Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-25 / 53. szám

3-ik oldal pár, szikes legelő volt berendezés előtt, 1901-ben 12, 1902-ben 24 1908-ban 82, 1904-ben 24 métermázsa volt. Ez utóbbi év terméscsökkenését a kedvezőtlen időjárás és az öntöző viz hiánya okozta. A lucernával bevetett területek 1901-ben 24, 1902-ben 29, 1903-ban 59, 1904-ben 44 métermázsa termést hoztak kat. holdanként. Nevezett szakférfiakat a csabai réten eszközölt szemléjüknél Vilim István gazdasági intéző és a aradi kuiturmérnöki hivatal, nemkülönben az aradi kísérleti kirendeltség főnökei kalauzolták. A szemle eredménye teljesen kielégítő és a jövőre nézve még nagyobb sikerekkel kecsegtető, mert a nemes füvek a réten, az egykori kopár sziken megbokrosodtak és gazdag termésre nyújtanak kilátást. Ezen eredmény elérésében a szakszerű kezelésen kivül nagy része van Csaba község elöljáróságának is, "amely nem riad vissza ezen jövedelmező községi beruházásra szükséges áldozatok meghozatalától az állandó jövedelem biztosítása érdekéből. A jövő évi siker biztosítása érdekéből már most gondoskodott a szükséges trágyamennyiségről is s továbbá a mult évben folyamatba tett szántóföldi és kerti növények öntözéssel kapcsolatos termelési kísérleteinek államsegélylyel történő eszközlését. A lucernával bevetett 4 tábla árverését mostanába tartotta meg az elöljáróság. A vizsgáló bizottság megelégedéssel értesült ezen árverés eredményéről, mely szerint a kaszálás kat. holdanként 75 korona bevétellel gyarapítja a községi pénztárt. A bizottság tagjai Csabáról Aradra utaztak, ahol a városi szennyes viz öntözéseit, továbbá Mezőhegyesen a kincstári réten, Mindszenten Pallavicini őrgróf rétjét, Török-Kanizsán T a 11 i á n földmivelési miniszter ártézi kútból történő öntözését és az ezen elért eredményeket vizsgálták meg, majd szombaton visszautaztak Budapestre. A csabai öntözött rét mult évi számadását tizenötezer koronán felüli bevétel mellett négyezer korona kiadással zárták le. Az általános füárverést az elöljáróság vasárnap tartotta a rét első kaszálására. Az árverés eredménye igen kedvező. Egy érdekes ember halála. Apróságok Kontúr Béla életéből. Minden ideges ember tanulságául szolgálhat az a tragikus haláleset, amelynek Kontúr Béla dr. volt honvédezredorvos, szarva si dúsgazdag földbirtokos az áldozata. A szép karriert végigfutott különcködő ember önkezével vetett véget életének. Hétfőn főbelőtte magát Budapesten. A huszadik század legrémesebb betegsége, az idegbaj, amely egyre nagyobb rendet vág az emberiség soraiban, sőt már megmételyezi az ifjúságot, a gyermekkort is, ölte meg. Határtalan idegbajban szenvedett Kontúr Béla is. Szertelen idegbaja egész életén át extravaganciákra késztette. Talán már vérében hordta terheltségét, mert kora fiatalságában mutatkoztak rajta az idegbaj tünetei. Excentrikus lelkületü ember volt egész életében, kerüljük hát halála alkalmából kinos afférjeinek emlegetését. Nem ő követte el azokat, hanem egész lelkivilágát lenyűgöző örökös és akaratlan izgatottsága és indulatainak állandó feszültsége, mely levezető csatornáját, kiegyenlítését szertelenségben találta meg. Alapjában a legjobb szándékú ember lehetett. S hiába volt nagy vagyona, mely nyugalmas életmódot biztosithatott; hiába nagyobb műveltsége, mely önmérséklésre hívhatta fel a férfias akarat erőt; hiába az idegbajosnál a szerető hitves gyöngédsége, minden aprólékosságra kiterjedő figyelme; nem zsörtölődő hajlam, nem rossz indulat az, ami felkavarja a házaséletet s lehetetlenné teszi az együttélést, hanem a beteg lélek szörnyű vergődése, amely részvétet s nem elitélést érdemel. A zaklatott ember a lelkiekben vélt vigaszt találni. S ebben is túlzásba ment át a csapongó lélek. Valóságos vallásos őrjöngés vett erőt a 45 éves emberen, aki órák hosszat nem mozdult a templom h deg kőkockáiról, télen ugy, mint nyáron. Átszellemült lelke hymnusok zengésére ragadta, m elyeket le is közölt egy katholikus lap . . . Álmatlan éjszakáinak kínjait utóbb mámorító italokkal akart elviselhetővé tenni, ami még bomlasztóbban hatott beteg idegzetére. Nem váratott magára sokat a szesz hatása. A különcködő ember tragikus halála a legszélesebb körben nagy részvétet keltett. De a legnagyobb szomorúságot a halálhír mégis az Angol kisasszonyok zárdájában okozta, 'ahol az apa szemefénye, egy 11 esztendős árva leányka, Noémi, zokogva siratja édesatyja halálát. Az öngyilkos ezredorvos és földbirtokos életéből alább közlünk néhány jellemzően érdekes apróságot: Több kellemetlen afférja volt, amelyek miatt elvesztette rangját, majd honvéd fogházat is ült. Feleségétől is kínosan vált el. Azután Budapesten telepedett le, rendkívül különc életet folytatva. Magánszorgalomból elvégezte a jogot, bölcsészetet, technikát és nagy botanikus is volt. Nem volt az a ritka növény, amelynek latin nevét is ne,tudta volna. Széleskörű tudománya volt és bámulatos emlékező tehetsége. A 20—30 évvel ezelőtt tanult dolgokat a legprecízebb biflázó módszerével adta elő. Utóbb azonban összekeveredett minden az agyában, nem tudta feldolgozni a sok tudást, nem birta értékesíteni. Iro-' dalommal is foglalkozott és vallásos verseket irt, amelyeket Myrha cimen ki is adott. Kontúrt kapocs fűzte egykor lapunkhoz is, amennyiben egyik szorgalmas munkatársa volt. A botanika köréből irt lapunknak érdekes cikkeket és idegen költőket fordított. Idegessége és bogarai mellett is határtalan jó szive volt. Akit szeretett, azon a barátján szive egész melegével csüngött. Hanem akire megharagudott, azt kerülte egész életében. Pedig nagyon csekélységért meg tudott haragudni. Jellemző eset az alábbi: Lengyel Sándor dr. szarvasi ügyvéd egyik legkedvesebb barátja volt. Mikor megjelent „Myrha" cimü verskötete, egy példányát elküldte Lengyelnek is. A humoros természetű fiskális köszönő levelében azt irta neki : „Te, a Myrha szóba nem sajtóhiba folytán került az ipszilon ? Talán Marha akart az lenni ?" A bogaras katonaorvos rettenetesen megharagudott ezért Lengyelre és többet soha sem szólt hozzá. Nagyon kedvelte Kontúr H araszty Sándor csabai földbirtokosba Rosenthal gőzmalom beltagját. Onnan van ez, hogy Haraszty évek óta bírja Kontúrnak ciécsi birtokát bérbe. Csak az elmúlt héten járt Kontúr e birtokán, amelyet a legpóldásabb rendben talált. Haraszti kitűnő gazda és rendbe szedte az elhanyagolt birtokot. E kitűnő gazdálkodás feletti elösmerését kifejezendő, Kontúr vasárnap este, tehát öngyilkosság előtt alig néhány órával, hosszabb köszönő levelet irt Harasztinak, amely csak nem is sejteti a bekövetkezett tragikus esetet. Azt irta benne Kontúr, hogy ha meghal majd, Haraszti a décsi birtokon ültessen el két fát az ő emlékezetére. Egyebekben a legkedélyesebb hangú a levél. Vármegyénkben számosan ismerték a különös embert és volt iskolatársai sok-sok érdekes esetét elevenítik fel halála alkalmából. Azt mindenki hangoztatja, hogy igen takarékos életet élt Kontúr. Budapesti tartózkodása alatt minden öt napban pontosan besétált a Pesti magyar kereskedelmi bank intézetébe, 50 koronát vett ki betétjéből és abból élt öt napon át. Ezen idő alatt mindig rendezett egy mulatságot is, amikor Noémi leánykája kimenőt kapott a zárdából és meglátogatta. A kis árva szép örökséghez jut egykor. Kontúrnak vármegyénkben 360 ezer koronát érő földbirtoka és körülbelül 100 ezer korona egyéb értéket képviselő ingósága és ingatlana van. Kontúr a félmilliós testamentum végrehajtásával S z e mn e c z Emil szerkesztőt bizta meg. Kontúr ravatalát az elhunyt Németutcai 57. sz. házban szépen berendezett garcon lakásán állították fel. E házban is lakott, a viharos mult után igen csendes, szerény életet élve. Gondtalanul élhetett, mert csupán szarvasi birtoka évenkint 28 ezer koronát jövedelmezett s ebből sem költött el többet 7—8 ezer koronánál. Az érdekes ember halálát Kontúr József nyug. szarvasi járásbirón kivül előkelő rokonság gyászolja. Alakítsunk gőzeke szövetkezetet. Felhívás a gazdaközönséghez. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület feladatául tűzte ki, hogy a gazdákat a szárazság ellen való védekezésben tömöríteni fogja. E végből Csaba vidékének kis- és középbirtokosait az elmúlt vasárnap értekezletre hivta össze, melyen egy gőzeke szövetkezet létesítésének módozatai fölött tanácskoztak. Miután az értekezleten jelenvoltak minden egyes tagja át van hatva annak a tudatától, hogy a gőzeke szántás mennyi előnyt nyújt az igavonó állat által vont eke szántásával szemben, mennyire teszi lehetővé az intenzivebb, a több jövedelmet hajtó gazdálkodást, nyomban elhatározták, hogy a szövetkezetet megalakítják s üzletrészeket is jegyeztek. Igy a többi között B e 1 i c z e y Géza egyleti alelnök belépett 100 üzletrésszel, Haraszti Sándor 250, Weisz Ede 100, Reiner Béla 50, Seiler Vilmos dr. 30, Bakos Mátyás 30 stb. üzletrésszel. Hogy azonban a szövetkezet mentől hamarabb ós mentől biztosabban megindítható legyen, elhatározta ezen értekezlet, hogy felhívást bocsát ki a gazdatársakhoz,' melyben közelebbről ismerteti a szövetkezet célját, hasznait és a módozatokat, amelyeket megismerve, lehetővé váljék minden egyes gazdának a szövetkezet áldásaiból a maga részét kivenni. A szövetkezet célja saját tagjai részére szabad társulás útján egy vagy több gőzekét beszerezni s a tagok tulajdonát képező földterületet bizonyos turnus szerint mélyítő szántással meg-' művelni. Talán nem is szükséges ezt már itt bővebben fejtegetnem, hogy a mi száraz Alföldünkün a mély szántás menynyire képes a termést biztosítani. Mégis nem mulaszthatom el, — ha csak rövid pár szóban is — hogy rámutassak arra, miszerint a mult aszályos év is az adatok nagy számával igazolta be, hogy az olyan területek birták ki legjobban a szárazságot, s nyújtották a legkedvezőbb terméseredményeket, amelyek mélyen voltak megművelve. Ennek a magyarázata könnyű és természetes is; niert mig a sekélyen karcolt föld azt a kevés csapadékot, a mi az Alföldön képződni tud, nem tudja mélyen magába szivni, és a nyárra elraktározni, mert az a nagy szárazság ós az uralkodó szeles időjárás folytán könnyebben párolog el, mint a mélyebben leszivárgó nedvesség; más részről a mélyen szántott és az alsó rétegében felporhányitott földbe vetett növényzet mélyebb rétegéből is szedhetvén táplálókát, erőteljesebb fejlődést mutat ós a szárazsággal is könnyebben dacol. Nem kell attól félni, hogy a hirtelen nagy mélységből felforgatott terület terméketlenné válik és megboszulja magát asszony éppen a kenyeret szelte fel, a kenyér fehér volt és friss. Gálfi becsapta a darabja kéziratát a szekrény fiókjába, leült a?, asztalhoz, beleharapott a fehér kenyérbe ós e pillanatban megfeledkezett a mérhetetlen nyomorúságáról. Van-e túlvilág ? Irta : Ancus Martius. (Vége.) — Azt mondom, hogy ezen tünemény megértése igen könnyű azok után, emiket épen most elmondottam. Pusztítsa el Ön a telegráf központ gépezetének egyes alkatrészeit, melyek a gép működésének faktorai, kapcsoljon ki ott csak egy sodronyszálat, vagy csupán lazítson meg egy csavart, az eredmény az lesz, hogy a rombolás mórvéhez képest kisebb-nagyobb zavar fog beállani a távírda állomásai között, a végpontokkal való érintkezés esetleg teljesen megszűnik. Az agyvelő egyes részeinek pusztulása hasonlóan különböző zavarokat idéz elő az érzékszervek működésénél. E zavarokat betegségnek mondjuk. Ha a pusztulás nagy, akkor a szellem az agyvelőt nem használhatja, s oly tünetek állanak be, melyeket a különböző agybántalmak sorozatában ismerünk, sőt beállhat maga a halál. Bizonyos, hogy a legképzettebb gépész sem végezhet kitűnő munkát egy elromlott gépen, s ha ez bármi okból teljesen használhatatlanná válik, a gépész, mivel munkára irányuló akarata többé nem juthat kifejezésre, a roncsokat ott hagyja. — De akkor hogyan van az, hogy valamely ember karok, lábszárak vagy más testrészek nélkül is élni képes? — Ha az emberi testből olyan részeket vágunk le, melyek a szellem nyilatkozhatásának nem feltételei, aminők a karok, meg a lábak, akkor a szellem működése csak akadályba ütközik, melyet bizonyos mórtékig legyőzhet. Hogy a már felvett hasonlatot használjam, egy távíró oszlop dül ki; ha a sodrony el nem szakad, a távírás folytonosságában nagy zavar nem fog beállani. Hogy ezen felfogás helyes, számtalan eset bizonyítja. Tény, hogy oly egyének, akik valami okból egyik végtagjukat elvesztették, ezen végtágnak csak anyagi hiányát érzik, — különben pedig — azon végtagban valamikor birt fájdalmak a hiányzó rész helyén gyakran felujulnak. Ez csak az esetben lehetséges, ha a testi fájdalmak hordozója nem az anyag, hanem a lelki testnek azon finom elágázásai, melyeket mi idegeknek ismerünk. — De, ha az agy passiv álláspontot foglal el az emberben mint anyag és csak eszköz gyanánt szolgál, micsoda értelme van akkor az agyvelő molekuláris mozgásának ? — E molekuláris mozgásokat éppen a szellem idézi elő, mikor az agyvelőt, közte ós a neki alárendelt lélek, illetve test között mint kapcsot, eszközt felhasználja. A halál pillanatában, midőn a szellem a lélekkel együtt, előttünk láthatatlan egységes testet képezve a testből kilép, megszűnik az agyvelő molekuláris mozgása is. A halál tehát nem jelent egyebet, minthogy a szellem-lélek leveti az anyagot magáról, melyet mint ruhát bizonyos ideig hordott oly célból, hogy az anyagi világban s az anyagban nyilatkozhassék. — Ön szerint tehát a szellem-lélek a halál után mint „Én" vagy „öntudat" egyénileg tovább él, azaz nem enyészik el, nem .változik át más energiává. Más szóval, Ön szerint a szellem-lélek halhatatlan ? — Ugy van! Ha már az anyag sem semmisülhet meg, mórt enyésznék el az, a mi az emberben az anyagnál becsesebb, a mi az anyag ura volt ? Sőt a szellemi erő akkor sem pusztulhatna el, ha puszta mechanikai energia lenne, melyet lappangó munkaképességnek nevezünk. Ámde nem szabad elfelejtenünk, hogy ilyen kizárólag mechanikai energiából hiányzik az értelmes alany. Bizonyos, hogy a háztetőn nyugvó kőben is van energia, úgynevezett helyzeti energia, de értelmes alanynak kell közreműködni, hogy a kő cselekvő munkaképessége bekövetkezzék, azaz a követ meg kell fosztani alapjától, hogy essék s ezzel munkát végezzen és mozgási energiává változzék át. Mig tehát egyrészt a mechanikai energiában nincs értelmi és akarat erő, ugy másrészt az értelmes alany felette áll a mechanikai energiának, melyet saját akarata szerint használhat fel. Ilyen értelmes alany a szellem. — De mit szól alíhoz, amit a materialisták állítanak. Szerintök nincs Isten, az egész világ magamagától lett, véletlen, kedvező körülmények okozták, hogy egy magamagától teremtődött anyagból égitestek keletkezhettek ? ? - Azt mondom, hogy épeszű ember ilyesmit nem állithat és nem hihet el. A materializmus apostolai az égi törvények összhangjából és egységéből, melyeknek épen ellenkező végmegállapodáshoz kellene vezetniök, az Isten nem létezéséről mernek következtetni. Az épeszű szemlélő épen a világtörvónyek megváltozhatlan fenséges harmóniájában látja a mindenség bölcs teremtője létezésének egyik fényes bizonyítékát. Ha ön azt kérdezné tőlem, hogy kicsoda festette ama remek képet, ki építette azon nagyszabású palotát, mit gondolna ön felőlem, ha tudós arcot vágva nagy bölcsen azt válaszolnám: „Szegény emberfia ! ezt sem tudod még ?! Hát megmondom! Az a festmény, ezen palota, ama gőzgép s ezen szobormű „m agamagától" jött létre!" S ha egy remek müvet megcsodálunk, nem joggal következtethetünk-e a művész zsenialitására ? És miért tegyünk kivételt a világ teremtésében nyilatkozó nagyszerű harmónia megalkotójával ? Lehetséges-e, hogy az, ami végtelen, nagyszabású, fennséges, magamagától jöjjön létre, mikor tudjuk s elismerjük, hogy még egy kis kunyhó felépítésénél is értelemmel felruházott személynek kell közreműködni! Nincs Isten ? Akkor a buta véletlenségnek teremtő erejében kell hinnünk. Hinnünk kell, hogy a mindenségben látható erőt, az erőben a rendet s e rendben az elmét az anyag szolgáltatja. És ez méltó lenne emberi'értelmünkhöz?? — De mi hát az oka annak, hogy a materialista tudósok mégis ilyen következtetésekre jutnak, hogy nincs Isten ? — Ennek oka az ő példátlan dölyfük ós elbizottságuk, melynek homlokára a logikátlanság van irva. Ezen „tudósok" azon együgyű hitben élnek, hogy néhány felismert természeti törvényre — pedig hány marad még ismeretlen? — egész világrendszereket fel lehet építeni. Azt tartják s a vakok el is hiszik nekik, hogy ők minden tudás végét már elérték. Nagy könnyedséggel ós még nagyobb felfuvalkodottsággal surrannak át a teremtés nagyszerű problémáin. A szellemileg