Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-29 / 20. szám

XXXll. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap, január 29 20 szám. I KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. EbŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 16 fillér. Felelős szerkesztő: I Szerkesztő: Laptulajdonos: MAROS GYÖRGY PALATÍNUS JÓZSEF. SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilltér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Zsilinszky vagy Áchim ? Csaba polgárságának testvérviszálya, áldatlan pártoskodása állította föl e kérdést, melyre a felelet hivatva van dönteni a becsület megmentése, vagy az eltörölhetlen szégyen elviselése között. Az a rút pártoskodás, a testvérviszálynak példátlan elfajulása állította élére a helyzetet Csabán, amely pártoskodás nem is annyira az elámított és félrevezetett polgároknak vétke, hanem megbocsáthatlan bűne egy-két feltűnési viszketegségben szenvedő, lelkiismeretlen tizenhárom próbás honmentőnek, akik nem átallották meg nem engedett eszközökkel felforgatni Csaba hagyományos békéjét. Csaba hazafiasan gondolkodó, becsületes polgársága szánalmas megvetéssel adózik e gyászalakoknak, akik multat, tisztességet, hazafiságot, lelkiismeretet félretéve, előidézői voltak a mai helyzetnek, amely az, hogy Csaba polgárságának még egyszer végig kell szenvednie a választás küzdelmeit. Zslinszky Mihály dr. államtitkár Csabának három cikluson át volt érdemekben gazdag képviselője, a csa-, bai sz;badelvü-párt illusztris jelöltje és jjcHm L. András, az újjászervezett szociáldemokraták vezére állanak a rövid időn belül megvívandó harcban egymással szemben. Az érdem, a tudás iz érdemetlenséggel, a tudatlansággá. Az egyedül honboldogitó szabaddvűség az ál-szocializmussal. És ha már itt vagyunk a szocializmusnál, álljunk csak meg egy kissé. Mi is az a szocializmus, honnan is ered az ? Elv, egy tan, amely az emberi elégedetlenség soha ki nem apadó forrásából szívja életerejét. Mérhetetlen nagy az az út, melyet a szociális eszm ék évezredes haladásukban megtettek. Szociális eszmékkel találkozunk már az ős kereszténységnél. A középkorban már erősebben fellobban a szocialista mozgalmaknak, a feudalizmus fojtó hamuja alatt lappangva izzó zsarátnoka, míg végre a mai szociáldemokráciának Marx és Engels vetik meg a bölcsőjét 1847-ben. A szó szoros értelmében vett valódi szocializmust ellemezve, megállapíthatjuk, hogy az tulajdonképpen a liberális eszmék kimélyitését, a nép minden rétegére való alkalmazását, a nép minden rétegének teljes politikai és társadalmi emancipációját célozzák. Az emberi jogok érdekében vívott küzdelmeket rokonszenvvel fogadja a liberálizmus is, a szabadelvűség, mely ugyanezen célért küzd. Csupán az eszközökben és kivitelben tér el ettől a valódi szocializmustól. De az adott esetről, a csabai szociális mozgalomról szólva, föl kell jegyeznünk az eltagad| hatlan jelenséget, igazságot, hogy úgy Csabán, mint Magyarországban a szociáldemokrata szervezet ez idő szerint még utópiákat kergető, álmodozó és álmodozásában is mosolyra keltő félrevezetett tömeg, amelynek összeverődését is megmagyarázza, hogy az utópisztikus, szines álmok tana olyan köntösben és milieuben jelent meg, mely alkalmas volt arra, hogy a kevés értelmiséggel rendelkező tömeg képzeletét és kedélyét meghódítsa. Ezzel az utópisztikus szociális elvekkel akar magának a csabai szociáldemokrácia utat törni a parlamentig, amikor másodszor küldi küzdelembe jelöltjét, Áchim L. Andrást. Ezt az elvet, ezt a tant nem fogadhatja el, nem szentesitheti Békéscsaba polgársága, az a hazafias és értelmes polgárság, amely a múltban a szabadelvűség zászlaját vitte diadalra. Annyira még nem fajulhatott el a politikai érzék, hogy a becsületes elvet sárba tiporják a képtelenségekért, a szines álmok tanáért annyira lelkismeretlenek nem lehetnek azok se, akik a mai pártos viszály előidézésében szomorú szerepet játszottak, hogy fel ne világosítsák a fenyegető veszedelemről a népet s annyira nem feledkezhet meg magáról Csaba, hogy olyan szégyenteljes szegénységi bizonyítványt állítson ki önmagáról, mint Gyula. Ami pedig a mostani küzdelemben szembenálló jelöltek egyéniségét, képességét, érdemét illeti, Zsilinszky Mihály dr. államtitkár országos diszű nevének hangoztatásánál a törpe ellenfél zérussá válik, amint hogy eddig sem volt egyéb. Azaz, hogy igen : egy lármás szájú, tudákos földmives, akit féktelen nagyravágyása sodort a parlamentbe vágtató eszeveszett áramlatba. De összehasonlíthatjuk e Oaligulát Julius Cézárral ? Zsilinszky Mihály dr. államtitkár tettei, hazafisága, kiváló tudása és nagy sok és elévülhetlen érdemei, országos működése nem szorulnak arra, hogy mi dicsőítsük. Amannak pedig felsorolnánk minden érdemét, — ha volna. És hogy érdemeket szerezzen, tetteket műveljen — arra képessége nincs. A csütörtöki választás eredménye birául hivta fel Csaba polgárságát. Innenonnan három hét még, mig Ítélethozatalra kerül a sor. Addig magába szállhat Csabának minden polgára, vessen számot lelkiismeretével, tegye mérlegre a küzdő felek érveit, igazát, érdemeit s ha hazafiúi meggyőződése szerint teljesiti bírói feladatát, nem Ítélkezhet másként, mint Zsilinszky Mihály mellett. P-B J-f. Választás után. — Utóhang utolsó vezércikkünkhöz. — Most már előttünk fekszik jóformánj az egész választás eredménye. Illetőleg azon kerületeké, amelyekben ecki 1 folyt a választás. Képviselőt vála; ztott pedig eddig 391 kerület. Tudnunk k M, hogy az 1848. V. t.-c. a rendi alapon szervezett képviselőház helyébe az állampolgárok választása utján alkotott képviselőházat helyezte, megállapítván, hogy minden választókerület egy képviselőt válaszszon. A választókerületek és igy a képviselők száma 413. A horvát tartomány gyűlés 40 követet küld saját kebeléből az országgyűlésre, ezekkel együtt Béiésmegyei Közlöny tárcája, Jégvirágok. A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta: Palatínus József. Vadul sivalkodott künn a szól, söpörve maga előtt az élesre fagyott hószemcséket. A dermesztő hideg ezerféle szeszélyes alakzotu jégvirágot varázsolt az ablaktáblákra, amelyeken keresztül nem látszott egyéb fehérségnél. Szinte vakító fehérség, amelyben elvesztek a fehérre meszelt falusi házak is. Ami a jégvirágokon kivül sötétedett, azok bundába húzódott alakok voltak, akik szinte eliramlottak az ablak alatt. A fehérségbe burkolt utcasorból csak a Tóthfalusi dzsentri kastély emelkedett ki mohlepte falaival. Külsejének zerdonsága meg(v

iMta falai,.i'-^ött tanyázó boldogságot. A gyermekszobában két gyerek civódik egymással. Hatéves, szöszke leányka az egyik, a másik kétszerannyi és fiu. Amennyire elütnek egymástól külsőleg, oly ellentétes természetük is. Csöndes, meghunyászkodó, szinte alázatos természetű a fiu, rakoncátlan, büszke, erőszakos a leányka. Most a fiu ;en: ^nts, Lóri! paraszt! — sikoltja lép Tóthfalusyné. kis No, mi az gyerekek ? Már megint nem nyughatsz Lóri, — feddi az anya. Nem bántott, kedves mama, — mentette a fiu. Tótfalusyné szeretettel cirógatta a gyermekeket. - Ne civakodjatok lelkeim, hanem jertek ide szépen. Ma ünnepi hangulatban kell eltölteni a napot. Talán nem is tndjátok, milyen jelentősége van. Gyula holnap megválik az örökké veszekedő Lórikától. A fővárosba megy nagybácsihoz tanulni, onnan meg messze külföldre s talán mikor viszontlátjátok egymást, Gyuszi már felnőtt ember lesz, te pedig Lórikám hosszú szoknyát viselsz. De meg más jelentősége is van a mainapnak. Két évvel ezelőtt éppen ilyen jégvirágos volt az ablak. Amint kinéztünk az ablakon, egy didergő fiúcskát láttunk ott ácsorogni. Majd megvette az isten hidege. Lórika ezt mondta: Ugy-e mamuskám, ha az a szegén, fiu az ón testvérkém volna; akkor most nem fázna odakint ? Apa azt kérdezte: - És szeretnéd, ha testvérkéd lenne ? Nagyon szeretném, mondta Lórikám. És apa kinyitotta az ablakot, behívta a didergő gyereket és azt mondta néked leánykám. — Legyen hát a testvéred, testvér helyett, neki ugy sincsen se apja, ,se anyja. Itt marad nálunk, ha szeretni fogod. Tovább nem folytathatta az asszony, mert az elérzékenyedett gyermek sirva borult az ölébe. A kis hárpiának is megnedvesedtek a szemei és szégyenkezve csúszott a fiúhoz: — No ne sirj Gyuszikám! Nem mondom többé, hogy paraszt vagy. Nem is bántalak, hanem szeretni foglak. Hanem ugy hivlak, mint régen: kis jégvirág. No, jó lesz ? De ne sirj. Évek teltek, évek multak. A Tótfalusy kastély azonban változatlanul állt. Sőt, hogy a hó borította a tájat, ugyanazon szeszélyes jégvirágok rajzolódtak az üvegtáblákra. Csak a kastély lakói változtak meg. Tótfalusyné hajában ezüstös hajszálak csillogtak. A Tótfalusy Lóri pedig harmatos rózsává fejlődött." A környék legszebb és legirigyeltebb leánya lett. De büszke ós gőgös, akitől szinte köszönés nélkül mentek el a kikosarazott kérők, felsült udvarlók. És határtalanul szeszélyes. Amennyire csak egyetlenegy elkényeztetett gyerek lehet. — Dzsentri"estély lesz! — adta ki parancsszót. De ide paraszt be nem teszi a lábát. * Javában folyt az estély. Csengett a pohár, muzsikaszótól, hangos kacagástól visszhangzott a fényárban csillogó szalon, melyben a környék aranyifjuságának előkelősége lejtette a táncot. Lórinak ujabb szeszélye támadt. Megkosarazta vala mennyi táncosát. Durcásan húzódott félre egy ablakba és bámult ki a jégvirágos ablakon. A teli hold ezüstös sugara csillagzotta fényét a hótakarón. Egyszer csak megrezzent a leány. A jégvirágokon keresztül egy sötét alakot pillantott meg. Egy férfi volt. Megállt és fölvetette tekintetét a kivilágított ablakra. A büszke leány márványarcán szokatlan melegség futott végig. Szive hevesebben kezdett lüktetni. Egy pillanatig még tétovázva nézett az ismerősnek látszó férfira, a következő percben pedig akaratlanul kinyitotta az ablakot. Szinte kábulva suttogta az éjbe: — Jégvirág ? — Lórikám ! Édes testvérkém ! — kiáltott föl megindultan a férfi. A szeszélyes, büszke Tótfalusy Lóra a következő pü1 lanatban tapsolva, ujjongva futott végig a termen ós néhány perc múlva kipirult arccal tért vissza egy téli bundás ismerősnek látszó, deli termetű férfi karján Nem a szeszélyes, gőgös Tótfalusy Lóri volt már. Hanem inkább egy hosszuszoknyából kinőtt bakfis, aki lesütött szemekkel, halkan suttogta: — A mi kis jégvirágunk a mostoha testvérem ... a jegyesem . . . Kijózanodás. Irta: Krasznainé F. Mari. Fejét kezére hajtva ült Kálmán az asztal mellett. Megesett volna a szive rajta mindenkinek a ki igy látta, hát mit a Jegkiválób tanárok es orvosoktól mint hathatós szer: lÜdőbetCjfséffi'knél, légíOSíftrvek llliriItOS bajainál úgymint idült bronchiíis, szamárliurut és különösen lábbadozókaal inlluenxa után ajánltatikmeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést ás a köpetet é3 megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertirakban üvegenkint a koronáért kapüató- Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Je <jhe & Oo. vegyészeti gyár Basel (Svájc).