Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-22 / 100. szám

-A: Békéscsaba, 1905. XXXII-ik évfolyam. 100-ik szám. Vasárnap, október 22. BEIESHEBTEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kcziralok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : F.gész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF I aptnlajdonoí : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám: 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénazel helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Újra festett kapu. Békéscsaba, okt. 21. Valóban olyan az újra kinevezett kormány is, mint az újra festett ócska kapu. És mi jámborok nézzük, mint az a bizonyos, közmondásos jámbor állat. Aztán hamarosan fölfedezzük, hogy bizony a régi az, újra mázolva, egy kicsit nemzeti szinűre, de a pingá­lás alul kirí a régi festés, olyasvalami feketesárga szin. Csupán egy uj szög van benne, a Feilitesh Arthur, aki pedig éppenséggel nem tartja erősebben a sarkában nyikorgó kaput. Vagy tán legisinkább a farkas és Rózsapiroska meséjére emlékeztet ez a legújabb kinevezés. Gyerekeknek való mese, igaz, de az is tagadhatlan, hogy olyan ördöngösen furcsa időket élünk, amikor nagy gyerekek is elolvashatják ezt a gyermekmesét. (Ki tudja, mit hoz a holnap, vagy holnapután? Hogy nem-e csak mesében beszélgethetünk hazánk sorsáról a cabinet noir jóvoltá­ból ? Isten tudja, meg a Fejérváry kormány.) De térjünk vissza a mesére. . . . Hol volt, hol nem volt. En­gedjük el az ismert bevezetést. Tehát Rózsapiroskához bekopogtatott a go­nosz farkas nagymama képében, s mikor ben* volt, megette a kis leányt. Vagy m v a másik ehhez hasonló mesében a kecskefiakat. Hozzánk az alkotmányossággal ko­pogtat bf •> Fejérváry kormánya. Hogy milyen L ez alkotmányosság, azt csak a jövendő napok mondják meg. Sejteni azonban, sőt tudni már is lehet. Törvényes semmiesetre, mert ha tör­vényes kormányt akartak volna Bécs­ben, ezelőtt nyolc hónappal kinevez­hették volna a nemzet képviselőinek többségéből. Sőt megtehette volna ezt a korona azóta mindennap. De nem tette meg, mert odafönt, Bécsben, ahol több mint háromszázad óta irányítják ennek a szerencsétlen országnak a sor­sát, másként végeztek. És pedig akként, hogy a Rebell Matyaren Náción-nak nem szabad megadni a teljes szabad­ságát, sőt- mentül inkább szűkebbre nyirbálni a jogait, mert különben vége a dicsőséges „hátserekedetnek", meg a „Gesamtmmonarchie"-nak. A farkas meséje tehát nagyon is találó és jó lesz, ha emlékezetébe vési a tanulságot a majgyar nemzetnek min­den becsületes p algára és nem nyit ajtót szivében a nemzeti szinbe bujt farkasnak, amely egyedül csak alkot­mányára éhezik. Még nem ismeretes az ujrakineve­zett kormány programja, - hangoz­tatják sokan. Mondják: várjuk, mit hoznak. Hátha ej lehet fogadni ?„ És ha elfogadható, nért folyjon tovább a küzdelem? Nem oda, Buda! Most nem lehet kételkedni, nem S2abad ingadozni 1 Mi értéke marad az (gész nemzeti küzde­lemnek, ha most ?gy hangzatos pro­gram miatt, amely hiányával van mind­azoknak az aspirációknak, amelyeknek megvalósításáért évszázadok óta küzd a magyarság, — leszerel a nemzet? Az, hogy visszaessünk oda, ahol vol­tunk az elnyomatás súlyos esztendei­ben ? Hátha fegyveres hatalommal tör ránk Bécs ? Nevetséges képzelődés, fölösleges falrafestése az ördögnek. Addig nem fog menni a hatalmi gőg­ben tobzódó, törvénytapodó Bécs. Leg­alább ezt kell hinnünk addig, amig a félrevezetett király „alkotmányos" meg­oldást hangoztat. No és ha végre fegy­verrel akarnak bennünket kényszeríteni lemondani ezeréves jogainkról, ám kí­séreljék meg ! Ha a sors könyvében az van rólunk megirva, hogy el kell pusz­tulnunk, talán mégis dicsőségesebb lesz a „nagyszerű halál", mint önmagunk által elárulva alkotmányos szabadsá­gunkat, egy idegen, zsoldos népség zsarnok járma alatt végezzük be gyá­szos életünket. Rajta hát, válaszszunk ! p. J. Csaba közgyűlése. Az elmúlt csütörtökön délelőtt fon­tos ügyek szólították a képviselőtestü­let közgyűlés termébe Csaba város atyáit. Ezek azonban nem voltak valami nagyon pontosak, s már-már ugy lát­szott, megtartani sem lehet a közgyű­lést. Fél tiz felé azonban mégis csak egybesereglettek a képviselők ugy, hogy Áchim Tamás biró megnyithatta a gyűlést. Az október havi rendes közgyűlés mindenekelőtt a sablonos jelentésekkel végzett. Majd a jövő évi költség­előirányzat került szőnyegre, amely, valamint a villamos mű költségvetése, nagyobb vitára adott alkalmat. Az utób­ukiál kellemetlen vihar is tört ki, amely­lyel lapunk más cikkében foglalkozunk. E pontokon kivül a jelentős kérdések egész sora szerepelt a tárgysorozaton, s ezeket aránylag kevés hozzászólással intézték el. A közgyűlésről, mely fél 1 órakor ért véget, részletes tudósításunk ez: A közgyűlést álképviselők szokásos üdvözlése után Áchim Taamás biró nyi­totta meg. A rendes havi jelentéseket, ame­lyek semmi különösebb részt nem tar­talmaztak, Korosy László főjegyző terjesztette elő. Rendre tudomásul szol­gáltak. Tudomásul vette még a közgyűlés a kultuszminiszter köszönetét az aradi siketnéma intézet segélyezéséért, majd ezután rátértek A költségvetésre. A község jövő évi költségelőirány­zatát, valamint annak indokolását Tóth László számvevő terjesztette elő. A költségvetést, amelyet teljes terjedelmé­ben ismertettünk már lapunkban, elfo­gadni kérte. Kocziszky Mihály felvilágosítást kér a fedezeti alapok közti eltérések okára nézve. Tóth László megadja a felvilágo­sítást, amely szerint az eltérést az át­meneti tételek okozzák. Kocziszky Mihály : A tanyai is­kolák fedezetét a második csoportból az elsőbe kéri átteni, különben nem veszi tudomásul a költségvetést. Ilyen érteleaiben szólal föl S z e­b e r é n y i Lajos is, aki indítványozza, hogy az iskolai adót tegyék együvé. F á y Samu dr. nem járul ho/.zá ahhoz, hogy ezt kulturális adókként ke­zeljék, mert e kérdésben már meglevő közgyűlési határozat rendelkezik. Áchim L. András a maga részé­ről viseli a tanyai iskolai adót, de kí­vánja, hogy a tanyai lakosok válláról vegyék le a községi kulturadókat, mint pl. a villanyvilágitási költségeket, ame­lyek előnyeit csak a község belterüle­tén lakók élvezik. Kocziszky Mihály ja­vaslatát ajánlja elfogadásra." r, Tóth László jelenti, hogy a föld­adó, noha kétszeresen is van megter­helve, a két csoport közötti különböze t 3/i<>%. amely csökkenést jelent. Áchim L. András szeretné, ha i csabai földadó volna a legkevesebb. Ezt a költségelőirányzatból nem látj t beigazoltnak, azért ne;n fogadja el a költségvetést. Adóztassák meg az ügy­védeket, akiknek úgyis sok a jövedel­mük. Békésmegyei Közlöny tárcája. Óbester úr... Óbester út óbester úr, Hallja-e ai áldóját! Kiszolgáltul becsülettel A magyarok királyát. Hn lelke van, ne tartson hát Bennünket itt hiába, Istók biz', de zemmí hasznunk Nem veszi bent továbbra ! Óbester úr, óbester úr, Hallja-e az áldóját : Három évig nyögte vá'Junk Cakumpakos bornyuját. Elég veit a rekszum -1inksv.urn, Kptnisz prófunt vacsora, Nincs háború, parádéra Úgyis sok a katona. Óbester úr, óbester úr, Hallja-e az áldóját! Szülőanyánk sirva várja Odahaza a fiát; Édes rózsánk eleped a Mátkaságba utánunk, Ha még soká bentmaradunk, Ha még tovább szolgálunk. Óbester úr, óbester úr, Hallja e az áldóját! Parancsolja, — ne sokára — Abblázra a hornistát! Abblázoljon, mert különben Nem marad benn' egy ember, Árván lóg azt csákó, bornyu, Panganét és Manlicher . . . Infateriszt. A kopasz. *= A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája.­Irta : Zalay Masa. - Tessényi százados ! vegye át a theáját! A két kéz vágyakozva összesimult egy pillanatra, sok mohó tekintet kereszt­tüzében. — Nem parancsol szendicset? — Köszönöm ! — mondta a száza­dos hálásan és ragyogó szemmel, mintha legalább is egy istennő kínálta volna meg ambróziával. A háziasszony mosolygott, átnyúj­totta az ezüst tálat, intettt a szemével és átlibbent a másik asztalhoz. Itt csupa fiatal leány és csupa kiérdemült gaval­lér került össze, inkább ettek, mintsem társalogtak ; unalmas közöny terjengett a levegőben. Ahogy azonban megsuhogott az asz­szony selyemruhája, akár egy falka, olyan éber figyelemmel kapták föl fejüket az urak. evőeszközük zajosan hullott a tá­nyérokra, egynéh ny pohár fölborult, egynehány széket hátralöktek és mind fölállottak. - Végre nékünk is egy sugár ! nem tévedés ? aprehendált egyik. Bájos házi­asszony, maga csúnyán elhanyagol ben­nünket, azért a kövér méltóságos dá­máért; végre is a tömjén csak papi „mél­tóságoknak" dukál! — Eh ! csönd legyen gyerekek! — nagyzolt a fiatal asszony és kacagva rajt' feledte szemét egyik gavallér tar koponyáján. Aki neheztel, az álljon ki a sorból, engesztelésül fölmentem az en­gem megillető tisztelettour alól.. — Kegyetlen kacér nő! tört ki tré­fás páthosszal az előbbi szónok, az az engesztelés tulajdonkép a leggonoszabb büntetés lenne! és hamar visszaült he­lyére, — a kopasz azonban támadó ál­lásban magaslott ki a társaságból. — Láttam az elébb, hogy a százados megkülönböztető figyelemben részesült, mondta féltékeny pillantással. Ha még­egyszer észreveszem, hogy magára néz, kihajítom innen valamennyi katona vendégét. A szavak nem keltettek meglepetést, mert a kopasz cousinja volt a szép asz­szonynak, sőt elefántja annak idején, amikor rokoni jóindulatból összeboro­nálta a szegény, bár előkelő leányt egyik legvagyonosabb barátjával. Nyilvános titok volt az is, hogy már két izben pár­viaskodott a férj helyett cousineja ki­kezdett hírnevéért, dehát mindezen ada­tok nem támasztották leghalványabb gyanúját sem annak, hogy lovagiasko­dásának önző háttere volna. Mert a kopasz'e'képzelhetlenül rut volt, kedélytelen, a hangja durván zú­gott, szerelemtagadó, istentelen vélemé­nyeket szenvelgett és szinte gyűlölte az asszonynépet. A háziasszony azonban hangosan fölkacagott, hirtelen megkapta a magas férfi hevesen gesztikuláló kezeit és ettől a csodálatos varázstól mintha megros­kadt volna a daliás alak. — Csitt! intette jókedvűen, — ne merjen a katonákba belekötni, hiszen a lányok rögtön száműznék e virágos asz­tal mellől! A kopasz megvonta vállait és ajka gyöngén, de gúnyosan megrándult. — Csak nyernénk vele kölcsönösen! mormogta a fogai között. — Goromba! örökké goromba! in­gatta fejét rendreutasitóan az asszony, Minden nagyhangú reklám mellőzésével van szerencsénk mélyen tisztelt vevőmkki az őszi ás téli újdonságok megérkeztek. s o, tngy-özönséggeUudatni, hogy férfi-szabó üzletünkbe Valódi „LAVALLA" bőrkabátok mérték után a legolcsóbb árban. Az általunk szállitandó ruhákért elismert jó hírnevünk kezes­kedik. Vidéken meghívásra mintáinkkal azonnal megjelenünk. B. pártfogást továbbra is kérve,, tisztelettel Lőwy Jakab L. ás Tsa cég SÜT? .fft

Next

/
Thumbnails
Contents