Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-24 / 60. szám

XXXI. évfolyam. Békéscsaba 1904. Vasárnap, julius hó 24-én 60. szám. fifl BEKESMEGTE KÖZLÖNY Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza­POLITIKAI LAP, « Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELÖFIZETESI DIJ : F.gész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehet evnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Drágul az élet. Csaba, julius 23. Száz- és százezrek kétségbeesett panaszszal telt fohásza száll hetek óta a magasságban trónoló egek Urá­hoz: esőt, esőt! Áldásért sir fü, fa, virág, termés, melyek mind eltikkadva ós jórészben leperzselve disztelenked­nek szerte az országban. És hosszú heteken át csak egy körömfeketényi bárányfelhő sem csúszott, fel a per­zselő hőségtől megszürkölt ég pere­mére. De annál jobban az aggodal­mak komor veszedelmekkel fenyegető, túlontúl tornyosuló haragos-sötét fel­hői, amelyeket csak az a kétes re­mény oszlat el nagyon parányi rész­ben, hogy a néhány napja borongó felhők összeverődnek és meghozzák az ember, állat, növényzet epedte istenáldást. Borong most is, mikor e sorok íródnak. De ki tudja, hogy esik-e ? És ha esik is, késő már az áldás. Mintegy másfél hónappal ezelőtt jár­tak esők országszerte. Azok segítet­tek valamit a vetéseken, de az utóbbi hosszú szárazság szertefoszlatta a gazdaközönség minden reményét. Ezt megelőzőleg április óta . nem volt ki­adós esőnk. Ennek a szerfölött szo­morú állapotnak a következménye az a silány eredrriőny, amit a gazda föl­mutathat fáradozása keserves gyü­mölcsének. Annyi ez, hogy alig ma­rad belőle a gazdának adóra, ka matra, törlesztésre és még hátra van a meg­élhetés és a jövő évi vetőmag. De nemcsak a gazda közönség szivét-lelkét szorítja össze ez alapos aggodalom ólomsulyu gondja, hanem minden osztályét, a nagyközönségét is. Mert az idei, szomorú aratás még szomorúbb eredménye az hogy nem­csak a buza drágult rettenetes mó­don, hanem rohamosan és szinte pél­dátlanul emelkednek az élelmi szerek árai is. Az a kevés élet, ami termett, s ami eddig a piacra került, az ugyan elég szép, súlyos is, de nem-e szo­morkodnunk kell fölötte, mikor nem is szórványos kis tételekben, hanem tizezrekre rugó mennyiségekben husz koronájával és még fölül jegyeztetik a tőzsdén Hová jut ez az ár később ? A gazdi, akinek elég a pénze és tud várni a gabonájával, örülni fog, mert a magas buza árnak ő látja legnagyobb hasznát. De mi lesz azok­kal, akiknek se buzájuk, se pénzük? Mindenfelől siralmas jelentések ér­keznek. A kukorica már egészen tönkre ment. Takarmány alig lesz ós máris annak a szükségéről beszélnek, hogy a kormány közérdekből tiltsa meg ez idén a takarmány exportját, aminek kétségtelenül meg kell tör­ténni, annál inkább, mert Ausztriának is alig van takarmánya. De egyéb gabonája sincsen, minthogy az időjá­rás ott is végzetes. • Igy állunk a gabonával, kukoricá­val is, takarmánnyal és még rosszabbul azokkal a pótélelmi szerekkel, melyek­ből a nép jobbára táplálkozik. Ezek is, tulnyomólag tönkre silányultak a hosz­szu szárazság alatt, amely szinte két­ségbeejtő helyzetnek rettenetes súlya mindanyiunkat egyaránt sujt. De sújtja Különösen a gazdaközönséget, mely a nagy takarmányhiány miatt még az éveken át valamennyire felszaporodott állatállományát is kénytelen csökken­teni, amely bántó veszedelemnek csak természetes következménye lesza trá­gyamennyiség és igy a föld termő ere­jének, valamint a nagyszámban el­adásra kerülő állatok árának csök­kenése. És ami a legnagyobb baj, hogy a veszedelem, mint soha, most sem jár magában. Ilyenkor tűnik ki leginkább sok-sok bűnös mulasztás. Itt fenyeget mindjárt elsőnek a pestisnél, háború­nál ós tatárjárásnál gyilkolóbban pusz­tító reformálatlan végrehajtási törvény melylyel szemben a humanizmus rész véttel, elfacsarodott szívvel kénytelen nézni, hogy mint dobolja el a végre­hajtó a sorsüldözött végső szükség­bó'l, vagy könnyelműségből eladóso­dott földönfutó szegénynek feje alól az utolsó párnát, szájából a keserves könynyel áztatott utolsó falatot. Ide­gen államokban már régen alkottak törvényt, mely megvédelmezi a szegény emberedet. Mi még ezzel is elvagyunk maradva, mi csak most kapkodunk, mikor a körmünkre ég minden. Az igazságügyi minisztériumban most dol­goznak a végrehajtási törvényjavaslat revízióján. Csak késő ne legyen! A másik nagy mulasztás az or­szágos öntöző csatornák hiánya. Hány miniszter ült már bele a kereskedelmi miniszteri bársonyszékbe azzal a szent ígérettel, hogy egyik legfőbb köteles­ségének ismeri az országos öntöző csatornák létesítését. És még ma is csak igéret. Pedig hasonló Ínséges esztendőben mint a mostani, mennyi előnyt szereznének! Hiába, nem tu­dunk megszabadulni a régi átoktól: politizálunk, dobálódzunk hangzatos, sokatmondó frázisokkal, de annál ke­vesebbet teszünk. És van még nagyon sok hasonló bűnös mulasztásunk, amelyek most mind nagyon is előtérbe tolulnak ós csak növelik a veszedelmet, ugy, hogy következményeiben szinte kiszámítha­tatlan jövő előtt állunk. Természete­sen, itt most már más segítség nincsen, minthogy gazdasági politikánk inté­zőinek éber figyelemmel kell kisórni a készülő eseményeket. Minden pillanat sürgős intézkedéseket kívánhat és ilyenkor a legparányibb szükséges mu­lasztás is milliókba kerülhet Amire azonban feltétlenül minden eshetősé­gek között szükség van, az a teljes nyugalom, higgadtság, mert ha a* események olyan térre ragadnak, ahol többé nem vagyunk urai értelmi erőnknek, elvágjuk magunk alatt még azt a gyönge ágat is, mely föntart bennünket. _ (P-) Csaba fejlesztése. Kisajátítások. A magyar nemzet fejlődésének egyik leghatalmasabb eszköze a városok és köz­ségek fejlesztése, mert már most is nagy részt a városok ^és községek a nemzet gazdasági és kulturális haladásának elő­harcosai s ha a fokozott érvényesüléshez szükséges eszközök rendelkezésükre bocsáj­tatnak, jelentőségük, hatásuk e tekintet­ben is igen nagy mértékben fokozódni fog ós tervszerű fejlesztés mellett a nyelvük Békésmegyei Közlöny tárcája. Muszáj borravaló. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. ­Mikor az endrődi tornyon dolgozó áesok nyílttéri kirohanását olvastam, fo­gadást tettem: az újságolvasást jövőben mindig a Nyilttér-exi kezdem. Igy melegi­ben értesülést fogok szerezni, kik támasz­tottak ellenem borravaló irányában jog­igényeket ? Mert Kedves olvasóin ! vedd komolyan Közlönyében«. meg leszel nyiltterezve. Szé­gyenkezve olvashatod majd: „X. úr egy komisz potya fráter, aki örülni tud a babának, de borravalót adni nem tud a bábának I 1 4 Es ez ellen nem lészen semmi apelláta. Mert aki a borravalót Elég snasz zsebben feledni, — Az endrődi ácsok szerint Jól agyba kell nyiltterezni. tudomásul, hogy ha eddig a borravalót postillon d'amour szerepét ma is pajkos gavallérságból osztottad, ezután kutya- kis Amor tölti be. Nézzetek csak be pl. „Valóban igaz, hogy a szerelem sötét verem. Nem csoda tehát, ha sem Z.-né asszony, sem Y. gavallér nem tudják be­látni, hogy a kánikulai hőségben a levél­hordónak is jól esnék egy-egy spriccer. Elvégre is a szerelmes levélből kiáradó ibolyaillat nem oltja a postillon d'amour szomját". . . A Rómeók és Júliák is tartsák szem előtt : Lehet a lány s legény szive, Égő szerelemmel tele, Ám azért a borravalót Se az, se ez ne feledje. Ti epedő Rómeók és Júliák ! Ti ka­landokra vágyó Don Jüanok és Pompadour asszonyságok! Ne higyjétek el, hogy a Édes sejtelmek között álmodik puha _ , kis családi fészekről a boldog menyasszony, kötelességből kell azt cselekedned. Ha nem a csabai postára, mikor a „mozgó"-ról be- Most húzta ujjacskájára vőlegénye a vég­cselekszed, a következő kedves kilátásaid érkezett anyagot dolgozzák fél . .. telen szerelem szimbólumát, a karikagyűrűt, lehetnek: Be fogjátok látni, hogy Amorka pici Rokonok, jó barátok meleg gratulációit Látogatásával tiszteli meg hajlókodat redikuel-jével képtelen volna a halomnyi hozza a posta; de még többet a szoba­a — gólya. Ez a vizit természetesen nem „drága kis levélke" kézbesítésére. Hogy lányok, inasok, szolgák és az udvarosok történhetik meg a nélkül a táskás asszony- ahhoz milyen öblös táskára van szükség ? serege. o n rr nnl It íí 1 o 71 a onvicir ir.ior,, Ir.i .-» ' 1 I ' .. 1_ t! ! l _ ' m* Ság nélkül, aki elsőnek veszi karjaira a — arról Csabán a közismert, s nem régen siralomvölgyébe érkező parányi jövevényt, nyugalomba vonult Mátyás bácsi sok évi Elhiszem, hogy illő tisztelettel és gyön- tapasztalata tehetne bizonyságot, géd figyelemmel viseltetel az asszonyság Am ti mai szép Júliák és deli Rómeók, iránt . . . Mig ő a családod legfrissebb jegyezzétek meg, hogy ezután a franco hajtását a kis teknöcskében föröszti, — te szerelmes levélben is mindig lesz portó . .. ós egész háznépea vetélkedve igyekeztek a madame-ot tejbe-vajba füröszteni. Hát kedves olvasóm és polgártársam! ezzel még nem róttad le a táskás asszony­ság iránt tartozó kötelességedet. Adjál bár neki fejedelmi honoráriumot, ha meg­feledkezel a pántlikás keresztelő-párnácska habfodrai közé legalább egy valutás kör­möczit dugni, biztosra veheted, a * Bábák És ezt a portót a ti úri belátástoknak kell önmagatokra kivetni, s bőkezüségteknek kell leróni. Ez a portó nincs ugyan a postai szabályzatom, de tudni annál taná­csosabb, minél több diskróciót igényel az a bizonyos drága kis levélke. Mert kényes lehetne a helyzet, ha a „Postások Trombi­tája" .ilyen forma nyilttóri vallomást kür­tölne világgá: Ti boldog menyasszonyok, vőlegé­nyek ! Eleteteknek ezen legvirágosabb szakában ne csak arra gondoljatok, mi s mi jó az : kéz a kézben, ajk az ajkon; hanem a fent tisztelt alkalmi postások jogos érdekeit is szem előtt tartva: kéz a zsebben s pénz a markon legyen szent jel­szavatok. Lehet, hogy a Jucik, Katik, Marik, Nánik, Misók, Gyúrók ós Janók szakegye­sülete nem viszi a borravaló sérelmet a "Konyha és Udvar» nyiltterébe, de — ami még annál is megbélyegzőbb — kiviszi a nyilt piacra. Ott aztán az endrődi ácsok szellemében kimondatik a rovás : „Elsikkasztott borravalókból fizeti a stajérung számlát a kódis jegyespár." Ergó : Ha nem akaf leszólatni A vőlegény és menyasszony: Gratulációt vivőknek Tisztes borravalót adjon. * A tapasztalat igazolja: Ritka ember kerüli el a halált! Ma itt, holnap amott kiált be az ablakon a haláímadár: kuvik! kuvik ! tested sirba bukik . . . Az elmúlás fájó érzete rendesen meg-, lágyítja szikünket és megnyitja erszónyün ket. Távozó szerettünk iránti kegyeletből illően honorálni kívánunk mindenkit, aki drága halottunk örök nyugvó helyének elkészítése körül fáradozik. A pompes des funebres számlát a világéért sem diffi­kultálnók ; néma borongással fizetünk, mint a köles. Ezzel a fizető készséggel gyászoló ol­vasóm — az endrődi ácsok elve szerint — még nem róttad le kegyeleted adóját. Fu­nerator, harangozó, sírásó, házi szegény stb. jogosítva van a részvét könnyein át konstatálni, mennyi borravalóval áldozol elvesztett kedvesed emlékének ? Ha a halál említett udvari szállítói baksis jogaik csorbulását látják, a €Más­világra Utazók Lapja» nyiltteróben szent, hogy ilyenformán kondoleálnak: „Önérzettel alólirottak jól tudjuk, hogy de mortuis nil nisi bene . . . Épen azért a napokban nyomorult földi vándor­lásának végére ért zsugori N. N. vagyont harácsoló galádságait, s a borravalókra érdemes polgárok kiszipolyozására irányult a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : ÍÜdŐbetegfségfOlínél, Iég*ZŐSXervek llUl'UtOS bajainál úgymint idült bronchilis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatík. meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden iiveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Thumbnails
Contents