Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-21 / 14. szám

2-ik oldal. mint az a nagy hangzású frázisok, melyeknek mindig egy a végük, még pedig az az oktalan vád, hogy Magyarország közgazdaságát az eddigi kormányok tönkretették. csalsai mimkásMzak. Azon üdvös intézkedések között, a amelyeket a kormány tesz a munkásosztály érdekében, első helyen áll a munkáslakházak létesítése. Nem most, de évekkel ezelőtt vette be a földmivelésügyi miniszter programjába a munkáslakházak létesítését és azóta több helyen élvezi is már a szegény néposztály a kormány ebbeli támogatását. De nem célünk itt ennek az óriási horderejű kérdésnek a jelentőségét méltatni. Csupán egyetmást akarunk elmondani abból az alkalomból, hogy a vármegye törvényatósága az elmúlt közgyűlésen Csaba községnek adta a földmivelésügyi miniszternek a megyében munkáslakházak létesítésére kiutalványozott harmadik segélyét. Ezzel a vármegyei határozattal, mint tegnapi lapszámunkban megírtuk, csütörtökön foglalkozott Csaba képviselőtestülete. A határozat az, hogy a tanács tegyen előterjesztést a 12.000 koronának a célnak megfelelőleg miként való felhasználásáról, hogy a község vagyoni erejéhez mérten mennyivel járul hozzá ez összeg emeléséhez, hogy a társadalom miként vonassák be a mozgalomba. Azt nemes példát, amelyt Rosenthai Jgnác mutatott a csütörtöki képviselőtestületi;közgyülésen; bizonyára követni fogja Csaba minden tehetős polgára. Ilyen módon pedig a kormánynak a cél megkezdésére alkalmas segélye bizonyosan megtöbbszöröződik és igy elérhető lesz, hogy a község nem csupán 10—20 szegény munkást segíthet otthonának megteremtése körül, de azoknak, akiknek első sorban szükségük van arra, lakóházat ad. Teljes lesz pedig ez a munka, ha a község is hozzájárul a miniszter adományához a maga segítségével. Hát már most miként történjék meg ez a hozzájárulás a község részéről ? Erről akarunk néhány szót szólani. A csütörtöki képviselőtestületi közgyűlésen elhangzottak után minden városatya álláspontja az, hogy a községÉletrajzáról a következő adatokat tudjuk: Született 1850-ben Szarvason. Apja a messze hires szarvasi lelkész, Haviár Dani. Amikor őt elszőlitotta a halál az élők sorából, az egész családnak az eltartási gondja Haviár Dánielre jutott. Amily munkásságot fejt ki ma a közügyek érdekében, éppoly vasszorgalommal végezte tanulmányait is. A főgimnáziumot Szarvason, a jogot Eperjesen végezte. Jogi tanulmányainak befejezése után Budapesten a legelőkelőbb kriminálisták irodájában praktizált. A hetvenes években, az ügyvédi vizsga sikeres letétele után Szarvason ügyvédi irodát nyitott, mely egyike a környék leghíresebb irodáinak, ügyvédi teendői mellett a legszélesebb körű tevékenységet fejti ki úgy Szarvas, mint a vármegye közigazgatásában. Felügyelője a szarvasi egyháznak, megalapítója a szarvasi hires nőneveldének ; ő volt, aki kieszközölte az építendő új főgimnáziumra az államsegélyt. De ezeken kivül maradandó érdemeket szerzett magának Szarvas fejlesztése és a vármegye közigazgatása körül. nek a munkás lakházak építésére adandó segélyét a földvételi pénztár fölöslegéből kell fedezni. Helyes ez az álláspont, mert hiszen a kérdéses pénztári fölösleg miként való felhasználásáról alkotott szabályrendelet intenciói teljesen megfelelnek a célnak, ámbár, ha betű szerint értelmezzük a szabályrendeletnek erre vonatkozó rendelkezését, azt látjuk hogy kérdéses fölösleg kultur célokra fordítandó. Eltekintve a szabályrendeletnek e pontjától, a mi álláspontunk az, hogy a község ne pénzbeli segélylyel járuljon j hozzá a munkáslakházak építéséhez, j hanem ingyen háztelkek adásával. Vannak a községnek elszórtan még beépítetlen háztelkei, ezeket bocsássa esetleg díjtalanul, vagy mérsékelt ár mellett a célra. Egy másik jelentős dolog, amelyre | nagy súlyt helyezünk a megalkotandó előterjesztésnél, illetőleg szabályrendeletnél, az, hogy a létesítendő munkás lakóházak ne egy csoportba, hanem a község külömböző részein, széjjel osztva ópitessenek föl. Misem indokolja jobban i ez álláspontunknak helyes voltát, mint az, hogy ha e munkáslakóházakat egy csoportba építik, mihamar súrlódások adódnak elő, ha nem egyébb miatt, hát azért, mert egyike az otthont nyert munkásoknak, felhasználva a nyert segélyt, jobban halad, mint a másik, a kevésbbé törekvő, a kevésbbé okos, vagy szerencsés. Sok egyébb szempontot kell még figyelembe venni a kérdésnek helyes irányában való megoldása körül. Az arra ! illetékes tényezők bizonyára megfogják találni a legjobb utat ós módot, nagyjelentőségű munkájuk kivitelében. Bodoky Zoltán dr. Gyásza van Gyula városának, az egész vármegyének. Fekete lobogót lenget a téli szél a trikolor mellett és elnémul a választási*kortesnóta. Megszűnik a pártoskodás is, ós Gyulának fiai pártkülönbség nélkül, fájó sziwel, megihletődve állanak oda ahoz a koporsóhoz, amelyre a végzet kérlelhetetlen keze Bodoky Zoltán dr. nevét irta. Éppen most, amikor oly nagy szüksége van a hazának minden dolgos kézre, ! becsületes szivre, hazafias lélekre, akkor szólítja el Gyulaváros volt országos képviselőjét, a megye egyik legbecsületesebb ós legmunkásabb fiát, Bodoky Zoltán drt. Némuljon el a választási kortes-zaj, áhítatos csöndben zúgjanak, sírjanak a harangok, hirdessék a mélységes és őszinte gyászt, amit Bodoky Zoltán dr. halála fölött érez Gyulának és az egész megyének minden polgára. Mert nemcsak Gyuláé volt ő, de az egész megyéé ós fáradhatatlan köeszereplésében egyik legderekabb közkatonája volt az ország törvényhozó testületének is. Tegnap örökre lehunyta szemeit. Kidőlt az élők sorából, ahol olyan eredí ménynyel fejezte be pályafutását, amiI lyennel kevesen. Szívvel-lélekkel és vas! akarattal a munka embere volt. Annak az óriási lázas munkának is lett áldozata, amely még vaserejét is megtörte. Bodoky Zoltán dr. már hosszabb idő óta betegeskedett. Súlyos baja utóbb elvonta a munkától is. Azután elment Meránba gyógyulást keresni, de az örökké mosolygó tavasz országa se adta neki vissza az elrabolt legdrágább kincset : az egészséget. Haza jött ós itthon megyógyult. Halála óriási részvétet keltett az egész megyében. Gyulaváros középületein gyászlobogók hirdetik a társadalom minden rétegének, a hivataloknak gyászát. Gyászolja halálát a vármegye, a város és polgárság. Koporsójához pedig elviszi kegyeletének virágos koszorúját a vármegye, a város tisztikara és a megboldogultnak sok-sok jóbarátja, ismerőse. És ez a minden oldalról megnyilatkozó kegyeles részvét enyhíteni fogja azok mérhetetlen bánatát, akiket legkíméletlenebbül sújtott a sorscsapás: a szerető családot, amelynek minden egyes tagján imádó rajongással csüngött a legjobb férj, a legjobb apa, akinek elhunytát felesége, szül. K e 11 e r Rózsi és négy gyermeke siratja. Az elhunyt életrajzi adatait röviden a következőkben adjuk : Bodoky Zoltán dr. 1864-ben született Temesvárott. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a jogot pedig Budapesten végezte el. Kitűnő sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát, mindazonáltal az ügyvédi pályahoz nem volt semmi kedve. Igy történt, hogy Gyula városa megválasztotta rendőrkapitányának. Mint a közigazgatásának embere, érdemeket szerzett magának ez állásából is, ahonnan E ö r d ö g h Lajos lemondása után megválasztották az orosházi iárás főszolgabírójának. Innen ült a vármegye főjegyzői székébe, amikor Bartó ky Józsefet kinevezték a földmivelésügyi minisztériumba. Mint főjegyzőt, a gyulai szabadelvű polgárság követének választotta ós egy cikluson "át képviselte kerületét. A függetlenségi B a r t h a Miklóssal szembnn az, 1901. általános választások alkalmával pótválasztáson nyerte mandátumát. Tanács birája volt volt a békésbánáti ev. ref. egyházmegyének. Egész pályáján önzetlen hazafisággal munkálkodott. A hírlapirodalom terén is sikeresen működött és főszerkesztője volt a „Békés"-nek. Bodoky Zoltán drt vasárnap délután kisérik el utolsó útjára. Temeté| sén testületüeg megjelen a vármegye és a város tisztviselőkara. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. József főherceg állapota. Fiumei tudósítónk jelenti reggeli 8 órakor: A főherceg az éjszakát elég nyugodtan töltötte. Három óra hosszat csendesen aludt és ereje csekélylyel gyarapodott. Katonai forradalom Oroszországban. Pétervárott el akarják titkolni, de kétségtelenül bebizonyított dolog, hogy az orosz cári palotát érő kartács nem véletlenül került oda. Az egész első lovas gárdaüteg tisztekkel együtt vizsgálali internálásba került ós megindult a vizsgálat az üteg ellen, a melynek egyik ágyújából a cári palotát a lövés érte. Oroszországban, ha hamarosan gyökeres változás nem történik, kiüt a nyílt forradalom, még pedig legelsőnek az, amelyet egyáltalán nem vártak, a katonai forradalom. Hiába mondják a hivatalos források, hogy gyakorlat alatt benfelejtették az ágyúcsőben azt a golyót, amely a hatalmas cár palotájába vágódott, tehát