Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-17 / 58. szám

XXX. évfolyam. Békéscsaba, 1904. Vasárnap, julius hó 17-én 58. szám. BEIESME6Y KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasarnap es csütörtökön. ELÖFIZETESI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttór-ben egy sor közlési dija 50 fii. A nemzetiségi kérdés. Békóaosaba, julius 16. Az ország törvényhozása előtt az udvartartási javaslat vitája folyik. Az ellaposodott mederben folyó viták után a szónokok mindannyian bőségesen megemlékeztek a nemzetiségi kérdésről, erről az örök témáról, mely igy ismét aktuálissá vált. Mindenesetre, értékkel birnak e beszédek, melyek a nemzetiségi kérdést tisztázták s bizonyos mértékben gyorsítják a kérdés megoldását, azon kérdését, amelynek puszta étezése is a betegség jele Hazánkban kezdet óta voltak idegen ajkú lakosok és polgárok, de azért a nemzetisigi kérdés ujabb keletű, csak a mult század elején született, midőn az akkori hatalom ez uton is bénítani igyekezett a nemzet erejét, lelketlen bérencek pedig "akadtak, akik az egyetértést konkolylyal megmérgezték. Addig békésen megfértünk egymás mellett és egymás között. Együtt dolgoztunk, küzdöttünk, örültünk és bu sültünk. Összebarátkoztunk, összeházasodtunk s különböző anyanyelvünk miatt soha semmi kellemetlenség sem volt közöttünk. Nemzetünk szabadságszeretete és loyalitása mellett elég fényes bizonyíték az, hogy ezer éven át minden nemzetiség megtartotta nyelvét és sajátságait, holott a régi excluziv rendi alkotmány mellett elég alkalmunk lett volna a magyarosításra. Közjogilag se tettünk soha semmi különbséget: a nemesség nyitva volt más ajkúak előtt is s a jobbágyok közt vegyesen voltak magyarok is. Hasonló elvek vezettek az alkotmány megváltoztatásánál is, mikor a jobbágyság eltörlésénél és a kártalanításoknál nem tettünk különbséget a nyelvek és fajok között s bár később az idegen nemzetiségek egy része galádul visszaélt a nemzet nagylelkűségével, mert közös hazánk ellenségeivel szövetkezett, a nemzetiségi törvény meghozatalakor, épp a kedélyek megnyugtatása és a bizalmatlanság eloszlatása végett, loyalitásunkban odáig mentünk, hol az állami egységtől már csak egy hajszál választ el. A nemzetiségi kérdés tulajdonképpen e hajszálból áll Egyik rész elakarja metszeni, a másik nem engedi, minthogy öngyilkosság nélkül nem is engedheti. De nem lehet ott nemzetiségről beszélni, ahol a nemzetiség saját nemzeti nyelvén él, de érzelmei, gondolkodásai és tettei magyarok Akik ilyen esetben nemzetiséggel vádolnak, azok tévesen fogják fel a nemzetiség fogalmát. De viszont népámitók azok, akik a nemzetiség részéről sérelmeket emlegetnek, mint Vlád Aurél ós sok társa. Itthon ámitják a saját népüket, hogy mesterségesen szítsák az elégületlenséget és szintúgy ámitják a külföldet, hogy megnyerjék a nemzetek rokonszenvét. Mind az elégületlenség, mind a rokonszenv eszköz volna azokhoz a célokhoz, melyeket a magyarok elnyomása mellett készített memorandumokban kitűztek, melyekért az alkotmány megkerülésével a bécsi császárnál deputációzni akartak s melyeket Magyarország földabroszának kiollózásával papíron már meg is valósítottak. Azt hisszük, hogy a hol ilyenek az egyházi és társadalmi téren tervszerűen szervezett agitációk történhetnek s pénzintézetek utján a magyar föld elhóditása évtizedeken át folyhat: ott már nem a magyar elnyomásról, hanem sokkal inkább közönyünk és élhetetlenségünkről beszélhetünk, mely ősi virtusainkat mi még abba a korba is áthoztuk, melyet a nemzeti eszme és erőtömörülés dominál. Magyarországban, mint Angolországban angol, ugy a magyar közigazgatásnak őrt kell állani a rend, az alkotmányosság ós az államiság fölött. Tehát csak természetes, hogy útjában van mindazoknak, akik alattomban ezek ellen szövik hálóikat, bármint vádolják is ezt a rendfentartó magyar közigazgatást, közoktatás ügyet. Az állami iskolák ellensúlyozzák a felekezeti önkormányzat védelme alatt fölburjanzó államellenes szellemet. A magyar szabadelvüség pedig nem abban áll, hogy karonfont kézzel nézze a lelketlen izgatóknak a magyar nemzeti állam ellen intézett aknamunkáját, hanem abban, hogy az alapjában becsületes népet ez izgatásoktól s ezek keserű következményeitől megóvja. Nemzetiségi iskolák, egyesületek, ott, ahol azokra szükség van, lehetnek mindaddig, amig azok a fölvilágosodás ós humanizmus terjesztői, de ha azok csak arravalók, hogy a nemzeti és állami egység alatt az aknákat szaporítsák, első kötelessége az államnak az önvédelem. A nemzetiségi egyenjogúság nemcsak egyenlő jogokat biztosit, hanem egyenlő kötelességeket is követel. Ha a nemzetiségek ez utóbbit szigorúan és hazafiasan betartják, az előbbiekre vonatkozólag soha többé panaszuk nem lesz. De állami erőnk méltósága követeli, hogy azokkal, akik ellenkező módon gondolkoznak és cselekszenek, mielőbb végezzünk. P oli t i k a. — Levél, fővárosi munkatársunktól. — Budapest, julius 16. Okos ember volt az az arabs, aki azt az ismeretes pálca-mesét megirta. Okos is, ötletes is és nagy bölcs. Mert úgy van az, hogy mindenkor az összetartozásban rejlik az erö, még a politika boszorkányos mesterségénél is. Az összetartás bomladozik az ellenzéki pártoknál. Különösen észlelhető ez az ellenzéken, amelynek néhány tagja O 1 a y Lajossal élén, a héten furcsa kis konfliktust provokáltak. Van egy jó magyar közmondás, amely megmondja, hogy mi a bére a fogadatlan próbátoroknak. Talán ezt is megmondhatták Olayéknak, akiknek viz nélkül is megmosták a tarkójukat, mert mindenféle párthatározat, megbízás nélkül mü obstrukciót akartak rögtönözni. Összeálltak hárman négyen a nagy honmentők és vita rendezőséggé alakultakak civillista javaslat tárgyalása ellen. Csináltak lisztát, hogy sokan legyenek a javaslat ellen felszólalók. Jogoa megrovásban részesültek ezért az incidensért az okvetetlenkedök, akik megfeledkeztek arról, hogy a civillista vitája már elintézést nyert Tisza István gróf miniszterelnök, A p p o n y i Albert gróf és R ák o s i Viktor felszólalásaival. Civillista itt, civillista amott, mindenütt róla esik szó és irás a lapokban, brosürákban. A civillista-javaslat vitája folyt egész héten a Házban s megszavazásáért már kilátásba helyezték a jutalmat is, a magyar darabant testőrség szervezését. Mint beavatott helyről jelentik, a javaslat megszavazása után tiz nap múlva a király elhatározásával felállitják a magyar darabant testőrséget, melynek parancsnoka és Békésmegyei Közlöny tárcája. Az apostol. Fel öltözködve, szépen, tisztán, Cselédleány sétált az utcán. Karján ringatva becézgetett Egy szőke fürtös pici gyereket. Egy munkás ember, kit sorsa átkoz, Magállott és igy szólt a leányhoz : - Ugyan leányom, a lelked hogy tud Szeretni igy egy úri fattyút? Ha igyekszel, még majd megéred Hogy kilöknek s az lesz a béred. Maglásd: egy úrral kevesebb lesz, Fojtsd meg, vagy vágd a kövezethez . . . Kató József. Tusnád. — Fürdőlevél. — - A .Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Van nekem egy kedves jó emberem, aki közéleti tevékenységének minden munkásságával számos bizonyságát szolgáltatja a modern élet követelményei iránt való fogékonyságának, mégis a mai általános világfelfogással szembeu sok aprólékos '"érdésben annyira intranzigens konzervatív, hogy azok előtt, akik közelebbrr'.^ .iem ismerik lelkületének gyöngédségét, könynyen a lélreértés s ennek folytán a megítéltetés veszélyének van kitéve. Egy eset a sok közül: Ez az én jóbarátom esküdt ellensége a fürdőzésnek. Olyan modern divatáramlatnak tartja, mely csak azért marad évről-évre felszínen, mert gyenge jellemű embereknek alkalmat nyújt arra, hogy egymást puha nyegleségben, fényűzésben, — vagy hogy csabai idiómában fejezzem ki magamat, — a „cso szom, to szom" fitogtatásában túllicitálják. — Minek a fürdőzésre drága pénzt költeni ! — jelenté ki egy izben, — mikor az azzal járó állítólagos ós sokszorosan túlbecsült előnyöket bármely vonatkozásban a család körében, megszokott nyugalmas baráti környezetben itt helyben, Békéscsabán igen olcsón lehet megszerezni. Elmegyek Francsek „hydrotherapiai" intézetébe : kész az iszapfürdő ; vigan lubickolok a Körözs uszodában, nincs az a márvány-tiikörfürdő, mely különb hatást idézhet elő az emberi szervezeten „Állandóan enyhe, egyenletes éghajlat", „szubalpin, pormentes levegő", „ózondus illatár" . . . ismerős terminológiák, melyektől hemzseg minden fürdő prospektusa; mindez azonban Csabán valóság, csak ki kell menni a Szécheny-Wgetbe. Hát mindez igen szép ; különösen megkapó a felfogásban megnyilatkozó patriotizmus; elismerés illeti az ón barátomat azért az állhatatos következetességért, melylyel a saját egyéni életrendjét tényleg enuek a felfogásnak tartalma szerint rendezi be ... De legszebb, legmegkapóbb, s elismerésre legérdemesebb azon intézkedése, melylyel bájos nejét Magyarország és a kapcsolt részek összes speciális fürdőhelyein végig fürdőztette s jelenleg is . . . Tusnádra dirigálta. Sok igazság rejlik abban a megfigyelésben, hogy a fürdőzés hovatovább sporttá fejlődik, még pedig ennek a fogalomnak nem a nevezetesebb értelme szerint, hanem az üres fényűzés, a pucc, az érték nélküli pazarló költekezés alacsony színvonalán. De az is igaz, hogy a hegyek örökzöld fenyvesei közé menekülő szenvedő emberiség jelentékenyen nagyobb része megváltásként várja azt a pillanatot, amikor lerázva magáról a mindennapi élet terheit, pár héten keresztül az édes semmittevés, a természet változatos szépségeiben való gyönyörködés, az enyhe, egyenletes levegő élvezete révén, megrongált életerői frissességhez, rugalmassághoz iutnak. Es a mi hazánk erdővel koszorúzott bércein a gyönyörködve pihenni vágyó lélek ezer és ezer nyugovó pontra talál. A Kárpátok szeszélyes alakulásai a természeti szépségeknek olyan káprázatos tömegét tárják a szemlélő elé, hogy a külföld turistái lelki gyönyörűsége enthuziazmásával kénytelen adózni a természet e remekeinek. Ki ne ismerné a „magyar Schweic" a „magyar Tempe völgye" néven világhírű nevezetességre jutott gyöngyeit e szép hazának ? Ezeknek a vidékeknek egyike legszebb helyéről „Erdély Gyöngyéről" : Tusnádról akarnak rövid ismertetést adni e sorok. Tusnád-fürdő az erdélyi székelység ős honában, Csikvármegyében, a regényes tusnádi szorosban, hegyek által védett helyen fekszik. A szoros déli oldalát a Nagy Pálca s a Nagy-Csomád, nyugati oldalát a Oiliske hegy szegélyezi. A hegyek oldalait túlnyomó részben fenyőerdők borítják, melyeknek zöldjéből merészen felszökkenő, szeszélyes alakú kősziklák fehérlenek ki. A Csornád nyugati lejtőjén három nagyobb terrasz van ; ezekben buzognak fel a különböző ásványvízforrások s itt helyezkedik el a fürdőtelep 666 méter magasban. Fölötte a Csornád emeli erdős-sziklás fejét, alatta az Ölt vágtat alá szilaj rohanással Háromszék vármegye siksága felé. Szemben van a Csornáddal a fenyvesekkel benőtt Felső-Sóiyomkő, melynek hozzáférhetlen szikla-oduiban sólymok tanyáznak, honnan Erdély fejedelmei több alkalommal küldtek ajándékba sólymot a szultánnSirolin s> a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer

: tüdőbetegség'Cknél, légzőszervek llliriltOS bajain! úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánlta' meli az étvágyat ós a testsúlyt, eltávolitja a köhögést gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenk' F. Hoffman H

v>etet és megszünteti az 1 kapüató. Figyel ^wyószeti £ :szadást. - Kelleme^ szaga ' ^en üveg ala-, ' Ir