Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-20 / 13. szám

XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Szerda, jan. 11-én 13 szám. POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : EkŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre S kor. Kiadóhivatal : Telefon-szám Tétér, 876. számú ház, hova a lap szellemi Negyedévre 3 kor. Fétér, 176. számú ház, hova a hirdetések részét illető közlemények küldendők Előfizetni bármikor lebet évnegyeden belül is. és az előfizetési pénzek küldendők. Felelős szerkesztő : Szerkesztő : A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Kéziratok nem adatnak vissza. MAROS GYÖRGY PALATÍNUS JÓZSEF. HvlHtér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Vásár után. Békéscsaba, jan. 19. A csabai szövetkezett ellenzék napokkal ezelőtt megütötte a nagy­dobot: Csinnadratta bum-bum-bum! Tessék urak besétálni a Vigadó ter­mébe, jön a jászberényi hős, a ma­gyar közélet legnagyobb színésze, a magyar politikai világ ezerszínű kaméleonja fogja ott hallatni érces baritonját, fogja bemutatni, miképpen lehet átvedleni negyvennyolcas poli­tikussá annak is, aki harminc esz­tendőn keresztül a hatvanhetes ki­egyezésnek volt a hive. Csinnadratta bum-bum-bum! Tessék urak besé­tálni! És valóban, a nagy dob nem té­vesztette el hatását. Mert a furfangos cirkusz-jelenetnek annyi szemlélője akadt, hogy el sem fértek a Vigadó nagytermében, hanem ki kellett vonul­niok a komédiásoknak a Kossuth térre Most, a komédiás vásár elmultá­val, nézzünk csak végig az elmúlt szerda délutánján. Barabás Béla, a csabai szövetke­zettellenzék képviselőjelöltje program­beszédet mondott, amelyben politikai hitelveiül a saját személyét állította oda az általa nemzeti géniusznak nevezett nagy köpenyegforgató nagy­méltóságú gróf úr bámulatára össze­gyülekezett kíváncsi népnek. Többet nem is tartott az üres frázisok hangoz­tatásán kivül érdemesnek elmondani, ha csak ki nem emeljük azt a kor­tes fogását, amelyet az általános tit­kos választásról s a választói jog­nak teljes mértékben való kiterjeszté­serői mondott, — amelyet pedig tud­tunkkal eddig a 48-ások nem vettek föl programjukban. De szükség volt e maszlag beadására, mert a nép nem mindig elégszik meg a kormány és táborának megrugdosásával, és holini sokat hallott esketésekkel, esküvésekkel. Szükség volt e hang­zatos frázisokra,* nehogy kifütyülje az a paktumos nép, amelynek gyulai testvérei nem régen ebben szerencsél­tették az összerombolt miniszteri szé­kek romhalmazán lefotografált nem­zeti hőst. De Barabás még hagyján. Rajta nem is lehet csodálkozni. Hanem gróf Apponyi Albert! No az már csak­ugyan megoldatlan kérdőjellé válik a józanul gondolkozó ember előtt. Az az Apponyi, aki a Sennyei kabinettől végig minden pártányalat köpenye­gét fölvette és most, az eddig soha nem viseltett öltötte magára, a füg­getlenségit. Már itt is mennyi ellen­tét! Más ember gyermekkorával kezdi meg a független eszmék mellett a harcot és mire megvénül, jut a konzer­vativusok pártjába, ahol Apponyi kezdte politikai szinváltozatait. No dehát jól van ez igy is. Appo­nyitól annyira megszoktuk már ezt a Saul térülósét, Pál fordulását, mint Barabástól ez űré 5' politikát, a bom­basztikus frázist és az esketóst. Csak azt nem értjük, mit keres ö Bécsben, mi baja Bécscsel, ahol 60 esztendeig oly kitűnően érezte magát ? Micsoda titokzatos lepelbe borítja a Bécsnek tulajdonított még burkoltabb szándé­kokat, ahelyett, hogy kedves Barabás Béla társával együtt föltárták volna a valódi tényállását a helyzetnek, amint azt feltárta vasárnapi program­beszédében Zsilinszky Mihály dr. államtitkár. Oh, de hány ilyen kérdést vet­hetni föl, amelyek válasz nélkül is megismertetik minden józanul gon­dolkozó hazafiuval a nemes gróf ba­rometrum politikáját! A lehetetlen ellentéteket Apponyi politikai múlt­járól megalkothatja mindenki magá­nak, anélkül, hogy azokat itt ha­lomba hordanánk. Azután nézzen raj­tuk végig a publikum és üsse össze tapsra a tenyerét. A választók előtt kibontakozik a dicsfényből Ápponyi igazi alakja, hogy mint támasztja gyors egymásutánban a visszavonást, az egyenetlenkedést a szabadelvű pártban, amint a hata­lom lajtorjájára fölkapaszkodott po­litikus visszazuhan az elvtelenség fertőjébe. Intrikáját nyilt pártütés kö­veti, miután érvényesülési vágya ki­elégítetlen maradt. Kacérkodik a füg­getlenségiekkel és mesteri fogással előkészíti azt a helyzetet, hogy egy Békésmegyei Közlöny tárcája Arcképek. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. ­írja: — latin ­VIII. Krecsmárik János dr. Élete legszebb korában élő, euró­pai műveltségű, kellemes férfi. Egy cik­luson át általános megelégedésre kép­viselte azt a kerületet, a melynek sza­badelvű polgársága ezúttal ismét feléje fordult osztatlan bizalmával és őszinte szeretetével. A szarvasi kerület szabad­elvű polgársága ez, mely neki ajánlotta föl a kerület mandátumát. Munkaszerető ember, önzetlen ha­zafi, széles tudásu politikus, jeles író, különösen a keleti kérdések alapos is­merője. Mindenképpen méltó a kerület polgárainak bizalmára. Életrajzáról a következő adatok ál­lanak rendelkezésünkre: Krcsmárik János Szarvason szüle­tett 1857-ben. Gimnáziumi tanulmányait részben Szarvason és részben Uj-Ver­bászon végezte. A budapesti egyetemen a keleti nyelvek s intézmények tanulmá­nyának szentelte magát és Vámbéry s Hatala tanárok tanítványa volt. A böl­csészeti docturátust ezen tanulmányok­ból summa cumm laude tette le. Ezek után a jogi fakultátust végezte el és egy évig a szarvasi járábiróságnál joggyakornokoskodván, a boszniai orszá­gos kormányhoz neveztetett ki Saraje­vóba, ahol 1886-ban a mohamedán ügyek előadója és a vakuf-alapitványok kor­mánybiztosa lett. Az ezen téren kifejtett szolgálatai elismeréséül a király 1887-ben a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1889-ben a bosnyák-hercego­vinai országos kormányt képviselte a Stockhomban és Krisztiániában tartott orientálista kongresszuson, mely alka­lomból a svéd király a Wasa-rend lovag­keresztjével tüntette ki. Krcsmárik több izben tanulmányo­tokat tett Európában, és Keleten. Gya­korta megtette ezt szarvasi főszolgabíró korában is. Főszolgabíró volt 1890-től 1901-ig, s ezen idő alatt történt, 1899-ben, hogy a mohamedán vallási intézmények­ből a bölcsészeti fakultáson habilitáltatta magát. A keleti és bosnyák ügyekről több­ször irt különböző lapokba. Hosszabb tanulmányai: „Das Wakufrecht", amely a lipesei, Zseitschrift der deutschen Ges­sellschaft"-ban és a „Török jogrendszer és igazságszolgáltatás," amely a Buda­pesti Szemlében és külön lenyomatban is megjelent. Képviselővé Szarvas szabadelvű pol­gársága 1901-ben választotta Krcsmári­kot, a függetlenségi Draskóczy Lász­llőval ezeinben. A parlamentben az almult ciklusban a zárszámadási bizottság tagja volt. IX. Veres József. Egy igen szeretetreméltó modorú, hazafias ág. ev. pap, orosházi esperes. Az országos ellenzéknek mondhatni, egyik vezórférfia. Nem amolyan Lengyel Zoltán féle vér folyik azért ereiben. Mérsékelt ellenzéki, de szívvel lélekkel rajongó követője a Kossuth eszméknek, a melyek zászlója alatt közmegelége­désre négy cikluson át képviselte az orosházi kerületet. A most megindult j választási hadjárat alkalmával a kerület függetlenségi polgársági a szabadelvű párti Thék Endrével szemben ismét az ő nevével indult harcba. Veres József életrajzi adatait rövi­den a következő sorokban foglaljuk össze : Orosházán született 1851. jan. 2-án. Középiskolai tanulmányait a szarvasi fő­gimnáziumban végezte. Azután rövid

Next

/
Thumbnails
Contents