Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-04-20 / 43. szám

sorok megírására is jogunk lenne, mert Áchim L. András, a törvényhozó s a jogszabadságok őre, a csabai népegylet segédletével merényletet intézett a sajtó és az egyéni szabadság ellen. Hogy az fiaskóval végződött, az csak természe­tes, de azt hisszük, ez őt kevésbé bántja, a szenzáció azért meg van, s ez pompás alkalmul szolgálhat a hangulatkeltésre mellette és lapunk ellen. E merénylet abban állott, hogy Áchim L. András egy monstre deputáció élén nem kevesebbet kivánt a vármegye alispánjától, mint­hogy vonja el a lapszerkesztési jogot két hírlapírótól és tiltsa ki azokat a vármegyéből. Risum teneati amici. Nem gondolja meg a képviselő ur, mennyire blamirozza ezzel magát képviselőtársai előtt? S mily igazán alkalmas ez arra, hogy a nagyközönség nagyon nagy többsége, mielőtt el lett volna ragad­tatva Áchim képviselő úrtól, hamarosan kiábi'ánduljon belőle ? Egyébként szóljanak a száraz té­nyek s regisztráljuk itt olvasóink épülé­sére s bevezető soraink jogos voltá­nak igazolására a legalaposabb infor­máció alapján a legtárgyilagosabban megirt híradásunkat a monstre-deputáció panasztevéséről és odysseájáról: Áchim L. András orsz. képviselő vezetésével majdnem száztagú küldött­ség volt hétfőn délelőtt a vármegye alis­pánjánál, a megyeházán. A küldöttség szónoka előadta azon sajnálatos viszály­kodó állapotokat, melyek a legutóbbi képviselőválasztások óta Csabán van­nak, s amelyek, ha intézkedések nem tétetnek, előreláthatólag Csabán sok kellemetlenséget fognak még előidézni. Áchim a nép kérelmére Csaba község közbékéje iránti érdeklődésből, a népegylet vasárnapi megállapodása folytán is, azon kérelmet terjesztette az alispán elé, hogy vonja meg a hir­lapirás jogát Palatínus József és Májer Jenő szerkesztőktől Békésmegyében és tiltsa ki őket a vármegye területéről, mert a szerkesztők izgatják a népet folytonosan sértegető, bántó, meggya­lázó cikkeikkel. (Ha eddig egy sze­mernyit is izgattunk volna, a kir. ügyészség bizonyára régen vádat emelt volna ellenünk. Ha sértő, meggyalázó cikkeket adtunk volna le Áchim kép­viselő ellen, ő is a bírósághoz fordult volna régen elégtételért. De nem tettük egyiket se. Amit tettünk, azért pedig felelünk. Szerk.) A Békésmegyei Köz­löny és Szocializmus folytonosan Áchim képviselőt és a Népegyletet sértegetik, és gyanúsítják a közönség előtt ugy, hogy ez alapján nagy az elkeseredés, melyet e szerkesztők végül is kitörésre fognak vinni. Megóvni akarván ettől a közönséget, kéri e szerkesztők el­távolítását. Panaszt emelt azután Seiler Elek főszolgabíró és Korosy László főjegyző ellen, mert ezek gorombán bánnak a néppel, ezzel szintén kihívják az elégü­letlenséget, s tartani lehet töle, hogy ha így marad, a hatóság idéz elő bánásmódjával olyan kitörést, mint amilyen 1891-ben volt, ép azért kéri e hatósági közegek eltávolítását. Fábry Sándor dr. alispán válaszá­ban előterjesztette, hogy neki is óhaja és mindenkori törekvése, miszerint köz­béke és nyugalom biztositassék a vár­megye egész területén, hogy jelenleg Csabai elcsendesittessenek azizgalmak, hol azokat a választási küzdelmek felza­varták, arra azonban nem azt a módot tartja alkalmasnak, melyet Áchim fel­hoz, hanem a kölcsönös tiirelmesseget, egymás megbecsülését, a választás iz­galmaiban nyert vagy vélt sérelmeik elfelejtését és átérzését azon köteles­ségeknek, hogy a közügyek érdekében egymáshoz simulva, alkalmazkodni és vállvetve együtt dolgozni kell és erre kéri a küldöttséget, nem pedig egyes személyek lehetetlen és nem indokolt bojkottálására, a mi épen nem a köz­békének indokul jelzett megteremtésére, i hanem Ellenkezőleg ujabb izgatottságra j és sérelmekre vezeti. Előre is kijelenti, hogy oly értelem­ben intézkedni, mint ahogy kérik, sem hatásköre nincs, sem indokoltnak nem tartja azt, s a leghatározottabb tagadó választ kell adnia. Mert Magyarorszá­gon a polgároknak oly szabadságok vannak biztosítva, hogy sem azoknak kitiltását, sem a sajtószabadság kor­látozását a hatóság a törvényben előírt eseteken kivül nem vonhatja jogkörébe. A jelen esetben pedig abszolúte semmi jogi alap nem forog fenn a panasz szerint erre, mivel elfogadhatólag nem indokolt a kérelem. Furcsa volna, ha Budapest polgárai is csoportosulnának, hogy egy-egy időnként nekik nem tetsző szerkesztő kitiltassék Budapest­ről. Es hova vezetne sajtószabadságunk­ban, és az egyéni szabadság jogkörében az, ha a kormányhatalmaknak, esetleg saját érdekeik védelmére egy-egy eset­leg mesterségesen megalkotott tömeg kérelmére ily jogok adatnának. ? Türe­lemmel és tárgyilagossággal és mind a két ellentétes szempont igazságos mérlegelésével kell elbírálni e kérdést precedens: November 18. — (Csak az uram meg ne hallja!) És határozatba megy, hogy ugy az elnök, mint a jegyzők a legfiatalabb ta­gok lehetnek csak! — Nagy tetszés, kendőlobogtatás. Erre a háznagy felhivja a képviselő­ket, hogy a legfiatalabbak jelentkezzenek : — E felhívásra az összes nőképvi­selők jelentkeznek! — No most már akad elnök, meg is választják, be is töltik az állásokat, s megkezdődhetik az ülés. De jóságos Isten mi ez ? ? Mindenki egyszerre beszél, az elnök csengett, — hasztalan, — Egy hölgy a terem közepére szökik, szaval, gesztiku­lál, csupán azt érteni: „obsturáljunk, obstruáljunk hölgyeim" ! — Fel kell osz­latni a Házat, — uj alapszabályokat kell hozni!! stb. stb. A legnagyobb zajjal szakítják félbe az ülést és kivonulnak. — Hová? — Hát a klubba, kaszinóba! — No, ma hazárd leszek, mondja egy hölgy. Ma ^Fortuna kegyeibe vett, ez sikerült, a makaó parthienál kipró­bálom ! Makaó — „ahhoz kitartás kell," ezt egy férfitől hallottam, már pedig minket azzal is vádolnak, hogy ez nem eré­nyünk : igaz, hogy én jóbb szeretem a csendest, talán azért, hogy megerősitsem a közmondást: „Les astrémes le touches." -- No, de hagyja a makaót és a ferb­lit, menjünk inkább egy parázs tracsra Gerbeauhoz. 7- Nem restelli asszonyom, önből raég mindig ugy kiszól a nőiesség: — De bocsánat, hölgyeim és uraim, ha untatom önöket a jövő képével. — Ugy-e hölgyeim csúnya kép ez ? Nem kell nekünk a szavazati jog, nem csak akkor érvényesül a mi akaratunk ha a szavazati jog törvénynyé lesz! ? Nem vágyunk mi az urna elé, hisz erre vannak a férfiak. Minek nekünk az abszolút önállóság ?! Hisz oly csöndes boldogság tudni, érezni, hogy van védőnk, oltalmazónk. A folyondár is a tölgy erős derekára simul! Nekik pedig felemelő büszke érzés, hogy van kiért küzdeniök. Maradjunk meg a tűzhely melegé­nél, s igyekezzünk ott érvényesülni. És a müveit nőnek ez sikerülni is fog; mert csak első percben látszik úgy, hogy a sors aránytalanul osztotta szét javait a két nem között. Ám, ha jól megvizsgáljuk a helyze­tet, nincs okunk mellőzöttségről, hiva­tásunk kicsinységéről, szük hatáskörről panaszkodni. Igaz, a férfi pályája gazdagabb, di­csőségesebb, köre tágabb, nagyszerűbb, fényesebb, mint a nőé. I De mennyi akadály, mennyi nehéz­ség gördül a férfi utai elé. A férfi élet pályáján sokkal több tövis van szórva, mint a nőén. A férfi sokkal több veszélynek van kitéve, mint a nő, melynek elhárítására | sokszor a legbuzgóbb törekvése sem elegendő. Minél tágabb a hatásköre, annál súlyosabb felelőség nyomja vállait, annál több keserűséggel találkozik. Mindezek alól a nő csöndes házi körében fel van mentve. És ezért, ha csendesebb is, de több lelki nyugalmat ad a nő világa, s az erősebbeknek, a hatalmasoknak a hódolata, tisztelete kárpótlást nyújtanak azért, hogy szűkebb ugyan: de bizonyára háladatosabb és tisztább örömök jutnak osztályrészül, mint a férfiaknak. Ne irigyeljük tehát a férfiakat, le-; gyünk megelégedve azzal, hogy az egész világ a férfi háza, és a nőnek egész világa a ház!! is. Ö, — az alispán csak egyetlen­egy cikkét olvasta ujabban Áchimnak, a „Pax" ciműt. De engedje, meg a képviselő, hogy épen a sanálni kért helyzet tisztázására kijelenthesse, misze­rint az a ciKk maga is olyan volt, mely kihívta az ellentéteket, alkalmas volt izgatni, elkeseríteni egyeseket ugy,hogy gondolja meg az, aki vádoi, amikor hirlapilag maga is izgatott. Áchim Pax-nak nevezte el cikkét, ho­lott háborút hirdetett benne. Igy nem lehjt békét csinálni. Az^alispán szép szavakkal kéri, hagyjon fel a sérte­getéssel, türelmetlenséggel, írjon iga­zán Pax jelében s akkor meggyőző­dése, hogy leszerel ellenzéke is és lassanként elsimulván az ellentétek, az általános közbecsülést biztosítja magának a közjóra fordítandó munkás­ság és akció által Mert, amint jelezte, társadalmi érintkezéssel, kölcsönös jó­akarattal lehet csakis a kellemetlen hely­zetet nivellirozni, s ily értelemben maga is személyesen szívesen közrehat, mert szeretettel csügg vármegyéje minden községének előrehaladásán. Azonban hatósági intézkedést, oly értelemben, mint Áchim kérte, ne várjanak tőle. Ami a Seiler Elek főszolgabíró és Korosy László főjegyzőre vonatkozó panaszokat illeti, arranézve megjegyzi, hogy nyomban megvédeni tartozik ezen tisztviselőit, mert azokat, mint a közigazgatás egyik-egyik legkitű­nőbb munkásait ismeri és konstatálni tartozik, hogy a régebben működő Korosy tevékenységéhez és kezdemé­nyezéséhez nem egy áldásos közhasznú alkotás is fűződik; — lehet modoruk önérzetes, de nem goromba. Egyéb­iránt, ha e tekintetben bárkinek sérelme és jogos panasza van, tegyen konkrét feljelentést és a legalaposabb vizsgá­latot fogja erészben elrendelni. Általá­ban kéri a panasztevőket, hogy ne ál­talánosságban panaszkodjanak, mert arra intézkedni nem lehet, hanem konkrét sérelmekkel álljanak elő bár­mely tekintetben is, s mint mindig, most is azonnal jegyzőkönyvbe vétet fel minden panaszt és a lefolytatandó eljárás után határozatilag értesíti a pa­naszttevőket. Ez volt az alispán válasza. A küldöttség e kijelentésre meg­nyugodott és nyomban kiváltak azok, kiknek sérelmeik voltak, mintegy száz közül 8, mondd: nyolc panasz (ame­lyekről meggyőződésünk, hogy hama­rosan kifogja deríteni a vizsgálat, hogy csak vélt nagy sérelmeken alapulnak) jegyzőkönyvbe vétetett. * A nagyközönség, hisszük, hogy ér­deme szerint birálja el ezt a közbéke szent nevében véghez vitt közszereplését is a képviselőnek, aki a magyar sajtótól a sajtószabadság nádparipán való meg­sarkantyuzásáért — bizony Isten — pir­ros csizmát, II. Miklós cártól pedig fő­1 cenzori állást és hozzá sok-sok ordót érdemelne. A közigazgatási bizottság ülése. Békésvármegye közigazgatási bizott­sága április havi rendes ülését hétfőn délelőtt tartotta meg Lukács György főispán elnöklete alatt. Csekély érdek­lédés mellett indult meg a csupa száraz jelentésekből álló ülés, amelyen akkor sem történt érdekesebb felszólalás, ami­kor a bizottsági tagok majdnem kivétel nélkül begyültek. A figyelem jóformán a folyósó felé irányult, ahol zsibongtak a csabai képviselő által vezetett küldött­ség, a Népegylet emberei, akiket két­szer is rendre utasíttatott a főispán, veze­tőjükkel együtt. Az ülés lefolyásáról különben a kö­vetkező tudósításunk szól: Az ülést Lukács György dr. fő­ispán nyitotta meg, a megjelent tagok üdvözlésével. Napirend előtt Haviár Dániel szó­lalt fel. A szarvasi képviselő-bizottsági tag indítványozta, hogy a bizottság ülé­sét mindig a hó második hétfőjén tartsa meg. Lukács főispán kijelentette, hogy ez az uzus, és közérdekű oka volt an­nak, hogy kétszer egymásután eltért) a szokástól, amelyért elnézést kér. Egyéb­ként a tagokat mindenkor értesiti az ülés időpontjáról. Ennek tudomásul vételével D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző terjesztette elő az alispánnak a megye mult hónapjáról szóló jelentését. A jelentés szerint már­cius hónapban a személybiztonság álla­pota nagyban — egészben kielégíthető­nek modható. A vagyonbiztonság álla­pota hanyatlást mutat és 96 cselekmény­nyel támadtatott meg. A balesetek száma 5, amelyből 3 halálos kimenetelű volt. Tüz 12 esetben fordult elő és 4 esetben az elhamvadt házak nem voltak bizto­sítva. A földmivelési, ipari ós kereske­delmi viszonyok nem mutatnak rosszab­bodást. A munkások helyzete némileg javult, mert többen munkát kaptak. Ma­gáról Csabáról 650 munkást helyeztek el március folyamán ós még több, mint 2000 munkásnak volna helye, de a mun­kások vonakodnak elfogadni, mert kevesellik a bért. A közigazgatás menete ellen nem volt kifogás emelhető. A jelentés észrevétel nélkül tudomásul szolgált. Tudomásul szolgált továbbá a bel­ügyminiszternek az erdészeti kihágások ügyében a megyéhez intézett rendelete. Az orosházi járás főszolgabirája be­terjesztette a kir. ügyészség vádiratát, amelyben zsarolás miatt vádat emel Buklya Béla és R e i s n e r Sándor közigazgatási irnonok ellen. Előadó fő­jegyző jelenti, hogy a bizottságnak jo­gában áll a beterjesztett iratok alapján mindkét Írnokot felfüggeszteni állásától, de mivel ez még nem egészen javasolt, a beterjesztés tudomásul vételét java­solja. Elfogadták. Karácsonyi János gazdatiszt, gya­korlati működése alapján kéri a földmű­velésügyi minisztertől, mentse fel a vizs­gálattétel alól. Kérvényét pártolólag ter­jeszti föl a bizottság. A közigazgatási bizottság februári üléséből a békési főszolgabíró megke­resésére a békési csendőrlétszámnak tel­jes létszámban való tartását kérte a mi­nisztertől. A budapesti csendőrparancs­nokság értesítést küldött, hogy a létszám kivan. A leirat tudomásul szolgált. Ez év elején történt, hogy az alispán engedélyezte a vízmüvet. A rétöntözés ügyében hozott határozatot közölte gróf Wenckheim Gézával is, aki nem az engedélyokiratot, de a jogerős hatá­rozat értesítését felebbezte meg. A feleb­bezést áttették a kulturmérnökséghez, egy másik hasonügyben beadott feleb­bezését pedig felterjesztették a földmive­lésügyi miniszternek. Majd következtek a többi előadmá­nyok. Folyfalvi Z ö 1 d y János főorvos jelentése szerint a közegészségügy a mult hó folyamán általánosan kielégítő volt. Csák György pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adóban már­ciusban 108155 korona 49 fillérrel keve­sebb és hadmentességi dijban 965 korona 13 fillérrel több folyt be, mint a mult év hasonszakában. R e z e y Szilviusz tanfelügyelő 39 tantermet látogatott meg márciusban. A jelentések, valamint a többiek, amelyek semmi nevezetesebb momentumot nem tartalmaztak, tudomá­sul szolgáltak. Az ülés 11 órakor ért véget. Közgyűlés Csabán. Oly népes közgyűlés, mint amilyen a keddi volt, eddig ritkán esett Csabán. A teremben minden szék elfoglalva, a karzat zsúfolva. S mindenkinek öröme tellett a közgyűlés nyugodt lefolyása, sok tekintetben nem egy üdvös intéz­kedése. A karzati hallgatóság most is meggyőződhetett, hogy az elöljáróságot, a képviselőtestületet Csaba községének és lakosságának érdekében való munkál­kodás vezérli. A népes közgyűlés okozója az volt, hogy a kórházhoz egy orvost akartak ideiglenesesen alkalmazni, de ez is elma­radt, majd csak ha az uj kórház teljesen kész, pályázat utján az alispán fogja az orvost kinevezni. Az ülésről tudósításunk a következő : Áchim Tamás biró nyitotta meg az ülést, s Korosy László elsőjegyző terjesztette elő a szokásos havi jelenté­seket az adóbefizetésről, pénztárak vizs­gálatáról, kórház és népmozgalomról, s ezeü tudomásul szolgáltak. A mérnökök 2 koronája. Á c h i m L. András szólalt fel ezután s az utóbbi tűzesetekkel kapcsolatosan azt indítványozza elhatározni, hogy a mesgye megállapításáért a mérnökök ál­tal szedett 2 koronát a szegény lakosok kik tűzkárosultak, mert máshol ilyenek még segélyben részesittetnek, ne fizes-

Next

/
Thumbnails
Contents