Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-24 / 16. szám

Kéziratok nem adatnak vissza. Az endrődi eset. Békéscsaba, jan. 23. A szabadelvű párt elvolt arra ké­szülve, hogy midőn szavazásra, de ezt megelőzőleg a saját érdekében bárminemű akció kifejtésére kerül a sor, a szabadalmazott hazafiak, sihe­derek és inasgyerekek inzultálni, pisz­kolni ós átkozni fogják a pártját ós jelöltjeit. El volt készülve, mert a mig együtt volt a parlament, ott sem kapott egyebet az inzultusnál, gya­núsításnál a szabadalmazott képvi* selők részéről. A nép pedig, az isten­adta nép, melyet még a frázisok, nagyotmondások uralnak, vakon kö­veti őket. Olyan a nép egy tömege még, mint a gyermek, inkább haj­landó a rosszra, a csínyre, mint a jóra. De ez ne a nép hibája, ha­nem azoké a szabadalmazott hon­mentőké, a kik a vezetés ürügy e alatt a nép élére állottak. Azok a tizenhárom próbás hazafiak, a kik még szabadalmazottabb polgárokat faragtak. Hát ez még nem volna baj, mert van még nép ós több mint a másik, mely megértve az ő igazi vezetőit, azon az uton halad, mely a boldogu­lás íelé vezet. Hanem baj az, hogy az a másik, tábor mely szárnban, erőben ós — sajnos — értelemben is kevesebb, ellene tör a többségnek. Nem a meggyőződésnek szavával, nem az érveknek fegyverével csupán, hanem legtöbbször megsértésével az ellenfél hazafiságon alapuló meggyő­ződésének, a tiszteletlenségek legvá­logatottabb nemével, eszközeivel Mit láttunk a néhai parlament­ben ? A kormányt és annak hiveit még csak szóhoz se engedték jutni, meg se hallgatták. Mit látunk ma, a választás küszöbén, pártgyűlése­ken, programbeszédeken ? A patenti­rozott hazafiak által felbujtott, félre vezetett tömeg, (nem választók csu­pán, sőt azok a legkevesebben) terro­rizálják aszabadelvüség egyszerű köz­katonáit éppenügy, mint vezetőit. Ők. akik a szólás szabadság hangzatos jelszava alatt küzdenek. Ők, akik jogtiprással, hazaárulással vádolnak mindenkit, aki nem egy gyékényen árul velük, ők, akik annyira mentik a honhazát, hogy ma holnap nem lesz mit menteni. És még akkor azt kívánják, hogy bünüket ne lássuk, ne halljuk és felettük ne gondolkoz­zunk, belőlük következtetéseket ne vonjunk. Igen is látjuk, halljuk és elmél­kedünk felette. Sőt még a következte­téseket is levonjuk belőle. A legújabb az endrődi eset. A tisztelt tiszteletlenkedőic vasárnap botrány nyal feleltek a szabadelvüpárt népszerű jelöltjeinek beszédére. Hal­lottuk a hangokat is: a sihederekót. Levonjuk a következtetést is. A tör­vény nem ezekre a sihederekre bizza — de még az endrődi ellenzékre se csupán — a szabadelvüpárt, vagy akár függetlenségi képviselőjelölt meg vá­lasztását Harc a mandátumért. Választási mozgalmak. Számolgatjuk, egyre számolgatjuk: még két nap, még csak rövid két nap. A napok egyre fogynak és a láz egyre nő. Izgultabbak a kedélyek, forróbbak a szenvedélyek, melyeket a 13 fokos januári szél se tud lehűteni. Lázasan folyik a szervezkedés, agitálás, kapaci­tálás, korteskedés és a választással együtt­járó minden néven nevezendő intézke­dések, munkálkodások. A szabadelvű párt ügye általánosság­ban az egész országban igen jól áll. A szabadelvű párt választó-polgárai min­denütt megteszik kötelességüket és iga­zukkal sikerül is az értelmes, józan em­bereket meggyőzni. Az ellenzék kétség­beesett eszközökkel igyekszik helyzetén javítani és bizony mindenütt nagy szük­sége van rá, hogy a hatóság energitu­tusan gondoskodjék az élet és vagyon­biztonság megvédéséről. A választási eseményekről e«ek leg­újabb híreink: Lakács főispán programjához. Gyulaváros szabadelvű polgárságá­nak illusztris képviselőjelöltje, a vár­megye atyai lelkű főispánja, Lukács György dr. főispán, mint ismeretes, ja­uuár 15-én mondotta el nagyhatású Békésmegyei K >zlöny tárcája, Csabai séta. — A Körös jegén. — Nem mindenki a politikának a hive. Vannak még ebben a felfordult világ­ban Kondornak, Merkúrnak, Halifax­nak, Columbusnak stb. számos hivei, akik naponként nemes buzgalommal igyekeznek a Körös csonttá fagyott tükrére. Tegyünk csak arra egy sétát... Az elvakult férfi nép persze azt hiszi, hogy a politikával be van fejezve a világ s a jelölteken, voksokon kivül egyébb semmi sem érdekli az embere­ket. A kávéházakban, a füstnek és politi­kának e tanyáin nincs is egyébként. Hanem azért szegény és szánandó em­ber, aki nem veszi észre, hogy a köd­nek ez általában csúf és kellemetlen világában kivirul a szépség, a fiatalság, az erő. Még pedig a legvonzóbb meg­világításban. A női szépség erő és fiatal­ság. Talán mondani se kell, hogy a ter­renum: a jég. Ez a szeszélyes, színtelen és sikamlós portéka, 3 amely csak az ügyességnek és testi kiválóságnak enge­delmeskedik. Az elpuhult és lusta férfinépség nagy megdöbbenéssel konstatálja, hogy a Vasut-utca, ez a szűk s nem nagyon esztetikus útvonal, amelyet a Főtérrel egyetemben mégis korzónak nevezünk, napok óta üres. Az ismerős és kedves női arcok következetesen távol marad­nak. Hosszas és alapos kutatás derítette csak ki, hogy a korzónak e sivársága egyenes összeköttetésben áll a hőm'órő emelkedésével. Akkor lép fel a legheve­sebben, amikor a fekete higanycsík — bizonyos nagyzolással oszlopnak neve­: zik — makacs következetességgel az i alsó régiókban foglal állást. Ilyenkor azt tanítja a fizika, hogy I csontkeményre fagy a Körös, ahová korcsolyákkal felfegyverkezve libbenek ; ki a kalapok, bolerók és prémek, illető­leg ezeknek bájos tulajdonosai. Délelőtt, de különösen délután tart 1 a zarándoklás a Körösre. A jéggel ál­állandóan ellenséges viszonyban álló | embereknek, férfiaknak kissé túlságosan nagy vállalkozás, hogy kiránduljanak a megszokott publikum után az Apponyi­utca végéig. Pedig hiteles tanuk mondják, hogy ez ut, mely semmi veszélylyel össze­kötve nincs, megérdemli a fáradságot. A jég megjutalmazza az ő híveit s a korcsolyázó sportnak éppen olyan szen­vedélyes barátai vannak, mint amilyen hajthataüan ellenségei. Noha nálunk éppen nem otthonos az igazi sportszen­vedély. Nem is kell ezért a magyar vért okozni. Csupán ezt a mérsékelt éghaj­latot, amely mindenre alkalmas, de nem mindig arra, hogy télen jéghez juttassa a korcsolya-sport megfogyatkozott számn hiveit. Viszont nyáron pedig az úszás sport­ját fagyasztja meg fagyos szentjeivel, és barátságos északi szellőjével szerencse, hogy nálunk Csabán, a vihart nem ösmerő Körözs a legmelegebb napok­ban is visszatartja a kényes izlésü pub­likumot, amely alighanem azonos, főkép női részen a tél korcsolya bajnokaival. Közömbös - többnyire rest — és a sporton kivül álló emberek mosolyogva nézik a jegen duló csatát. Abban a meg­győződésben, hogy holnap-holnapután

Next

/
Thumbnails
Contents