Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-06-04 / 57. szám

XXX11. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap, junius 4. 57 szám. BEKESHECrTEI iozlohi POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. EltŐFIZETÉSI Din : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lebet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 16 fillér. Főszerkesztő : Dr. SATLER VILMOS Felelős szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Nemzeti közigazgatás. Békéscsaba, junius 3. Uj eszmékkel, uj színekkel telve a levegő. Mintha egy uj éra küszöbén állanánk. A kép még nem tisztult ki egészen, a helyzet még nem bontakozott ki, de sejtjük a színeket, alakokat a képen. Sejtjük az ecsetvonásokból, amelyek mindegyike egy hatalmas eszmét akar kidomborítani, egy-egy nemzeti gondolatnak nemzeti kifejezést adni. Legyen minden nemzeti! — hangzik a jelszó. Politika, vámterület, hadsereg, bank, külképviselet stb. Mindeme követeléseket, amelyek mindegyike magán hordja a jogosság bélyegét, csak hazafiúi kötelességgel irja alá minden magyar ember. Az elmúlt hét elején azután következett Békésvármegyének az ellenzéke. A függetlenségi párt szervezkedett, egy táborba való tömörülése a nemzeti eszmék megvalósítása felé való törekvést dokumentálja. Ezen a szervezkedő gyűlésen hangzottak el beszédek, amelyek körülírták a szervezkedés célját, működésének mikénti módozatait. A többek között olyasmi is hangzott el, hogy: legyen a közigazgatás is nemzeti ! Ezt is aláírjuk és velünk Békésvármegyének minden polgára. Még a megcsontosodott mamelukok is, akik legalább annyira kívánják a nemzeti állam kiépítését, mint az ellenzéki hazafiak. A cél egy, csak a kivitel módja változik. Tehát aláírjuk a nemzeti közigazgatás követelését — bár igazán nem tudjuk megérteni, hogy Békésvármegye évekkel ezelőtt, vagy akár a héten is, ne nemzetinek mutatkozott volna. Ha valamit követelek, amihez jussom van, tudnom is kell, hogy mit kérek. Ez csak természetes. Azoknak, akik a nemzeti közigazgatás jelszavát hangoztatják, tudniok is kell tehát, mit követelnek s mily nagyjelentőségű a követelésük nem csupán színében, de tartalmában is. Ha a nemzeti közigazgatás fogalma alatt a nemzeti munka, és erő kifejezését akarják kidomborítani, párosítva azzal, hogy a haladással összeillesztik megvalósító eszközeit, akkor mindenkinek hirdetni kell a nemzeti közigazgatást, amelyért ilyen formán küzdeni nemcsak hazafiúi kötelesség, hanem a szeretet hitvallásának a parancsolata. A közigazgatás nemzeti szellemének azonban a korszerű haladás szempontjából össze kell fornia a haladással és lerázni mindazon sallangokat, melyek a munka, az erő és nemzeti öntudat érvényesülésére alkalmatlanok. Mert az élet annyira anyagi, hogy csak a gyakorlati alapot fogadhatjuk el igazi alapul a lét küzdelmében. Ha pedig a közigazgatás a közjólét érdekeinek szolgál, akkor arra kell törekednünk, hogy közigazgatásunkat ilyen korszerű és gyakorlati alapokra keli fektetnünk. És ezen a téren való munkálkodásra bőséges alkalom nyilik. Mindjárt elsőnek kulturális téren a népiskoláknak gyakorlati alapokra való fektetése, mert az elméletek nem nyújtanak kenyérkeresetet. Azután az anyagiakban és erkölcsiekben jövedelmet hajtó befektetések, az ehez szükséges kölcsönök felvétele, amitől igazán mondva, a nemzeti közigazgatás jelszavát hangoztatok is irtóznak, mint a hideglelősök a lúdbőrtől. Pedig okúképenséggel nincs rá és ha mégis okot vélnek, követelésük hangoztatásával éppen önmagukat hazudtolják meg. Mert kulturális, ipari, kereskedelmi, gazdasági, közegészségügyi és szociális közhasznú intézmények létesítésére befektetett tőkék nem vesznek el, sőt megmaradnak anyagban, s ha látszólag meg is erőltetik a polgárságot, tényleg könyitenek ugy a köz, mint a magánterheken, amennyiben köztulajdont képezve, épen a közjólét emelésére, szolgálatára állanak. De hogy lehetne ez elérhető ? Maga a nemzeti közigazgatás a törvényhozással egyetértőleg létesítene pénzintézeteket, amelyek a legelőnyösebb kölcsönöket folyósítaná a közhasznú intézmények létesítéséhez szükséges befektetésekre s épen ezen előnyös és humánus szolgáltatásával kényszerítené hasonló gazdálkodásra és működésre a magánpénzintézeteket. És ha már most a közigazgatás saját pénzintézetétől venne fel befektetési köicsönöket, ezek sem terhelnék annyira a polgárságot, amennyiben a közigazgatási bank, nem törekedvén minél magasabb osztalékra, nyereségét közjót szolgáltató intézményekben, alkotásokban juttatná a polgárságnak, mely fentartja. De ezt megelőzőleg is a nemzeti vagyonosodás útját kellene megtalálnia a nemzeti közigazgatásnak. Es a hasonló, de az ósdi felfogásúak szemében ma még talán fantázia szüleményeinek látszó eszmék egész sorozatát vethetik föl azok, akik a nemzeti közigazgatás megteremtésére vállalkoznak, ambicionálják magukat. Csak azt ne tévesszék egy pillanatra sem szem elől, hogy ezen, mindenesetre hazafias és elismerést érdemlő vállalkozásukban szigorúan a korral, annak szellemével haladjanak, különben eredményeket egyáltalán, vagy nagyon csekélyei érnek el. A korral haladó munka gondolata termékenyítheti csak meg anyagilag és erkölcsileg az ilyetén törekvést, amely minden körülmények . között elsöpri azokat, akik elég boto- í rok ellenségévé szegődni a nemz</ haladásnak. A válság. - Levél fővárosi munkatársunktól. — Közéi félezredéve, hogy töl.'',-kov sebb fegyverszünet kötéssel háborút viselünk nemzeti akaratunk érvenyesülóséért. Igaz, hogy pártokra szakadva Az egyik párt azonnal kívánja, a nnirtk fokozatosan. A nemzeti akarat érvényesülésének most az előbbi módozatát a hatalomra jutott többség követeli. A nemzeti többség követelése pedig, mint az egész nemzet követelése tiszteletet parancsol és beteljesedést vár. E helyett a £ meddő közjogi harcokban odáig jutottunk, hogy végre valahára kormányt ugyan fogunk kapni, de amdv nem fog skrupulizálni abban, hogy meg. sérti-e az alkotmány biztosítékait, vagy nem, hanem akként fogja kormányozyi az országot, ahogy jól esik. Szomorú jelenség, igy ígérkezik. Bajos ugyan elhinni, de nincs kizárva. A mai helyzetet egyébként legjobban az jellemzik gróf Tisza István pénteki kihalgatása és az ennek kapcsán Békésmegyei Közlöny tárcaja. Pál gazda. Pál gazda szól: no anyjukom, Riska borjút behajtom a vásárra, istrimfliszár, ládafia menykó'iires, - elillenék az ára ; az interért szőrit Icig, itt a fertály, kétévi már az adó ! aztán mög ni, fékomadta, kopottas ám rajtad is a viganó! Igaz biz' a, mind szent igaz! mond az anyjuk,-s leginkább a viganó; nem kétéves, mint az inter, m.nyasszonynak varta biz azt a szabó; Kajla, Kajla ! - mondja búsan és, szeméhez emeli a kötényét... babos lögvön a viganóm, csak mögnézze jól a színét, a fényét! Vígan rúgja Kajla a port, Pál gazduram búsan ballag utána; Kézzel, lábbal, bottal számol: a viganó árát meg nem tanálja • a fél borjú interbe megy, ' másik felét pedig viszi az adó, századszor is számolja már: nem telik ki sehogysem a viganó! Újra kezdi; izzad bele: f ha kifutn egy lábának az ara ? s hogy nem futja : dühbe gurul, s nagyot üt a jámbor állat farára; Kajla pedig fordul egyet, fordul kettőt, s az útszélen ellen:!, a porba is rug még egyet, aztán szépen jobbik-létre szénái riil Palatínus József Visszaemlékezések. A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta: Zlinszky István. H. Eközben szervezték a nemzeti őrséget falunkban is. Boldogult édesatyámat választották kapitánynak. Képzelni lehet egy 48 éves ember, akinek háta megett kilenc gyermek és egy szerető feleség állt, minő vitéz lehetett volna a csatában, ha arra kerül a dolog! (Engem dobosnak tettek, nyakamba akasztottak egy ménkű nagy dobot, melyet alig bírtam, s naponta több órán át tanultam a dobolás művészetét egy kiszolgait dobos — akkor csizmadia — Révéfez Márton uramtól. Nemsokára szükségem is lett tudományomra. A nagykátai felkelő nép jött keresztiil falunkon, mintegy 80 kocsin, Yerbász és Szenttamás felé igyekeztek a rác hordákat megsemmisíteni. Hát ha ekkor eléjük kerül a rác, nem mondom, hogy széjjel nem verték volna, mert alaposan fel voltak villanyozva. Persze, vagy hat falut keresztül jártak i>:ár, mire hozzánk értek, s minden faluban újra töltötték kulacsukat; lelkesedés volt hát, de nagy!.. Éppen ebédeltünk - már t. i. kapitány uram és én, — midőn a portánk végén levő kaszinó vendéglőse, Meiszner, egy jámbor sváb embernek eladó leánya, kétségbeesetten rohant be az ebédlőbe, s alig tudta kinyögni szegény, hogy a kátaiak agyonverik az apját, a pincét feltörték, a bort kieresztették — már t. i. a kulacsokba és az ágyneműt is hordják már kifelé! . . Atyám alarmot veretett velem, mire a nemzeti őrség sietve gyülekezett össze, minek láttára a józanabbak gyorsan kocsira rakták embereiket, s mire a nemzeti őrség odarukkolt, a kátai honmentők már ungon-berken túl voltak teli kulacs és tarisznyával, mit a szegény Meiszner pincéje és kamarája bánt meg; de még ő is ám, mert hogy azzal bántotta meg a haza megmentésére vállalkozó hazafiakat, hogy ingyen nem akarta megtölteni a kulacsokat,.hát biz őt úgy elverték, hogyha mindenik egy-egy rácot ugy el látott volna, kevesebb bajt okoznak vala a szegény közéjük került magyar családoknak. A nemzetőrök és népfelkelők azonban nem mutatkozván elegendőnek a fellázadt nemzetiségek legyőzésére, — persze nem is lehetett elegendő, mert azok a kasza, dárda s legfeljebb Alrincyra emlékeztető kovás puskával, de leginkább kulacscsal felfegyverkezett családapák az osztrák által jó fegyverekkel, ágyúkkal s vezetőktúl jól ellátott felkelőkkel nem állhatta ki a harcot, s az első — oly szokatlan — ágyú szóra ugy elszaladtak, hogy némely része hazáig sem állt meg. De nem minden vidék nemzetőrsége s népfelkelője volt ilyen futós, mert a java része ott maradt, s jól megállta helyét és sok jó magyar családot mentették meg a vadrácok kegyetlenkedésétől. A haza kerültek rémséges dolgokat beszéltek a rácok kegyetlenkedéseiről, ami, fájdalom —igaz is volt, mert nem rémlátás volt, hogy Temerin, Yerbász és Szt. Tamás körüllevő magyarokat éjjel orozva megtámadták, s válogatott kínzásokkal irtották ki. Sokakat elevenen pörköltek, még másokat szétfürészelték, elevenen temették el. A nemzetgyűlés 1 honvéd zászlóalját szavazott meg, s megkezdődött a verbuválás, mert önkéntesekből alakult az első 12 zászlóalj. A mai fiatalság nem is képzel olyan lelkesedést, s fáidalmom, azt kell hinnem, hogy nem is tudna ugy lelkesedni, mint az akkoriak.De nemcsak az ifjúság, de családos emberek is ezertmkint tódultak a zászlók alá. Pestre, ahol, .a toborzás folyt, s lelkesedve álltak be honvédeknek. Láttam és magam is ott voltam akkor Pesten. A verbungos ifjúsággal jártam utcáról-utcára, s nem volt fiatal ember, diák, iparos, kereskedő, paraszt — olyanok is akik egy szót sem tudtak magyarul, a mi még akkor Pesten nem ment ritkaság számban, — aki lelkesedve ne csatlakozott volna hozzánk. A Nemzeti Muzeumban folyt a sorozás ; oda vittük csapatostul azokat, akik felcsaptak. De hát olyan sokan jelentkeztek, hogy csak a szinét-javát sorozták be. Sokan, 'meglett férfiak is, sirva távoztak, mert nem váltak be. Azért lett aztán az az első 12-ik zászlóalj olyan vitéz, mely vitézségnek hírét a 3-ik és 9-ik zászlóalj, a veressipkások világra szólóvá s örökhirűvé tettek. Én és egy magamkoru iskola társam és pajtásom, Csókás Ferkó, szinte beakartunk állni, meg is vizsgáltak, de persze nem vettek be, azt mondák: Fiaim, ráértek még, majd rátok is kerül a legki álób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbeteg-ség-ftknél, légzőszervek hurutos bajai"*' úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után aján i/ieli a/, étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést 03 a köpetet é3 m3g3ziinteti az éjjeli izz

adást. - Kellemes szaga és jó ize r ÍVormekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenv'nt 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen F. Hoffman-Lai Roche & Oo. vegyészeti gyár Basel (Svájc).