Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-26 / 18. szám

64-ik oldal. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. Csabának hazafias polgársága kivétel nélkül gyakorolja legszebb alkotmányos iogát és hisszük, hogy ma ismét fényes diadalra juttatja azt a zászlót, amelyre ez van irva: Éljen Zsilinszky IWihá y d".! A nagy napon. Az utolsó órák. Mire e sorok napvilágot látnak, Békésmegye négy kerületében és pedig Csabán, Gyulán, Szarvason és Békésen az urnák előtt áll a polgárság, mely hivatva van Ítéletet mondani a nagy kérdésben. Az urnák előtt találkoznak az ellenpártok, hogy a heteken át hangoztatott érvek helyett voksaikat helyezzék a mérleg serpenyőjébe. A főntemlitett négy kerület választó polgársága nem egyazon elhatározástól vezéreltetve^ lép az urna elé, de különféle meggyőződéssel. Lesznek, akik félrevezetve a hangzatos ígéretektől, tetszetős jelszavaktól nagyotmondó, de üres frázisoktól, igazságtalanul adják le szavazataikat. Azok, akiket a szövetkezett ellenzéknek nevezett pártok hódítottak meg maguknak; hogy veszedelmes játékaikat tovább folytathassák a parlamentben, hasznára saját hírnevüknek, de végtelen kárára az egész nemzetnek, az egész országnak, amelynek szent érdekei ellen a honmentés hangzatos jelszava alatt eddig is megbocsáthatatlanul sokat vétkeztek a minden józanul gondolkozó hazafiak által elitélt obstrukcióval. Az utolsó órákban vagyunk. De még mindig nem késő a meggondolás, a megtérés ahhoz a párthoz, mely egyedül képes a mai áldatlan helyzeten fordítani és a békés munkálkodásra terelni az országot, hivatott megteremteni azt az uj korszakot, mely a béke, a becsületes törekvések jegyében kezdetét jelenti Magyarország felvirágoztatásának, az ipar, kereskedelem, közgazdaság fejlesztésének, az ország minden egyes polgára anyagi ós erkölcsi boldogulásának. Szövetkezett ellenzék! Olyan elv nincs, nem volt, de nem is lehet ebben az országban. De ha lehetséges volna ez a fixa idea, amellett a boldogulás, a haladás ki volna zárva. Az a mai szövetkezett ellenzék: mindenféle lehetetlen elv khaosza, ahol mindegyik párt lemondott igazi elvéről, egyesülve a közös gyűlölet, közös elvtelenség és közös kapaszkodás tokuvobukájában. Erre a pártra, illetőleg ennek jelöltjeire józanul gondolkozó igazi hazafi nem adhatja szavazatát, aminthogy üyen képviselőkre nem bizhatja saját magá| nak és hazájának érdekeit se. Polgártársak! A tizenkettedik órában, mielőtt az urna elé léptek, nézzetek vissza a közelmúltba, gondoljatok a jövőre és szavazataitokat bizalommal adjátok a szabadelvű eszmék vezérharcosaira! Legszenteb honpolgári kötelességeitek teljesititek, azok pedig, kik a népámitóktól félrevezetettve, a vétkes pártot támogatják, vétenek önmaguk és hazájuk ellen. Mérlegelje minden munkás polgára az egyes kerületeknek: mi a súlya a jelölteknek, akiket szembeállított egymással a pártok akarkta. Mérlegelje minden munkás polgár: mit várhat ez az ország, a kerület, város, s minden egyes kerületnek minden egyes polgára az egyiknek és mit várhat a másiknak a megválasztásától. Polgártársak! ítéljetek igazságosan, ítéletetek emelje az őt megillető helyére a szabadelvüséget és sújtsa porba a terrorizáló és országbontó kisebbséget! Tudnivalók a választáson. Teljes szélcsend . . . Mint mikor vihar készül kitörni. A programbeszédek zaja is elült, csupán a pártirodák hangosak, ahol a választás esélyeiről folyik a szó. No meg a végső intézkedésekről. E helyütt — bár egy ízben már megírtuk a választás napjára való tudnivalókat, hogy a közönség teljesen tájékozódjék, ismételten közöljük a legszükségesebb tudnivalókat. Az egyes pártok gyülekezési és tartózkodási helyének beosztása ez: A szabadelvű párti választó polgárság a Kugel-féle vaskereskedéstől kezdve a Gabona-téren helyezkedik el. A Kugel vaskereskedés és Schreier-féle szeszkereskedés között egy század csabai gyalogság tartja fenn a kordont. Egy másik század katonaság a katholikus templom és Décsey-féle üzlet között von kordont, amelyen kivül a Kossuth téren a szövetkezett ellenzék választó polgárai foglalnak állást. Az újjászervezett szociáldemokraták gyülekezési helye a csirkepiac tér. A választó polgárság a kordon által elkerített főtérre csak húszanként, ós olyan sorrendbe mehetnek be, amilyen sorrendet megállapít a szavazásnál a sorshúzás. A szavazás a városházán történik a földszinten működő két szavazatszedő küldöttség előtt. A főkapu zárva lesz, hanem a két oldalkapun — amelyek előtt egy-egy csendőr ós egy-egy rendőr órködik — mennek a szavazók és az udvaron keresztül, a folyóso hátsó részén át vonulhatnak a végrehajtók, illetve az adószedők hivatalába. Amint leszavaztak, távozni kötelesek a folyosók utca felőli részein. A főtéren semmiféle csoportosulás nincs megengedve s oda csak igazolványnyal rendelkező egyének léphetnek" be. Ellenben a nagyközönségnek a főtéren való gyalogos közlekedés meg van engedve, csupán kocsiknak nem. A Yasut-utca és a többi mellék utcák sarkán csendőrség tartja fenn a rendet. A pártok felvonulása a már jelzett sorrendben történik meg. A választási aktus 8 órakor kezdődik, fél kilencig tart a sorsolás, a jelöltek kihirdetése és az első szavazók 9 órakor vonulnak az urnák elé. Gyula. Mint jeleztük, tegnapra zenés fölvonulást tervezett a gyulai „trikó" párt. A Schriffert hivek zászlók alatt, zeneszóval ki is vonultak a vasúthoz, szónokuk Bartha István plébános fogadására. A tisztelendő ur azonban nem érkezett meg, ami nem kevéssé hangolta le a lármás tömeget. Páter nélkül vonultak tehát a Magyar Király szálló elé, ahol Névery Albert pártelnök buzdította a polgárságot. A jelölt is elmondta ezután harmadik programbeszédét, amelyben erősen fogadkozott, hogy olyan követe lesz Gyulának, amilyen még nem volt. (No ebben igaza volna, ha megválasztanák. De abból Schriffert nem eszik!) Gyulán különben tegnap egy kis zavargásszerü jelenet is volt. Egy neveletlen tömeg Lázár Lajos pénzügyi sómat- Örüljek, — úgymond, — hogy teljes szabadságot élvezek. És ha én ezt a korlátlan szabadságot arra használnám fel, hogy megcsaljam ? — kérdeztem ingerülten. Hyen ártatlan arccal és ilyen tiszta tekintettel ? — KÍ van zárva, mondá s elkezdett teljes szívből kacagni. Ekkor ismertelek meg téged, Laci. Nem tudom, jó sorsom, vagy balvógzetem intézte-e igy. Mindegy, "megtörtént! . . . ! „A jó sors, édes kis bogaram ! . . ." „Minthogy ilyen lelkiállapot ugyancsak előkiszitette a talajt, már előre is nyert győzelmed volt. Ügyszólván ellenállás nélkül omlottam kebledre. Hamar megértettük egymást. Mind a kettőnknek ez volt az első szerelme . . . Eleinte csak egy-egy melegebb kézszoritásra, biztató mosolyra szorítkoztunk, aztán találkákat adtunk egymásnak ; végül a te unszolásodra eljöttem hozzád s azóta naponként itt turbékolunk a te garconlakásodban . . . — Talán megbántad ? — Ó, nem ! De ha valaki ide betoppanna, azt hinné rólam, hogy kitudja, milyen elvetemült teremtés vagyok én. Nem mesélhetem el mindenkinek az én életem tragédiáját! Én is egyike vagyok azoknak az asszonyoknak, a kik leánykorukban telve voltak illúzióval, rajongással minden szép és jó iránt és csillogó álomképeket festettek maguknak a szerelem káprázatos színeivel a jövőről s a kiknek a házasság e csábító ígéretekből úgyszólván semmit se váltott be . . . De a házasságon kivül annál több teljesedett! Kérlek, ne csúfolódjál! Nem én vagyok az oka! Az uram tett azzá, ami vagyok! Magára vessen, hogy házasságtörő lett a feleségéből! Engem ugy neveltek, hogv becsületes, kötelességtudó, szerető ' hitves válljék belőlem. Meg is volt bennem ehez minden kellék. Keblem valóságos kincsesháza volt a subtilis érzelmeknek. Az uram nem értett meg, de nem is tartott érdemesnek, hogy megértsen. Én az ő mélységes tudásának nagyon is egyszerű probléma voltam . . . - Pedig ha tudná, hogy mennyire tévedett! — Laci! nem ismerek rád ; te nem szoktál bókolni! . . . Csak azt az egyet nem értem, hogy az uram, a ki különben annyit foglalkozik psychológiával, j éppen a felesége lelkiállapotát nem tudta soha fölismerni! — Nagyon jól van ez igy! Ennek köszönhetem ón, hogy általad megismertem a legfőbb jót e földön! — Igazad van! Ne legyünk hálátlanok ! E n is boldog voltam! Nagyon Í boldog ! Szinte azt hittem, hogy ennek a boldogságnak nincs is határa! És ime! Ma már közös megfigyelésünk azt tanúsítja, hogy ingadozik! Pedig én még nem érzem magamat elég öregnek arra, hogy lemondjak, főleg, a mikor már egyszer megismertem a szerelem : gyönyöreit! — Miért kínzód hát magadat, de engem is fölösleges dolgokkal ? Hát [ nem volt ez eddig jó, hogy zavartalanul élveztük az együttlét örömeit ? Mi | szükségünk van nekünk a férjed félté| kenységóre?Eddig ismegvoltunknélküle! — Nem, nem és ezerszer is nem! Én igy akarom ! Tartsd szeszélynek, vagy ! hóbortnak, nekem az mindegy, de teljesítsd kívánságomat! Eszelj ki valami módot s tedd féltékenynyé az uramat! Fel akarom rázni lethargiájából ezt az i embert! Azt akarom, hogy fébékenysó! gében törjön-zuzzon, hogy utánam leskelődjék az utcákon, ha elmegyek. Legjobban szeretném még, ha az utcán üldözne s én hozzád menekülnék s remegve j simulnék kebledre, te pedig hősiesen megvédelnél! . . . Édes Manci, miket beszélsz te itt össze-vissza ? — Ugy-e, te is azt kérdezed, akárcsak a férjem! A múltkor már megsoI kallottam azt a határtalan bizalmat, melyet irányomban tanúsít. Sírva térdre borultam az uram előtt s bevallottam botlásomat. Azt hittem, hogy meg fog verni, vagy legalább is keményen megfedd, ahelyett fölemelt, megsimogatta az | arcomat s részvéttel mondá: Szegény kis hysteriás asszony, hogy csapong a fantáziája! . . . No, hát én megmutatom neki, hogy én nem vagyok hysteriás s amit mondtam, az én fantáziám szülöttje ! Esküdjél meg, hogy ebben segítségemre leszesz! — Jó, jó, csak ne légy olyan izgatott ! Isten engem ugy segéljen! Lesz vihar tele veszélylyel! — Akkor megint nagyon foglak szeretni! . . .