Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-04-20 / 43. szám

XXXI1. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Csütörtök, április 20. 41 szám. BEKESMEBYEI KOZLOHY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. EkŐFIZETÉSI D13 : Egész évre 12 kor.' Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. EI3fizetni bármikor lebet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lö fillér. Felelős szerkesztő : IHAROS GYÖRGY Szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7. Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Dyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A politika nagyhetében. Békéscsaba, április 19. A keresztrefeszités nagyhetében vagyunk. Emlékünnepén annak az isteni színjátéknak, mely az olajfák tövében egykor lefolyt. Fölmagasztosul a sziv a nagy napokon, szeretet tölti be a lelkeket, amelyek együtt éreznek a fel séges gyászban. Békét hirdetnek a keresztrefeszités megható tragédiái, a feltámadás. Mindenütt béke, csak a politika nagyhetében nem értik meg egymást az emberek, akik hivatva vannak a nemzetet kormányozni, az ország dolgait intézni. Csak a politika nagyhetében nem készül feltámadás, a megoldás feltámadása. Mily felemelő volna az Istenember feltámadásának emléknapján örvendezni a helyzet kitisztultán, mely a válság keresztrefeszitését, az ellentétek sirbatételét, a mult keserűsége fölötti gyászt és a jövő feletti örömet jelentené. Hirdetné az isteni fölséges eszme diadalával a népek együttérzését, megértését az égi sugallatnak, mely a béke, az öröm ünnepén békét, örömet hirdet. Sajnos, erre nincs kilátás. Tul a Lajthán a politika nagyhetének ege borult, mint felettünk, s arrólfele tornyosodnak hazánkra a legsötétebb fellegek, most, a szerencsétlen Buridnkombináció előtérbelépésével. Nem hiszszük, hogy ez volna a mélyrehatóbb kibontakozási kísérlet, amelynek felhasználására hangoztatták az ünnepeket. Udvari körökben ugyanis a legújabb terv gyanánt ismét egy Buriánminisztérium kinevezésével foglalkoznak. Az egyszer már felmerült Buriánkombinációt most ismét az tette aktuálissá, hogy Tisza István legutóbbi audienciáján bejelentette a királynak, hogy a május harmadikán ismét meginduló képviselőházi tanácskozásokon már semmi körülmények között nem hajlandó a kormány elnöke gyanánt szerepelni. Tisza István elhatározásának jogos voltát Bécsben is belátják és annyival inkább igyekeznek távozását lehetővé tenni, mert hivatali működésének folytatását most már kétségtelenül a parlamenti zavarok, sőt botrányok sorozata kisérné. A szünet alatt a végleges megoldáson is fáradoznak majd és ha ezek a fáradozások sikerre nem vezetnének, akkor venné át Burián ügyvezető minisztériuma a kormányt. Bécsben állítólag remélik, hogy az ügyvezető kormány el tud vergődni nagyobb bajok nélkül addig, mig a végleges megoldás sikerül, sőt hogy esetleg fölhatalmazást kapna külföldi kereskedelmi szerződések tárgyalására is. Van olyan kalandos bécsi hír is, hogy Burián a koalíció programmja alapján alakitana kormányt, de a szabadelvűpártra, a disszidensekre, a horvátokra és a szászokra támaszkodva, úgy hogy az ellenzéknek esetleges obstrukciójával addig mindenesetre várnia kellene, mig kiderül, mennyit vált be program injából a kormány. A magyar politikai világnak most nincs alkalma, hogy ezekről a tervekről véleményt mondjon, mert hisz a politikusok nagyrésze nincs is a fővárosban, de igen valószínű, hogy a magyar politikai világ állásfoglalása az ügyvezető kormány tervével szemben most sem lesz más, mint a terv előbbi felmerülésekor volt: a teljes és feltétlen viszszautasitás. Ami a Házat illeti, az legközelebbi ülését csak május harmadikán tartja. Ezen az ülésen csak a legközelebbi ülés idejét és napirendjét állapítják meg, azaz kitűzik a feliratot a május negyediki ülés napirendjére. A felirat tárgyalása lesz — ha csak valami teljesen váratlan, döntő fordulat közbe nem jön — a törvényhozás legközelebbi munkája. Mielőtt a felirat a Ház elé kerülne, a szövetkezett pártok mindegyike külön értekezleten foglalkozik vele. Valószínű, hogy ezeken az értekezleteken beható vita alá veszik a feliratnak a gazdasági önállóságra és a magyar vezényszóra vonatkozó részeit, amelyeket a felirati bizottság nagy fáradsággal és nagy óvatossággal állapított meg és bizonyosra vehető, hogy a parlamenti reformra vonatkozó részt is erős kritika fogja érni. A felirat tehát már hihetőleg az egyes pártértekezleteken élénk vitát fog provokálni, amely esetleg a Házban folytatódik. Az ellenzéken azt hiszik, hogy a felirati vitában részt fog venni a szabadelvüpárt is. = A sajtószabadság elleni merénylet. Függesszék föl a hatósági vezetőket! Több mint három évtized folyását küzdötte át e lap, amely mindenkor a közérdek szolgálatában állott, hirdetve a haladást a béke ösvényén. Minden szerénytelenség nélkül bevallhatjuk,hogy e lap megfelelt ama kötelességeknek, amelyek kötelességszerű feladatát képezik a hivatását gáncs nélkül teljesítő sajtónak. Tagadhatatlan, élt jogaival is, amelyeket az 1848-as sajtótörvények biztosítottak általában a sajtószabadságnak. De ne rekrimináljunk, hanem Ítéljen az idő, tegyen tanúságot a történelem arról, hogy miként töltötte be szerepét lapunk a múltban. Szóljon ez az itélet bármiként, megvagyunk győződve, hogy elitélő nem lehet. Hangsúlyozzuk, hogy nem akarunk rekriminációkba bocsájtkozni. Ismeretesek mindazon jelenségek, esetek, amelyek Csabán a választások óta lefolytak. És nemkülönben ismeretesek az előzmények. Amit a csabai állapotokkal kapcsolatosan irtunk, azt legjobb meggyőződésünk szerint, a sajtószabadság diktálta jogok jegyében, mindenféle személyi és anyagi tekintetek nélkül, önzetlenül, a feladatát kötelességszerűen teljesítő hirlapiró becsületes komolyságával tettük. Mégis találkoztak egyének, akik ezt a becsületes intenciók által vezérelt szerény munkásságunkat félremegyarázták, vagy joggal mondjuk, rosszindulattal, annak ellenkező értelmet adtak, vagy akarnak adni, s oda akarnak bennünket állítani bűnbakul, hogy mi vagyunk a mai helyzetnek az előidézői, mi felelünk azokért a következményekért, amiket a mai fenekestől felfordult állapotok természetszerű következményeként igér az elvakult tömeg, amely az önimádásban is túltengésig tobzódó vezérében új Messiást lát, Megváltót, a mindenféle szenvedésektől. Azt hiszszük, minden tárgyilag itélő egyén bírálata szerint méltán vehemesebb Békésmegyei Közlöny tárcája. A feminizmusról. Irta és a csabai jótékony nőegylet vasárnapi böjti délutánján felolvasta : Dr. Kerényi Sománé. Hölgyeim és uraim ! Midőn ezúttal becses figyelmüket hosszasabban óhajtom igénybe venni s bizonyára magas fokra is csigázom jóindulatú türelmüket, egy divatos eszmét, a civilizációk harcában nagy tényezőt szándékozom megvilágítani. Az a buzgóság ösztönöz erre, s az a lelkesedés visz reá, mely mindenkor föllángol bennem, előttünk ismeretlen fogalmak fejtegetésénél. Szerénységem és lelkiismeretem tiltakozik ugyan az ellen, hogy önökhöz csekély tudásom, szerény gondolkozásmódon, nagyobbakkal való egybe vetés folytán elenyésző csekély tapasztaltságom mellett is, e fontos kérdésről szóljak. De véleményem szerint, tisztelt hallgatóim, Csaba város lelkes közönsége a haladás azon magaslatára jutott már, hogy amidőn nagy eszmékről kicsinyek értekeznek — a szavak gyengeségét — az eszmék homályos voltát lelkük hatalmas képzelő erejével tiszta látkörükbe vonják és megértik és megérzik azt, amit máskülönben, a gyenge előadásból csak sejteni lehetne. Főleg ez bátorított fel engem, hogy leküzdve lelkiismeretem tiltakozó szavát, engedve a megtisztelő felszólításnak, önök elé lépjek! De igen tisztelt hölgyeim és uraim, ha tekintetbe veszsztik, hogy a kérdés, melyet fejtegetni fogok, mily fontos szerepet játszik, mily kimeríthetetlen bányája lesz az eszméknek, hogy mily hatalmas tényezője társadalmi életünknek, I nem egy, de száz mentség is szól a

: mellett, hogy annak ellenében, vagy a mellett, gyengék is harcoljanak. Ne ijedjenek meg tisztelt hallgatóim, igérem, hogy tőlem telhetőleg rövid leszek s mellőzni fogom a szószaporitást, sőt tárgyam lényegének fejtegetésébe nagyképűsködve, bele nem bocsájtkozom, mert ahoz, szerénység nélkül mondva, készültségem és képességem hiányzik. Csupán egy képet világitok meg a jövőből szólva a nőkvilágából — a feminizmusról. — Feminizmus, - ez most a divatos jelszó ! — Feminizmus az egész vonalon. De mi is voltaképen az a feminizmus ? —- A modern nő egyenjogúsága a férfival, vagyis száműzni az otthonból a családi élet bájos poézisát és vágyni a nyilvános szereplésre! Ki akarja a kedves otthonból a nő és férfi között levő fenséges harmóniát száműzni ? A kultúra, vagy a divat ? Valaki sóhajtott ? ? Ne méltóztassék szavaimat félremagyarázni ! Nem kárhoztatom én a kulturát, — a világért sem, sőt örvendek a kultura vívmányainak, mely ezen nőket, kikben igazi pszichikai hajlandóság van, bármely pályára engedi. De akik divatból önmagukban hazug vágyat ápolnak és igazi képesség nélkül, csupán hiúságból foglalkoznak a férfi munkával, azokat tudom önök is velem együtt elitélik. Mindig volt nőemancipáció. Mint minden, — ez is visszavezethető a régi időkre; — de ha figyelemmel kisérjük ma e mozgalmat, szembetűnik annak elfajulása. — A feminizmus zászlóvivői valóságos harcra hivnak a férfiak ellen.' — És mire hív a harci riadó ? — Szavazati jogot a nőknek! — Ugyan kérem, minek nekünk nőknek a voks ? — Legfeljebb, hogy még igazabb legyen a szálló ige : „cherchez la femme ?" — Legyen szavunk; de otthon, nem a férfiak ellen; de Ő mellettük. Ámbár diskréten megsúgom, hogy sokszor ellenük szoktuk használni! — Tessék csak elképzelni egy képviselő választást, amidőn a nők választanak, s nő a jelölt. Kortestanya minden divatkereskedés ; főleg a szabónők és kalapkészitőnőnek terme; mert ott mindjárt az uj modelleket is meglehet tekinteni, — sőt egy-egy uj fazont imitálhatunk is. A lelkesedés leírhatatlan, — főleg, ha a jelölt nő képtennél képtelenebb elveket vesz programjába, s kizárólag hangoztatva a külön vámterületet és annak keretében a párizsi modellbluzok vámmentes behozatalát. Remek lesz, párizsi modell blúzokat, jouponokat, kalapokat, viselhetünk, olcsó lesz a behozatala. — Ki gondol majd ilyenkor a hazaiiparra ?! Párizs produkálja a világ legszebb blúzait, kalapjait! Blúzért, kalapért egy voksot! Most már tessék elképzelni azt a lázt, mely szinte fanatizálja a választópolgárnőket. — És a női jelöltek többségre jutnak, s óriási feltűnést keltve, bevonulnak az országházba — gyűlésre. — Minő szép tarka képet nyújtanak ! Egyik-másik hangoztatva a 48-as elveket, magyar díszruhát ölt. Megengedik önök, hogy akad a nök között, — ismernek önök is akárhányat, akikre nézni is gyönyörűség; hátha még abban a remek magyar díszruhába látható, csipkés arany fej kötővel a fején, mely minden párizsi modellt fölülmúl. Élénk sürgés-forgás a Ház folyosóján. Egymást fikszirozó kíváncsi tekintetek. Két ismerős között a következő párbeszéd folyik: — Ugyan kérem, ki az ott abban a nagy tollas kalapban? — Mit érdekli ? — Nagyon kis kerületet képvisel! — No, az a kalapján éppen nem látszik, — az elég nagy ! — S minő csodás szép nagy tollak ! — Szimbóluma az idegen tollakkal való ékeskedés ! — Honnan tudja ? Ismeri ? — Nem, mondják ! — Érdekes alak, szeretnék vele megismerkedni ! És az ismerkedés egész sora következik a folyosón, kölcsönös bemutatkozás. — Nos kollégák, mielőtt bevonulnánk a gyűlésterembe, volna egy indítványom, - hangzik egyfelől. — Halljuk, halljuk! — Csak nem türjük, hogy a Ház ajtajában férfi portás foglalja el a helyet. Többségben vagyunk, — lássék az meg már ajtóban. Le a férfi portással, — álljon oda nő. — Helyes, ugy van, — hangzik a hölgy képviselők ajkáról. És mi történik ? —Első dolguk, elcsapni a régi portást. — Mi lesz bent, ha igy kezdődik már kint ? Bevonulnak és helyet foglalnak! Ok, nagy nevü dicső elődök: Deák Ferencz, Szilágyi Dezső, Irányi Dániel, kik még házi körötökben sem tűrtétek a női hangokat, mit szólnátok ehhez a képhez ? Elsősorban körelnököt, körjegyzőt kell választani. De hisz ez teljesen lehetetlen ! Nincs közöttük — illetve pardon, nem akad, — ki magát idősebbnek vallaná. Korjegyző akar lenni mind ! — Zsibongás, — zaj, — elégületlenség jobb és balfelől. — Uj házszabályokat kell hozni! — hangzik általán. Ezen indítvány folytán, még mielőtt a Ház megalakul, rögtön hozzá is fognak a házszabályok módosításához. Az eljárás törvénytelen ugyan, de hát van már