Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-20 / 13. szám

42-ik oldal. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY. ország tapsai között fordíthassa ki szennyes köpenyegát. Csaba törhetetlen' elvhüségü pol­gárai, kell, hogy átlássanak a nem­zetiszínű szitán, kell, hogy megértsék, hogy az agitátorok munkája nem a köz-, az ország érdekében, de önző célok eléréséért van. Mert, hogy igaz­ságosak legyünk, Csabán nem a nagy­tehetségű és kiváló szónokot, de a Mezőfi stílusú agitátort láttuk ós hal­lottuk a Barabást támogató Apponyi­ban, aki egyébként a Kossuth-téren az egy nappal előbb Jászberényben elmondott programbaszédét adta le a sok sok népnek és kevés választó­nak, azzal a különbséggel, hogy Lehel kürtjének városában íegujabbi köpö­nyegforditását mentegette, Csabán pe­dig 48-as kurucnak mutatta be magát. De a hangot ezúttal eltévesztette, legfőként pedig nem érte el a remélt hatást. IP.) Csaba közgyűlése. Csaba község képviselőtestülete ez évben első rendes havi ülését tegnap délután tertotta meg Á c h i m F. Tamás biró elnöklete alatt. Kezdődött a gyűlés az uj biró programbeszédével és folyta­tódott olyan ügydarabokkal, melyek a teljes számban egybegyűlt városatyák érdeklődését mindvégig fentartották. Volt politika, zsúfolt karzat, vita, de amija leglélekemelőbb volt, azáRosenthal Ignác humánus ténye, amelyről lapunk máshelyén számolunk be. A közgyűlésről az alábbi tudósítást adjuk: Elnöki megnyitó. A közgyűlést 9 órakor Áchim F. Tamás nyitotta meg. Azzal kezdte beszé­dét, hogy jólehet szokás, de kívánatos is, mint " uj bírónak programbeszédet mondani. Mégis kéri, mentsék föl ettől. Programja az, keveset igérni, de mentül többet megadni. Amint első tisztviselője a községnek, ugy első munkása is akar lenni. Kéri tisztviselőtársainak és a kép­viselőtestületnek mindenkorra a támo­gatását. Áz éljenzéssel fogadott megnyitó után Áchim L. Andráá szólott napi­rend előtt. Erről lapunk más helyén szólunk. A politikai vita végével áttértek a rendes napirendre, a havi jelentésekre, ideig jogot hallgatott Budapesten, a hon­nan Sopronba ment theologiát tanulni. A hallei egyetemen egy esztendeig foly­tatta tanulmányait, majd 1876-ban a sop­roni lyceumban a magyar nyelv és irodalom tanárává és csakhamar az ot­tani egyház lelkészévé választották. • Sopronból 1879-ben vált meg, a mikor az orosházi ev. egyház magyar lelkészévé választotta. Irodalmi működését korán kezdte. Theologiai értekezéseket irt felekezeti lapokba ós több vidéki lapban közölt történelmi ós irodalmi tanulmányokat, társadalmi cikkeket. 1883-ben egy köte­tet adott ki egyházi beszédeiből, 1886­ban pedig kiadta „Orosháza" cimü kö­tetét, a melyben Orosháza múltját és jelenét irta meg. A békési ev. esperes­sóg meghívásából szerkesztett és kiadott egy javaslatot: .,A magyarországi ág. hitv. ev. egyházmegye alkotmánya" cimmel. Az orosházi választó kerület 1884., 1887. és 1892-ben képviselővé válasz­totta, 1896-ban kisebbségben maradt, mig 1901-ben, a legutóbbi választások alkalmával újra elnyerte a kerület man­dátumát. A föloszlatott ciklusban a köz­oktatásügyi bizottság tagja volt. amelyeket Korosy László főjegyző terjesztett elő. Külterületi orvos. A kórházi jelentéseknél Szebe­rényi Lajos azt indítványozta, hogy a járási orvosi állás szüntetessék meg ós e helyett a járási orvos hetenkint, eset­leg kéthetenkint jelenjók meg a tanyákon és ott eszközöljön rendeléseket. Korosy főjegyző felvilágosítja a felszólalót, hogy a járási orvos megyei tisztviselő, azzai a község nem rendel­kezhet. K o c i s z k y Mihály azt javasolja,, kérje meg a képviselőtestület a megyét, hogy ezúttal tekintsen el a törvény ren­delkezéseitől. Áchim L. András azzal toldja meg ezt az indítványt, hogy a tanyavilág két pontján állítsanak fel rendes lakást a járásorvosnak. Korosy László főjegyző helyesli előtte szólók álláspontját, de azok ez időszerint meg nem valósithatók, mert a községnek drága pénzen állandó orvosi lakást kellene építtetni és nagy fizetést adni az orvosnak, aki a tanyán nem szedhetne rendes városi dijakat. Hanem az keresztülvihető, hogy a járásorvos előre megállapított helyeken megjelen­hessék időközökként. A közgyűlés ezután ugy határozott, hogy a kérdést az elöljáróság a köz- és magánorvosokkal egyetemben tanul­mány tárgyává teszi. Rendeletek, átiratok, előterjesztések. A kultuszminiszter értesítette az elöljáróságot, hogy a vandháti állami iskola szervezését akkor teszi megfonto­lás tárgyává, ha a község a rendelke­zésre álíó telken felépiti a helyiséget, annak fentartásáról gondoskodik és azt az állam tulajdonába bocsájtja. A képviselőtestület a leiratot tudo­másul véve, utasította az elöljáróságot, hogy annakidején a felügyelő közben­jöttével ejtse meg a tárgyalást. Tudomásul vették ezután a belügy­miniszternek egyetértőleg hozott rende­letét a szeszadó pótlék meghosszabbítása tárgyában, amely rendeletről már szó­lottunk lapunkban. A napirend e pontjával kapcsolat­ban előterjesztették a csabai italmérők­nek a szeszadó pótlék eltörlése tárgyá­ban beadott kérvényüket, amelyet a képviselőtestület a tanács javaslatára a mozgalmas viszonyokra való tekintettel, részletesebb vélemény előterjesztése vé­gett a jövő közgyűlésre napolt. A villamos üzemszerződés ismeretes ügyére tértek át ezután. A szerződést felvilágosító jelentések alapján újból föl­terjeszteiték á törvényhatósághoz. Tudomásul vette a közgyűlés az egyes közdüllő utak törzskönyvezése tárgyában hozott törvényhatósági hatá­rozatot és az alispánnak a gyámpénztári i mérleg tárgyában hozott rendeletét. Majd az ág. ev. egyházmegye megkere­sésére a főgimnáziumi bizottsági tag­ságba beküldte Varságh Bélát és H a a n Bélát. Korosy főjegyző ezután előterjesz­tette 1904-ről a község vagyonleltárát. Az összes vagyon 4159926 kor. 15 fill., ennek jövedelme 218741 kor. 32 fill., teher 3294795 kor. 21 fillér, az ezután fizetendő kamatok 135035 kor. 54 fillért tesznek ki, a tiszta jövedelem 83705 kor. 98 fillér. A helypénzszedési jog mult évi eredménye : bevétel 15605 kor. 60 fül., kiadás 2200 kor. 62 fill., tiszta jövede­lem 13404 kor. 98 fill., amely összegből az ellenőrző tisztviselők között 1200 ko­ronát javasol szétosztani a tanács. A közgyűlés a jelentéseket tudomá­sul veszi és a javaslatot elfogadja. Tu­domásul veszi továbbá az alsóvégi tár­sulatnak a katonai céllővéséet tárgyában kötött 5 évre szóló szerződését és a társulatnak a katonai elszállásolási alap­ból kiutalványoz 1000 koronát. Névsze­rinti szavazással tudomásul veszik a néhai K ó s a Ferencné féle ingatlannak 918 koronáért a szegény-alap javára történt eladását; újraválasztják változás nélkül az egyes szakbizottságokat; a dr. Reisz-fóle lakást 3 évre évi 1400 ko­rona bérért bórbeadják Schwartz Gábornak ; N y i g r i n y i Jánosnak fo­lyósítják október-november hónapokra teljesített szolgálatáért hót havi fizetését; a munkássegitő pénztár helyi bizottsá­gába kiküldik K1 i m e n t Z. Györgyöt, P a t a j Andrást, Z s i r o s Andrást ós Z s i 1 á k Andrást; G é c s Mihálynak, aki 36 évig volt a város kocsisa, végkieló­gitéskép folyósítják egy évi fizetését. Jelentős tárgy voit még a községi í tisztviselők drágasági pótléka iránt be­adott kérvénye, amely fölött való döntést j a közgyűlés, a mozgalmas napokra való ; tekintettel, a jövő közgyűlésre halasztotta. ; Nem szűkkeblűség vezette itt a képvi­| selőtestületet, de a tisztviselők érdekében történt ez, akiknek semmi kétségük sem lehet a képviselőtestület méltányossága és jóindulata iránt. Néhány kisebb jelentőségű ügy le­tárgyalása után a közgyűlés fél 12 óra­kor véget ért. Egy nemesszivű emberbarát. Rosenthal Ignác — a csabai mun­kásoknak. Azok az urak, akik csak mindig hangos lármával akarják a szegény mun­kásosztályt megmenteni és így, a nép bizalmát, rokonszeevét, mint annak ba­rátja, megnyerni, azok tegnap megta­nulhatták, hogy mindenféle hangzatos frázisnál többet ér a tett. Megtanulhatták Csaba egyik érdemes és díszes polgá­rától, Rosenthal Ignáctól, aki any­nyiszor tanújelét adva a nép iránt való szeretetének, humánus gondolkodásának mindenféle tüntetés nélkül 2000 koronát ajánlt föl a Csabán létesítendő mun­kásházak javára. Abból az alkalomból történt ez a nemes adományozás, hogy a vármegye a földmivelésiigyi miniszternek a megye részére harmadízben adott segélyét Csaba községnek munkáslakházak építésére adta Az üdvös célra csekély ez az összeg, 12000 korona. Csak serkentésre való. Ez vezette Rosenthal Ignácot arra, hogy példával járjon elő a nemes mozgalom­ban, amelyben részt kell venni ugj a községnek, mint a társadalomnak. A tegnapi képviselőtestületi ülésnek | ez adományozásra vonatkozó részéről a I következő tudósítást adjuk: Korosy László főjegyző előter­jesztette, hopy a megye a földmivelés­ügyi miniszter legújabban adott 12000 korona állam segélyét Csaba községnek adta munkáslakházak építésére, felhiva a képviselőtestületet, hogy annak felhasz­nálásáról szabályrendeletet alkosson és azt jóváhagyás' végett terjessze a tör­vényhatóság elé. A jelentéshez Rosenthal Ignác állott föl először, kijelentvén, hogy irányt kíván adni, hogy az előterjesztés annak idején miként tétessék meg. Őrizkedtünk úgymond, mindég, hogy e teremben, más mint községi érdekek, ügyek, ne tárgyal­tassanak. De annak egyes tünetek, ame­lyek elől kitérni nem lehet. Egy ilyen jelenséggel állunk most szemben. Pél­dát ad a kormány, amikor számos köz­ségben otthont teremt a szegény mun­kásoknak. Kis összeggel igaz, de mégis | elég kezdetnek. Ilyen kis összeg jutott Csabának is. Nem elég tehát e téren a kormány működése, de a községnek és a társa­dalomnak is meg kell mozdulnia. Java­solja tehát, hogy a képvitelőtestület a kérdésre vonatkozó előterjesztésében jelölje meg, hogy a község vagyoni arányait tekintve, a földvételi alap fö­löslegéből milyen mértékben járulhat hozzá a kormány segélyéhez és egyben hívja föl a társadalmat is a hozzájáru-

Next

/
Thumbnails
Contents