Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-24 / 16. szám

58-ik oldal. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. programbeszédjót. Ennek kiegészítése­képp a szeretett jelölt szombaton este a Komló szállóban megtartott impozáns gyűlésen nagy hatás mellett fejtette ki programja részleteit. Falrengető éljen riadal fogadta a terembe belépő főispánt, a kit Márky János pártelnök üdvözölt szí­vélyes szavakban. Lukács György dr. főispán megkö­szönte az ovációt s aztán mindvégig zajos tetsés mellett szólt a nagyszám­ban összegyülekezett polgársághoz. Elő­ször a nemzetiségi kérdésről szólott, majd a felekezeti és községi tanítók fi­zetés rendezéséről, hangoztatva, hogy azokat éppen olyan díjazás illeti meg, mint az államiakat s ezek érdekében minden hazafinak föl kell emelnie sza­vát. Majd a választói jog kiterjesztésé­ről nyilatkozott, kijelentvén, hogy hívé­nek valja magát. A helyzetről szólva, j rámutatott a békés kibontakozás lehető- 1 ségére. Ez azonban csak ugy érhető el, ha a kisebbség elismeri a többség tör­vényadta és természetes'.jogát, belemegy a házszabályoknak alkotmányos uton való tárgyalásába, a mely esetben a kormány első kötelességének tartja a lex-Dánielnek hatályon kivül való helye­jósét. Ebben az esetben természetsze­rűvé válik annak a követelésnek az el­engedése a kisebbség részéről, hogy a király és többség bizalmát biró kor­mány lefejeztessék. Még számos napirenden lévő fontos kérdésről nyilatkozott a legrészleteseb­ben a főispán, akinek komoly érvekkel és színtiszta igazságokkal telt szónoki szárnyalású beszédét óriási lelkesedés­sel fogadták. Á főispánnak a pártgyűlésen való megjelenéséért Márky elnök mondott köszönetet. [ Egy csabai programbeszéd. Áchim L. András, a csabai ujjá- i szervezett szociáldemokratapárt jelöltje tegnap a csirke piac-téren eldörögte a második programbeszédét, a mely any­ban tért el a múltkoritól, hogy most nem csak a kormányról szedte le a szentelt vizet, hanem a szövetkezett el­lenzékről is, kezdve Apponyi-, Barabás­tól, a legutolsóig. Egyébként bejen tette hogy nem paktál a Barabás párttal. Utánna Máté aradi elvtárs beszélt és vastagabb stílusban folytatta a jelölt szó­noklatát, nem feledkezve meg a papok­ról sem, a kiket a nép zsarnokainak nevezett. A néhány száz főből álló tö­meg azután a munkásinduló hangja mel­lett jelöltje éltetésével rendben eloszlott. A gyomai kerületből. Ebben a kerületben a legmozgal­gasabb és immár izgalmasabb is a vá­lasztási élet. Vasárnap már pl. olyan dolgok történtek, amelyek nemcsak szé­gyenteljesek, de egyenesen hatósági be­avatkozást igényeltek volna, ha az oko­sabb nem enged, még törvényadta jo­gából is. Emiitettük már, hogy Zsilinszky Endre dr. szombaton szeghalmi hivei előtt fejtette ki programját. Amint Zsilinszky az emelvényre lépett, párthívei riadó lelkesedéssel, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták, mire a 48-as párt tagjai abcugokkal igyekeztek a lel­kesedést ellensúlyozni. Ezalatt a jelölt fedetlen fővel állt s megkezdte beszédét. Párthívei hangosan kérték, tegye fel a kalapját, mire ő azt mondta : „Nem teszem fel! Meg akarom a népet tisztelni, mikor ezreihez szólok. Meg vagyok győződve róla, hogy a becsületes, jogtisztelő ma­gyar nép meg fog hallgatni és a szólássza­badságot, melyért minden magyar ember küzd, nem fogja megsérteni."Erre mintha elvágták volna a zavaró közbeszólásokat, majdnem egy óra hosszat tartó beszédét pártkülönbség nélkül a legnagyobb fi­gyelemmel hallgatták. A mezőgazdaság fejlesztése, a közlekedés, a vizszabályo­zás, az adóreform, az általános szavazati jog, a szociális kérdések, a munka szer­vezése, állandó kereset biztosítása, a he­lyes telepítés tárgyában mondottak nyer­ték meg leginkább a hallgatóság tetszé­sét s nem egyszer hangzott fel az el­lenpártiak részéről is a hely estés. Be­széde végén lelkesen megéljenezték. Zsilinszky Endre dr., a gyo­mai kerület szabadelvű polgárságának népszerű jelöltje vasárnap délelőtt Gyo­mán mondott nagyszámú hallgatóság előtt programbeszédet. A népes gyűlés­ből természetesen nem hiányoztak a szo­cialisták se, akik közbevetett kérdé­seket intéztek a jelölthöz. Zsilinszky megszokott szívélyes modorával olyan érvekkel felelt meg a szocialistáknak is, hogy moggyőzte őket s a lelkese­dés végül magával ragadta az egész hallgatóságot. Délután Endrődről, a szabadelvű párt részéről nyolc kocsin mentek be a választók Zsilinszkyért, akit Gyomáról húsz kocsin kisértek ki a jelölt gyomai és mezőberényi hivei. Endrődre érve, Zsilinszky Endre alig fogott program­beszédébe, az éretlen suhancok, szocia­listák s a vérszemet kapott ellenzékiek elkezdtek zajongani, dobálni Zsilinszky hiveit, sőt elkövették azt a gálád me­rényletet, hogy az egyik Zsilinszky-párti polgár kézéiből kiragadták a nemzeti­színű lobogót és széttépték. A kivonult, csendőrség ekkor közbe­lépett, de Zsilinszky Endre dr., hogy elejét vegye az esetleges további össze­tűzésnek, elvonult híveivel. És mindez miért? Mert akadt egy lelkiismeretlen ember, aki azzal bujtotta föl a tömeget, hogy Zsilinszky Endre dr. volt az, aki meghúzatta a haramgokat, mikor gróf Apponyi Csabán beszédet intézett Barabás híveihez. Nohát ez nem felel meg a valóságnak, mert Zsi­linszky Endre dr. akkor nem is volt Csabán, hanem Körösladányban, ahol akkor éppen programbeszédet tartott. Persze a kákán csomót keresők min­denre találnak okot. Még a jogtalanságra, tiszteletlenségre is. Katonaság Endrődön. E gálád esetből kifolyólag, a vár­( megye alispánja intézkedett, hogy a fő-. szolgabíró ugy a felbujtók, mint a tet­i tesek ellen a legszigorúbb vizsgálatot s tegye folyamatba, s a hatóság tapasz­talván azt, hogy ily eset Endrődön már több ízben, igy 1887-ben Légrádyval, 1899-ben a függetlenségi jelöltei, majd a rendőrválasztasnál az elöljárósággal szemben követtetett a törvénybe súlyo­san ütköző eljárás, s nehogy a közszabad­ság teljesen veszélyeztessék, az alispán intézkedett, hogy a választás utánig Endrődre egy század katonaság vonuljon ki. A katonaság már hétfő éjjel Endrődre érkezett. A gyomai kerületben különben va­sárnap járt a függetlenségi jelölt is, a ki délelőtt Köröstarcsán, délután pedig Mezőberényben fejtette ki hivei előtt programját. Mezőberényben a Király szálló előtt volt a népgyűlés, a hol előbb Kollár János üdvözölte Fábryt, a ki­nek programját nagy közönség hall­gatta végig. Szarvas. A'"szarvasi kerületben a független­ségi párt jelöltje, Haviár Dániel dr. mondott programbeszédet vasárnap dél­után 3 órakor a Kossuth-téren egybe­gyűlt nagyszámú polgárság előtt. A nép­szerű jelöltet nagy ovációval fogadták hivei s a gyűlésen végig lelkes hangu­lat uralkodott. vége lesz e szenvedélynek. Az idő, a tél apó, öreg figurájában is szeszélyes. Elfújja enyhe leheletével felolvasztván az acélos, sima, szabad báltermet. A női publikumban ez élénk ós han­gos tiltakozásra fog okot adni. Panaszos hangok rójják fel már is, hogy az igazi, négy fallal elzárt báltermet kevesebbet használják az idén, mint valaha. Az évek óta tartó dekadencia hirtelen igen nagy méretűvé vált. Egyébként a jegen vígan folyik a pletyka, a zsúr élet. S ki tudja, nem-e több bohókás szép álom szövődik a városház mögötti jégparketten, mint a báltermek, zsúr szalonok parfüm illa­tos, rózsaszínű mámoros levegőjében. „Bohém." - Olyan „Szerkesztői üzentt'-féle. ­Giza nagysád kérdi, hogy kik tulaj ­donképen a bohémek? A melyik városnak hírlapirodalma és színészete van: ott föltétlenül kifej­lődik a bohém társaság, a mit magyarul művészeti vagy irodalmi cigányoknak neveznek. Találó nevet a franciák adtak ennek a népnek, a kik mindig szegények, a kik | mindig adósok, mindig könnyelműek, ! mindig jókedvűek és mindig szellemesek. írók, hírlapírók, zenészek, szobrá­szek, színészek és festők vegyes társa­ságából telik ki a bohém világ, a társa­dalom egy kiválóan kedélyes osztálya, a mely nem ismer különbséget s egy­máshoz valamennyi testvéries bizalom­mal és szeretettel viseltetik. Egyik a másikért elkölti utolsó kraj­cárját, vagy ha muszáj, leveti az ingét egy panasz szó nélkül. A holnappal soha sem törődik, de annál odaadóbb gyönyörűséggel él a mának. Eszik és iszik ha van mit, — nélkülöz és koplal — ha meg kell lenni. Mindenik imádja a szépet, rajong a sza­badságért és függetlenségért, szívesen adja cserébe a föld minden sokaságát. Zsarnokságot, brutalitást utálnak, a hatalom, a rang gőgösségét megvetik. A gyöngét védelmezik, a szerencsétlent segítik, az elhagyottal rokonszenveznek. Mély gyűlölettel és vakmerőséggel da­colnak a kihívó erőre és könnyekre fakadnak egy éhező gyermek láttára. Az arany csengése^ gyémánt csillo­gása nem ingerli és hidegen hagyja, de rajongnak a rengeteg misztikus homá­lya, a vadvirágos mező nyíltsága, a szikla csúcsok fönsége iránt. A gazdaság ké­nyelme, pompája és fénye hidegen hagyja, de az ég viharát, a vizesós mo­raját, a madár dalát ódákban örökítik meg. Excentrikus temperamentumok nem tűri a szürke filiszter erényt, felülemel­kednek az előítéleten s a táncmesterek illemtanát sohasem szoktak respektálni. Rendkívüliek életmódjukban; gyak­ran bizarr öltözetet hordanak. Dolgoz­nak a mennyiből becsülettel megélhet­nek és nem vetik meg a semmittevés gyönyörűségét. Agyuk, szivök többnyire mámoros. Gyülőletük lángoló, szellemük szenvedé­lyes s ebben az egyben rendszerint ál­landók is, — elhatározásukba vakmerők. Souveren mindenik és akaratát, hi­tét, ítéletét nem szívesen engedi, hogy befolyásolják. Idegesek a tűszurásra, de ha durva doronggal bántod őket, — nem sokat törődnek vele. Ha mindenüket el­veszítik : káruk felett kacagnak, — de ha ambitiójukat bántod, akkor keservesen tudnak sirni. Egész életük lázas szenvedés, ide­gesség. Gyorsan lobbannak és gyor­san kialusznak. Jusszuf.

Next

/
Thumbnails
Contents