Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) július-december • 65-119. szám

1905-10-15 / 98. szám

Békéscsaba, 1905. XXXII-ik évfolyam. 98-ik szám. Vasárnap, október 15. BEIESMEBTEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kcziralok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön. ElrŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévreó kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes sziin ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám: 7. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helybe.:§fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Háború és háború. Békéscsaba, okt. 14. És ha még százszor irnók le, a fogalom akkor is ugyanazt jelentené, amit jelent a maga borzalmaiban. De azért háború és háború között külömbség van és pedig nagy külömbség. A végeredmény azonban egy, akár golyóval és karddal, akár szóval és írással folyik a küzdelem: az egyik félre győzelem, a másikra veszteség, bukás, ha nem is erkölcsiekben, de erőben és anyagiakban. A magyar nemzetnek már sok sok háborúja volt. Véres is, vértelen is, hol győzelemmel, hol veszteséggel, de soha teljes bukással. E harcok jórészét az ármányos Ausztria, annak uralkodói részéről folytatott beolvasztó politikai törekvések ellen. A história bizonyítja, hogy az Ausztria ellen folytatott háborúk, amig azok puskaporos csatatereken folytak, magával az osztrákkal szemben, mindenkor diadallal végződtek. Szóval az osztrák fegyver egymagában sohasem ejtett csorbát a magyar fegyveren. Amint azonban a generálisok, már t. i. a 'ajthántúliak hüvelyükbe dugták rrr ^ar vértől nem igen pirosló kardjaikai és a vértelen háború taktikai terepét áthelyezték a sokkal kényelmesebb és kevésbbé életveszedelmes Burg sima parkettjére, fordult a magyarok csillaga és lefelé volt haladóban. Mert ha az osztrákságot cserben hagyta a kardja, a karja oldalára állt a furfang és csengő arany, amely erősebb fegyvernek bizonyult mindenféle gyilkoló szerszámnál, amelynek pokoli csengése, fénye jobban hatott és igy hamarabb aratott győzelmet. Most is harc folyik közöttünk. A mult tapasztalata kellő óvatosságra tanította az osztrákot, aki a véres háborút csak a szájával hirdeti merő taktikából, gyakorlatban pedig a másik mód szerint, több-kevesebb aranyakért, rangért vásárolván a mindenre kapható gyász magyarokat, akik sajnos, nem vesztek ki Augsburg után egy évezreddel sem. Ez a most folyó háhoru kezd mind ádázabbá fajulni. Közrehat ebben az a körülmény is, hogy a Morván túl uj választásokat emlegetnek. Micsoda szomorúan sivár kép, micsoda szégyenteljes szegénységi bizonyítvány, az, amelyet rólunk kiállítanak odaát, amikor a legfeslettebb ledér kokotte cinikus impertinenciájával adják tudtunkra, hogy bizton számítanak gyöngéinkre és kísértésbe visznek. Hogy lemondunk a nemzeti követelésekről, hogy imádattal csókoljuk meg a felénk rugó sáros lábat: szépen csengő aranyért, ócska cimért és nevetséges kegyekért, amikért a demokratikus világban csak még az alvajáró rabszolgalelkek lelkesednek, amiket a felvilágosodott polgáriasság erős becsületérzéke, szabad önérzete szánalmas mosolylyal raktároz be a letűnt századok ócskaságainak pókhálós, porbelepte lomtárába. Nem, ezt a szégyenpalástot ne türjük magunkon az egész világ szemelátára. Vagy élünk becsületben, vagy pusztuljunk el egy szálig. De azt nem viselhetjük el, hogy amikor száz gavallér kísértését diadalmasan visszaverjük, egy aranyokkal incselkedő vén keritőnő hatalmába hagyjuk magunkat ejteni. És ha majd csakugyan beköszönt a törvénytelenségek köbreemelt törvénysértése, a képviselőháznak a feloszlatása, ítéljen a nemzet ugy, hogy szégyenpiacra állított becsületéről leperegjen minden legkisebb odaragadt sár. Ítéljen a nemzet, még a legfelsőbb királyi akarattal szemben is ugy, amint magyarnak ítélnie lehet a törvénytelenségek végtelen sorozata után; ítéljen ugy, mint egy ember: egy szívvel lélekkel. p. j. Vármegyei ügyek. Az őszi közgyűlésből. Békés vármegyének szerdán tartott őszi közgyűlése jelentősebb tárgyait már kimeritő részletességgel ismertettük lapunk előző számában. Alább a közgyűlés azon pontjait ismertet'ük, amelyeket délután tárgyalt a törvényhatóság, mellesleg mondva,, alaposan megcsappant érdeklődés mellett. Két vicinális ügye. Hónapokkal ezelőtt ismertettük azt a tervet, melyet E c s e r i Lajos dr. budapesti lakos adott be a vármegyéhez, s amelyben 120 ezer korona hozzájárulás megszavazását kérte az öcsödpusztapói vicinális vasútra. Ecseri, a vicinális engedményese, ugyanilyen öszszegü hozzájárulást kért Öcsöd községtől is, melynek képviselőtestülete a kérelmezett összeget meg is szavazta és az erről szóló határozatát jóváhagyás végett a törvényhatóság elé terjesztette. Ezzel kapcsolatosan Pallós Ignácz ugyancsak 120 ezer korona hozzájárulás megszavazását kérte a szarvas—kúnszentmártoni vasút költségeihez. Az állandó választmány együttesen terjesztette elő a három pontot és a javaslata az volt, hogy mig az érdekelt községek: Szarvas, ucsöd, Békésszentandrás Pallós kérvénye fölött határoznak, függessze fel a közgyűlés határozatát és illetőleg semmisítse meg Öcsöd képviselőtestületének a 120 ezer koronás hozzájárulást megszavazó határozatát, miután Pallós ajánlata már azért is kedvezőbb, mer az általa tervezett vicinális a Sárrét forgalmát nem a vármegyén kivül, de oefelé szolgálná és igy nagyobb hasznot hajtó lenne, mint az öcsöd—pusztapói vasút. Az állandó választmány javaslata ellen Oláh Antal dr. szólalt fel, a közgyűlés azonban szótöbbséggel az állandó választmány javaslata értelmében döntött. A vármegyei kórház fejlesztése. A vármegyei közkórházi bizottság öt javaslatot i erjesztett a közgyűlés elé a közkórház fejlesztése érdekében. Az első javaslat a szabályrendeletnek akként való módosítására vonatkozott, hogy a másodosztályú betegek ápolási napidija 2 korona 50 fillérről emeltessék föl 3 koronára, az alapítványokra nézve pedig, ahol a beutalási jog az alapítókat vagy törvényes örököseit illetik, ezek nem létében a beutalasi jog az alispánt illesse, még pedig olyképpen, hogy az alispán e jogát a kórházi igazgatóra is átruházhassa. A gazdasági telepet, melyet eddig hazilag kezelt a kórház, a bizottság a számvevőség javaslatára bérbeadni határozott el. Erre , vonatkozólag a kórházi bizottság javasolta, hogy a gazdasági telepet 2b00 korona évi bérért 8 évi tartamra Márkus János nyugalmazott tanítónak adják oérbe. A belügyminiszternek azon rendeletét, amely szerint Magyarországon az orvos—doktori oklevélnek és az egyetemes országgyakorlat jogának elnyerése a doktori felavatáson felül még valamely arra feljogosított köz — vagy nyilvánossági jelleggel fölruházott, illetőleg valamely közös hadseregbeli vagy honvédegészségügyi intézetben eltöltött egy évi kötelező orvosi gyakorlat kimutatásához van kötve. A gyakorló orvosok tartására feljogosított intézetek között szerepel a gyulai közkórház is, amelynek a bizottság javasolta, hogy a megyegyülés 10 orvosnövendéknek egy év tartamára ingyenes lakás és élelmezést biztosítson. A vármegyei közkórház jövő fejlődése megkívánja, hogy a humánus inBékésmegyei Közlöny tárcája. Dalok. Hogyha nem szeretnél, Hogyha másé volnál, Valahol, valahol, Más kertjébe nyílnál, Én egyéb se lennék Csak fekete árnyék, De azt tudom hogy akkor is A nyomodba járnék. Másnak sé hívnálak, Mint esak violának, Idegen menyország Fényes csillagának. Nem tudom én azt se, Minek neveznélek, Csak azt tudom, hogy akkor is Nagyon szeretnélek. Kató József. Még egy levél. = A „Békésmegyef Közlöny" eredeti tárcája.Talán észrevették már olvasóink, hogy egy idő óta tárcarovatunkban a levelek dominálnak. Pedig hát a levél mint irodalmi műfaj, vagy hogy ugy mondjuk: a levél alakban megirt szépirodalmi mü már jó néhány évtizede csak olyanforma, mint a szegény ember egészen ócska csizmája, amit csak akkor húz fel, mikor a kevésbbé ócskát épen talpalni küldötte. Mikor az irónak épen semmi ötlete nincs, akkor visszatér a jó öreg Kármánhoz, s levélben ir meg egy kis novellát. Szánjuk-bánjuk bűneinket és a jövőre javulást fogadunk, de ez egyszer még nem tagadhatjuk meg magunktól azt az élvezetet, kedves kis városunktól pedig azt az elégtételt, hogy az alább következő levelecskét, — újságírói nyelven szólva, — „le ne közöljük." íme: Kedves Elek! Maga kiállhatatlan. Magára haragszom,elfogja az én leveleimet, amit bizalmasan írok a barátnőmnek? Amelyben sértegetek egy ilyen aranyos, pompás kis várost, mint ez a maguké ? Ejnye ! Megfigyelés kell magunknak Békéscsabáról? Hát mért nem szól az Istenért? Hát nem tudja, hogy ott valahol a szülőhazámban, a Majna mellett négy lapnak vagyok tárcaírója ? Vagy nem azokból olvasta tán eddig élményeimet ? De megbocsátok. Megbocsátok és megkímélem attól, hogy még egyszer elkövesse a levéltitok megsértését. íme, leirom magának egyenesen, amit tudni akar. Hát először is visszavonok mindent, amit abban a szerencsétlen levében írtam, amelyet maga, — haszontalan elfogott. Visszavonom a parasztvárost, visszavonom a masinisztát, aki visszaszaladt a pipájáért, sőt visszavonom a londoni ködöt is. Mert megbékültem magukkal, megbékültem a nmgyar városokkal, de békültem különösen és főképen magyar asszonyokkal. Látja, én mindig csodáltam a maguk Petőfijét, de megérteni csak most értettem meg. Nekünk is vannak nagy költőink, nekünk is vannak örökbecsű remekműveink. A német leánynak, a szőke Margarethának a mi költőink is emeltek halhatatlan emlékeket, de ilyen szépet, ilyen nagyot nekünk még nem mondottak : »Te vagy, te vagy barna kislány Szemem, lelkem fénye Te vagy mindakét életem. Egyetlen reménye . . ." S ha költőink örök szép dalokban áldoznak is a Gretchenek sugár termetének, égszínkék szemének, ódát a német hölgyhöz, himnuszt a német honleányhoz nálunk nem irnak. Most ismerem a magyar nőt, értem a magyar költőket. És ünnepélyesen kérek bocsánatot, amiért hölgyeiket a budapesti kávéházakban akartam tanulmányozni. Nem! A magyar asszony, akit maguknál megismertem, nem a kávéház márvány asztala mellett éli le szellemi világát, de szellemi világa más is, mint az amazoké. Mit mondjak Önnek ? Beszéljék a magyar nő kis szépséghibáiról, melyek csak olyanok, mint az igazgyöngy burkolatján a foltok ? Elmondjam, hogy élete és eszmevilága szűkebb, kisebb körben mozog, mint az úgynevezett müveit nyugatnak hölgyeié ? Hogy még mindig nem feledte a klasszikus mondást; melynek helyét mi felénk már annak épen megforditottja foglalta el, —: az a nő élt legszebben, akiről legkevesebbet beszéltek. Mondjam-e, hogy a keletnek hárem hölgyéhez hasonlít, bebocsátva otthonának „szük körébe ? Nem. Addig örüljenek Önök, amig hölgyeik nem sokat törődnek Ellen Hey emancipáló eszméivel, amig lelküket, gondolataikat nem kívánják egy világnak közkincsévé tenni, hanem a maguk tisztaságában, őseredeti mivoltában egy férfinak és egy kis családnak' megőrizni; egy kis családnak, melynek épen ezért központjává, leikévé, világító és melegítő tüzévé válnak. Kívánom maguknak, hogy hölgyeik minél tovább álljanak ellent annak az emancipációnak, amelynek magam is apostola vagyok, de amely természetes lényükkel ellenkezik, mert szivükről épen azt a zománcot tördelné le, amely a világ minden más nőjétől oly különállókká teszi őket. Látja, hát elfogja máskor is a leveleimet? íme, meghódítottak engem az asszonyaik, pedig maguk megérdemelték volna, hogy én hódítsam el maguktól őket. Egyébként üdvözli Emma v. Reicher, a nőemancípáció kiábrándult apostola. Köszönjük a nemes hölgy levelét, mely a mi hő óhajtásunkat is tolmáj Sirolin L. legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetefjséff^koél, lég-ZŐSCervek hurutos bajainál úgymint idillt bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatí meli az étvágyat és a testsúlyt,, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt * gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva F. Hoffman-Lan Roohe & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).