Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-20 / 13. szám

XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Szerda, jan. 11-én 13 szám. POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : EkŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre S kor. Kiadóhivatal : Telefon-szám Tétér, 876. számú ház, hova a lap szellemi Negyedévre 3 kor. Fétér, 176. számú ház, hova a hirdetések részét illető közlemények küldendők Előfizetni bármikor lebet évnegyeden belül is. és az előfizetési pénzek küldendők. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Kéziratok nem adatnak vissza. MAROS GYÖRGY PALATÍNUS JÓZSEF. HvlHtér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Vásár után. Békéscsaba, jan. 19. A csabai szövetkezett ellenzék napokkal ezelőtt megütötte a nagydobot: Csinnadratta bum-bum-bum! Tessék urak besétálni a Vigadó termébe, jön a jászberényi hős, a magyar közélet legnagyobb színésze, a magyar politikai világ ezerszínű kaméleonja fogja ott hallatni érces baritonját, fogja bemutatni, miképpen lehet átvedleni negyvennyolcas politikussá annak is, aki harminc esztendőn keresztül a hatvanhetes kiegyezésnek volt a hive. Csinnadratta bum-bum-bum! Tessék urak besétálni! És valóban, a nagy dob nem tévesztette el hatását. Mert a furfangos cirkusz-jelenetnek annyi szemlélője akadt, hogy el sem fértek a Vigadó nagytermében, hanem ki kellett vonulniok a komédiásoknak a Kossuth térre Most, a komédiás vásár elmultával, nézzünk csak végig az elmúlt szerda délutánján. Barabás Béla, a csabai szövetkezettellenzék képviselőjelöltje programbeszédet mondott, amelyben politikai hitelveiül a saját személyét állította oda az általa nemzeti géniusznak nevezett nagy köpenyegforgató nagyméltóságú gróf úr bámulatára összegyülekezett kíváncsi népnek. Többet nem is tartott az üres frázisok hangoztatásán kivül érdemesnek elmondani, ha csak ki nem emeljük azt a kortes fogását, amelyet az általános titkos választásról s a választói jognak teljes mértékben való kiterjesztéserői mondott, — amelyet pedig tudtunkkal eddig a 48-ások nem vettek föl programjukban. De szükség volt e maszlag beadására, mert a nép nem mindig elégszik meg a kormány és táborának megrugdosásával, és holini sokat hallott esketésekkel, esküvésekkel. Szükség volt e hangzatos frázisokra,* nehogy kifütyülje az a paktumos nép, amelynek gyulai testvérei nem régen ebben szerencséltették az összerombolt miniszteri székek romhalmazán lefotografált nemzeti hőst. De Barabás még hagyján. Rajta nem is lehet csodálkozni. Hanem gróf Apponyi Albert! No az már csakugyan megoldatlan kérdőjellé válik a józanul gondolkozó ember előtt. Az az Apponyi, aki a Sennyei kabinettől végig minden pártányalat köpenyegét fölvette és most, az eddig soha nem viseltett öltötte magára, a függetlenségit. Már itt is mennyi ellentét! Más ember gyermekkorával kezdi meg a független eszmék mellett a harcot és mire megvénül, jut a konzervativusok pártjába, ahol Apponyi kezdte politikai szinváltozatait. No dehát jól van ez igy is. Apponyitól annyira megszoktuk már ezt a Saul térülósét, Pál fordulását, mint Barabástól ez űré

5' politikát, a bombasztikus frázist és az esketóst. Csak azt nem értjük, mit keres ö Bécsben, mi baja Bécscsel, ahol 60 esztendeig oly kitűnően érezte magát ? Micsoda titokzatos lepelbe borítja a Bécsnek tulajdonított még burkoltabb szándékokat, ahelyett, hogy kedves Barabás Béla társával együtt föltárták volna a valódi tényállását a helyzetnek, amint azt feltárta vasárnapi programbeszédében Zsilinszky Mihály dr. államtitkár. Oh, de hány ilyen kérdést vethetni föl, amelyek válasz nélkül is megismertetik minden józanul gondolkozó hazafiuval a nemes gróf barometrum politikáját! A lehetetlen ellentéteket Apponyi politikai múltjáról megalkothatja mindenki magának, anélkül, hogy azokat itt halomba hordanánk. Azután nézzen rajtuk végig a publikum és üsse össze tapsra a tenyerét. A választók előtt kibontakozik a dicsfényből Ápponyi igazi alakja, hogy mint támasztja gyors egymásutánban a visszavonást, az egyenetlenkedést a szabadelvű pártban, amint a hatalom lajtorjájára fölkapaszkodott politikus visszazuhan az elvtelenség fertőjébe. Intrikáját nyilt pártütés követi, miután érvényesülési vágya kielégítetlen maradt. Kacérkodik a függetlenségiekkel és mesteri fogással előkészíti azt a helyzetet, hogy egy Békésmegyei Közlöny tárcája Arcképek. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. írja: — latin VIII. Krecsmárik János dr. Élete legszebb korában élő, európai műveltségű, kellemes férfi. Egy cikluson át általános megelégedésre képviselte azt a kerületet, a melynek szabadelvű polgársága ezúttal ismét feléje fordult osztatlan bizalmával és őszinte szeretetével. A szarvasi kerület szabadelvű polgársága ez, mely neki ajánlotta föl a kerület mandátumát. Munkaszerető ember, önzetlen hazafi, széles tudásu politikus, jeles író, különösen a keleti kérdések alapos ismerője. Mindenképpen méltó a kerület polgárainak bizalmára. Életrajzáról a következő adatok állanak rendelkezésünkre: Krcsmárik János Szarvason született 1857-ben. Gimnáziumi tanulmányait részben Szarvason és részben Uj-Verbászon végezte. A budapesti egyetemen a keleti nyelvek s intézmények tanulmányának szentelte magát és Vámbéry s Hatala tanárok tanítványa volt. A bölcsészeti docturátust ezen tanulmányokból summa cumm laude tette le. Ezek után a jogi fakultátust végezte el és egy évig a szarvasi járábiróságnál joggyakornokoskodván, a boszniai országos kormányhoz neveztetett ki Sarajevóba, ahol 1886-ban a mohamedán ügyek előadója és a vakuf-alapitványok kormánybiztosa lett. Az ezen téren kifejtett szolgálatai elismeréséül a király 1887-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1889-ben a bosnyák-hercegovinai országos kormányt képviselte a Stockhomban és Krisztiániában tartott orientálista kongresszuson, mely alkalomból a svéd király a Wasa-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Krcsmárik több izben tanulmányotokat tett Európában, és Keleten. Gyakorta megtette ezt szarvasi főszolgabíró korában is. Főszolgabíró volt 1890-től 1901-ig, s ezen idő alatt történt, 1899-ben, hogy a mohamedán vallási intézményekből a bölcsészeti fakultáson habilitáltatta magát. A keleti és bosnyák ügyekről többször irt különböző lapokba. Hosszabb tanulmányai: „Das Wakufrecht", amely a lipesei, Zseitschrift der deutschen Gessellschaft"-ban és a „Török jogrendszer és igazságszolgáltatás," amely a Budapesti Szemlében és külön lenyomatban is megjelent. Képviselővé Szarvas szabadelvű polgársága 1901-ben választotta Krcsmárikot, a függetlenségi Draskóczy Lászllőval ezeinben. A parlamentben az almult ciklusban a zárszámadási bizottság tagja volt. IX. Veres József. Egy igen szeretetreméltó modorú, hazafias ág. ev. pap, orosházi esperes. Az országos ellenzéknek mondhatni, egyik vezórférfia. Nem amolyan Lengyel Zoltán féle vér folyik azért ereiben. Mérsékelt ellenzéki, de szívvel lélekkel rajongó követője a Kossuth eszméknek, a melyek zászlója alatt közmegelégedésre négy cikluson át képviselte az orosházi kerületet. A most megindult j választási hadjárat alkalmával a kerület függetlenségi polgársági a szabadelvű párti Thék Endrével szemben ismét az ő nevével indult harcba. Veres József életrajzi adatait röviden a következő sorokban foglaljuk össze : Orosházán született 1851. jan. 2-án. Középiskolai tanulmányait a szarvasi főgimnáziumban végezte. Azután rövid