Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-21 / 14. szám

XXXII. évfolvam. Békéscsaba, 1905. Szombat, jan. 21 14 szám. POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Tőtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. EltŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Szerkesztő : Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY PALATÍNUS JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetést dij készpénzzel helyben fiaeteadé. nyllttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A választás és az ipar. Békóaosaba, jan. 20. A mostani választási mozgalmakban természetesen az iparral is foglalkozik kormánypárt és ellenzék egyaránt. A jelszavak egész özöne zsibong a választók füleiben. A kisipar kellő védelmének kiánya, a közös vámterület hátrányos hatása az ipar fejlesztésére, az osztrák nagyipar irtó háborúja a magyar kézművesség ellen és efféle hangzatosnál hangzatosabb mondásokkal áltatják a nagyközönséget és okolják a kormányokat, hogy ezeket a sötét állapotokat az ipar érdekeinek teljes elhanyagolásával idézték elő mindenkor. Gyógyításul pedig az önálló vámterületet, az ipartörvény revízióját és a kis ember rí egvédését helyezik kilátásba És most iparos válassz: egészen tönkre akarsz-e menni s akkor add szavazatodat kormánypártira, vagy viruló iparra akarsz szert tenni s akkor ott van az ellenzék, a disszidenstől kezdve a 48-asig, tetszés szerint. Annyi bizonyos, hogy soha sem találkozik annyi iparhoz értő „szakember", mint a választási mozgalmak idejében. Segítségünkre jövünk ezúttal s néhány adattal szolgálunk, a legfrissebbekből, hadd lássák, miképp fejlődött az ipar az utolsó tiz év lefolyása alatt. A statisztikai hivatal egy 1010 lap terjedelmű nagy munkában közzétette az 1900. évben foganatositott népszámlálás adatainak a népesség foglalkozására vonatkozó tételeit. Ezekből az adatokból nagyon sokat lehet tanulni közgazdaságunk állapotáról és éppen ipari viszonyainkról. Foglalkozzunk velük kissé bővebben. A népszámlálás azt mutatja, hogy Magyarország lakosainak száma tiz év alatt 17 4 millióról 19'4 millióra emelkedett, vagyis 10 2 százalékkal megszaporodott, ami magában véve igen kedvező közgazdasági jelenség. Ugyanebben az időben a lakosságnak az a része, amely anyagi, vagy szellemi téren foglalkozást üz, tehát keres, 7'7 millióról 8 8 millióra szaporodott, vagyis 13-6 százalékkal, tehát a lakosság szaporodásánál jobban emelkedett. íme, közgazdasági szempontból nemcsak az az örvendetes jelenség állott elő, hogy a népesség általában megnagyobbodott, hanem még ennél sokkal kedvezőbb, hogy a dolgozók, a keresők száma a népesség szaporodásánál is nagyobb. Lássuk most, hogy az ipar milyen arányt foglal el ebben a szaporodásban; s itt a népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az iparosok száma a lefolyt tiz évben 854.800-ró'l 1,077.000-re emelkedett. A szaporodás tehát 26 százalók, azaz, mig a lakosok száma 10 2, a keresőké 13 6 százalékkal emelkedett, az iparral foglalkozók szaporodása majdkem kétszer akkora, mint a keresőké, s háromszor akkora, mint a lakosság emelkedése. Az iparnak hanyatlása, tönkrejutása vagy bukása ezekből a számokból még a legnagyobb rabulisztikával sem következtethető. Igaz, az iparosok számának nagy emelkedésében aránytalanul nagyobb az alkalmazottak számának szaporodása és csekély az önálló iparosoké, a mennyiben az önálló iparosok száma a tiz év alatt 373 000-rŐl 381.000-re emelkedett, vagyis a szaporodás csak 2 százalék, holott az alkalmazottaké 480.000-ről 695.000 re emelkedett s igy a szaporodás 44 százalék. De ez az arány is a magyar ipar erőteljes fejlődéséről ad bizonyságot, a menynyiben a nagyobbszámu alkalmazottakkal biró vállalatok erősebb fejlődése mellett tanúskodik. A statisztikai hivatal összeállítása szerint a 20 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatokat (a mennyiben a két felvételből egyenlő foglalkozásbelieket talált) öszehasonlitva azt találjuk, hogy 1890 évben 1257 ilyen vállalat 112.169 segédet foglalkoztatott, holott az 1900. évben 1950 vállalat 214.367 segédnek adott foglalkozást; az emelkedés tehát a nagyipari vállalatoknál 91 százalók. Ez is igazolja a magyar ipar életrevalóságát. Ezek a számok igazabbat mondanak, mint azok a jelszavak, melyekkel választókat ámitgatnak ós ezek a szá ok sokkal külömb tanúságot tesznek a magyar ipar állapotáról, Békésmegyei Közlöny tárcija. Arcképek. - A Bék«6megyei Közlöny eredeti tárcája. Írja: — latin X. Kecskeméthy Ferenc. Pap ember. Lelkésze a békési ev. ref. híveknek. Az ellenzék hive, s mint ilyen is képviselte az elmúlt cikluson a békési kerületet. Erős obstruktor, a december 13-iki szereplők egyike. Hogy ellenjelöltje van, arra magyarázható, hogy Kecskeméthyt a babtistákkal való paktálással vádolják. Erre a be nem bizonyított ós mindenesetre alaptalan ráfogásra vezethető vissza a békési kerület független polgárságának kettészakadása. A Kecskeméthy párt különben kitart . jelöltje mellett és igy a legerősebb küzdelemre van kilátás a függetlenségiek örökös kerületében. Kevés az, ami rendelkezésűnkre áll Kecskeméthy Ferenc életrajzáról. Született 1860-ban és bevégezvén középiskolai tanulmányait, a theologiára ment. Fiatal kora óta lelkésze a békési ev. ref. egyháznak. Ismert nevü egyházi író, aki egyházi beszédeivel is feltűnt. Az 1901. évi általános választáskor függetlenségi Kossuth-párti programmal lepett föl Békésen, melynek polgársága meg is választotta őt. A cikluson tagja volt az első bíráló bizottságnak. Mint vezető ember, részt vett a vármegye törvényhatóságában és Békés képviselőtestületében. Az elmúlt év végén megejtett választások alkalmából azonban a polgárság bizalma elfordult tőle. XI. Török Gábor dr. Békési fiskális és lapszerkesztő. Mint jogászember, nagy tehetséggel működik, mint újságíró pedig kérlelhetetlen kritikusa a közügyekneknek, az azokban szereplő egyéneknek. Ez is csinált neki olyan erős tábort Békésen a vele egy politikai elvet valló Kecskeméthyvel szemben, akinek ellenében a kilátások szerint, aligha nem győzelemre jut. Függetlenségi elveket vall s vezére mindenféle függetlenségi mozgalomnak. Ifjúkorában is vezére volt az ifjúságnak s annak idején híressé vált, mint Irányi Dániel főkortese. Képviseli a népet a község képviselőtestületében és a megyén. Ez volna az érem egyik oldala. Lehetnek még nagyon sok jó tulajdonságai Töröknek és kell is, hogy legyenek, mert különben nem tisztelte volna meg bizalmával a nép, nem indult volna nevével a választási hadjáratba. De igaztalanok volnánk, ha csak egy oldalról mutatnánk be. Meg kell tehát mondanunk, hogy sok jó tulajdonságai mellett van egy, amely eddig is, de ezután is sok kellemetlenséget szerez neki. Ha pedig bejut a parlamentbe, ott még többet. Ez öeszeférhetlen természete. XII. Haviár Dániel. A vármegye egyik legtiszteletreméltóbb, önzetlen fia.' A közügyek fáradhatatlan harcosa. Méltó utóda annak a nagyhírű Haviár Daninak, aki 1867-ben halt meg. Ezzel aíszinte varázszsal biró névvel indult harcba a szarvasi kerület fügetlenségi választó polgársága és amint a jelek mutatják, alighanem diadallal, mert nem sok szavazatkülönbség van az ő Krcsmárik párt választói között. Az a tábor támogatja Haviár Dánielt, amely már két cikluson a kerület képviselőjének választotta őt.