szirotka Elek, Várady Ernő, Huszár János, Kovács Béla és Bajcsi Elemér. Az írnoki állásra pályáznak : Simoncsics Vilmos gimn. érettségi és jegyzői oklevéllel irnok (Csaba), Körözsi Pál gimn. érettségi, Kremeczky Lajos díjnok (Csaba), Szathmáry Vilmos jegyzői oklevéllel (Békés), Tóth Petrovszky Pál kereskedősegéd, nincs képesítése (Csaba) és a föntebbiek közül, amennyiben az első négy választásnál elesnének : Fekete Mihály, Fábián Mihály, Kovács Béla, Knebelder János, Garay Imre, Reiser Mór, Dippold János, Povázsay Tibor, Kolozsváry Dezső és Szándy József A csabai uj állomás Elkészült tervek és költségvetés. — Meghiusult pályázat. A vigasztalan politikai válság minden téren rombol. Szünetelnek a nagyobb állami munkálatok, amelyek milliókat és milliókat juttatnának a dolgos munkás kezekbe, amelyek sok ezre tétlenül hever most. A beruházások egész serege vár megvalósulásra, ám az ex-lex miatt lehetetlen minden. A törvénytelen esztendőt megérezte Békésvármegye is, ahol számos nagyobb állami közmunka kiadása nyert halasztást, igy, hogy többet ne említsük: a csabai állomás épületének újraépítése és kibővítése, valamint az Orosházi uton tervezett vasúti felüljáró megépítése. Minden dicsekvés nélkül vallhatjuk, hogy a csabai állomás restaurálása és illetőleg kibővítése érdekében* lapunk az illetékes hatóságokkal karöltve hosszú évek során át harcolt, s nem minden eredmény nélkül, mert végre is az államvasutak központi igazgatósága rászánta magát az építkezésre, mely — sajnos eddig csak szándék maradt. De hogy a szándék komoly, annak igazolására szolgálnak az alábbi sorok : A jelenlegi csabai állomás egyike a legrégibbeknek az országban. Köze félszáz éves, s már 1859-ben, mikor megnyílt az arad szolnoki vasútvonal, készen állott. Valamelyes bővítést eszközöltek rajta 1871-ben- a szeged—nagyváradi vonal megnyitásakor, amikor a forgalom tetemesen emelkedett. Ez a forgalom az évekkel csak fokozódott, ugy, hogy ma már terjedelménél fogva sem felel meg a követelményeknek sem az állomás, sem a pályatest. Egyéb tekintetben is restaurálást]vár ez az ódon, mondhatni rozoga, dísztelen épület, mely végigszenvedte a nagy árvizet is. Egy sereg folyamodásnak, deputációzásnak kellett megelőzni azt, hogy a központi igazgatóság rászánja magát uj állomás építésére és ezzel kapcsolatosan az Orosházi uton felüljáró létesítésére. De fedezet hiánya miatt addig is éveknek kellett telnie, mig a tervek elkészültek. S ha most nem nyögnénk a törvónytelen~esztendőt, az uj felüljáró, amelyre az igazgatóság már kiirta a pályázatot is, ma már építés alatt állana. A terv azonban igy sem sokáig marad terv. Amint Ja politikai helyzet viszszatér a rendes mederbe és megszavazást nyer a költségvetés, hamarosan hozzáfognak a csabai állomás kiépítéséhez is, amely meglehetősen nyagyszabásu munkálat lesz. Tudósítónknak alkalma volt az aradi üzletvezetőség egyik főtisztviselőjével a csabai állomás kiépítéséről beszélgetést folytatni. Eszerint az összes munkálatok 700.000 korona fedezetet igényelnek. Ebből az összegből 170.000 korona a vasúti felüljáró kiépítésére, 530.000 korona pedig az állomás restaurálására lesz fordítva. A vasúti felüljárót vasbetonból épitik és pedig gyalog és kocsiközlekedés számára, alatta pedig 20 pár sin fog futni. A terv szerint az uj állomás képe igen tetszetős. Kivitelben olyan forma lesz, mint a nagyváradi állomás, csak a fedett perron lesz szélesebb, ugy, hogy a jelenlegi pályatestből egy sínpárt felszednek, s körülbelül annyira fog előnyulni az üvegfedés, mint a szeged—rókusi állomásnál. A jelenlegi épületnek csak a falait hagyják meg, magát az épületet tetemesen magasítják, nemkülönben a várótermeket és emeleti helyiségeket, a mostani kocsimegállótér felé szélesítik, a jobbszárnyon pedig, a Vasut-utca felöli részen majdnem félhosszal toldják. Az uj állomás természetesen teljesen modernül lesz berendezve. Az állomás bővítéssel egyidejűleg szélesitik a pályateste't is és pedig a földmivesiskola felé, az állomás előttlevő kertet,pedig, amellyel már annyi sok baja volt a motoros vasútnak, városnak is, szabad térnek, illetőleg kocsiállomásnak rendezik be. A terv tehát szép volna, alkalmas is, csak a válságnak kellene véget érni, hogy minél előbb megvalósulhasson. Gyulaváros a kisgazdákért. A benedeki földvétel. — A remetei parcellázás. Szociálpolitikai szempontból Békésvármegye községei az utóbbi évek alatt számos jelentős reformot valósítottak meg a kisgazdák helyzetének javítása érdekében. Igy legfontosabbak a földvételek és ezek parcellázása. Az utolsó évtizedben a vármegyének majdnem mindenik községe vásárolt ily célra nagyobb földterületeket. Legutóbb, mint ismeretes, Gyulaváros vásárolta gróf Wenckheim Istvántól a benedeki uradalmat 1 millió 800 ezer koronáért. A benedeki uradalmat, valamint a vétel föltételeit annak idején kimerítően ismertettük lapunkban. Ezúttal arról adunk számot, hogy a parczellázott területekre még mindig folyik a jegyzés, mig a legelőt ós az épületeket magának sajátítja ki a város. A fizetési kötelezettséget akként teljesiti a város, hogy a vásárló gazdák által lefizetett vételár 10 %-át fizeti ki, a legelő árát pedig, 420 ezer koronát, kölcsön utján szerzi meg. E végből a város a nagyobb budapesti pénzintézeteket ajánlattételre hívta fel s amint az ajánlatok beérkeznek, a város képviselőtestülete dönteni fog a kölcsönfelvétel kérdésében. Gyula kisgazdái tehát földhöz jutnak a legelőnyösebb feltótelek mellett. A város azonban, amely igazán elismerést érdemel a kisgazdák érciék*in<?< istápolásáárt, nem áll meg a lten«deki földvételnél és parcellázásnál, hanoin ujabban ismét közel 1600 hold szántó földet akar kisparcellákban a kisgír dáknak juttatni. A képviselőtestület legutóbbi ülésén ugyanis kimondotta, hogy küldöttséget meneszt gróf Almássy Dóneshez, hogy a remetei uradalmat, amelyet eddig 20—30 és 50 holdas parcellákban adott bérbe a gróf, a kisgazdákra való tekintettel 1—2 holdas parcellákba adja ki jövőre bérbe, olyanformán, amint a mult évben tette Dobozon Wenckheim Dénes gróf, aki 1—2 holdas parcellákban 600 hold szántót adott bérletbe a község kis gazdáinak. A gróf elé járuló küldöttség tagjai : Jancsovics Emil, K. Schriffert József és Csordás Ferenc városi képviselők. Ismerve gróf A1 m n s s y Dénes humánus gondolkodását ós a kisgazdák iránti rokonszenvét, hihető, hogy Gyulaváros képviselőtestületének óhaját teljesiteni fogja. Gyulavárosának pedig ezt a példáját követhetnék mindazon községek, amelyek határában nagyobb bérletföldek fekszenek. Hatodik patika Csabán. Van-e szükség uj gyógyszertárra ? Csaba novemberi rendes közgyűlése úgynevezett nehéz közgyűlés lesz. A képviselőtestületnek ugyanis több nagyobb jelentőségű kérdésben kell határozatot hoznia. Igy véleményeznie kell a Csabára kérelmezett hatodik patika felállításának kérdését is. A hatodik gyógyszertár felállításának ügye még ismeretlen a nagyközönség előtt. Lapunk is ezúttal foglalkozik először ez ügygyei. Bessenyei Dezső, először a Réthy, majd a Südy patika alkalmazottja, a belügyminiszterhez patikaengedélyért folyamodott. Kérvényében, hangsúlyozza, hogy a felállítandó hatodik gyógyszertár nem volna káros hatással a meglévőkre. Elmondja a kérvényben, hogy az uj patikát az orosházi útnak a Lepény ós Bakos utcák közii részére tervezi, tehát közel egy kilométerre a Varságh- és Sűdy-fóle patikától, — ugy hogy ezek forgalmát nem csökkentené. A belügyminiszter a kórelmet véleményadás végett leküldte az alispánnak, aki pedig Csaba község képviselőtestületéhez tette át. Most már az a kérdés, indokolt-e a hatodik patika felállítása? Ha volna valamelyes indoka, ugy legföljebb az volna, hogy az orosházi uton túl fekvő városrésznek és Kastélynak nincsen patikája, a meglevők pedig távol fekszenek. Ez az indok azonban elesik, amint figyeljük a csabai patikák és lakosság közti arányt. Ha negyvenezer lelket számítunk Csabára, úgy már most nyolcezer lélek esik egy patikára. Ez az arány a hatodik gyógyszertár után viszonylagosan csökkenne, azaz nem esne több lélek hat és fél ezernél egy patikára, mig Budapesten, ahol pedig csak természetesen nagyobb a patikázó intelligencia, tizenegyezer lélek jut egyegy gyógyszertárra. A lélek számarány pedig éppen nem kedvező az uj patika felállításának, amelyre már ennélfogva sincs szükség. A törvény kifejezetten előírja, hogy uj gyógyszertár felállítása csak akkor engedélyezendő, ha az uj a meglévő patikák forgalmát nem csökkenti. Már pedig az elképzelhetetlen, hogy a hatodik gyógyszertár nem csökkentené a meglévők forgalmát, s emellett se igen volna képes reuzálni. Hogy milyen álláspontot fog elfogalni ebben a kérdésben a képviselőtestület, nem tudjuk, csak sejtjük. A kedvezőtlen körülményekből mégis azt hisszük, hogy nem fogja véleményezni a csabai hatodik patikajog engedélyezését. Az öntözött rét egy éve. Állami mintakertgazdaság Csabán. Hogy a mezőgazdaság fejlődésének történetében mily nagyjelentőségű szerepet játszanak az öntözött rétek, azt