Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-24 / 16. szám

58-ik oldal. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. programbeszédjót. Ennek kiegészítéseképp a szeretett jelölt szombaton este a Komló szállóban megtartott impozáns gyűlésen nagy hatás mellett fejtette ki programja részleteit. Falrengető éljen riadal fogadta a terembe belépő főispánt, a kit Márky János pártelnök üdvözölt szívélyes szavakban. Lukács György dr. főispán megköszönte az ovációt s aztán mindvégig zajos tetsés mellett szólt a nagyszámban összegyülekezett polgársághoz. Először a nemzetiségi kérdésről szólott, majd a felekezeti és községi tanítók fizetés rendezéséről, hangoztatva, hogy azokat éppen olyan díjazás illeti meg, mint az államiakat s ezek érdekében minden hazafinak föl kell emelnie szavát. Majd a választói jog kiterjesztéséről nyilatkozott, kijelentvén, hogy hívének valja magát. A helyzetről szólva, j rámutatott a békés kibontakozás lehető- 1 ségére. Ez azonban csak ugy érhető el, ha a kisebbség elismeri a többség törvényadta és természetes'.jogát, belemegy a házszabályoknak alkotmányos uton való tárgyalásába, a mely esetben a kormány első kötelességének tartja a lex-Dánielnek hatályon kivül való helyejósét. Ebben az esetben természetszerűvé válik annak a követelésnek az elengedése a kisebbség részéről, hogy a király és többség bizalmát biró kormány lefejeztessék. Még számos napirenden lévő fontos kérdésről nyilatkozott a legrészletesebben a főispán, akinek komoly érvekkel és színtiszta igazságokkal telt szónoki szárnyalású beszédét óriási lelkesedéssel fogadták. Á főispánnak a pártgyűlésen való megjelenéséért Márky elnök mondott köszönetet. [ Egy csabai programbeszéd. Áchim L. András, a csabai ujjá- i szervezett szociáldemokratapárt jelöltje tegnap a csirke piac-téren eldörögte a második programbeszédét, a mely anyban tért el a múltkoritól, hogy most nem csak a kormányról szedte le a szentelt vizet, hanem a szövetkezett ellenzékről is, kezdve Apponyi-, Barabástól, a legutolsóig. Egyébként bejen tette hogy nem paktál a Barabás párttal. Utánna Máté aradi elvtárs beszélt és vastagabb stílusban folytatta a jelölt szónoklatát, nem feledkezve meg a papokról sem, a kiket a nép zsarnokainak nevezett. A néhány száz főből álló tömeg azután a munkásinduló hangja mellett jelöltje éltetésével rendben eloszlott. A gyomai kerületből. Ebben a kerületben a legmozgalgasabb és immár izgalmasabb is a választási élet. Vasárnap már pl. olyan dolgok történtek, amelyek nemcsak szégyenteljesek, de egyenesen hatósági beavatkozást igényeltek volna, ha az okosabb nem enged, még törvényadta jogából is. Emiitettük már, hogy Zsilinszky Endre dr. szombaton szeghalmi hivei előtt fejtette ki programját. Amint Zsilinszky az emelvényre lépett, párthívei riadó lelkesedéssel, szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták, mire a 48-as párt tagjai abcugokkal igyekeztek a lelkesedést ellensúlyozni. Ezalatt a jelölt fedetlen fővel állt s megkezdte beszédét. Párthívei hangosan kérték, tegye fel a kalapját, mire ő azt mondta : „Nem teszem fel! Meg akarom a népet tisztelni, mikor ezreihez szólok. Meg vagyok győződve róla, hogy a becsületes, jogtisztelő magyar nép meg fog hallgatni és a szólásszabadságot, melyért minden magyar ember küzd, nem fogja megsérteni."Erre mintha elvágták volna a zavaró közbeszólásokat, majdnem egy óra hosszat tartó beszédét pártkülönbség nélkül a legnagyobb figyelemmel hallgatták. A mezőgazdaság fejlesztése, a közlekedés, a vizszabályozás, az adóreform, az általános szavazati jog, a szociális kérdések, a munka szervezése, állandó kereset biztosítása, a helyes telepítés tárgyában mondottak nyerték meg leginkább a hallgatóság tetszését s nem egyszer hangzott fel az ellenpártiak részéről is a hely estés. Beszéde végén lelkesen megéljenezték. Zsilinszky Endre dr., a gyomai kerület szabadelvű polgárságának népszerű jelöltje vasárnap délelőtt Gyomán mondott nagyszámú hallgatóság előtt programbeszédet. A népes gyűlésből természetesen nem hiányoztak a szocialisták se, akik közbevetett kérdéseket intéztek a jelölthöz. Zsilinszky megszokott szívélyes modorával olyan érvekkel felelt meg a szocialistáknak is, hogy moggyőzte őket s a lelkesedés végül magával ragadta az egész hallgatóságot. Délután Endrődről, a szabadelvű párt részéről nyolc kocsin mentek be a választók Zsilinszkyért, akit Gyomáról húsz kocsin kisértek ki a jelölt gyomai és mezőberényi hivei. Endrődre érve, Zsilinszky Endre alig fogott programbeszédébe, az éretlen suhancok, szocialisták s a vérszemet kapott ellenzékiek elkezdtek zajongani, dobálni Zsilinszky hiveit, sőt elkövették azt a gálád merényletet, hogy az egyik Zsilinszky-párti polgár kézéiből kiragadták a nemzetiszínű lobogót és széttépték. A kivonult, csendőrség ekkor közbelépett, de Zsilinszky Endre dr., hogy elejét vegye az esetleges további összetűzésnek, elvonult híveivel. És mindez miért? Mert akadt egy lelkiismeretlen ember, aki azzal bujtotta föl a tömeget, hogy Zsilinszky Endre dr. volt az, aki meghúzatta a haramgokat, mikor gróf Apponyi Csabán beszédet intézett Barabás híveihez. Nohát ez nem felel meg a valóságnak, mert Zsilinszky Endre dr. akkor nem is volt Csabán, hanem Körösladányban, ahol akkor éppen programbeszédet tartott. Persze a kákán csomót keresők mindenre találnak okot. Még a jogtalanságra, tiszteletlenségre is. Katonaság Endrődön. E gálád esetből kifolyólag, a vár( megye alispánja intézkedett, hogy a fő-. szolgabíró ugy a felbujtók, mint a teti tesek ellen a legszigorúbb vizsgálatot s tegye folyamatba, s a hatóság tapasztalván azt, hogy ily eset Endrődön már több ízben, igy 1887-ben Légrádyval, 1899-ben a függetlenségi jelöltei, majd a rendőrválasztasnál az elöljárósággal szemben követtetett a törvénybe súlyosan ütköző eljárás, s nehogy a közszabadság teljesen veszélyeztessék, az alispán intézkedett, hogy a választás utánig Endrődre egy század katonaság vonuljon ki. A katonaság már hétfő éjjel Endrődre érkezett. A gyomai kerületben különben vasárnap járt a függetlenségi jelölt is, a ki délelőtt Köröstarcsán, délután pedig Mezőberényben fejtette ki hivei előtt programját. Mezőberényben a Király szálló előtt volt a népgyűlés, a hol előbb Kollár János üdvözölte Fábryt, a kinek programját nagy közönség hallgatta végig. Szarvas. A'"szarvasi kerületben a függetlenségi párt jelöltje, Haviár Dániel dr. mondott programbeszédet vasárnap délután 3 órakor a Kossuth-téren egybegyűlt nagyszámú polgárság előtt. A népszerű jelöltet nagy ovációval fogadták hivei s a gyűlésen végig lelkes hangulat uralkodott. vége lesz e szenvedélynek. Az idő, a tél apó, öreg figurájában is szeszélyes. Elfújja enyhe leheletével felolvasztván az acélos, sima, szabad báltermet. A női publikumban ez élénk ós hangos tiltakozásra fog okot adni. Panaszos hangok rójják fel már is, hogy az igazi, négy fallal elzárt báltermet kevesebbet használják az idén, mint valaha. Az évek óta tartó dekadencia hirtelen igen nagy méretűvé vált. Egyébként a jegen vígan folyik a pletyka, a zsúr élet. S ki tudja, nem-e több bohókás szép álom szövődik a városház mögötti jégparketten, mint a báltermek, zsúr szalonok parfüm illatos, rózsaszínű mámoros levegőjében. „Bohém." - Olyan „Szerkesztői üzentt'-féle. Giza nagysád kérdi, hogy kik tulaj donképen a bohémek? A melyik városnak hírlapirodalma és színészete van: ott föltétlenül kifejlődik a bohém társaság, a mit magyarul művészeti vagy irodalmi cigányoknak neveznek. Találó nevet a franciák adtak ennek a népnek, a kik mindig szegények, a kik | mindig adósok, mindig könnyelműek, ! mindig jókedvűek és mindig szellemesek. írók, hírlapírók, zenészek, szobrászek, színészek és festők vegyes társaságából telik ki a bohém világ, a társadalom egy kiválóan kedélyes osztálya, a mely nem ismer különbséget s egymáshoz valamennyi testvéries bizalommal és szeretettel viseltetik. Egyik a másikért elkölti utolsó krajcárját, vagy ha muszáj, leveti az ingét egy panasz szó nélkül. A holnappal soha sem törődik, de annál odaadóbb gyönyörűséggel él a mának. Eszik és iszik ha van mit, — nélkülöz és koplal — ha meg kell lenni. Mindenik imádja a szépet, rajong a szabadságért és függetlenségért, szívesen adja cserébe a föld minden sokaságát. Zsarnokságot, brutalitást utálnak, a hatalom, a rang gőgösségét megvetik. A gyöngét védelmezik, a szerencsétlent segítik, az elhagyottal rokonszenveznek. Mély gyűlölettel és vakmerőséggel dacolnak a kihívó erőre és könnyekre fakadnak egy éhező gyermek láttára. Az arany csengése^ gyémánt csillogása nem ingerli és hidegen hagyja, de rajongnak a rengeteg misztikus homálya, a vadvirágos mező nyíltsága, a szikla csúcsok fönsége iránt. A gazdaság kényelme, pompája és fénye hidegen hagyja, de az ég viharát, a vizesós moraját, a madár dalát ódákban örökítik meg. Excentrikus temperamentumok nem tűri a szürke filiszter erényt, felülemelkednek az előítéleten s a táncmesterek illemtanát sohasem szoktak respektálni. Rendkívüliek életmódjukban; gyakran bizarr öltözetet hordanak. Dolgoznak a mennyiből becsülettel megélhetnek és nem vetik meg a semmittevés gyönyörűségét. Agyuk, szivök többnyire mámoros. Gyülőletük lángoló, szellemük szenvedélyes s ebben az egyben rendszerint állandók is, — elhatározásukba vakmerők. Souveren mindenik és akaratát, hitét, ítéletét nem szívesen engedi, hogy befolyásolják. Idegesek a tűszurásra, de ha durva doronggal bántod őket, — nem sokat törődnek vele. Ha mindenüket elveszítik : káruk felett kacagnak, — de ha ambitiójukat bántod, akkor keservesen tudnak sirni. Egész életük lázas szenvedés, idegesség. Gyorsan lobbannak és gyorsan kialusznak. Jusszuf.