Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-31 / 62. szám

XXXI. évfolyam. Békéscsaba 1904. Vasárnap, julius hó 31-én 62. szám. B A BEKESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Te!;for-szám 7. Szerkesztőség: Fö-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELÖFIZETESI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MÁKOS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. . Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Az ipartörvény revíziója. Békéscsaba, julius 30. Sok-sok pótlásra váró mulasztásaink közül sorra került ismét egy: az ipartörvény revíziója. Hány időközi miniszter ült a kereskedelmi bársonyszékbe, akik közül egynek sem volt bátorsága feltörni a kemény diót. Hieronymi Károly, a jelenlegi kereskedelmi miniszter vállalkozott a gordiusi csomó megoldására. Hála és elicmerés illeti meg a férfias vállalkozásért. Csak fölösleges szószaporítás volna részünkről felemlíteni azt a lázas türelmetlenséggel folytatott küzdelmet, amelyet a hazai iparosság folytatott a mindenkori kereskedelmi kormányok ellen az ipartörvöny revíziója érdekében. Számos helyi és országos ülésen döngették meg a kereskedelmi mi niszterium és törvényhozás kapuit, hol szelídebben, hol haragosabban. Csak emlékezzünk vissza, a csabai ipartestület, érdemes jegyzője, Áchim János által képviselve, a kilencvenes évektől kezdve, öt országos iparosgyülésen képviseltette magát, igy 1890-ben Aradon, 1893-ban Miskolcon, 1896-ban Budipesteb, 1899-ben Kolozsvárott és 1902 ben Nagyváradon. Ugy ezen felsorolt, mint a többi nem említett helyi és országos iparosgyüléseken az iparosok precíz formába öntötték követelésüket. A kereskedelmi kormányokhoz fölterjesztett memorandumok közül az országos iparos gyűlések- kettőnek az elkészítésével bizták meg Áchim Jánost, aki az általa készített felterjesztésben az össziparosság érdekeinek megfelelőleg és a többi felterjesztett memorandumok szellemében sürgette a revíziót, a harmadik tökéletesebb ipartörvényt. Éz a nagyfontosságú revizió tehát, amelynek a megoldására Hieronymi vállalkozott, már a harmadik. Mert mint ismeretes, az iparszabadságot hazánkban ezelőtt harminckét esztendővel proklamálták. De ez a proklamálás nem megelégedés^ hanem ellenkezőleg, elégedetlenséget szült az iparosság körében, akiknek csöppet sem imponált az 1872. VIII. t. c. keretében minden átmenet nélkül érvényesülő korszellem: a tulliberalizmus.. A lépten-nyomon felhangzó sérelmekre azután a törvényhozás két évtizeddel ezelőtt, az 1884 XVII. törvénycikkel megalkotta a jelenleg érvényben levő ipartörvényt. Ami azt illeti, ez a törvény sem sikerült a hozzáfűzött kívánalmaknak megfelelően. Da ha még u^y sikerült volna is, két évtized egy rohimosan fejlődő nemzet életében éppen elegendő idő arra nézve, hogy törvényei a nap nap után alakuló gazdasági viszonyaihoz képest módosításra szoruljanak. Annál inkább kívánatos volt itt a revizió, mert ipartörvényünk, az iparszabadság által ütött réseket aránylag csak nagyon kevés helyen tömte be Kevés számú megszorító intézkedéseinél fogva csak nagyon enyhén korlátozza az iparszabidság által fölidézett mértéktelen versenyt. Másik nagy baja, hogy csak bizonyos iparágak űzését köti képesítéshez és ami a legsérelmesebb iparosainkra a jelenleg érvényben levő ipartövényben. annak az elvnek a föritartása, hogy képesített üzletvezető alkalmazásával bárki számára szabadon van hagyva bármelyik iparág üzése. Ugy ezen sérelmek, mint a gazdasági élet folytonos fejlődésével és iparral kapcsolatos szociálpolitiKai szempontok kivánták a reformálását ipartörvényünknek, amelyet, hogy csak ötletszerűen és a szükséghez képest gondolomra toldozták-foldozták, csak annál erősebben sürgette a gyökeres revizió szükségének eszméjét. Talán aránylag kedvező parlamenti viszonyaink kedveztek a mélyreható gazdasági reformnak, talán más okok. De minek az okokat keresni ? A fő az, hogy az egész ország iparossága örömmel és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy Hieronymi törvényhozás elé viszi az ő ügyes-bajos dolgaikat. Szóval, hálás köszönettel fogadják előre is a sokat igérő foglalót és lázas érdeklődéssel várják a munka folytatását. A kereskedelmi miniszter által adott foglalót pedig röviden az alábbiakban ismertetjük: Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter mindjárt hivatalba lépése után megbízta Szterényi József miniszteri tanácsost egyebek közt az ipartörvény módosítására vonatkozó munkálatokkal is. E megbízás eredménye egyelőre az érvényben levő ipari törvényeknek, két évtized gyakorlatának és tapasz talatának, a végrehajtás rendjén felmerült elvi határozatoknak és a bírósági döntvényeknek, szóval a hazai joganyagnak gyűjteménye, a mely két testes kötetben most jelent meg nyomtatásban. Követni fogja azt előreláthatólag még ebben az esztendőben egy harmadik és egy negyedik kötet, a melyek az érdekeltség, tehát az iparosok és kereskedők kívánságait és javaslatait, továbbá az európai államok ipari törvényhozásának részletes ismertetését fogják felölelni. Maga a törvénytervezet 1905 re várható. Az a gazdag anyag, a mely ebben az óriási gyűjteményben foglaltatik, azzal, hogy teljes tájékozást nyújt magáról a kérdésről, egyúttal alapot teremt a tervezett reformok elbírálására. Egyelőre csupán a hazai joganyag áll rendelkezésünkre. De ennek a csoportosításából körülbelül föl lehet ismerni az , alkotandó uj törvény tervezetének kereteit. Látjuk, hogy az uj ip ártörvényben kellő figyelemben fognak részesülni: a munkaidő, a munkaközvetítés, a munkásképviselet, a munkásvédelem, a munkabeszüntetések és kizárások, a gyermekek, fiatal munkások és nők munkaidejének nagy kérdései, tehát mind olyan ügyek, a melyek a szociálpolitika körébe vágnak, nálunk azonban viszonyainknak megfelelő szabályozást nem nyertek. Megtudjuk továbbá, hogy ugyancsak az ipartörvény keretében nyer megoldást a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyaink és munkaidejének kérdése. Egy az, arni ismeretlen még olőttünk: a szabályozás és megoldásmódozatai s igy nagyon természetes, ezek fölött ma még nem mondhatni véleményt. Annál kellemesebb megnyugvásul szolgálhat az iparosságnak, hogy a törvénymódosítás munkája komolyan folyamatban van; „hogy az összes érdekelt tényezők maguk előtt fogják látni a hazai iparosok eddigi idevágó kívánalmainak repertóriumát ós hogy végre az iparosság leghivatottabb rétegeinek ós a többi hivaBékésinegyei Közlöny tarcaja. Szerelmek.* Irta: Palatínus Józsof. * I Rövidszoknyás bakfis volt a leány, zigoru arcú nagymama és az árgus 'rancia tánti felügyelete alatt keigedelemmel jó Marlitt köteteit jóa. Mert hát faluhetyen mit is ,tni egyebet Marlittnál és a képes . De emez utóbbiak már moderniíem mindig valók kurtaszoknyáb ezébe. Legalább igy döntik el a „ma és a francia tánti, mialatt a j^oontó májusi fényben decemberhez illő komorsággal dötködik kötőtűikkel a részben és egészben reparálásra szoruló harisnyákat. — Istenem édes nagymama, letehetem-e már a kötésemet ? Ezek a tűk már hólyagot törnek az ujjamon ! — csendül föl a leányka édes panasza, miközben durcásan dobta félre a kötést A nagymama és francia tánti egyszerre néznek ki a rettegett pápaszem mögül és illő komolysággal majdnem egyszerre mondják : * Mutatványul szerzőnek „Szerelmek" cimü sajtó alatt lévő kötetéből. — Egy óráig olvashatod Mariittot. A leányka most már majdnem sirva fakad : — Istenkém, édes jó Istenkém, már megint azt a kiállhatatlan Marlitt, meg az a penészes negyvennyolcas Civatlapok. Mondd édes nagymama, nem sétálhatok én ki soha a szabadba ? A nagymama szigorú szemöldökei még összébb húzódtak erre, a francia tántinak pedig reszketett a keze és ötösével ejtette le a türöl a szemeket, amely két jelenség együttvéve az látszott mondani : — Ismét méltatlankodsz ? Vigyászz, mert morlitt se kerül a kezedbe, hanem befejezed a kötést. A leányka azonban oly édes esdéssel tekintett a nagymamára, hogy annak meglágyult a szive. — No jól van. E/i egyszer kivételkóp sétálhatsz, de csak a kertben és Marlittal. És a le ányka a következő percben már pajkosan, kipirult arccal futott végig a kert árnyas utain. Amint egyik fordulóhoz ért, hogy nem láthatták a verandáról) kedves mérgelődéssel vágta az ut porába a kezében tartott piros vászonfedelü könyvet. — Kellett ez neked Marlitt! —'' lihegte és formás kis lábával rúgva egyet rajta, úgy futott tovább a kert végéig Ott már várta a fiu. Erős, lányosarcu, piros pozsgás volt. Félénken emelte meg a kalapját a leányka előtt és szinte remegő hangon mondta • — Ugy vártam ós azt hittem, hogy már el se jön. Majd nekibátorodva folytatta : —*Pedig virágot is hoztam magának. Ott szedtem az erdő mélyén. Gyöngyvirág és ibolya, a május, a szerelem virágai. A szerelem szónál elakadt a fiu és fülig elpirult a pihegő leányka, aki remegő kézzel tűzte keblére a virágokat. — Köszönöm ! — rebegte szemlesütve. — Holnap is, minden nap hozok ! — mondta boldogságtól sugárzó arccal a fiu. És többet nem is tudtak egymáshoz szólni. De annál többet beszólt a tavaszt hirdető, a mámoros illatot lehellő, bűbájos májusi temószet : A legfensógesebb, legtisztább első szerelmet . . . H. Kerestem a boldogságot . . . És ekkor találkoztam velük : a délceg termetű férfiúval és az első hosszú szoknyát viselő sugártermetű leánynyal. A tűző nyári napsupár játszva csillogtatta fényét két uj karikagyűrűn, melyek egyikét a férfi, másikát a leány viselte ujján. Szorosan egymáshoz simulva, halkan suttogva haladtak előttem a park hűs lombjai alatt. A legközelebbi lugasnál helyet foglaltak egy padon. A férfi karja, mint repkény a lugast, fonta át a leány termetét, AZ meg ráhajtotta fejét a férfi lázasan dobogó szivére. Hosszasan hallgattak, majd a férfi hangja törte meg a csöndet. A boldogság gyönyörétől remegve kérdezte: — Szeretsz ? — Szeretlek! suttogta a leány lehunyt szemekkel és még közelebb simult jegyeséhez. Ajk az ajkhoz tapadt és a végtelen boldogság édes gyönyöre egy csókba fúlt. Azután újra a férfi szólalt meg : — Szerelmem nem tavasz, mely elmúlik ; nem rózsa, mely elhervad és elveszti illatát. Szerelmem nem lágy hajnal fuvalma nem ártatlan bárány-szelid, holdkórságos, émelygős szerelem, hanem lelkem legmélyén pokollángokkal égő szenvedély, maga a lángsugáru nyár. Ha van szivedben szerelem, viszonozd szerelmem hasonlón. Azért ne féltsd szived, hő szerelmünk nem perzseli el. Mert csak az ilyen nagy szerelem lehet állandó, c^ak az ilyen nagy szerelem képes a szivet teljesen hatalmába tartani halálig. Szeress tehát ! Szeress, nehogy egykor megbánd, amikor késő lenne már. A.kkor hiába hitegednód lázadó szived hiu ábrándokkal, a mindörökre letarolt mult zörgő avarja közt, elhervadt szívvel hiába idéznéd föl a rég elmúlt nvarat, hiába ontanád könveid. Szived a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer

: tÜdŐbeteg-Jíég-ftknél, légzőszervek hurutOS bajainál úgymint idült broncliitis, szamárliurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögéstTés a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást.-— Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Oo. vegyészeti gyár Basel (Svájc). :• B