Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-08-21 / 68. szám
XXXI. évfolyam. Békéscsaba 1904. Szombat, augusztus hó 20-án 68. szám. BEEESHECfl Bfl KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: F6-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'etó közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza -Megjelenik hetenként kétszer: vasarnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehet evnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Az első magyar király. Békéscsaba, augusztus 19. Augusztus közepe az ünnepek jegyében köszöntött ránk. Mindjárt az elmúlt vasárnap után következett Mária ünnepe, emléke annak a napnak, amelyen, a vallásos legendák szerint az angyalok serege vitte az égbe Máriát, Magyarországnakj Nagyasszonyát, akinek oltalmába aánlotta elsőkoronás királyunk, Szent István, Magyarországot. Közbül ünnepeltük jóságos ősz királyunk születésének hetvennegyedik évfordulóját és ma első koronás királyunknak, Szent Istvánnak nemzeti ünnepét üljük, emlékezetét annak a szent királynak, aki közel ezer évnek előtte bevezette a pogány magyar nemzetet a nyugateurópai keresztény népcsaládba és ézzel a tényévei megalapította nomád őseinknek a jövőt, letette az ezeréves Magyarország alapkövét és megmutatta a művelődéshez vezető utat. Szent István napja nemzeti ünnep. Nem a katholikusságé magáé, hanem az egész országé, felekezetiségre való tekintet nélkül. Mert ezeréves fennállásunk óta uralkodó királyaink kö .Lött az ő legendás alakja a legnagyobb. Ha ő nincs, az avarok, dákok, vagy éppen Ázsiába visszatért őseink sorsára jutunk: beolvadunk idegen nem zetekbe, nyimuak vész. De Szent István megteremtette az egységes magyar birodalmat, mely egyedül az európai országok sorában dicsekedhet ezerévet meghaladó múlttal. Voltak ennek a nagy múltnak fényei és árnyai egyaránt. Dicsőséggel fényeskedett, valahányszor Szent István szellemében kormányoztatott, és árnyék borult rá, ha eltért a nemzet attól az úttól, melyet évszázadokra megjelölt számára első szent királya. De mindenkor erőt öntöttek belénk az ő szent koronájának dicsőséggel fénylő sudara amelyek a nemzeti polgárosodás, a nemzeti egység szimbólumaként terjeszkedtek szét, nemcsak az ország határain belül, hanem kivül is, hirdetve nemzeti létünket, dicső, ezredéves multunkat. Aki tehát a magyar birodalom határán belül él, és aki előtt szent és sérthetetlen nemzeti egységünk, az ma hódolatteljes kegyelettel áldoz Szent István nagy emlékének, legyen az a hazafi katholikus, protestáns vagy egyéb vallású. E napon nincs különbség vallásfelekezetek között, csak hazafiak között. Vagy jó hazafi, ^s akkor megüli az első magyar király emlékezetére rendelt nemzeti ünnepet, s ha nem, ugy az nem magyar. Emlékezvén a szent király ünnepén ezer évnek elmúlt napjaira, sok, sok tanúságot vonhatuik le a jövőre nézve. Mert merengve az elmultakon, első sorban is a jövőre kell tekintenünk. A letűnt időkből csak erőt, tanúságot meríthetünk a jövő küzdelmeire. Igenis küzdelmeire, mert az ezerévet meghaladt Magyarország, be kell ismernünk, még mindig nem jútott ahhoz az ideális ponthoz, ahova első királya óhajtotta juttatni. És bizony még sokat kell küzdenünk, mig odáig jutunk, hogy egységes hatalmas nemzet legyünk, hogy Szent István palástja, koronájának glóriája, mint szívvel lélekkel magyarokat takarja be azokat, akik az ezeréves birodalom határain belül élnek. DJ küzdelmünkben nem állunk magunkban Hatalmas pártfogónk van; egyik a szent király emléke, másik az első apostoli király bölcs utódja: Ferencz József. Szent István királyunk dicsőséges emléke, jóságos királyunk bölcs kormányzása hitet nyújt arra, hogy az ezer éves Magyarország népeinek lángoló h zaszeretetével, csüggedetlen munkáságnak odajut arra a díszes helyre, amely a világnemzetek sorában az elsőt foglalja el. Kegyelettel áldozzunk tehát a nagy király ünnepén d csőséggel országló élő koronás királyunknak és hasonló kegyelettel a népnek, mely ezeréven át annyi sok balszerencse és viszály közt fentartotta Szent István birodalmát. (p.) Községi szervezet. Utóbbi időben — sajnos — nem tárgy/, hanem kifejezetten személyes vonatkozású motívumokból — többször esett a nyilvánosság előtt szó arról, hogy Békéscsaba a mai községi szervezetből kinőtt, s hogy elérkezett a rendezett tanácsú várossá, illetőleg törvényhatósági joggal felruházott várossá való szervezkedésnek ideje. A fejlődés, — ha természetes, — mindenkiben a rokonszenv érzetét ébreszti; a természetes fejlődés az együttérzők egész táborát mozgósítja a ki! tűzött cél felé való törekvés harcára. De mi ugy látjuk, hogy Csabának szervezeti átalakulására incidentaliter felvetett eszme közönségünkben nem talál érdeklődésre s a közvélemény egyszerűen napirendre tér a dolog felett. És ha kutatunk az okok után, melyek e kérdésben a közvéleményt a rideg negáció álláspontjára késztetik, meg kell vallanunk, hogy csak egyetlen egy motívumot találunk, mely a közhangulat eme álláspontját indokolttá s érthetővé teszi. S ez nem más, mint az általános megnyugvás, megelégedés a mai helyzettel. Az ötletszerűen felmerült terv rendezett tanácsú s törvényhatósági szervezetről beszél. Az elsővel röviden végezhetünk. A rendezett tanács szervezetét az 1886. évi XXII. törvénycikk írja körül, ugyanazon törvény tehát, mely a nagyközségi szervezetről rendelkezik. Lényeges külömbség a kettő között alig van s ami van, az is inkább dekoratív természetű, tz a dekoratív jellegű külömbség abban csúcsosodik ki, hogy a nagyközség élén bíró, a rendezett tanácsú város élén polgármester áll.A községi bíró kvalifikáció nélküli egyén,működésében azonban az 1883. évi II. t.-c. 6. §-ában elői rt képzettségű jegyző támogatja. A polgármester jogvégzett ember ugyan, de a város igazgatásában ugyanazon tisztviselők támogatják, mint a községi bírót. A községek és a rendezett tanácsú városok jogai és kötelezettségei teljesen azonosak: ez utóbbi jogai az 1886. évi XXII. t.-c. 22. §.-a szerint csupán két irányban nyernek kiterjesztést: a) kezelik a helyi igények szerint a piaci, hegyi, vásári, építészeti és közegészségi rendőrséget; b) eljárnak az ipar-, s a gazdák és cselédeik között a szolgálati viszonyokból keletkezett ügyekben. Ha még felemiitjük, hogy nagyközségben 40, rendezett tanácsú városban 200 tagból áll a képviselőtestület, körülbelől kimerítettük a két szervezet közötti külömbséget. Marad tehát a törvényhatósági Békésmegyei Közlöny tárcája. Népdalok. i. Bevádoltak a bírónál, Hogy tilosba jártam, Barna kis lány szép ajakát Ajakamra zártam. A biró ur reánk nézett És imígyen szólott : A paraszos vegye vissza Az elrablott csókot. II. Valahányszor hozzád megyek, Egész úton elmerengek : Mennyi ujat, mily sok szépet Mondok is én majd tenéked ! S mikor látlak szép kedvesem, Ajkamra csak szó se lebben. Régi dolog: A szem beszél Valamennyi szerelmesnél. III. Hamis a lány, csalfa a lány, Egytől-egyig, mind valahány. Mikor ölel, mikor csókol, Akkor se rád, másra gondol. Van kivétel, még azt mondják, Hej, dehogy van az áldóját ! Szerettem én kicsit, nagyot, Szőkét, barnát, - s mind elhagyott. IV A kikelet melengető csókjára Kinyílott az orgonafa virága, Kinyílott egy szép tavaszi reggelen, Mint szívemben a lángoló szerelem. Mért titkoljam, hiába is tagadnám : Szeretlek én egyetlenegy violám. Kis madárka a fakadó lomb alatt, Az is csak a szerelmemről dalolgat, Reggel, este egész nap azt dalolja, Még a falomb is szerelmem susogja, S azt hirdeti a virágos kikelet : Boldog leszek egykor én még teveled. Nádor. Hadnagy ás király. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Irta: Palatínus József. Ünnepre készülnek Szerbiában. Mint a hirek mondják, nem nagy ünnepre. Mindegy azonban, akármilyen lesz, királykoronázás mégis csak ünnep És ennek alkalmából jut eszembe a következő érdekes történet, amelyet bácskai hirlapiró koromban hallottam egy Szerbiából száműzött történetírótól, aki annakidején befolyásos embere volt Kriszticsnek, Milán kedvelt miniszterelnökének. A regényes történet a következő: Milán, a szerbeknek száműzetésben meghalt nagy királya kecskepásztorból lett királylyá. Atyja Milós, Mihály fejedelemnek testvére, elhunytával Milán anyja férjhez ment egy gazdag bojárhoz. A gyermekkel mitsem törődött a bojár, de még kevesebbet a könnyelmű, bűnös anya. A Karagyorgyevicsok már akkor is megmozdítottak minden követ, hogy biztosítsák maguknak a trónt. Szerencsére az Obrenovics háznak, Mihály fejedelem, aki utód nélkül maradt, még idejekorán felfedezte fejedelmi rokonát, a kecskepásztort, aki azután Páriában neveltetett. Szerbia leendő fejedolme, aki később mint ismeretes, királylyá koronáztatta magát, még be sem fejezte tanulmányait, mikor a szerb trón megüresedett. Még alig mult 18 éves akkor, de átvette a kormányzást. Jó király volt, nagy király volt, mondják a szerbek, de nem ment minden hibáktól. De e történet keretében mindez mellékes. A fő az, hogy a kormányzás megkívánta az ifjú Obrenovics Milántól, hogy megházasodjék. Milán tagadhatatlanul egyik legszebb embere volt korának. Külső szépsége mellett volt egy lelki tulajdonsága, mely jóval fölülmulta amazt: a nagyravágyás. Mint uralkodó, méltó hitvest óhajtott a szerb trónra. Először a német fejedelmek udvarába kopogtatott be. De sikertelenül, mert a rangban ós hatalomban legkisebb német fejedelmek is kikosarazták. Nem több szerencséje volt az osztrák hercegi udvaroknál sem, sőt még egy magyar grófnál is becsukták előtte az ajtót. Milánnak tehát kevés szerencséje volt e téren. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy ugy a német fejedelmek, mint az osztrák hercegek és a magyar mágnás, ahol Milán kérőként fellépett, a szerb trónt nem találták biztosnak, ami bizony az örökös balkáni zavargások miatt éppenséggel nem volt különös. A szerbek királya már-már letett házassági szándékáról, mikor Bisztics miniszterelnök egy napon női fényképpel lépett a király elé. A fénykép egy éjsötét, sűrű hajú, gyönyörű nyilt homlokú, klasszikus szabású női arcot ábrázolt. Kecskó Natalia volt ez. ügy ösnemes származású gazdag orosz bojárnok, Kecskó ezredesnek a leánya. A földkerekség egyik legszebb teremtése volt Natália, aki ezidőben Parisban tartózkodott, ahot nagynénjénél, Muruszi her cegnőnél volt nevelés alatt. Még csak 15 éves volt, de mint gazdag ós világszép leányt, a kérők egész serege, köztük hercegek, rajongták körül. Milán hosszisan nézte a gyönyörű arcot ábrázoló fényképet, majd igy szólt Riszticsnek : — Nem tudom, királykisasszonyt, vagy szegény polgárleányt ábrázol-e ezen kép. De ha szegény, úgy fölemelem magamhoz, ha pedig királyleány, úa;y középkori lovagok módjára küzdök érte, mig magamévá teszem. Amint Risztics részletesen tájékozta Milánt Kecskó Natáliáról ós családi viszonyairól, a király nem sokáig halasztotta a háztűznózést, hanem hamarosan Párisban termett. De mielőtt továbbkisérnők Milánt útjában, vessünk egy pillantást Kecskó Natália életébe. Mint e"mlitettem, a bojár leánynak sok érője volt. Natália azonban egymásután kosarazta ki őket. De volt Párisban egy Konstantinovics Sándor nevű hadnagy, a szerb ügyvivőség attachéja, akivel Natália is komolyabban foglalkozott. Konstantinovics meg is kérte a dúsgazdag a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer= tüdőbeteg-séfjüknél, légzőszervek llUI'UtOS baj<*ÍÍ(láI úgymint idült bronchitis, szamárliiiriit és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatik meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatt a 1 gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapnató. Figyeljünk, hogy minden íveg alanti céggel legyen ellátva:! F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).