Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-03-12 / 32. szám

XXXII. évfolyam. Békéscsaba, 1905. Vasárnap március 5. 32 szám. t BEKESME6YEI KOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félév

re 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára lö fillér. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY Szerkesztő: PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Városok — íalvak. Békéscsaba, márc. 11. Az elmúlt vasárnap Gyulán megtartott népgyűlés, amely állást foglalt Gyula értelmi vezetőinek azon mozgalmával szemben, amely a rendezett tanácsnak nagyközséggé való visszafejlesztését célozza, ismét aktuálissá teszi a kérdést, amely mellett és ellen folyik a vita pro és contra, nemcsak Gyulán, de megyeszerte. Lapunk e helyén már hozzászokunk e tárgyhoz, részletesen felsorolva az indokokat, amelyek a nagyközségi szervezet mellett, és a rendezett tanácsú adminisztráció ellen szólottak. Nem akarunk tehát ismétlésekbe bocsájtkozni, amikor ismét hozzászólunk — általánosságban — a kérdéshez. Némely város c ak papir szerint város. Városnak mondják papiron címtárak és kalendáriumok. De városi életet nem él. Nem hogy hiányozna, de nincs is meg semmi intézménye, mely városi jellegét megadná. Az, hogy közigazgatásának élén polgármesteri ügykörrel fölruházott tisztviselő áll, az még nem adhat városi jelleget egy városnak sem. Városi jellegét intézményei, fejlett kulturája, virágzó ipara és kereskedelme, gócpontra törekvése, ebben egészséges politikája biztosítják. Ami legtöbb városunk csonka és béna. Közigazgatása nincs kiépítve, városi képviselőtestületének nagy szervezete utat nyit a demagógiának, vagy legalább is a szűk látkörnek. Nagyon sok város van, amely éppen emiatt nem haladhat, mert városi szervezete szerint kétszáz tagu képviselőtestülettel irányozza a közügyeket és összetoborzódva a falusi fölfogás, a haladás ellen való gyűlölet, a maradiság és minden üdvös alkotás ellen a kerékkötés. Ezzel szemben van község, amelyben husz ember, falusi kupaktanácsból testület, irányit és kormányoz. A községben mondjuk egészséges szellem, városi szellem van, amely haladásra inspirálja a lelkeket. Ez a városi szellem elsősorban jól megválasztja, kiket küld a képviselőtestületbe, s ott csupán minden egészséges szép terv számithat lelkes fogadtatásra. Nincs kerékkötő, nincs maradiság, nincs obstrukció és legkevésbbé vannak makói Börcsök Gergelyek. Am nemcsak azért nem tud kialakulni egy város intézményeiben, mert magisztrátusának, képviseletének hiányozna hozzá az érzéke, hanem, — és legtöbb helyen az, — hogy a város roskadozik a közteher alatt. A városi pótadókkal javarészt olyanok vannak megterhelve, akik emellett horribilis ármentesitési adót viselnek, — végül tetemes egyházi és iskolai adó alatt nyögnek. Váltig hangoztatják itt, hogy a városi közjövedelmeket kell fokozni. De pangó ipari és termelési viszonyaink között melyik város fejlődik abban az irányban, amely fejlődés biztosítaná a jövedelmek fokozását? Alapítson a város közintézményeket? — amelyek nehézkes közigazgatási szervezetükben oly ellenőrzési apparátus és oly hivatalnoksereg alkalmazását teszi szükségessé, hogy elvész a haszon és megsemmisül. — Emellett a városi közvagyon ipari vállalkozások kockázatait nem vállalhatja. Számba jön az is, hogy ha a köztekintetek miatt a szövetkezeteket nem uzurpáljuk, ha a városok közjövedelmeik gyarapítása végett ipari vállalkozásokat kezdenek : miből éljen meg az ipar és kereskedelem és miből fizessen adót ? A városok csak úgy boldogulhatnak, ha és ez momentán szükségük, az állam átveszi közterheik egy jelentékeny részét. Amig pedig ez be nem következik, addig a városok, értve a kis városokat, csak papiron léteznek. Gyula polgárai, maga a Schriffert páic is, sokkal okosabban cselekszenek tehát, ha egyesült erővel a helyesebb cél felé törekszenek a széthúzás helyett. Ez a helyesebb cél pedig most az, amelyet az értelmiség maga elé tűzött. A válság. A mai nappal végetért az ujabban meghívott tizenhat államférfiú kihallgatása. A Burg kapui tehát egyelőre ismét bezáródtak a magyar politikusok előtt, akiknek minden árnyalatát meghallgatta a helyzetre vonatkozólag a király. Tájékozva van tehát a korona a nemzet álláspontja felől, s viszont, a vezető politikusok tudják, hogy mit kiván a korona, illetőleg miként óhajtja megoldani a válságot. Kibontakozás mindamellett nincs, az uj kormány még mindig a jövő ismeretlen ködében van, s mint az egybehangzó jelentések és vélemények mondják, a válság még hosszú ideig el fog húzódni. A kibontakozásnak ilyetén sikertelen eredménytelensége okozta azt is, hogy a képviselőház csütörtökön az uj kormány megalakulásáig elnapolta magát. A képviselőház a maga határozatából napolta el az üléseket s igy adott felhatalmazást Justh Gyula elnöknek hogy szükség esetén a törvényhozást időközben is — összehívhassa. Ez az elnapolás kellemetlenül érintette az ellenzéki képviselők közt is azt a részt, mely már elégedetlen amiatt, hogy a vezérek titkolóznak, mindent a kulisszák mögött csinálnak s őket tájékozatlanságban hagyják s csak „népség és katonaság" gyanánt kezelik. Óhajtják, hogy ismertessék meg őket a helyzettel, mert hisz a képviselők túlnyomó részének fogalma sincs még arról sem, hogy mi van a programmban, amit a vezérek az ellenzék programmja gyanánt emlegetnek. De mikor jóformán maga a vezérlőbizottság sincsen tisztában a percrőlpercre változó helyzettel. Beszéltek arról, hogy Darányi Ignác kabinetalakitásra kap felhatalmazást és pedig a régi terv alapján, átmeneti kormány szervezésére. Hangoztatták azt a felfogást is, hogy gróf Andrássy Gyula missziója most sem ért véget s az eddig történt kihallgatások csak félbeszakították a megbízatást, de nem szüntették meg. Egyébként a tanácskozások lényege a szövetkezet ellenzék által készítendő feliratra vonatkozott. Mindamellett a kabinetalakitási reménységek a kombinációk birodalmába tartoznak s akik ma voltak a királynál, azok is azt mondják, hogy a válság még hosszú ideig fog tartani. A politikai világot most már különben az ellenzék által fölterjesztendő királyi felirat szövege foglalkoztatja. Mi legyen tartalma a feliratnak, melyet e válságos helyzetben az országgyűlés köteles megállapítani és a királyhoz fölterjeszteni ? A felelősség nagy, a kötelesség teljesítése sürgető. Egy ország jövendő sorsának irányítása függ attól, hogy a kívánságok, melyek a feliratba foglaltatnak, magukba foglalják a fejlődés kellékeit; a jogok megállapítása minden időkre védőfegyverül szolgáljon a jogtalansággal való kísérletek ellen. És gondoskodni kell az ellentétek kiegyenlítéséről a nemzet és a király között, a békéről, melynek áldásával a munka korszaka nyilik meg. A felirati-bizottság ülésén Kossuth Békésmegyei Közlöny tárcája. Anna-dalok. Messze vagyok tőled És innen is látom, Hogy mennyiszer csillog köny Barna szempilládon. Ha nem akarnád is Akkor is meglátszik, Hogy valaki nincs melletted, Valaki hiányzik . . . Kató József. Hálából. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta: Mariska. Nagyon régi mese ez. Édes-bús meséje a csalódott szerelemnek . . . * A csipke függönyök mögül kihallatszó melódiák végső akkordjai ott vibráltak az illattól terhes kerti levegőben. A zűrzavaros hangfoszlányokat fölkapta a balzsamos szellő és vitte a kert aljáig, ahol borostyánárnyékolt lugas állt. A sáppadt hold ezüstös leveleken és két halvány arcon tört meg. A leány keze az ifjúéban remegett. És szólt a lányos arcú férfi: A kényszerítő szükségnek engedve, elmegyek. Talán évek múlnak el, amig visszatérek. De az évek multával és a térnek, amely tőled elválaszt, nagyobbodásával csak erősebb, nagyobb lesz irántad szerelmem. Azzal az édes hittel lehelem búcsúcsókom kis kezeidre, hogy a te nagy szerelmed, hűséged sem ingatja meg az idő, mely bennünket egyidőre elválaszt egymástól. A férfias komolysággal kiejtett szavak elbűvölték a leányt. Félénken simult a férfihoz és ugy suttogta neki halkan, lágyabban, mint a szellő, amely bűbájos szerelmes meséket suttogott a borostyán haragos-zöld leveleinek, a folyondár szeszélyesen sokszínű alvó virágainak. A hold egy ezüstös színű felhő mögé bujt. Néhány pillanatra homály borult a kertre. A lugasban pedig egy csók csattant el, az első édes szerelmes csók. Mire a hold előbukkant, az ifjú a park végén járt, s alakjának körvonalait csakhamar elnyelték az illatot lehellő bokrok, virágos cserjék, mélán szenderegve suttogó lombok, A leány még akkor is nézett utána könnyein keresztül. Azok pedig mint gyöngyszemek csillogtak a holdsugaras, csillagfényes éjben. Úgy állt ott .sokáig, nézett bele az éjbe, amelyben bennelátta fájó szivének minden keserűségét, a bánatot, mit a válás okozott. * A bálteremből zűrzavaros hangokat hozott ki a szellő. Vitta e^yan3?3aa lugasba, a hol a leányt fölverte álmodozásából. Csakhamar léptek zaja hallatszott a kavicsos uton. Gyorsan közeledtek a léptek a lugas felé, amelynek bejáróját csakhamar meglepték a mulatozók, a kik keresésére indultak az eltűnt leánykának. — Itt van a baba! Itt van a babus ! — kiáltották örömmel egyszerre többen is, amint megpillantották a fehérruhás lánykát. Nem szóltak, nem kérdezték, csak diadalkisérettel vitték a keringő párok köré. A lány még mindig álmodozott, csak akkor ébredt föl, amikor a kopasz acélbáró előtt állt anyjával, aki jelentőségteljes pillantással fordult a szélesarcu úrhoz: — Itt van báró ur a szökevény kisasszony. Gondjaira bizom, s ha méltó büntetést mért ki rá a szökésért, szórakoztassa, nehogy ismét megszökjék. — A büntetés, az igazságos büntetés nem marad el, — vigyorgott a báró és a lánykához fordult. — Ugy-e baba, aláveti magát bírói ítéletemnek ? Igazságos leszek. Az legyen a bűnhődése, hogy vigyázzon rám, mint örökös rabjára. Ismét nevetésre nyilt a széles ajka és ingerkedve nyúlt a leány selymes arcához. A lány lángvörös lett, szeme vülámokat szórt és a következő percben, egy pillanatban a báró ur széles arca egy ütéstől húzódott még szélesebbre. A magából kikelt leány rohant keresztül a termen és meg sem állt a lugasig. Ott is visszacsengett még fülében a párok suttogása: — Botrány, hallatlan botrány! A gentry kisasszony ulvágta az ' acélbárót . . . nyilvámr yen . . . semmiért, amiért bátorság volt neki udvarolni . . . vagy talán bókot is mondani . . . Botrány! * És harmadnapra még nagyobb botrányra ébred a környék. Az acélbáró megkérte a koldus gentry kisasszony gyorsan járó kezét. És nem kapott kosárat, mert a koldus gentry kisasszony mind a két kezét nyújtotta. Két hét múlva megtartották a menyegzőt is, amelyen még nagyobb botrány történt. A koldus gentry kisasszony menyegzőjén megjelent az ifjú is, akinek nemrég örök hűséget esküdött Nem alkalmatlankodott a mulatóknak, csak a lugasban végezte el a dolgát. Bolond egy dolgot müveit. A szivébe eresztett egy golyót. Egy papírlapon keresztül, amelyett összetépett, foszlányokká égetett a gyilkos fegyver lángja. A szerteszóródott papirrongyokból egy-egy sokat sejtető gondolat volt leolvasható : — Bocsáss meg . . . szivem a tied maradt . . . Nem tehettem másként . . . Tönkrement szüleim iránti hálából . . . roltn a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbete^üéveknél, légzőszervek hurutOS bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik, meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Oo. vegyészeti gyár Basel (Svájc).