Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-25 / 53. szám

XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Csütörtök, május 25. 53. szám. BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. EltŐFIZETÉSI Din: Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Főszerkesztő : j Felelős szerkesztő: Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. Egyes szám ára lö fillér. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Reménytelen kilátások. Békéscsaba, május 24. Ma kellene összekapcsolódnia annak a fonálnak, amely hivatva volna arra, hogy létre hozza az alkotmányos köteléket a király és a többség között. Hogy megtörtént-e az és milyen eredménynyel, az még nem tudható, mikor e sorok Íródnak. Sajnos azonban, nagyon valószínű, hogy nem és csak kilátás sincs rá, hogy egyhamar milyen körülmények között is volna ez lehetséges. A fonalat mindkét részről erősen feszitik: korona és nemzet egyaránt. A király bizonyos kérdésekben még mindig csak elvileg hajlandó engedékenységet mutatni, mig a koalíció garanciákat követel azonnal a nemzeti, követelések megadásának biztosítására. S mivel ez sem enged, az se hagyja, a fonál, amelyet Burián küldetése hozott, szétpattan, marad a helyzet a régiben vagy még rosszabbúl, mi;it amilyen volt az eddigi helyzet. A kudarc csak élesíti az ellentéteket. A kritikus helyzetnek szignaturáját legjobban jellemzik gróf Andrássy Gyulának kijelentései, amelyek kedden hangzottak el Bécsben, tehát alig egy fél nappal a királyi audencia előtt. Azt mondta a koalíció által a király elé küldött előkelő politikus, hogy kevés a reménye a misszió eredményében. Hangoztatta, miszerint nagyon valószínűtlen, hogy a koalíció megalakuljon. Pedig — mondta, — az országra már siralmas módon ráfér, hogy meg legyen a béke és rend. De ez az udvar részéről való megfelelő engedmények nélkül elképzelhetetlen. Nem vagyok intranzigens és ha olyan engedményeket kapnék, melyekről tudom, hogy kielégítik a közhangulatot, a köz érdekében vállalnám — bár semmi kedvem rá - az aktiv szerepet még akkor is, hogy ha a koalíció némely rétegeit magammal szemben találnám. De a hogy a hangulatot látom, nincs kilátás a korona részéről a legkisebb koncesszióra sem a hadsereg nyelvi kérdésében. A királynak ugyanis ezek a föltételei a koalícióval szemben : A magyar vezényszó dolgában a koalíció fentarthatja elveit s ezt a kormány padjairól is kijelentheti, de maga a korona semmit sem enged eddigi álláspontjából s a vezényleti nyelvet semmi szin alatt sem változtatja meg. Máskülönben az eddigi álláspont marad, tudniillik : a belügyi és gazdasági dolgokban az udvar szabad kezet enged, katonai kérdésekben a kilences bizottság programmját fogadja el ; azon tul érdemileg nem megy. Mindezekre nézve a vezérlő-bizottságban programmszerü előterjesztés és vita nem volt s a vezérlő-bizottság nem ment bele semminemű részletkérdés megállapításába. Függetlenségi oldalról hangoztatják, hogy lényeges dolog a katonai engedmény s ha az udvar ezen a téren merev álláspontjától nem tágít, a koalíció semmiféle kormányalakításra nem fog vállalkozni s a koalíció a felajánlott elvi kijelentéseket nem tartja kielégítőknek. A Buriánnak adott üzenet pedig, amelyet ugyancsak a király intézett a nemzethez, — hiteles formában igy hangzik. 1. Vállaljon a koalíció kormányt; Bécsben leginkább Kossuth Ferenc miniszterelnökségét szeretnék. 2. A magyar vezényszó dolgában a koalíció fentarthatja elveit és ezt a kormány padjairól is kijelentheti, de a király ebben semmit sem enged. Tehát katonai kérdésekben a kilences bizottság programja a végső határ az udvar számára, amely a belügyi és a gazdasági téren egyelőre nem állított fel megszorító feltételeket. Viszont a koalíció álláspontja az, hogy elvi deklarációk nem felelnek meg, ragaszkodik eredeti álláspontjához, s a nyelvkérdésnek nemzeti felfogás szerint való rendezése nélkül az ügyek vitelére nem vállalkozik. Mindezek után pedig ismét csak aggasztónak Ígérkezik továbbra is a helyzet, amelynek jobbra, vagy balra fordulásától függ a Tisza kormány felmentése is. Tisza javaslatai között helyet foglal az is, hogy arra az esetre, ha a tárgyalások hosszabb időt igényelnek, a király ő helyette más miniszterelnököt nevezzen ki. Ezt a javaslatot Bécsben mindeddig nem tekintették aktuálisnak s állítólag ezutánra sem mutatnak hajlandóságot, hogy a kabinetben változást idézzenek elő, mielőtt koaliciós kormány alakulhatna Mindamellett ma megint híre terjedt, hogy a tárgyalások húzódása esetén más miniszterelnököt neveznek ki, ha pedig a kompromisszum-tárgyalások teljesen megakadnak, visszatérnek a hivatalnokminisztérium tervéhez, mely szerint ez a kabinet minden párton kivül álló tagokból alakulna. Hir szerint politikus is akadt már, aki az ügyek ilyetén vezetésére vállalkozna: a Tisza-kormány földmiveiésügyi minisztere, Tallián Béla. Olyasmi is hallódik, hogy a mostani tárgyalások során Bécsben kísérletet tesznek arra, hogyha végleges megegyezés nem is létesülne most, hát legalább átmeneti időre vállalja el a koalíció, a vitás pontok függőben való hagyásával, — a kormányalakítást. A szabadelvű pártkörben viszont pozitív formában azt beszélik, hogy miután Tisza nincs abban a helyzetben, hogy ügyvezető minisztérium alakítására maga helyett valaki mást ajánljon, miután az összes eddig felszólítottak vonakodtak a megbízást elvállalni, Tisza a kabinettel együtt továbbra is a helyén marad. Egyszóval a helyzet annyira vigasztalan, amennyire bizonytalan, s ahelyett, hogy haladnánk, rákmódjára közeledünk, mászunk a — posványba. Az alföldi öntözött rétek vizsgálata. Lapunk egyik közelmúlt számában jeleztük, hogy a fölmivelésügyi miniszter az alföldi öntözött rétek állandó felügyeletével megbízott szakközegei Csabán is jártak, az öntözött rét megtekintése végett. E vizsgálathoz még néhány szót alább : A földmiveiésügyi miniszer megbízásából Kolozsváry Ödön miniszteri tanácsos ós Cserháti Sándor nyug. gazdasági akadémiai tanár már ez év tavaszának kezdetén megkezték az Alföld öntözött rétjeinek megtekintését. A kiváló szakférfiak a mult' hót folyamán tartották meg helyszíni szemlével egybekötött vizsgalataikat Radvány környékén gróf Tisza István és' Zsilinszky Endre dr. öntözött rétjein, majd Vadász határában gróf Tisza Kálmán uj berendezésű öntözött rétjón ós onnan érkeztek Csabára, ahol a legnagyobb megelégedésüket fejezték ki a látottak fölött. A csabai községi öntözött rét mely 177 katasztrális »hold kiterjedésű, állami segélylyel ezelőtt négy évvel létesült és az alföldi rétek között a legjobb. Mig alföldi öntözetlen kaszálóink évi átlagos termése kat. holdanként 14 métermázsára tehető, addig ezen öntözött rét átlagos termése, daczára annak, hogy legnagyobb része alig használható koBékésmegyei Közlöny tárcája.

1 a poéta és a kenyér. Regény. Egy férfi, ineg egy lány Szerelmes tavasznap bíborszín alkonyán Az almafa alatt, Amelyen most fakadt Pilleszárnyú, habos, szüzifehér virág, Egymást átölelve Csóktól részegedve Áhítattal mondják a legszentebb imát: Szeretlek ! szeretlek téged mindörökre! Egy férfi, meg egy asszony Förgeteges havas, borús téli napon A kandalló előtt, Melynek rácsa mögött Pilleszárnyú, játszi tűzszikrák röpdösnek, Egymást eltaszítva, Kihűlve, csalódva Elkövetik azt a legnagyobb vétket : Gyűlöllek! gyűlöllek mindörökre téged 1 Zalay Masa. Dalok. A szomorúságom, messzi vágyódásom Miért panaszoljam a csillagos égnek ? Aranyos-szegélyes fehér bárányfelhők, Az én bánatomat ne is kérdezzétek. Kérdezzétek inkább a keleti szellő Errefele szálló csöndes sóhajától, Ott a Szamos mentén egy árva kis lánynak Égszínkék szemétől, szép barna hajától . . . Kató József. Irta : Szecső Vilmos. I. Mikor Gálfi még az egyetemre járt, csinos verseket irogatott a hetilapokba és arról ábrándozott, hogy egész életét a múzsának fogja szentelni, és nagy poéta lesz belőle. Alig hogy bevégezte azonban tanulmányait, beállt hivatalba, mely reggeltől estig odaláncolta a íróasztalhoz. Az ábrándokból tehát semmisem lett és Gálfi is, mint jó valamennyiünk, megalkudott az élettel, e nagy kalmárral. Az élet azt mondta: adok jó, biztos kenyeret, te azonban add ide az ábrándjaidat. Ha Gálfi egyedül áll a világon, ugy bizonyára nem fogadja el ezt az ajánlatot. Inkább koplal, de az ábrándjaihoz nem lesz hütelen. Mert a választás csak ez : vagy lemondani a költői ábrándról, vagy koplalni. (Hiszen tetszik tudni: e kis történetke színhelye Magyarorság,) — Tehát Gálfi inkább koplalt volna, de volt egy ősz anyja, aki benne látta gyámolát s ez nem ülhet csikorgó télen fűtetlen szobában. Igy láncolta oda magát Gálfi az íróasztalhoz. II. Gálfi szeretett volna irni a tengerről, a mikor sohasem látta a tengert ! Haj, Gálfi ugy szeretett volna belemerülni a hullámzó életbe, szomjas szemmel nézni szövevényeit, csodás történeteket irni róla, — de mikor sohase láthatta az életet. Gálfi nem látta a tengert, nem látta az életet, nem a tavaszt, nem a nyarat, nem a szerelmet, Gálfi semmit sem látott, csak a hivatalt reggel nyolctól este nyolcig. A természet a legnagyobb opportunista, a természet az alkalmazkodás törvénye. A szárazon élő egykori vízi madárnak elcsenevészedik az uszó hártyája, a büróban élő poétának elkopnak a szárnyai. Gálfi is érezte, hogy hamvad lelkének a tüze és fantáziája alszik, mert nincs ami lángját élessze. Csak görnyed, görnyed az íróasztala fölött és a folytonos munkával akarta eltompítani a szivét, amely oly korán ismerte meg a lemondás keservét. m. De ha megkopott szárnyakkal is, — a költő csak költő marad. Gálfi nem látott ugyan, más életet, csak a hivataláét, de ezt aztán meglátta. Lelkébe a tükör élességévet rajzolódtak az alakok, melyek egész nap körülötte mozogtak. Minden elejtett megjegyzés, minden mozdulat lelkébe szívódott és lassan szerves, művészi képpé alakult benne. Eleinte unta és utálta mindazt, amit látott, később észrevette, hogy ime ez is érdekes. Lefelé gőg, fölfelé meghunyálkodás, nagyképűség és üreslelküség, más értelmének lenézése és mérhetetlen öndicséret, kicsinyes intrikák, nagyhangzásu szólamok, elkeseredett harc egy jobb pozícióért — és mindez a kenyérért. És a szellem, a levegő, mely e szobákban dohosodik. Nem csoda, hogy oly sivárak, oly szürkék, akik beíélegzik. . . A paragrafus, a betű száraz és rideg szelleme uralkodik itt, a penészes, maradi és szükkörü fölfogások gyilkos kísérete, mely megöli az idetévedt lelkek rugalmasságát és az ifjúságát. Gálfi is ilyen idetévedt lélek volt. Művészi szemében testet öltött a kisértet, látva penészes száját, a mint feléje fújja hervasztó lehelletét. . . . Megrázkódott, zsibbadt szárnyaiba élet költözött ... és megírta a saját drámáját: poéta a büróban. Benne volt a darabban a büró penészes levegője és benne volt ő maga, amint színes lelke lassan lassan hozzákopik a szürke környezetéhez. A darab uj volt, merész, olyan volt, mint a fris tavaszi szél, mely élesen csap be a soká elzárt, dohos levegőjű szoba hirtelen kitárt ablakán. I. A szinidirektor azt mondta: — A darbjának vannak kezdetlegességei, de egészen uj és érdekes. Ha kivánja előadatom, De ez meggondolandó dolog. Mert a darab sikert is arathat, de valószínűbb, hogy megbukik. Mert a publikumnak nem ez kell. Azonban mindenképen bizonyos, hogyha a darab nyilvánosságra jut, ön állását veszti, ön gondolkozik, ön kritizál, — ah ódafönn ez nem teszik! De mondok valamit. írjon valami mást. Nézze még anynyi más dolog van a világon . . , Gálfi hazafelé bandukolt. Fáradt, csüggedt agyát mint kalapácsütések érték a gondolatok: a színigazgatónak igaza van ... a darab megbukhatik ... és ő minden bizonynyal kenyerét vesztené ... Ej, hát veszítse ! És dacosan szegte föl fejét. Valamit meglátni és amit meglátott, megírni: ez legszentebb joga a költőnek. Hát..még ezt is föláldozza? Hazaért, (')reg anyja mosolylyal fogadta. A szobában kellemes meleg volt, az asztal tisztára megterítve. Az öreg