Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-21 / 52. szám

2-ik oldal utaltak, hogy ilyen megoldási módot, ilyen elvi deklarációs alapot már két hónappal ezelőtt szintén kínáltak Bécs­ből, de éppen Apponyi Albert gróf erélyes fellépése folytán utasította azt vissza a koalíció. Talán Apponyi éppen azért utazott vidékre, hogy most távollétében, mint­egy tudta nélkül, Kossuthék elfogadják ezt az alapot, melyet aztán többé meg­másítani nem lehet. Maga a szövetkezet ellenzék vezérlő bizottsága sem idegenkedik a helyzet ilyetén megoldásától. A konferencia abban állapodott meg, hogy gróf Andrássy Gyulát fogja ajánlani arra a szerepre, hogy a koalíció részletes programját a felség előtt kifejtse. Ha azonban Andrássy nem vállalná a ki­bontakozás vezetését, ugy ezt a tisztet Kossuth Ferencre ruházzák, aki a jövő hét elején már esetleg a király elé is járul. Vármegyei ügyek. Közgyűlés előtt. Alispáni jelentés. Tárgysorozat. Békésvármegye törvényhatósága ta­vaszi közgyűlését, amint azt már jeleztük, e hó 30-án, a jövő kedden tartja meg igen változatos program mellett. A közgyűlés rendes tárgysorozata ma je­lent meg, amely 138 pontot tartalmaz. Ehez még előreláthatólag 40—50 ügyda­rab csatólódik a póttárgysorozatba, amelyet az (állandó 'választmány e hó 29-én d. e. 9 órakor tartandó ülésében fog megállapítani. Miután pedig a köz­gyűlés elé kerülő sok fontos tárgy e napon előreláthatólag nem lesz elintéz­hető, folytatólag 30-án, a közgyűlés nap­ján is ülésezik az állandó választmány. A rendkívüli érdekesnek ígérkező közgyűlés anyagát röviden az alábbiak­ban ismertetjük : A közgyűlés tárgysorozatának első pontja az alispáni jelentés, amely, mint mindig, most is általános feltűnést keltő és dicséretreméltó eszmék egész seregét veti föl. A minden tekintetben nagy szak­avatottsággal és gondossággal megszer­kesztett alispáni jelentésre még vissza­térünk lapunk legközelebbi számában. Előre is jelezzük azonban, hogy van . benne egy terjedelmes tejezet, a mező­gazdaság cimnél, amely válasz S z e b e­r é n y i Lajos azon interpeltációjára, mi­ként lehetne a gvármegyében intenzi­vebb mezőgazdaságot teremteni. Ez a fejezet, mely memorandumszerü részle­tességgel és a felvetett eszmék egész seregével i '< ; 1: ; óban tárgyalja a kérdést, méltán iceith'Ht országos feltűnést. De töt.)> jolontös momentumot ti •­talmaz a jel•.'-.•.;<•;-: aiáely válasz;-) több között Petner József, megyebizoü sági tagnak az ebadó tárgyát;;:! tett interpellációjára is. A tavaszi közgyűlés je. : nfcősebb tárgyai továbbá ezek: A rendszerinti jelentések tudomásul vétele után tárgyalni fogja a közgyű­lés a belügyminiszter leiratát a házipénz­tár folyó évi költségvetése tárgyában. Meglepetésszerű a miniszter e leirata, amely szerint a belügyminiszter az árva­széki ülnöki és a tiszti alügyészi állás szervezését nem engedélyezte, azon ok­ból, mert a belügyminiszteri tárca a vármegyei háztartások fedezésére szük­séges része annyira igénybe van véve, hogy ezidőszerint ujabb pótdotációkat nem folyósíthat. Egy másik jelentős pontja a közgyű­lési tárgysorozatnak a kereskedelmi miniszter leirata a közúti költségvetés jóváhagyása tárgyában, amelynél több igen fontos részletintézkedések lesznek teendők. Több nevezetes miniszteri rendelet után, amint azt már jeleztük lapunkban, tárgyalni fogja a közgyűlés Heves, Zempléni és Vasvármegyék köriratát a politikai helyzetre való tekintettel állás­foglalás iránt, valamint Baja átiratát március 15-ikének nemzeti ünneppé té­tele tárgyában. Amint jeleztük már, a vármegye alispánja az állandó választ­mány elé olyan javaslatot terjesztett, hogy a hevesi és bajai átiratok elfogad­tassanak. Fontos ügyei lesznek még a köz­gyűlésnek a békés—csanádi vasút igaz­gatóságába a vármegye érdekeinek kép­viseletére kiküldött öt bizottsági tag je­lentése a békés—csanádi vasút tervezett bérbeadása tárgyában, valamint a vár­megyei vasúti bizottság jelentése a gyula—barakonyi vasút ügyeiről A Gyulaváriban és Szentetornyán kért gyógyszertárak engedélyezése ügyé­ben az alispán elnöklete alatt a tegnap délután tartott közegészségügyi bizott­sági ülésen tettek előterjesztést. Rendkívül nagy az érdeklődés a megye honvéd főreál- és hadapródisko­lai helyeinek betöltése iránt, amely he­lyekre az idén számosan pályáztak ós erős korteskedósek folynak e tekin­tetben. A megye főispánja a közgyűlés elé terjesztett átiratában ajánlja a magyar tőzegszóró klozettipar betéti társaság kórvényének támogatását a tőzegszóró klozettrendszer meghonosítása iránt; va­lamint megkeresi a törvényhatóságot Jókai síremlékére ós szobrára adomány megszavazása iránt. A kórházi költségvetés szintén igen fontos tárgya les-, a közgyűlésnek, va­lamint a kórházi számadások kapcsán a mult évi feleslegnek (15 ezer korona) mi­kénti felhasználás \ rozás. Ki'>vetkc v/.iiek muta. szí a községi — nyeirőf; a;: államépiteszeti hivatal . bérelt ht.-iyiség nabb bérbeadásáról írerla békési út egy részének a mos utak hálózatába való felvételére a közdüllő utak állapotáról, stb. Végül nagyszámban következnek & kisebb­nagyobb fontosságú községi ügyek. Csaba zárszámadása. Jelentés az összes pénztárak mult évi állapotáról. Egy terjedelmes munka hagyta el a napokban a sajtót, amely jelentós Csaba község összes pénztárainak mult évi állapotáról, a zárszámadásról számol be. A zárszámadáshoz a csütörtöki kép­viselőtestületi közgyűlés egyik legfon­fontosabb tárgya lesz, amelyet^ a köz­gyűlés bizonyára j óleső örömmel és megnyugvással vesz tudomásul, annál is inkább, mert ugy a zárszámadás vég­eredményeként mutatkozó reményen fe­lüli megtakarítás, mint általában a rész­letes feltüntetései a községi elszámolá­soknak, arról tesznek tanúságot, hogy Csaba elöljárósága hivatásának felelős­ségteljes tudatában a legkisebb gáncsot nem tűrő gazdaságos politikát folytatott I az elmúlt évben. De tanúságot tesz a ! zárszámadás arról is, hogy a főpénztár és számvevőség személyzete (mindössze hárman) szinte megerőltetett munkás­sággal elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki a község érdekében. Hangsúlyozzuk, hogy a zárszáma­dás eredménye reményen felüli, külö­nösen, ha tekintetbe vesszük az elmúlt kedvezőtlen, ínséges esztendőt. A meg­takarítás közel 26 ezer koronát mutat ki, amely minden dicsérő beszédnél többet mond. Igaz, hogy úgy az elöljáróság mint az iletékes tisztviselők csak köte­lességöket teljesítették, amikor szigorúan takarékosan gazdálkodtak a köz vagyo­nával ós illetőleg erről lelkiismeretesen, a legnagyobb körültekintéssel beszámol­tak. De a kötelességteljesítés erény, amely elismerést érdemel. Ezek után pedig a zárszámadást alább ismertetjük, hozzáfűzvén annak egyes passzusaihoz véleményünket. Vagyonleltár, számvevői jelentés. A jelentésben elsőnek szerepel a vagyonleltár, amely cselekvő vagyonban özszesen 4.159,926 korona 15 fillért mu­tat ki 3.294.795 korona 21 fillér tartozás­sal szemben. A tiszta vagyon tehát 865,130 korona 94 fillért tesz ki. A község lel­t ií tü»_ i n, megtaKa* E kedvező ere<, .»uriu­mény idézte elő, hogj í pénz­tári maradványból 237"i2 kor. 55 fillért, mint meghatározott renldtetéssel nem biró összeget, nagyobb bevételként, mu­tathatta a község, eltekintve a többi cí­meknél elért eredményeitől, melyek a költségvetésben előirt csszeget jóval meghaladják. Külön kiemeli a számrevői jelentós a helypénzszedés községi kezelésénél elért eredményt, valamint a kamatoknál mutatkozó 11919 korona 31 fillért, mely a kórház, az iparos tanoncoithon és a városház kibővítésére felvett és még fe­nem használt tőkekamatok jövedelmél bői ered. A községi adónál mutatkozó 46° kor. 48 fillért az adóalap növekedés különfélék cim alatt 4196 kor. 5£ a vályogverési dij, iparos iskolái" jesztett tartalékalapja, halak ára iskolák beterjesztett megtakarítása elő. Az elhagyott gyermekek sf zóse és védelmezése címén elői 7700 korona nem folyt be, mer niszter 1903-ban a gyámpénztár alapjából e célra már engedélye koronán felül ujabb kiutalást gedélyezett. A kórház felépítésének cin 200 ezer korona kölcsön k visszatérítése címén 2000 korc vesebb a bevétel, mert a n költségvetésből felvett 8000 2000 koronát törölt. A fizetéseknél felmerült 1199 kor. 01 fillér a jegyzők fizetósrendezósének a következménye, amely az egyéb fize­téseknél helyettesítésekkel elért megta­karítások miatt mutatja ez összeget. A nyomtatványok és könyvkötészet cim alatt kimutatott 2555 kor. 41 fillér­ből 1623 kor. 85 fill. 1903-ról elmaradt számlák összege. A tulkiadást e tételnél műhelyét, s a mely könyv bizonyára ott fog díszelegni minden békésmegyei mübarát szalon asztalán vagy könyvtárá­ban. E könyvről csupán annyit, hogy címe: Don Jüan szerelme és egyéb elbeszélések, amely Zalay Masa 18 legbájosabb novelláját tartalmazza, a bevezető részben arckképpel, 13 nyom­tatott iven. A novellagyüjteményhez egyik legjelesebb modern írónk, Sidney Carton, (Rozsnyai) irt kedves bevezető beszédet. Még egy kedves leleplezés: E lapok olvasóközönsége, mint az ország, csupán írónőnek ismeri Zalay Mását. Ez nem áll. Sokkal több, mint írónő. A szó szoros értelmében poéta, a legtehetségesebbek közül való, aki a sziv legfinomabb húrjait pengeti ihletett lantján. Amire bizonyság az, hogy legkö­zelebb egész sorozatát kezdjük meg kö­zölni Zalay Masa dalainak, amelyek kö­zül alább mutatjuk be egy igazi gyöngy­szemét a magyar költészetnek: Mária sóhajt. Egy kicsiny szobában Bánatos magányban Mária sóhajt I Mária sir ! Lelkében kétely. Összetett kézzel, Lángoló, epedő, nagy szenvedélylyel Határoz végre, hogy levelet ir . . . . . . S elönti arcát a szemérmes pir. Zenés kávéházban Léha társaságban Mulat a férfi — regél a hir, Becsípett fejjel, nevető szemmel A meggyűrt levelet meséli épp el, Dicsekvőn kiálltva, ahogy csak bir: Mária sóhajt ! Mária sir ! A Don Jüan szerelméből pedig az alábbi bájos novellát mutatjuk be olva­sóinknak : Csókrománo. Csönd, áhítatos templomi csönd ! A szerelem Istene szállt alá hozzájok, hogy szivük oltáráról hirdesse imádatos igé­jét, és hallgatva őt — túláradnak a gyö­nyörök malasztjától. Egymásra néznek félve, remegve összekapcsolódnak ujjaik ; némán lélek­zetfojva hajolnak mind közelébb, mi­alatt szívverésük mintha szünetelne. Küzdenek a fojtó levegővel, küzdenek a hatalmas vágygyal, — de az ajkuk reszketve megnyílik, puszta képzeleté­től annak a gyönyörűségnek, hogy a másik ajka hozzáér. Gyöngéd, orvszerü simulása az el­szédült fejeknek, az arcok pillanatnyi érintkezése, melynek nyomán biboros pir gyullad, — aztán önkénytelenül le­hajlik mindkettő, — ós megint mozdulat­lan, fájdalmas, lemondó csönd, — csak az óra ketyeg, de mintha kínosan aka­dozna, miként szivük fáradtan elhaló dobogása. És egyszerre reájuk csap a csók mámoros varázsa! Hangtalanul, hosszan, halálos forrósággal tapad a két láztól sorvadó ajk; a szemek bágyadtan lezá­rulnak, a szívre édes kábulás ereszke­dik ; — és mig átremeg rajtuk a tiltott csók boldog érzete, arcukon elömlik az igaz szerelem mosolygó derűje. Szerelem ! Szerelem! — zeng ugyan­ekkor a légben csak általuk hallott örömujjongás, s mintha valami láthatat­lan hárfa szólna; virágok susognának ; galambok búgnának, vágyak sóhajta­nának. Ábrándvilág megvalósult álma! a csókvágy a teljesedésbe ment tehát, de miként élhették tul ezt a pillanatot? ... . . . S erre az első szerelmi csókra, mely hosszú volt, mintha egymás lelkét akarták volna kicserélni, következett a többi és minél sűrűbben élvezték, annál jobban hamvadt a férfi szomjú vágya ujabb csók után. A lány ellenben, aki — Isten tudja miért — a századiknál se tudta leküz­deni gyáva vonakodását, — amint reá fort ajkára a férfi ajka, szédülve lezárta a szemét és ezenközben esztelenül önző kívánalmai támadtak, hogy bár fojtmá meg mindkettőjüket egy lélekzetnólk ili, halálos csókroham. Gyönyörűséges megsemmisülés ! melynek mámorától elkábulva, nem akar­ta látni a valót, — de veszélytsejtő szive olyan ijedten dobogott, hogy ettől a dobogástól inogni kezdett. Erósz oltára, az pedig soha vizsza nem sirható álmo­dások végét jelenti! Csönd! — makacs, dacos, vészter­hes csönd! A szerelem Istene szomo­rúan int bucsut üres kezével, melyből kihervadtak a viruló rózsák. Ők pedig hidegen, némán egymásra néznek, a hamisan kifosztott vesztes kétségbeesett, szemrehányó tekintetével; kezük gyöngédtelen, heves ingerültség­gel szétválik; borzongva, fázva húzód­nak mind távolabb, küzdve a fojtó leve­gővel, küzdve az ádáz gyűlölettel, ami végzetesen elhatalmasodott felettük. És az ajkuk reszketve megnyílik, de az indulatos szavak hangtalanul belevesz­nek a harag fékezhetlen árjába. Alattomos, ravasz meghajlása a szőke fejeknek, hogy az arc irtózatteljes ki­fejezése rejtve maradjon, — aztán lopva, ijedten, sápadtan fölpillant mindkettő, — ós megint szenvedő, halálos csönd, a lólekzetük se hallik e siri mozdulatlan­ságban. És egyszerre rájuk csap az élet­unalommal teljes elkeseredés! Hangosan őszintén, fájdalmasan fölzokognak, arcuk idegenné torzul a kin alatt, hangjukat rekedtté szaggatja a gyilkos szóáradat és átkozódva rázzák egymásfelé ütésre emelt öklüket, mintha az őrület zavara borult volna elméjükre. A gyönyörű mult egyetlen percére sem emlékeznek többé, elfeledték az első csók szelíd boldogságát, aminek büvereje talán megbékíthetné őket a jelen csalódásai­val; — nem a férfi közönye, nem az asszony sértett szerelme harcol most egymás ellen, egymásért, hanem két disszonáns lélek ellenséges összeütkö­zése. Csönd ! — izgatott várakozástéljes, szenvedélyes csönd ! A szerel Tstene bűnös titokzatossággal osont ona rejtekajtón, amelyet becsülete, vendég messze elkerül. Mögötte besurran a férj „jóbarát", aki ellenkezés nélkül emeli karjaiba az elszánt asszonyt és mint egy üldözött tolvaj, fut vele a lépcsőkön alá. Az asszony pedig, ez a szerencsét­lenül megtévedt, szökni kész asszony, ahogy utoljára körülnéz a megunt kör­nyezeten, nedvességet érez a szemében ós olyféle kábulat lepi meg, amilyen a szálló madaraké lehet, mikor fáradt ki­merülve, lankadt szárnynyal aláeresz­kednek az aranyszínű felhőkáprázatok közül. * Csönd! — végtelen, mindent elte­mető, fájdalmas csönd! A szerelem Is­tene rutul cserben hagyta mindkettőjü­ket, hogy uj játékba kezdjen egy ifjú szerelmes párral, akik most tartottak a csókrománc első fejezeténél. Van-e túlvilág? Irta : Anous Martius. (Folytatás.) Elmentem tehát Samurához, kit csak hirből ismertem. Mikor jövetelem célját elmondtam, nem akarta megérteni, hogy van ember, aki az ő véleményére kí­váncsi lehet. Azt mondá, nem érzi magát

Next

/
Thumbnails
Contents