Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-18 / 51. szám

is, amelyről hivatalosan azt közölték, hogy a politikai helyzettel foglalkozott és megállapodott a Ház jövő heti munkarendjére nézve. A vezérlő-bizottság közelebbről, de legkésőbb hétfőn újra ülést tart, hogy azon késdésekben, amelyekben ma nem dönthetett, megállapodásra jusson. E kérdések közé tartozik részben a vád alá helyezési inditvány benyújtásának elhatározása és a mentelmi jelentések tárgyalásának módja. Hasonlóképen tanácskozni kell még a gazdasági ügyek felől is. Fölvetődött az a kérdés, hogy a reichsrath mostani munkálkodásával kényszerhelyzetbe hozhatja-e Magyarországot. Hangoztatják egyesek, hogy a gazdasági kérdéseket alapos diskusszió tárgyává kell tenni, hogy a reichsrath elhatározása semmiféle befolyást nem gyakorolhat a magyar parlamentre. Kossuth Ferenc azt óhajtja, hogy a képviselőház már a jövő héten éljen kezdeményezési jogával a gazdasági ügyekben. Mindezen kérdésekben azonban a vezérlő-bizottság még semmiféle megállapodásra nem jutott. A végleges megoldásra való törekvésekről pedig még mindig nincs semmiféle pozitívum. Ezzel szemben azok a bizonyos jólértesült bécsi információk ismét arról szólnak, hogy a válság ügyében közeledik a végleges megoldás és pedig koalíciós kabinet alakításának a terve került előtérbe. E hir szerint a koalíciós kabinet még e hó folyamán, legkősőbb azonban a jövő hó első felében meg fog alakulni. Ugyanezen forrás a részletekről azt mondja, hogy a vezényleti nyelvet egyelőre a tárgyalási anyagból kikapcsolják s előtérbe helyezik a némzeti kérdések másik csoportját: a népiskolai törvényt, a választói jog reformját, stb. Ami a gazdasági kérdéseket illeti, e jelentés szerint az a megyőződés hódított tért, hogy tekintettel a már „megkötött" kereskedelmi szerződésekre, az Ausztria és Magyarország közti gazdasági viszont e szerződések tartama alatt nem lehet megváltoztatni. Hogy már most milyen módon hozzák összhangba a közös vámterületet a nemzeti önállóság elméleti követeléseivel, ez a W. A. Z. szerint olyan kérdés, melylyel ez idő szerint a legkomolabb politikusok foglalkoznak s valószinü, hogy valamiféle kompromisszumot fognak erre nézve létesíteni. A nóta vége pedig az, hogy ma is ott vagyunk, ahol a mádi. Békésmegyei tanitók gyűlése. Ünnepi szint nyert a héten

7; két napon át' Orosháza, amelynek falai között tartották éves küzgyűlésüket Békésvármegyei tanitói, azok, akik tagjai a Békésmegyei általános tanitó egyesületnek. Ami minden társadalmi osztályt és foglalkozási ágat tömörít, az hozta össze a vármegye tanítóit is : saját érdekeiknek előmozdítása, a közös ügyek megtárgyalása, a tanitói közszellem feljesztése. A tanitói közgyűlés és illetőleg az azt megelőző értekezlet és ünnepély két napon át tartott. Az előértekezlet és a gyűlés az állami polgári fiúiskola nemzetiszínű zászlókkal feldíszített tornacsarnokában, a hangverseny pedig, amelyet a Tanitók Házában levő békésvármegyei szobaalapitvány javára rendeztek, a nyári színkörben folyt le nagy érdeklődés és a legszebb siker mellett. A szerdán délelőtt megtartott közgyűlést megelőző eseményekről az alábbi tudósítást adjuk: Kedden délután a polg. iskola tornatermében az igazgató-bizottság tartott ülést Láng Gusztáv elnöklete alatt, amelyen a közgyűlés tárgyait készítették elő. Este az orosházi járáskör a színkörben impozást sikerű hangversenyt rendezett, amelyet csak még sikerültebb táncmulatság követett. A hangversenyt a vegyeskar nyitotta meg a Bölcsődal eléneklésével. Majd két csabai szereplő lépett a pódiumra a közönség zajos tapsa mellett: S e r e s s Jolánka és I r s a Ferenc, akik virtouzitással játszották el zongorán Grieg Edvárd Sigurd Jorsalfárját, majd a felujuló tapsokra Chovantól játszottak négykezes magyar dalokat. Végül a vegyeskar zajos tetszés mellett mellett elénekelt egy Gally János által vegyeskarra átir't románcot, amely után kezdetét vette a tánc. Szerdán munkára virradtak a tanitók. Reggel fél 9 órakor előértekezlet volt, amelyen kiküldték a számvizsgáló bizottságot. A közgyűlés. A közgyűlésről, amely tegnap délelőtt 9 órakor folyt le az" orosházi áll. polgári fiúiskola tornacsarnokában, az alábbi részletes tudósítást adjuk: A közgyűlésen résztvettek : Osabáról: Láng Gusztáv, id. Such János, Osváth János dr., Uhrin Károly, Singer Manó, Mazan János, Sztik Gyuía, Mészáros Gyula és felesége, Galli János, Frankendorfer Róbert, Brózik Emil, ifj. Such János, Gártner Olga, Makainé Pekó Valéria, Makai István,' Uhrin Pál, Kiiment Emil, Irsa Ferenc, Mihályfi Ilona, Seress Jolán, Seress Gyuláné, Vandlik Etel, Csiráky Gyuláné, Brózik Erzsike, Faragóné B. Laura, Lizsáki Sándorné, Petrovszky Erzsi, Sájber Márton, Kriener Jenő, Podsztrelen Endre, Pecz József. Orosházáról: Brósz János, Veres József orsz. képviselő, Paulovics József, Fabriczy Pál, Bérezi Fülöp, Tóth Ferenc, Podsztrelen György, Zalay Juliska, Sass Ferenc, Steinberger Ilona, Bérci Aranka, Jankó Irma, Osengey Bella, Takács Jolán, Abaffy Irma, Balázs Béla, Petyovan Endréné, Csonka János, Fürst János, Rédey József, Polónyi Károly, Hajdú Mihály, Ravasz Antal, Ambrózy József, Molnár Imre, Mendől Ernő, Polónyi Kálmán, Jankó Ferenc községi biró, Torkos Kálmán jegyző, Német Pál esküdt, Weisz Regina, Kohn Gyula, Kürty Lajos, Takács Jenő, Szalay Kálmán, Szabó Márton, Sic István, Csonka Lajos, Borcziszky Károly, Török István,

1 Mészáros Béla, Némethi Samu, Freuder Mór, dr. László Elek, Sass János. Gyuláról: Rezey Szilviusz tanfelügyelő, Miskolczy Róza, Abafi Ilonka, j Schráder Istvánné, Scher Izsó. Szentetornyáról: Linder Mihály, Sup- j kégel Emil, Szedlacsek Istvánn. Gyomáról: Koncsek Gy. József, Nagy Győző, Sárkányné, Mányiné Prigl Olga, Dezső Júlia, Szőke Ferenc, Kósa Illés, Lautner Adolf, Wagner Márton, Zsíros András. Szarvasról: Molnár János, Molnár Jenő, Holéczy Mariska, Dimón Juliska, Mihályfy Emma. Békésről: Varga János, Nagy Mihály, Füredi Lajos, Páll Antal, Domjan Aladár, Ladányi Károly, Vári Sándor, Király Dávidné, Balogh Mariska, Adler Lázár, Túry Sándor, Nagy Sándor. Békésszentandrásról: Nyiri Bálint. Dobozról: Rakosányi B. Árpád, Dobos Erzsi, Néinedi Mariska. Nagyszénásról: Kéry József, Bucskó Gizella, Pál István, Szollár Pál, Tomcsányi József, János Deák László. MezőberénybőT. Zalay József, Farkas Rozina, Simon János. Pusztaföldvárról: Werner Imre, Kirnerné Gerhard Katalin, Dobozi János, Rédey Károly ev. lelkész, Meskó István, Németh Dezső, Hanczély Károly. Endrődről: Gémes Mór. Tótkomlós: Nádor Adolf, NádornéHollánder Fáni, Kozár József, Kovácsik Gábor, Szokolay Pál, Loykó Vilmos. Kondorosról-. Jancsovits] Petronella, Cirbusz Endre, Cirbusz Endréné. Gádorosról: Kolbenhayer Kálmán. Brósz János igazgató elnök nyitotta meg a gyűlést. Azzal kezdte beszédét, hogy örömének adott kifejezést, hogy a vármegye minden községéből szépszámmal jelentek meg a kartársak, hogy kezet fogjának egymással, hogy tanácskozzanak ós abból uj erőt merítsenek a munkára. A tanitói közgyűlés feladata a tanitói közszellemet fejleszteni, tiszteletet szerezni a nyilvánosság előtt a tanitói karnak. De a főfeladat: küzdeni az anyagi érdekekért, hogy a tanítóság jogos követelései kielégítést nyerjenek, mert a tanítóságnak még sok jogos kívánalmai vannak. Ott vannak a tanitók, hogy maguk a vezető hatóságok ujabb és ujabb rendeleteket adnak ki a közoktatásügy fejlesztése érdekében, amelyekkel csak ujabb terheket rónnak a különben is súlyosan megterhelt tanitók nyakába. A tanitók fizetés dolgában egy rangban vannak a hivatalnok szolgákkal. Meg kell tehát ragadniók minden alkalmat, hogy méltányos követeléseik kielégítést nyerjenek. Ezt az alkalmat pedig csak ugy ragadhatják meg, ha a tanitói közszellemet fejlesztik, kezet fognak mindnyájan és egyesülve törnek a közös cél felé, meggyőzve a felsőbb köröket, hogy a tanítóság milyen jelentős tényező. Ezt a célt szolgálja a mai közgyűlés is, mert az csak mindenkinek a meggyőződése, hogy egyedül anyagi gondoktól ment, hazafias szellemtől áthatott tanitói kar teljesítheti hivatását. Szavait azzal az óhajjal végzi vajha a mai közgyűlés is közelebb vinné a célhoz a a tanitók érdekei. Végül meleg szeretettel üdvözli a megjelent vendégeket és a kartársakat. Az éljenzéssel fogadott elnöki megnyitó beszéd után Orosháza jegyzője, Torkos Kálmán szólalt fel. Orosháza képviseletében tisztelettel és nagyrabecsüléssel üdvözölte a jelenlevőket és kívánta, hogy siker koronázza gyűlésüket. Orosháza üdvözletét a gyűlés nevében az elnök köszönte meg, kérve a községet, hogy a tanitók iránt mindenkor tanúsított jóakaratát a jövőben is tartsa meg. Jelentések. Uhrin Károly egyesületi főjegyző ezután jelentést tett az egyesület mult évi működéséről. Nagyobb események az elmúlt évben az egyesület életében nem fordultak elő,de nem történtek olyan események se, amelyek rázkódtatást' intéztek volna elő. Az egyesület csendesen munkálkodott hatáskörében. Az év jelentősebb eseményei ezek: Az elmúlt évben volt a VI. pedagógiai gyűlés; Kolozsvárott felépült a tanitók háza; a budapesti alapot 4090 koronáról 6000 egyesitették ki. Elparentálja azután az év halottait, akik elhunyta felett a közgyűlés részvétét fejezte ki. Az igazgató bizottság a mult évben 9 ülést tartott, amelyeken adminisztratív ügyeket intéztek el. A járáskörök hasonló működést fejtettek ki. Felolvasás, vita. A jelentés tudomásul vétele után Dezső Júlia tanítónő olvasta fel nagy gonddal, alapos tanulmánynyal, lélektani és pedagógiai ismerettel kidolgozott értekezését „A nemzeti irány és nőnevelés fontosságáról." A feloivasó az értekezésében általános figyelem és folytonos helyeslés kísérete mellett a nemzeti nőnevelés fontosságát tárgyalta, alapul állítva a hazafias szellem fejlesztését, a takarékosság és a hazai ipar pártolása erényeinek fokozását a gyermekeknél és végül a női erények fejlesztését. Altalános taps és éljenzés honorálta az ügyes felolvasó értekezését, amelyért, jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a gyűlés. még két év előtt gőzzel fűtött lokomotivok vonták a kocsikat. Természetesen, a szűk útcák, ahol ez a jármű robogott, tele volt szénfüsttel, ami nemcsak az ottan lakóknak, hanem a járó-kelőknek, — kivált télen — roppant kellemetlen volt. Egész New-York be van hálózva a rendes kocsi-úton lerakott sínű villamosokkal. Érdekes, hogy egy útcasaroktól a másikig ép annyit keíl fizetni, mint az egyik végállomástól a másikig (5 centet, 127a kr). A nyári, teljesen nyitott oldalú kocsikon igen olcsó mulatsághoz juthatni. Akár 10 angol mértföldet tehet meg 10 centért. Jegyet nem kell szorongatni a kézben s egy tucat contceaulbeurnek (ellenőrnek) előmutatni. Amint az utas a pénzt odaadta a kalauznak, az azt zsebébe teszi, aztán meghúz egy bőrszíjra erősített pici csengőt, amely egyszersmind emeltyűje egy kis gépezetnek, ami a kocsi elején van elhelyezve. Ez kimutatja, hány utas szállíttatott a kocsin azon a túrán. Ekópp csalás nem történhetik, ha a. vezető szemmel kiséri a felszállókat. A V.-th. Avenu-n, ahol nem közlekedik villamos, hogy a magánfogatok szabadabban mozoghassanak, automobil társas kocsik járnak, (az utolsó lovakkal vontatott omnibuszokat pár napja, hogy kiküszöbölték.) Ezek az automobilok óriás pirosra festett tribünhöz hasonlítanak és elférnek rajta száznál is többen. Ezeken nem visznek ám alább egy dollárnál, mert azon van interprete (tolmács) s, aki beszélő csövön (hogy mindenki tisztán hallhasson a nagy zajban) felvilágosítást ad az utasoknak, mely épület micsoda jelentőségű s megmagyarázza a szobrok eredetét is. Van Amerikának egy vasúti társaságé, a „The Limited." Ezek a jóravaló emberek kieszelték, hogy lehet az utazó pasasereket gőzvasúton leggyorsabban szállítani. Sok próbálgatás után megállapították, hogy mig a többi társaság New-Yorktól Chicagóig p. o. 24 órán át nyeletik a füstöt, ők csak 20 óráig rázatják az embert odáig. Persze ez a vonat drágább, de rendesen pontoö indulás- és érkezéssel, nem mint az Otaszországiak, ahol a masiniszta mindig ráér az indítással, az érkezéssel meg pláne. Ez a Limited nagyon tisztességes kárpótlást ad az időt vesztő utasainak. Ha p. o. valamely előre láthatlan ok miatt a vonat késik, minden egyes órai be nem hozott mulasztásért valamennyi zonázónak 1—1 dollárt visszafizetnek a megváltott jegy árából. Van eset, mikor a sok utas fél-leszállásával 2—3 órányi a késés, ilyenkor szép summácska jár ki az érkezés előtt. Ez lenne pompás, biztos jövedelem a magyarországi voyageuroknak, ha a mi kávédarálóinkon is igy mérnék az időt! Hogy a központi színházak művészeit élvezhessék a város távoli részének lakói is, anélkül, hogy az előadásra már 2 órával előbb kelljen a vasúttal indulniok, az impressáriók úgy szerződtetik tagjaikat, hogy azok mindén 2—3 hétben ugyanabban á darabban más-más színházban kötelesek játszani. Itt az igazi művészt nem a hely teszi naggyá, hanem művészete. Azt pedig elösmerik nemcsak a modern ragyogó színházakban, hanem az ócska külvárosi múzsatemplomokban. Van-e túlvilág? Irta : Ancus Martius. (Folytatás.) — Ugy van! Es teljesen érthető, hogy az, a mit közönségesen halálnak nevezünk, nem más, mint az anyagban létező erőnek, a mozgás okának kilépése az emberi testből és a sejtek olynemü átváltozása, melynélfogva az egymáshoz tartózandóság, a köztük fennállott szoros kapcsolat magától megszü nik; az erő és a sejtek mint anyag kilépésök után más embernek, állatnak vagy növénynek testét fogják képezni. De lelket, kedves barátom, hiába keresünk az emberi testben. Nem találhatjuk meg, mert — nincs. Ismétlem: a lélek egy a köztudatba becsempészett fogalom. Az ember életének egész folyamata a test és a laikus által nevezett lélek osztatlan egységét mutatja, vagyis: a test és a lélek egy és ugyanaz. — Igy már értem, hogy ostobaság halhatatlanságról beszélni és hogy a túlvilág is csak mese, Boldog voltam, hogy Pipek barátom meginterjuolása ilyen fényesen sikerült s túlvilágot illető minden kételyeimet eloszlatta. Most már mindent értek. A világ kezdete előtt csupán a semmi volt meg. De egyszerre kedve/.ő feltételek támadtak arra, hogy a semmi valamivé alakuljon át. Ézen valami anyagnak keresztelte el magát. Ámde az anyag a semmiből nem puszta kézzel jött létre. Magával hozta az erőt, hogy mozoghasson. Mikor az erőt magához^kaparitotta, már könnyen boldogult. Örömében annyira mozgott, hogy egy tömegből száintálanapróbb részekre | oszlott. Igy keletkeztek az égi testek. Ezek között voltak olyanok, melyekben az anyag túlságos gyors mozgásokat végzett, ugy hogy előbb csak izzadt, aztán az egymáshoz dörzsölés miatt meg ; is gyuladt. Igy jött létre a Nap és a többi világító test. Ugy látszik, hogy később az anyag önmagával — az erővel — összebeszélt, hogy sejteket teremtsen. A téremtés módját ne firtassuk; maradjon ez az anyag titka. Elég az hozzá, hogy milliárd számban dobta ki magából az anyag a. sejteket, melyek édes anyjuk tulajdoni ságát hatványozva örökölték; őrülten mozogtak. Először minden cél nélkül, csak ugy vaktában mozogtak Később azonban rájöttek, hogy célszerűen, okosan is lehet mozogni.'Majd gyűlést tartottak, melyben elhatározták, hogy magukból embert fognak faragni. De ez nem ment könnyen. Sok gyűlés, tanácskozás után eljutottak a puhányig, aztán még nagyon sokáig vajúdhattak, mig egeret szültek, Ekkor már az ut egyengetve volt, ós sorra alakították a szerves testek légióit. Egy nagy megerőltetés után meg volt a majom is. Ettől az emher már nem volt messze. Igy fejlődött ki a semmi magamagától, a holt és vak anyagon keresztül az emberi érzésig ós öntudatig. Nagyon érthető, világos az átmenet. Igy persze már az ember élete és halála sem lehet többé rejtély. Az életet sejteknek, mint anyagnak mozgása teszi ki. Ha a sejtek okosan mozognak az agyvelőben, akkor az embernek, mint anyagnak, okos gondolatai lesznek. Az ilyen embert tudósnak mondjuk. Ha pedig a sejtek lusták, vagy más okból nem józanul mozognak, " akkor többó-kevésbbó hülye emberrel van dolgunk. Bizonyos idő múlva a sejtek sztrájkolni kezdenek. E sztrájk az emberben betegséget idéz elő. Majd pedig faképnél hagyják az agyvelőt, máshova szegődnek szolgálatba a sejtek. Ennek szomorú következménye van : az ember meghal. Óh, én balga, aki mindezt előbb nem hittem! Óh, én együgyű, aki ké-