Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-15 / 98. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ban az alföldi első gazdasági vasúttal kötött szerződést a törvényhatóság pót­lás véget visszaadta az alispánnak. Az orosházi 177. számú lóavató bi­zottságba a lemondott Székács Jó­zsef elnök helyébe K r a f t Viktort vá­lasztotta meg a közgyűlés. Csorvás község képviselőtestülete a vámos utak jogának meghosszabbítását kérte, ezt azonban a törvényhatóság nem fogadta el, hanem az útalap terhére 300 korona segélyt szavazott meg a község­nek. Ugyancsak Csorvás községnek meg­engedte a törvényhatóság, hogy termé­szetben szolgáltassa be az útadó terhét. Három szerződést hagyott ezután jóvá a törvényhatóság és pedig az al­földi gazdasági vasúttal több törvény­hatósági ut tárgyában és Körösladány községnek a Korhány-puszta parcellázá­sára vo íatkozó végh'atározatát, valamint az eimek adásvételi ügyében alkotott szabályrendeletét. Békés község képviselőtestülete a nyáron gondolt egy nagyot és elkezdett politikát játszani. A falubéli parlament az­tán megtagadta a meg nem szavazott adók beszállítását és az önkéntes adók befizeté­sét. A közgyűlés természetesen a köz­ségi szervezet hatáskörét túltépő hatá­rozatot megsemmisítette. Kétegyháza község csatornázási mun­kálatainak elhalasztását kérte. Ebbe nem ment bele a törvényhatóság, hanem kö­telezte a községet, hogy a csatornázást a jövő évtől számított hat év alatt való­sítsa meg. Szeghalom község kérelmezte a tör­vényhatóságtól a Petőfi-utca kiköve­zését. A í állandó választmány fedezett hiá­ny. < ban elutasítani javasolta a kérelmet, íimiíitt szemrehányas is hangzott el a vármegye ellen, mire az alispán azt je­gyezte meg, hogy a harmadik tranzver­zális ut kiépítésénél kérelmezzék e ke­retben a Petőfi-utca kikövezését. B i k á d y Antal dr. orosházi ügy­véd a képviselőtestületnek az iskolaszóki tagok megválasztása tárgyában hozott határozatát megfelebbezte Ezt a feleb­bezést azonban a törvényhatóság eluta­sította, mert a választás teljesen törvény ós szabályszerint folyt le. A békésmegyei egyetemi ifjak köré­nek évi segélyt kérő folyamadványa ügyében a legközelebbi közgyűlés hoz határozatot. V e r s é n y i Elemér ós L e n k Jó­zsef pusztaföldvári lakosok illetményeik­nek fölemelósót kérték a községtől. A képviselőtestület azonban elutasította a kérelmet, amely határozat ellen Versényi és Lenk fölebbezéssel éltek. A törvény­hatóság el is fogadta a felebbezóst ós utasította Pusztaföldvár községet, hogy Versón.yinek és társának megfelelő lak­pónzrői gondoskodjék. Szeghalom község betonjárdát óhajt létesíteni. Most határozatok már ebben a kórdósben, minden eredmény nélkül, hogy szinte tengeri kígyóvá nőtte ki magát. Végre a legújabb határozatot amelyet természetesen többen meg­föllebeztek, a képviselőtestület jóváha­gyása végett a törvényhatóság elé ter­jesztette. Itt azonban nem tekerték ki a kígyó nyakát, hanem mert a határoza­tot szabályellenesen hozták, a felebbe­zés elfogadással megsemmisítették és ujabb árlejtési hirdetésére utasították a községet. Ugyanezen oknál fogva nem hagyta jóvá a közgyűlés a községnek azon határozatát sem, amelylyel 40 ezer koronát szavazott meg a betonjárda lé­tesítésének céljaira. Jóváhagyta azonban a közgyűlés Öcsöd községnek a községi járdák ki­építése tárgyában hozott határozatát. Gyulaváros képviselőtestülete egyik közelmúlt ülésen elhatározta, hogy a közpénztári kiányok fedezésére 50 ezer korona ideiglenes kölcsönt vesz föl. A törvényhatóság ezt a határozatot jóvá­hagyta. Öcsöd község elhatározta, hogy második ártózi kutat furat, amelynek költségeire 10 ezer korona kölcsönt vesz föl. A törvényhatóság elfogadta a kölcsön felvételt. Csorvás község szervezési szabály­rendeletet készített, amelyet azonban a törvényhatóság több rendbeli módosí­tás eszközlése végett visszautasított. A póttárgysorozat legfontosabb pontja volt a belügyminiszternek az insógbejutott lakosság segélyezése tár­gyában intézett leirata, amelynek, vala­mint a közigazgatási bizottság jelentése, illetőleg az állandó választmány javas­lata alapján a közgyűlés a szükséges intézkedések megtételére az alispán el­nöklete alatt 25 tagu bizottságot kül­dött ki. A honvédelmi miniszter leiratára a vármegye a betöltetlenül maradt hon­védhadapródiskolai helyre Németh Lukácsot ajánlotta. Szabó Sándor közkórházi gond­nok fizetését a közgyűlés a kórházi bi­zottság javaslatára 2400 koronáról 3200 koronára emelte föl. Mezöberóny közsóg országos vá­sárjainak három napra leendő kiter­jesztése iránt felíratott intézett a keres­kedelmi miniszterhez. A törvényható­ság a felíratott pártolólag terjesztette föl. Ugyané községnek 60 ezer koronás ideiglenes kölcsönét jóváhagyta a köz­gyűlés. Több kisebb ügyben határozott még ezután a közgyűlés, mely este fél 7 órakor ért véget. Az idei szárazságról. Irta : Zlínszky István. Nagyon élénk emlékezetünkben van még az idei száraz ós rendkívüli meleg nyár, s azt hiszem, hogy a mult század­ból sem jegyezhetett fel ilyen tartós hő­séget a krónikás. Ez az esztendő pedig még nem volt a legrosszabb, mert junius közepéig elég, sőt sok eső is volt, s ha nem állt volna be oiy tartós és olyan rendkívüli szárazság, nem lett volna oly nagy a csa­pás, ámde majdnem két ós fél hónapon át alig szállt alább a hőmérő 30 celziusz­nál, de sok egymásután következő na­pon volt 36—38 fokú árnyékban, sőt napon 5 fokra is felment a déli órákban. O tézet terjeszkedjék. E végből a kórházi bizottság javasolta, hogy a törvényha­tóság vásárolja meg az intézettel szom­szédos négy telket házakkal együtt, amelyek vételára összesen 47400 koro­nát tesz ki. Ezt az összeget, valamint a létesítendő fertőtlenítő telep költségeit a kórházi tartalékalapból fedezik. A törvényhatóság az állandó vá­lasztmány javaslatára mind a négy fönt elsorolt indítványt határozatra emelte és igy a vármegyei közkórház, amely eddig' is mintaintézet volt, a közeljövő­hatalmas léptekkel halad előre magasz­tos hivatása teljesítésében. Egyéb ügyek. Szatmárvármegye aziránt kereste meg a törvényhatóságot, hogy a ház­építési kedv fejlesztése érdekében irjon fel a törvényhozáshoz a házosztályadó­mentesség 20 évre való kiterjesztése tárgyában. A közgyűlés az átiratot el­fogadta. A vármegyei vasutügyi bizottság ha­tározata alapján kimondta a közgyűlés, hogy a gyula—simonyfalvi vasút enge­délyét Szekér Gyula közgazdasági előadó nevére kérelmezi a kereskede­lemügyi minisztertől, oly feltétellel, hogy amint a résevénytársaság megalakul, az engedélyezés átruháztatik. H i v e s s y Károly nyugalmazott szolgabíró nyugdiját a közgyűlés név­szerinti szavazással 800 koronáról 1200 koronára emelte. A községjegyzői nyugdíj választmány javaslatot terjesztett elő szabályrende­let alkotása iránt a temetési járulékok­ról. A törvényhatóság a javaslatot azzal a kérdéssel utalta vissza a nyugdijvá­lasztmányhoz, hogy a segódjegyzők fel vétessenek-e a szabályrendeletbe ? E te­kintetben különben a nyugdijvál^szt­mány elő't folyamatban vannak a tár­gyalások Az esküdtszékek megahkitását elő­készítő bizottságba az eddigi 12 tagot küldte ki a közgyűlés azzal különbség­gel, hogy az elhunyt Bodoky Mi­hály ós Rosenthal Ignác helyeit R e i s n e r EmánuoUel ós Margó­c s y Miklós dr.-ral töltötték be. ' A gyulai vámos utakon gyakorolt •-áms/.edósi jognak 10 évre való meg­hosszabbítása iránt feliratot határozott intézni a kormányhoz. A gyomai Wodianer-alap kezelésé­ért a törvényhatóság köszönetet szava­zott S p e 11. Gyula kanonok, volt gyo­mai plébánosnak és felhatalmazta az alispánt, amennyiben az alap jövedel­mét a vármegyei tisztviselők árvái és özvegyei nem vennék igénybe, azt a folyó szükségletek fedezésére fordit­nassa. Az alispán a. vármegyei szabályren­delet részleges módosítása iránt javasla­tot terjesztett elő, amely szerint kéri, hogy egy központi gyakornok helyett két dijnoki állást rendszeresítsenek és alispáni irnok mellé még osszanak be egy uj Írnokot. A közgyűlés az előter­jesztést elfogadta. A'bókéscsaba—tótkomlós—makói tör­vényhatósági ut igénybevétele tárgyá­csolja s ígérjük, hogy többé soha nem bántjuk leveleit, amely fogadásunk, azt hisszük, olvasóinknál is köztetszéssel találkozik. Hiába, mi mindent megteszünk, hogy közönségünknek legalább ilyen kisded örömöket szerezzünk. Elek. Leány legény. Irta Wéber Rezsin. A leány szeretett volna odamenni a férfihez, átfogni a nyakát és egy csókot, melyből nincs kibontakozás s ennek a csóknak az extásisában azt súgni neki: Vagy ragadj el, erőszakosan'is a tied akarok lenni, véremnek minden csöppje, szivemnek minden idege szerelem után kiált. Ami sejtelem langy esti fuvalom szárnyán a lelkembe röppent, ami nyár­esti forró álmot végig álmodtam, azt hozza elém a te vágyó, mohó pillantá­sod szines, szerelmes lelked, erős hatal­mas karjaid. Igen, igen te vagy! Tudom, te sze­retsz, vágysz és vágylak, imádlak én is. Vigy magáddal, de gyorsan, gyorsan akár­hova is, de most most, mert nem félek sem a társadalomtól és az ő millió tör­vényeitől, csak azt tudom, hogy te vagy igazi, a tied akarok lenni, én édes álmaim eleven lovagja. Ragadj magaddal gyorsan, mig az ész, a most detronizált zsarnok vissza nem foglalja régi trónját, mig az érzel­mek, az ideg, hus, vér működnek. Ha most össze nem forr az ajkad az enyé­imel, vége mindennek. Ne hagyj beszóini, csupa okosság lesz a mit mondok. Szi- | vet összeromboló, belém nevelt okossá- ] gok. És én vergődve, fázva szeretet nél- \ küli boldogtalanságban vegetálok majd és te te keresed tovább dulcineát. Zárd le az ajkam egy csókkal, erős merész, tüzes csókkal és röpüljünk .". . Már láttam napsugaras, buja virágos tá­jat, szin, illat ... Ez az. Megálmodtam őket régen, sejtelmekkel teli nyári éj­szakán. Igen, ezt szerettem volna mondani, mint a hogy ezt szeretné mondani min­den szegény szerelmes szivü leány, mi­kor ott áll előtte lázas szemmel, szomjas ajkai a férfi ós osztja szerelmes szivé­nek minden forróságát. Hanem hát a leány egy külvárosi szegény kis lakásban növekedett, tudta, hogy mi az élet és mert modern is voh, sejtette a szerelem myszteriumait. Érezte, hogy jó volna álmodni, de tudta mi következik az ébredós után. És kónyszeritette magát a gondolkozásra. A férfit elválasztja tőle a pénz, a nyo­morúság szennyes korlát, ami oly sok­szor oda áll az egymásra hajló szivek fölé. Igen a fiu szegény exsistenciája meg­alapításán küzdő, ezen csak egy vagyo­nos házasság segíthet. Ő szép, fiatal, szegény következés­képpen eladó valamint aki a toiletét fé­nyes lakást biztosit. Ezt az érdekközös­séget majd megáldja a pap ünnepélyes hókusz-póhuszok között és kész a há­zasság. A nagy szent házasság. És ő asz­szony lesz. A szülei boldogok lesznek jó párthit csinált, a barátnői irigylik. És ő ? Eh olyan lesz mint a többi asszony s megszokja az urát, gyermekei lesznek és tán majd ki is kacagja ezeket a bohó ostoba vágyakat. Most igaz, most ugy érzi magát mint egy falusi bakfisch, a ki szerelmes lett az első fiúba, aki föl­fedezi a nefelejtskók szemét. De ő ismeri az életet. Őt megtanítot­ták már kicsi korától, hányszor hallja, hogy a szerelem ostobaság, a gazdag vagy nem okos emberek fényűzése! Csak analizálni kell s kitűnik, hogy nincs is. És ha van is ? Ha ő szereti is ezt a nagy, erős barna fiút, hát szabad ezért tökre tennie mindkettőjüket? Szépen elfognak válni, kiábrándítja a férfi és nem találkoznak többé. És ha találkoznak majd egyszer, mindkettőnek el lesz adva majd a szive. És ő le fogja élni az életet boldog­ság nélkül. Igaz, hogy a szive most örült sebességgel ver hogy minden izma idege föllázad a gondolkozó ész ellen. Pedig ennek van igaza, le lehet élni az éle­tet boldogság nélkül is. A szivet szépen elaltatni és aztán ugy meg szépen egy nap a másik után. Ha néha tán feléb­red tavaszi este és repülni akar a bol­dogság felé és vádló kétségbeeséssel fordul ellene, hátsemmi sem tart a földön soká. Abszolút boldogtalanság sincs. Jön minden után a nagy vég. És elnyelt, gyomrába nyomorúságot ós bol­dogságot. És eszébe juta fiu anyja, egész sze­gény családja, akik imádkozva várták, hogy a nagy, hosszú nyomorúságos na­pok után jön a pénzes jóllét, amit majd ez a fiu szerez meg nekik. S most ő elragadja magának. Beh jó, beh szép volna és mégis boldogtalanná tenné mind­kettőjüket. Egy pillanatra eszébe ötlött. Jó volna messze menni és szeretni egymást és nem törődni semmivel, álmodni véges­végig azt a tündér álmot, melynek ka­puját, érzi, ennek a fiúnak az erős karja nyithatja csak meg neki.. De nem szabad! Ó a civilizátió Békéscsaba, 1905. október 15. A mi szeszélyes klímájú alföldünkön ilyen rendkívüliségekre mindig el kell készülni a gazdának, s ha állatállomá­nyukat biztosítani akarják, pedig kell, hogy akarják, — mert anélkül okos és hasznos gazdálkodást űzni nem lehet, — ugy kell "elkészülniük, hogy mindig le­gyen készletben annyi/szálas takarmá­nyuk, hogy egy fél telet kibírjanak vele húzni. Változtatni kell tehát és pedig sürgősen a mai tarthatatlan rendszeren, s több takarmányt kell termeszteniük. Boldogult atyám jegyzeteiből a mult század száraz éveit jegyeztem ki s köz­löm itt röviden a fentebbi szavaim iga­zolásául. 1826 aug. hóban oly melegek vol­tak, hogy az emberek leszédültek mun­kaközben. 1834. junius, julius és augusztusban egy csepp eső sem volt Déltájban majd­nem mindennap fehér felhők emelked­tek éjszakról, de ezek ugy eltűntek, mintha elolvadtak volna. 1836. a nyár forró volt és teljesen eső nélkül folyt le. 1839. julius és au­gusztusban eső nem esett és nagy me­legek jártak. 1841. junius ós julius nap­jai igen melegek, de az éjelek hűvösek voltak. A szárazság nagy volt. Nevezett nap volt julius 18-iki. Egész nap erős szél fujt, valóságos sirokkó s oly meleg hogy a házból kilépni sem lehetett, mert mintha fűtött kemencébe lépett volna az ember, még a lélekzete is elakadt. A hőmérő 30 R. fokott mutatott még dél­után 4 órakor is. Ez a forró szél mindent leperzselt; uborka, dinnye és egyébb gyengébb növény semmivé lett; a gyümölcs a napos oldalán foltot kapott'és csakha­mar lehullott. 1842 junius 7-től, julius 25-ig nem volt eső, s a rekkenő hőség a gabonát megaszalta. Augusztus ismét száraz és meleg volt. 1843 julius 4—5-én óriási hőség volt meleg széllel. Julius és augusztus száraz és meleg, de az éjelek hűvösek voltak. 1846 julius 6-án dér volt. A tök, uborka, bab, sőt laposabb helyeken a kukorica is elfagyott. Ezután nagy for­róság állott be s a gabona lesült' ugy, hogy 22-én már elkezdtük az aratást. A szárazság ós hőség julius 16-ig tartott. Augusztus is száraz és meleg volt. 1852-ben egész junius hóban nagy meleg, szárazság és örökös forgószelek voltali. Julius 25-ig tartott a szárazság és forróság de azután volt elég eső ás sarjút is kaszáltunk. 1863 (saját feljegyzésem) örökre ke­servesen emlékezetes marad ez az év, különösen a magyar Alföldön. Az egész tavasz és nyár száraz, szeles és meleg volt s csak augusztus 19-én esett először az eső, de akkor azután esett bőven. A mai fiatal gazdák nem emlékez­hetnek erre a keserves évre, mert hisz némely részük még nem is élt ezelőtt 42 esztendővel. Tehát tanulságul leirom röviden annak borzasztóságait. A szá­razság miatt az elvetett gabona csak részben kelt ki, s a mi ki kelt is, alig nőtt egy arasznyira, az is az akkori tö­kéletlen eszközök miatt a földön maradt. leánya, nem az ős természet és neki gondolkozni kell, a sziv^az doboghat akármilyen kínosan követefően sebesen, élőbb az ész beszél. Néki igy szabad szeretni. És vad örömet érzett. Micsoda elégtétel! Az akarat minő hatalma a sziv, az idegek fölött. És kezébe vette a fiu kezét és an­nak lázas, tüzes szerelmi szavaira azt fe­lelte olyan hangon, melyből sem az előbbi küzdelem nyoma, sem az igaz érzelem hangja nem volt kivehető ! Ne szeressen! Én nem tudom sze­retni magát, kacér hiu, és szivnélküli asszony vagyok. Tudja, amolyan modern leány, aki nem tud soha melegen érezni és becsületesen szeretni. És aztán szűk kis szobájába érve, nagyban meg volt elégedve önmagával. Lefeküdt és hosszan elgondolkozott az éj mélységes magányában. És egyszerre fejét erősen a fehér párnák közzé fúrva — hogy a szomszéd szobába meg ne hallják — zokogni kezdett hosszan, ke­servesen. Siratta, amiért nagyon okos volt. A férfi pedig elment forró, lázas fejjel támolyogva és a szobájába érve, fejét kezére támasztva, nézett hosszan soká a lámpa fényes lángjába. Igen, a leány önös érzés, nélküli, csak kacérko­dott vele. Érezte, hogy fázik, reszket a lelke azoktól a szavaktól, melyek minden melegséget kioltották a lelkéből Meleget akart. Forró csókot, ölelést, mosolyt, ha­zug szerelmi szóktól forró levegőt. És elment. — És elment még sok­szor. És meggyógyult. A leány pedig álmatlanul vergődve, könyörgő lázas szerelmi szóval hívta, várta vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents