Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-21 / 14. szám

2-ik oldal. mint az a nagy hangzású frázisok, melyeknek mindig egy a végük, még pedig az az oktalan vád, hogy Ma­gyarország közgazdaságát az eddigi kormányok tönkretették. csalsai mimkásMzak. Azon üdvös intézkedések között, a amelyeket a kormány tesz a munkásosz­tály érdekében, első helyen áll a munkás­lakházak létesítése. Nem most, de évek­kel ezelőtt vette be a földmivelésügyi miniszter programjába a munkáslakhá­zak létesítését és azóta több helyen él­vezi is már a szegény néposztály a kor­mány ebbeli támogatását. De nem célünk itt ennek az óriási horderejű kérdésnek a jelentőségét méltatni. Csupán egyet­mást akarunk elmondani abból az alka­lomból, hogy a vármegye törvényató­sága az elmúlt közgyűlésen Csaba köz­ségnek adta a földmivelésügyi minisz­ternek a megyében munkáslakházak lé­tesítésére kiutalványozott harmadik se­gélyét. Ezzel a vármegyei határozattal, mint tegnapi lapszámunkban megírtuk, csü­törtökön foglalkozott Csaba képviselő­testülete. A határozat az, hogy a tanács tegyen előterjesztést a 12.000 koronának a célnak megfelelőleg miként való fel­használásáról, hogy a község vagyoni erejéhez mérten mennyivel járul hozzá ez összeg emeléséhez, hogy a társada­lom miként vonassák be a mozgalomba. Azt nemes példát, amelyt Rosen­thai Jgnác mutatott a csütörtöki kép­viselőtestületi;közgyülésen; bizonyára kö­vetni fogja Csaba minden tehetős polgára. Ilyen módon pedig a kormánynak a cél megkezdésére alkalmas segélye bizonyo­san megtöbbszöröződik és igy elérhető lesz, hogy a község nem csupán 10—20 szegény munkást segíthet otthonának megteremtése körül, de azoknak, akik­nek első sorban szükségük van arra, lakóházat ad. Teljes lesz pedig ez a munka, ha a község is hozzájárul a mi­niszter adományához a maga segítsé­gével. Hát már most miként történjék meg ez a hozzájárulás a község részéről ? Er­ről akarunk néhány szót szólani. A csütörtöki képviselőtestületi köz­gyűlésen elhangzottak után minden vá­rosatya álláspontja az, hogy a község­Életrajzáról a következő adatokat tudjuk: Született 1850-ben Szarvason. Apja a messze hires szarvasi lelkész, Ha­viár Dani. Amikor őt elszőlitotta a ha­lál az élők sorából, az egész családnak az eltartási gondja Haviár Dánielre jutott. Amily munkásságot fejt ki ma a közügyek érdekében, éppoly vasszorga­lommal végezte tanulmányait is. A fő­gimnáziumot Szarvason, a jogot Eper­jesen végezte. Jogi tanulmányainak be­fejezése után Budapesten a legelőke­lőbb kriminálisták irodájában praktizált. A hetvenes években, az ügyvédi vizsga sikeres letétele után Szarvason ügyvédi irodát nyitott, mely egyike a környék leghíresebb irodáinak, ügyvédi teendői mellett a legszélesebb körű te­vékenységet fejti ki úgy Szarvas, mint a vármegye közigazgatásában. Felügyelője a szarvasi egyháznak, megalapítója a szarvasi hires nőneveldének ; ő volt, aki kieszközölte az építendő új főgimná­ziumra az államsegélyt. De ezeken kivül maradandó érdemeket szerzett magának Szarvas fejlesztése és a vármegye köz­igazgatása körül. nek a munkás lakházak építésére adandó segélyét a földvételi pénztár fölöslegé­ből kell fedezni. Helyes ez az álláspont, mert hiszen a kérdéses pénztári fölös­leg miként való felhasználásáról alkotott szabályrendelet intenciói teljesen meg­felelnek a célnak, ámbár, ha betű sze­rint értelmezzük a szabályrendeletnek erre vonatkozó rendelkezését, azt látjuk hogy kérdéses fölösleg kultur célokra fordítandó. Eltekintve a szabályrendeletnek e pontjától, a mi álláspontunk az, hogy a község ne pénzbeli segélylyel járuljon j hozzá a munkáslakházak építéséhez, j hanem ingyen háztelkek adásával. Van­nak a községnek elszórtan még beépí­tetlen háztelkei, ezeket bocsássa esetleg díjtalanul, vagy mérsékelt ár mellett a célra. Egy másik jelentős dolog, amelyre | nagy súlyt helyezünk a megalkotandó előterjesztésnél, illetőleg szabályrende­letnél, az, hogy a létesítendő munkás lakóházak ne egy csoportba, hanem a község külömböző részein, széjjel osztva ópitessenek föl. Misem indokolja jobban i ez álláspontunknak helyes voltát, mint az, hogy ha e munkáslakóházakat egy csoportba építik, mihamar súrlódások adódnak elő, ha nem egyébb miatt, hát azért, mert egyike az otthont nyert mun­kásoknak, felhasználva a nyert segélyt, jobban halad, mint a másik, a kevésbbé törekvő, a kevésbbé okos, vagy sze­rencsés. Sok egyébb szempontot kell még figyelembe venni a kérdésnek helyes irányában való megoldása körül. Az arra ! illetékes tényezők bizonyára megfogják találni a legjobb utat ós módot, nagy­jelentőségű munkájuk kivitelében. Bodoky Zoltán dr. Gyásza van Gyula városának, az egész vármegyének. Fekete lobogót len­get a téli szél a trikolor mellett és el­némul a választási*kortesnóta. Megszűnik a pártoskodás is, ós Gyulának fiai párt­különbség nélkül, fájó sziwel, megihle­tődve állanak oda ahoz a koporsóhoz, amelyre a végzet kérlelhetetlen keze Bodoky Zoltán dr. nevét irta. Éppen most, amikor oly nagy szük­sége van a hazának minden dolgos kézre, ! becsületes szivre, hazafias lélekre, akkor szólítja el Gyulaváros volt országos kép­viselőjét, a megye egyik legbecsülete­sebb ós legmunkásabb fiát, Bodoky Zoltán drt. Némuljon el a választási kortes-zaj, áhítatos csöndben zúgjanak, sírjanak a harangok, hirdessék a mélységes és őszinte gyászt, amit Bodoky Zoltán dr. halála fölött érez Gyulának és az egész megyének minden polgára. Mert nem­csak Gyuláé volt ő, de az egész megyéé ós fáradhatatlan köeszereplésében egyik legderekabb közkatonája volt az ország törvényhozó testületének is. Tegnap örökre lehunyta szemeit. Kidőlt az élők sorából, ahol olyan ered­í ménynyel fejezte be pályafutását, ami­I lyennel kevesen. Szívvel-lélekkel és vas­! akarattal a munka embere volt. Annak az óriási lázas munkának is lett áldo­zata, amely még vaserejét is megtörte. Bodoky Zoltán dr. már hosszabb idő óta betegeskedett. Súlyos baja utóbb elvonta a munkától is. Azután elment Meránba gyógyulást keresni, de az örökké mosolygó tavasz országa se adta neki vissza az elrabolt legdrágább kin­cset : az egészséget. Haza jött ós itthon megyógyult. Halála óriási részvétet keltett az egész megyében. Gyulaváros középüle­tein gyászlobogók hirdetik a társadalom minden rétegének, a hivataloknak gyá­szát. Gyászolja halálát a vármegye, a város és polgárság. Koporsójához pedig elviszi kegyeletének virágos koszorúját a vármegye, a város tisztikara és a meg­boldogultnak sok-sok jóbarátja, isme­rőse. És ez a minden oldalról megnyi­latkozó kegyeles részvét enyhíteni fogja azok mérhetetlen bánatát, akiket legkí­méletlenebbül sújtott a sorscsapás: a szerető családot, amelynek minden egyes tagján imádó rajongással csüngött a leg­jobb férj, a legjobb apa, akinek elhuny­tát felesége, szül. K e 11 e r Rózsi és négy gyermeke siratja. Az elhunyt életrajzi adatait röviden a következőkben adjuk : Bodoky Zoltán dr. 1864-ben szü­letett Temesvárott. Középiskolai tanul­mányait szülővárosában, a jogot pedig Budapesten végezte el. Kitűnő sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát, mindazon­által az ügyvédi pályahoz nem volt semmi kedve. Igy történt, hogy Gyula városa megválasztotta rendőrkapitányának. Mint a közigazgatásának embere, érdemeket szerzett magának ez állásából is, ahonnan E ö r d ö g h Lajos lemondása után meg­választották az orosházi iárás főszolga­bírójának. Innen ült a vármegye főjegyzői székébe, amikor Bartó ky Józsefet kinevezték a földmivelésügyi miniszté­riumba. Mint főjegyzőt, a gyulai szabad­elvű polgárság követének választotta ós egy cikluson "át képviselte kerületét. A függetlenségi B a r t h a Miklóssal szem­bnn az, 1901. általános választások alkal­mával pótválasztáson nyerte mandá­tumát. Tanács birája volt volt a békés­bánáti ev. ref. egyházmegyének. Egész pályáján önzetlen hazafiság­gal munkálkodott. A hírlapirodalom te­rén is sikeresen működött és főszer­kesztője volt a „Békés"-nek. Bodoky Zoltán drt vasárnap dél­után kisérik el utolsó útjára. Temeté­| sén testületüeg megjelen a vármegye és a város tisztviselőkara. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. József főherceg állapota. Fiumei tudósítónk jelenti reggeli 8 órakor: A főherceg az éjszakát elég nyugod­tan töltötte. Három óra hosszat csendesen aludt és ereje csekélylyel gyarapodott. Katonai forradalom Oroszországban. Pétervárott el akarják titkolni, de kétségtelenül bebizonyított dolog, hogy az orosz cári palotát érő kartács nem véletlenül került oda. Az egész első lovas gárdaüteg tisz­tekkel együtt vizsgálali internálásba ke­rült ós megindult a vizsgálat az üteg ellen, a melynek egyik ágyújából a cári palotát a lövés érte. Oroszországban, ha hamarosan gyökeres változás nem történik, kiüt a nyílt forradalom, még pedig leg­elsőnek az, amelyet egyáltalán nem vártak, a katonai forradalom. Hiába mondják a hivatalos források, hogy gyakorlat alatt benfelejtették az ágyúcsőben azt a golyót, amely a ha­talmas cár palotájába vágódott, tehát

Next

/
Thumbnails
Contents