Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-17 / 58. szám

XXX. évfolyam. Békéscsaba, 1904. Vasárnap, julius hó 17-én 58. szám. BEIESME6Y KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasarnap es csütörtökön. ELÖFIZETESI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttór-ben egy sor közlési dija 50 fii. A nemzetiségi kérdés. Békóaosaba, julius 16. Az ország törvényhozása előtt az udvartartási javaslat vitája folyik. Az ellaposodott mederben folyó viták után a szónokok mindannyian bőségesen megemlékeztek a nemzetiségi kérdés­ről, erről az örök témáról, mely igy ismét aktuálissá vált. Mindenesetre, értékkel birnak e beszédek, melyek a nemzetiségi kérdést tisztázták s bizonyos mértékben gyorsítják a kér­dés megoldását, azon kérdését, amely­nek puszta étezése is a betegség jele Hazánkban kezdet óta voltak ide­gen ajkú lakosok és polgárok, de azért a nemzetisigi kérdés ujabb keletű, csak a mult század elején született, midőn az akkori hatalom ez uton is bé­nítani igyekezett a nemzet erejét, lelket­len bérencek pedig "akadtak, akik az egyetértést konkolylyal megmérgezték. Addig békésen megfértünk egymás mellett és egymás között. Együtt dol­goztunk, küzdöttünk, örültünk és bu sültünk. Összebarátkoztunk, összehá­zasodtunk s különböző anyanyelvünk miatt soha semmi kellemetlenség sem volt közöttünk. Nemzetünk szabadság­szeretete és loyalitása mellett elég fényes bizonyíték az, hogy ezer éven át minden nemzetiség megtartotta nyelvét és sajátságait, holott a régi excluziv rendi alkotmány mellett elég alkalmunk lett volna a magyarosításra. Közjogilag se tettünk soha semmi különbséget: a nemesség nyitva volt más ajkúak előtt is s a jobbágyok közt vegyesen voltak magyarok is. Hasonló elvek vezettek az alkot­mány megváltoztatásánál is, mikor a jobbágyság eltörlésénél és a kártala­nításoknál nem tettünk különbséget a nyelvek és fajok között s bár később az idegen nemzetiségek egy része galádul visszaélt a nemzet nagylelkű­ségével, mert közös hazánk ellensé­geivel szövetkezett, a nemzetiségi tör­vény meghozatalakor, épp a kedélyek megnyugtatása és a bizalmatlanság eloszlatása végett, loyalitásunkban odáig mentünk, hol az állami egység­től már csak egy hajszál választ el. A nemzetiségi kérdés tulajdon­képpen e hajszálból áll Egyik rész elakarja metszeni, a másik nem en­gedi, minthogy öngyilkosság nélkül nem is engedheti. De nem lehet ott nemzetiségről beszélni, ahol a nem­zetiség saját nemzeti nyelvén él, de érzelmei, gondolkodásai és tettei ma­gyarok Akik ilyen esetben nemzeti­séggel vádolnak, azok tévesen fogják fel a nemzetiség fogalmát. De viszont népámitók azok, akik a nemzetiség részéről sérelmeket emlegetnek, mint Vlád Aurél ós sok társa. Itthon ámit­ják a saját népüket, hogy mestersé­gesen szítsák az elégületlenséget és szintúgy ámitják a külföldet, hogy megnyerjék a nemzetek rokonszenvét. Mind az elégületlenség, mind a rokon­szenv eszköz volna azokhoz a célok­hoz, melyeket a magyarok elnyomása mellett készített memorandumokban kitűztek, melyekért az alkotmány meg­kerülésével a bécsi császárnál depu­tációzni akartak s melyeket Magyar­ország földabroszának kiollózásával papíron már meg is valósítottak. Azt hisszük, hogy a hol ilyenek az egyházi és társadalmi téren terv­szerűen szervezett agitációk történ­hetnek s pénzintézetek utján a magyar föld elhóditása évtizedeken át folyhat: ott már nem a magyar elnyomásról, hanem sokkal inkább közönyünk és élhetetlenségünkről beszélhetünk, mely ősi virtusainkat mi még abba a korba is áthoztuk, melyet a nemzeti eszme és erőtömörülés dominál. Magyarországban, mint Angolor­szágban angol, ugy a magyar közigaz­gatásnak őrt kell állani a rend, az alkotmányosság ós az államiság fölött. Tehát csak természetes, hogy útjában van mindazoknak, akik alattomban ezek ellen szövik hálóikat, bármint vádolják is ezt a rendfentartó magyar közigazgatást, közoktatás ügyet. Az állami iskolák ellensúlyozzák a fele­kezeti önkormányzat védelme alatt fölburjanzó államellenes szellemet. A magyar szabadelvüség pedig nem ab­ban áll, hogy karonfont kézzel nézze a lelketlen izgatóknak a magyar nem­zeti állam ellen intézett aknamunkáját, hanem abban, hogy az alapjában be­csületes népet ez izgatásoktól s ezek keserű következményeitől megóvja. Nemzetiségi iskolák, egyesületek, ott, ahol azokra szükség van, lehetnek mindaddig, amig azok a fölvilágosodás ós humanizmus terjesztői, de ha azok csak arravalók, hogy a nemzeti és állami egység alatt az aknákat sza­porítsák, első kötelessége az államnak az önvédelem. A nemzetiségi egyenjogúság nem­csak egyenlő jogokat biztosit, hanem egyenlő kötelességeket is követel. Ha a nemzetiségek ez utóbbit szigorúan és hazafiasan betartják, az előbbiekre vonatkozólag soha többé panaszuk nem lesz. De állami erőnk méltósága követeli, hogy azokkal, akik ellenkező módon gondolkoznak és cselekszenek, mielőbb végezzünk. P oli t i k a. — Levél, fővárosi munkatársunktól. — Budapest, julius 16. Okos ember volt az az arabs, aki azt az ismeretes pálca-mesét megirta. Okos is, ötletes is és nagy bölcs. Mert úgy van az, hogy mindenkor az összetartozásban rej­lik az erö, még a politika boszorkányos mesterségénél is. Az összetartás bomlado­zik az ellenzéki pártoknál. Különösen észlelhető ez az ellenzéken, amelynek né­hány tagja O 1 a y Lajossal élén, a héten furcsa kis konfliktust provokáltak. Van egy jó magyar közmondás, amely meg­mondja, hogy mi a bére a fogadatlan próbátoroknak. Talán ezt is megmondhat­ták Olayéknak, akiknek viz nélkül is meg­mosták a tarkójukat, mert mindenféle párt­határozat, megbízás nélkül mü obstrukciót akartak rögtönözni. Összeálltak hárman négyen a nagy honmentők és vita rende­zőséggé alakultakak civillista javaslat tár­gyalása ellen. Csináltak lisztát, hogy sokan legyenek a javaslat ellen felszólalók. Jogoa megrovásban részesültek ezért az inciden­sért az okvetetlenkedök, akik megfeledkez­tek arról, hogy a civillista vitája már elin­tézést nyert Tisza István gróf miniszter­elnök, A p p o n y i Albert gróf és R á­k o s i Viktor felszólalásaival. Civillista itt, civillista amott, minde­nütt róla esik szó és irás a lapokban, brosürákban. A civillista-javaslat vitája folyt egész héten a Házban s megszavazásá­ért már kilátásba helyezték a jutalmat is, a magyar darabant testőrség szervezését. Mint beavatott helyről jelentik, a javaslat megszavazása után tiz nap múlva a király elhatározásával felállitják a magyar dara­bant testőrséget, melynek parancsnoka és Békésmegyei Közlöny tárcája. Az apostol. Fel öltözködve, szépen, tisztán, Cselédleány sétált az utcán. Karján ringatva becézgetett Egy szőke fürtös pici gyereket. Egy munkás ember, kit sorsa átkoz, Magállott és igy szólt a leányhoz : - Ugyan leányom, a lelked hogy tud Szeretni igy egy úri fattyút? Ha igyekszel, még majd megéred Hogy kilöknek s az lesz a béred. Maglásd: egy úrral kevesebb lesz, Fojtsd meg, vagy vágd a kövezethez . . . Kató József. Tusnád. — Fürdőlevél. — - A .Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. ­Van nekem egy kedves jó emberem, aki közéleti tevékenységének minden mun­kásságával számos bizonyságát szolgáltatja a modern élet követelményei iránt való fogékonyságának, mégis a mai általános világfelfogással szembeu sok aprólékos '"érdésben annyira intranzigens konzerva­tív, hogy azok előtt, akik közelebbrr'.^ .iem ismerik lelkületének gyöngédségét, köny­nyen a lélreértés s ennek folytán a meg­ítéltetés veszélyének van kitéve. Egy eset a sok közül: Ez az én jóbarátom esküdt ellensége a fürdőzésnek. Olyan modern divatáram­latnak tartja, mely csak azért marad év­ről-évre felszínen, mert gyenge jellemű embereknek alkalmat nyújt arra, hogy egymást puha nyegleségben, fényűzésben, — vagy hogy csabai idiómában fejezzem ki magamat, — a „cso szom, to szom" fitogtatásában túllicitálják. — Minek a fürdőzésre drága pénzt költeni ! — jelenté ki egy izben, — mikor az azzal járó állítólagos ós sokszorosan túlbecsült előnyöket bármely vonatkozásban a család körében, megszokott nyugalmas baráti környezetben itt helyben, Békés­csabán igen olcsón lehet megszerezni. El­megyek Francsek „hydrotherapiai" intéze­tébe : kész az iszapfürdő ; vigan lubicko­lok a Körözs uszodában, nincs az a már­vány-tiikörfürdő, mely különb hatást idézhet elő az emberi szervezeten „Állandóan enyhe, egyenletes éghajlat", „szubalpin, pormentes levegő", „ózondus illatár" . . . ismerős terminológiák, melyektől hemzseg minden fürdő prospektusa; mindez azon­ban Csabán valóság, csak ki kell menni a Szécheny-Wgetbe. Hát mindez igen szép ; különösen megkapó a felfogásban megnyilatkozó patriotizmus; elismerés illeti az ón bará­tomat azért az állhatatos következetes­ségért, melylyel a saját egyéni életrendjét tényleg enuek a felfogásnak tartalma sze­rint rendezi be ... De legszebb, legmeg­kapóbb, s elismerésre legérdemesebb azon intézkedése, melylyel bájos nejét Magyar­ország és a kapcsolt részek összes speciá­lis fürdőhelyein végig fürdőztette s jelen­leg is . . . Tusnádra dirigálta. Sok igazság rejlik abban a megfigye­lésben, hogy a fürdőzés hovatovább sporttá fejlődik, még pedig ennek a fogalomnak nem a nevezetesebb értelme szerint, hanem az üres fényűzés, a pucc, az érték nélküli pazarló költekezés alacsony színvonalán. De az is igaz, hogy a hegyek örökzöld fenyvesei közé menekülő szenvedő emberi­ség jelentékenyen nagyobb része megvál­tásként várja azt a pillanatot, amikor le­rázva magáról a mindennapi élet terheit, pár héten keresztül az édes semmittevés, a természet változatos szépségeiben való gyönyörködés, az enyhe, egyenletes levegő élvezete révén, megrongált életerői frisses­séghez, rugalmassághoz iutnak. Es a mi hazánk erdővel koszorúzott bércein a gyönyörködve pihenni vágyó lé­lek ezer és ezer nyugovó pontra talál. A Kárpátok szeszélyes alakulásai a termé­szeti szépségeknek olyan káprázatos töme­gét tárják a szemlélő elé, hogy a külföld turistái lelki gyönyörűsége enthuziazmá­sával kénytelen adózni a természet e re­mekeinek. Ki ne ismerné a „magyar Schweic" a „magyar Tempe völgye" né­ven világhírű nevezetességre jutott gyön­gyeit e szép hazának ? Ezeknek a vidékeknek egyike leg­szebb helyéről „Erdély Gyöngyéről" : Tusnádról akarnak rövid ismertetést adni e sorok. Tusnád-fürdő az erdélyi székelység ős honában, Csikvármegyében, a regényes tusnádi szorosban, hegyek által védett he­lyen fekszik. A szoros déli oldalát a Nagy Pálca s a Nagy-Csomád, nyugati oldalát a Oiliske hegy szegélyezi. A hegyek oldalait túlnyomó részben fenyőerdők borítják, melyeknek zöldjéből merészen felszökkenő, szeszélyes alakú kősziklák fehérlenek ki. A Csornád nyugati lejtőjén három nagyobb terrasz van ; ezekben buzognak fel a külön­böző ásványvízforrások s itt helyezkedik el a fürdőtelep 666 méter magasban. Fö­lötte a Csornád emeli erdős-sziklás fejét, alatta az Ölt vágtat alá szilaj rohanással Háromszék vármegye siksága felé. Szem­ben van a Csornáddal a fenyvesekkel be­nőtt Felső-Sóiyomkő, melynek hozzáfér­hetlen szikla-oduiban sólymok tanyáznak, honnan Erdély fejedelmei több alkalommal küldtek ajándékba sólymot a szultánn­Sirolin s> a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegség'Cknél, légzőszervek llliriltOS bajain! úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánlta' meli az étvágyat ós a testsúlyt, eltávolitja a köhögést gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenk' F. Hoffman H v>etet és megszünteti az 1 kapüató. Figyel ^wyószeti £ :szadást. - Kelleme^ szaga ' ^en üveg ala-, ' Ir

Next

/
Thumbnails
Contents