Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-17 / 58. szám

pitánya a volt gavalléros honvédelmi uiniszter, Fejérváry Géza báró tábor­szernagy lesz A darabant testőrség belső testőri szolgálatot teljesít éjjel-nappal a király közvetlen könyezetében. A darabant testörséget a tovább szolgáló magyar őr­mesterek sorából állítják össze. * Az izgalommal és érdeklődéssel kisért keletázsiai hirek közé keleteurópai szenzá­ció vegyült a héten. Kumanovo mellett a bolgár banditák dinamittal levegőbe rö­pítették a vonatot, Dedegacs mellett föl­robbantottak egy hidat. Ezek a bombadör­renések arra figyelmeztetik az európai ál­lamokat, hogy a macedón reform nagyobb, erősebb aparátusra szorul, mint amilyen aparátussal dolgozik a török porta a refor­mok végrehajtásán. A figyelmeztetést, mint legközvetlenebbül érdekelt helyen, Magyar­országon is meghallották és megértették. A temesvári 7 hadtest készenlétben áll, mint komoly hirek jelentik, s nem lehe­tetlen, hogy az esetleges legközelebbi bomba dörrenésre már magyar bakák Mannlicher puskája fog fellelni. * A Sárga tenger partvidékein ádázkodó rettenetes véres háború szomorú reminisz­cenciákat ébresztenek föl: az angol-búr háborút, a csöppnyi, de oroszlán bátorságú búr nép gyászos vereségét. Ennek a világ­történelemben páratlan háborúnak minden népek által megcsodált lelke, a búr nem­zet Kossuth Lajosa, Krüger Pál, a transz­váli köztársaság volt utolsó elnöke cla­zensi villájában meghalt a héten. Lelkileg már akkor meghalt, mikor elbukva látta a búr nemzeti ügyet, most csak a teste tért meg az anyaföldhöz Micsoda keserű ós fájó emlékek rajzódhattak fel emlékezeté­ben az oroszlánnak, amikor nap-nap után olvasta a japánok dicsőséges, fényes diadalát! Az ő szomorú sorsa: Héroszi vállalkozásának sikertelensége. Nem ébreszt már benne fájó reminiszcenciákat a japánok sikerei, a transzváli oroszlán meghalt, mielőtt a japánok kitűzték a győzelmes lobogót Port-Artur ormára. Azóta ez is megtörténhetett. Az arad-békési ág. ev. egyház­megye közgyűlése. Mozgalmas napja volt Mezőberény községének csütörtökön. Két vármegye számos községének és városának ág. ev. egyházi kiküldöttei jelentek ott meg te­kintélyes szép számban a II. kerületi ev. egyházban abból az alkalomból, hogy az arad-békési ág. ev. egyházmegye évi köz­gyűlését tartotta. Beszámolt az egyház­megye érdemes elnöksége ezen a gyűlé­sen a mult év történetéről és mint az előző években, most is sok üdvös, és az egyházmegye minden tagjára, mint köz­vetve az ország közérdekére nézve fontos A köztetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó után Csepregi Gydrgy esperes olvasta fel gondosan megszerkesztett esperesi évi jelentését, mely bőven ki­terjeszkedett az egyházmegyének minden egyes mozzanatára. Az egyházmegye képe a mult évben nem igen változott, vala­mint a szekták sem okoztak ártalmat. Nagyobb mérvű államsegély szükségei- j tetnék, úgymond, hogy az elszórtan lakó hivek kellő lelkigondozásba, részesülhes­senek. Az egyházmegyének idegen tan­intézetbe járó növendékeinek száma meg- j haladja a kétezret. Mezőberóny templomát javíttatta, i Gyoma tanítói lakot, Medgyesegyháza tanácstermet építtetett. Az elnökség az elmúlt évben Apatelken, Fazekas-Var­sándon és Medgyesegyházán tartott egy­házlátogatást. Rendellenességet csak Var­sándon észleltek. Foglalkozott a jelentés a kerületi törvényszék működésével, tudatva, hogy ez Korén Pálnak L i n d e r Károly elleni ügyében beadott felebbezését el­utasította. A konfirmáció oktatás 5 héten át történik. A katechizáció napja a legtöbb egyházban letünőben van. A vallási érzület nem hanyatlik. Az elmúlt évben 6i0 el többen járultak az urvacsorához, mint az azt megelőző évben. Született az elmúlt évben 2000, ezek közül 49 tör­vénytelen ; 430 uj házaspár közül 10 pár mellőzte az esketóst. A kitértek és az egyház kárára kötött házassági egyez­ségek száma meghaladja az egyházhoz tértek és az egyház javára kötelezők számát. Az adakozásban ez évben is Arad tünt ki, ahol 2000 korona gyűlt be, továbbá a mezőberényi II. kerületi egy­házban 1000 korona, Békéscsabán 450 korona stb. Jelenti az esperes, hogy a szarvasi fő­gimnázium kormányhatóságát nem hivta meg a közgyűlésre, miután a zsinati tör­vény csak az egyházmegye területén levő gimnáziumok vezetőségének meg­hívását kötelezi. Ottlaka, mely eddig a csabai egyház­nak egyik tanügyi kerülete volt, Medgyes­egyházához csatoltatott mint leányegyház. A jelentésben örömének ad kifejezés}, hogy az egyház egyben nagynevű fel­ügyelőjét, Zsilinszky Mihály állam­titkárt a királyi kegy az elmúlt évben a Lipót renddel tüntette ki Elparentálja Szász János mezőberényi tanitót, Csermák Kálmán tótkomlósi lelkészt ós Urszinyi Jánost. Bemutatja a köz­gyűlésnek néhai Dax György mezőbe­rényi lelkész utódját, Bárdi Érnőt, med­gyesegyház felügyelőjévé K o r o s i László választatott meg. A közgyűlés az éljenzéssel fogadott esperesi jelentést, mint az istentiszteleti szentbeszédet egyhangú lelkesedéssel el­rendelte jegyzőkönyvbe iktatni. Egután részleges tisztújítás követke­zett. Kollár Jánost pénztárellenőri bi­; zottsági és U h r i n Károlyt könyvbiráló bizottsági taggá választották meg. Tudomásul vette a közgyűlés az iskola­szék jelentését, amely különösen kiemeli a csabai iskoláknál a vallás tanítás örven­detes haladását. Tudomásul vették az egyházmegyei számvevőszéki jelentéseket is A Maros György számvevő által szerkesztett számvevőségi jegyzőkönyvek sok és hasznos észrevételt tartalmaznak, amely észrevételek abban csúcsosodnak ki, hogy az aradi és medgyesegyházi egy­házakat kivéve, a többi egyházak ügyke­zelései rendszertelenek és ötletszerűen tüntetik fel a számadásokat. Az észrevé­I teleket miheztartás véget megküldik az egyes egyházaknak. Az egyházmegyei pénztárvizsgáló­bizottság jegyzőkönyvének beterjesztésé­nél Jeszenszky Károly indítvá­nyozza, hogy az egyház idegen esperes­| ségek területére ne engedélyezzen köl­csönöket. Korén Pál köszönettel veszi a jelentést és kéri azt szószerint jegyző­könyvbe foglalni. Sailer Vilmos dr. szerint veszély­lyel jár az idegen esperességek terüle­tén levő egyházaknak való kölcsönadás Korén Pál szól a papi özvegyek mostoha sorsáról, melyet móltánvoln kell. Indítványozza, hogy a segélyegylet évi jelentés jegyzőkönyvébe foglaltassék bele a tagok és segélyezettek neve kate­góriák szerint. Indítványozza továbbá hegy az egyházmegyei einökség jövőben, ha papi állás jő üresedésbe, az érdeklő­dőknek tájékozására tegyen jelentést az interkaláris jövedelmek hovafordításáról. Csepregi György: Erről szabály rendelet intézkedik, mely rendelet szerini ilyen esetbon az egész papi jövedeleír az özvegyeket, az adminisztrátorokat és az egyetemes nyugdíjintézetet illetik. Elfogadják az 1905. évre szóló, egy­házmegyei költségvetést, mely szerint E szükséglet 1565 korona 36 fillér, melyei Hendő egyházi közadóból fedeznek A csinos villák, fürdöházak, vendéglők három sorban emelkednek egymás fölött ; ezek között különösen kivállnak : a nagy gyógycsarnok, mely az igazgatósági irodá­kon kivül magában foglalja az olvasó, tár­salgó, játék, zongora, tánctermeket, étter­met ós kávéházat ; a hidegvizgyógyintézet s Mikes-, Rezső- ós Stefánia fürdő, erdei oukrászda ; a magánépületek közül a sze­gedi, Emma, Anna, Schweic-villa stb. stb. A telepnek fenyőkkel szegélyezett sé­taútja egybeolvad a legszebb erdei utakkal, melyek az őserdők sűrűjébe vezetnek s fölfutnak a fenyvesek között a hegyek ormaira, ahonnan pompás kilátás nyilik az Olt kies völgyére. Turisztikai szempontból úgy az igaz­gatóság, mint az E K. E. nagy áldoza­tokkal gondos rendben tartott hegyi ós erdei utakat létesített; ezek az utak sze­szélyes kanyarulatokban merész magasla­tokat tesznek hozzáférhetőkké s a szebb kilátási pontokon csinos nyugvó helyekhez vezetnek, ilyenek a Ludmilla tető, az A^or pihenő, Károly magaslat stb. A gyógyfürdő enyhe, hegyvidéki, egyen ­raérsékelten meleg légkörrel bír; az középhőmérséklet junius 15-től >er IP ' + 18 9° Celszius. A hő­•if m szűk határok között Sível' hőer A papiértekezlet indítványt tett a kiküldetéseknek a közalapból való fede ­zésére. Korén Pál nem tartja tanácsosnak a terhek emelését. Ebben az értelemben nem fogadja el a javaslatot, hanem in­dítványozza, hogy a gyámintézeti elnök megbízólevéllel küldessék ki. Szeberónyi Lajos hozzászólása után, aki azt mondotta, hogy nem hárul teher az esperességre, az indítványt el­fogadják. Behatóbb vita után elhatározta a közgyűlés, hogy az elnökség hívja fel az egyházakat a hiványkönyvek rende­zésére. Az egyházmegye a mult évben bi­zottságot küldött ki az egyházmegyei szabályrendelet elkészítésére, de az egy­házak még nem küldték be a kivánt tervezetet. Az egyházmegyei segélyegylet va­gyona 6335t) korona. Az évi gyarapodás meghaladta a 2000 koronát. Nyolc óv óta 16 ezer koronával növekedett a va­gyon, de a bizottság még nem véli emel­hetőnek az özvegyi segélyösszegeket. A theologiai tanügyi szervezet ke­vósbbé jelentékeny javaslatának tárgya­lása után a közgyűlést déli fél 1 órakor délutánra halasztották. Közebéd A közgyűlés tagjai délben közebédre gyűltek össze a Magyar Király szállóban. A banketten számos felköszöntő hangzott el. Az elsőt Zsilinszky Éndre dr. mondta, éltetve a királyt, mint a protes­táns egyház legfőbb őrét. Fábry Sán­dor dr. alispán Zsilinszky Endre drt és Csepregi Györgyöt, Jeszenszky Károly a mezőberényi II. kerületi egy­ház közönségét és az esperest, L i n d e r Károly a tanítók nesztorát, Németh La­jost, Fábry Sándor dr. alispán ismé­telten Bárdi Ernőt, a mezőberényi uj lelkészt, Zsilinszky Endre Purgly László aradi nagybirtokost, B á r d y Ernő Csepregi esperest, Tiszti Lajos a protestáns lelkészeket és tanítókat, Szeberényi Lajos a hithű protes­tánsokat és végül F r i n t Lajos Korén Pált éltette. A délutáni gyűlés. Három órakor vette kezdetét a köz­gyűlés folytatólagosan. Tudomásul vették a kultuszminiszternek az egyházi iskolák vagyonára vonatkozó rendeletét, a lel­készi törzsfizetések minimumának a ki­sebb-nagyobb mintakőr szerinti megálla­pításának javaslatát elfogadták. Az egyetlen tárgy, amelynek kap­csán némi eszmecsere fejlődött ki, az aradi egyháznak tervezett uj templom épí­tése volt. Végűi azt határozta a-közgyűlés, kérvényezni fogja, hogy a nem felekezeti iskolák tanrendjében vallástan heti három órában vétessék föl, a vasárnapi munka­szünet radikálisabb kiterjesztését ós a korcsmáknak vasárnapon való bezárását. A közgyűlés a kerületi közgyűlésre követekül kiküldötte L i n d e r Károlyt, Jeszenszky Károlyt, Szeberényi Lajost,Z s il i n s z k y Endre drt , Pu r gly Lászlót, S o 1 y m o s y László bárót és S- a i 1 e r Vilmos drt. Végül a jövő köz­gyűlés helyéül Csabát állapították meg és ezzel a gyűlés fél 5 órakor imával véget ért. határozatokat hozott, értékes intézkedé­seket léptetett a megvalósítás stádiumába. A közgyűlés, tekintve a napirendre tűzött tárgyak fontosságát, az egész na­pot igénybe vette. Szerdán délelőtt az iskolaszók, délután Fábry Sándor dr. alispán elnöklete alatt az egyházmegyei gyámintézet tartott ülést. A gyűléseket egyébként, melyeken az esperesség min­den egyházmegyéjéből szép számban vettek részt a kiküldött és megbízott képviselők, Zsilinszky Endre dr., az egyházmegye érdemes felügyelője és Csepregi György egyházmegye espe­rese vezettek. Á közgyűlés mindvégig a megszo­kott komoly és csendes mederben folyt. Nagyobbszerü vitát egyáltalában nem produkáltak, hanem néhány módosítástól eltekintve, a lelkészi értekezlet javaslatait emelték határozatra. A gyűlésekről egyébként a következő részletes tudósításunk szól: Elöértekezletek. Az egyházmegyei iskolaszék ülése vezette be a gyűléseket, amely ülés szer­dán délelőtt 9 órakor folyt le. Ez ülésen az egyházmegye felügyelete alatt álló iskolák, különösen pedig a csabai Rudolf­főgimnázium, valamint a szarvasi tanító­képző ügyei kerültek tárgyalás, illetőleg a közgyűlésre való előkésztés elé, továbbá az egyházak szarvasi főgimnáziumi ala­pitványainak ügyei. Délután, illetőleg esti 6 órakor a közg} ülést előkészítő értekezlet ült össze, majd Fábry Sándor alispán és Je­szenszky Károly lelkész elnöklete alatt este 7 órakor megkezdették az egyház­megyei gyámintézeti gyűlést. Ennek leg­fontosabb tárgya volt a rendelkezésre álló 342 korona 74 fillérnyi segélyösszeg szétosztása a szegényebb egyházak kö­zött. A gyűlés az egyetemes egyházi gyámintézeti elnökségre G y u r á c z Ferenc dunántuli püspököt ajánlta. Több jelentéktelen ügy elintézése után a gyű­lés még felterjesztette a közgyűlés elé Medgyesegyháza és Apatelek kérvényét s ezzel a szerdai programm véget is ért. Gyámintézeti Istentisztelet. AZ egyházmegyei közgyűlést csü­törtökön gyámintézeti istentisztelet ve­zette be, melyet Bárdi Ernő, Mező­berény újonnan megválasztott lelkésze tartott. Ugy az istentiszteletet megelőző­leg, mint utána egyházi énekeket adott elő a mezőberényi iskolai énekkar. A közgyűlés. Az egyházmegyei közgyűlés csü­törtökön délelőtt 9 órakor vette kezdetét a mezőberényi második kerületi egyház­ban. A gyűlést Z s i 1 i n « z k y Endre dr., egyházmegyei felügyelő beszéde ve­zette be. Az elnöki megnyitó beszéd üdvözölte a mtsgjetenteket és különösen hangsúlyozta az 1848 XX. t.-c. végrehaj­tásának szükségességét, kifejtette, hogy az egyházat fenyegető veszedelmekkel' szemben csak a vallásossággal lehet vó-1 dekezni. Hangsúlyozta a protestáns nő nevelés szükségességét és szivére kötötte nemcsak az egyházi, hanem a világi elemnek is a köznéppel való szeretet­teljes érintkezést. + 15° C, a legmagasabb hőemelkedés 23° C. Tusnád fürdő végtelenül gazdag gyógy­forrásokban ; ezek közül nevezetesebbek a Főforrás, Mikesforrás és Rezsőfurrás. Kellemes, kies fekvés, forrásainak gyógyító ereje Tusnád fürdőt nemcsak a magyar, de a külföldi, főleg pedig az oláh­országi közönség keresett üdülő helyévé avatják; most a főszezon elején 600—700 vendég van együtt. Ezeknek kényelméről, szórakoztatásáról, hasznos üdüléséről, kel­lemes időtöltéséről leleményes gonddal szorgóskodik az előzékeny igazgató, Alber­tini Géza s a szeretetreméltó ifjú fürdő­orvos : Sáfránek János dr. Elismerésre méltó versenyt fejtenek ki a közönség ké­nyelmes ellátásában a magánintézetek tu­lajdonosai is, melyek sorában első helyen kell említeni Fodor Mihályt, a gyógycsarnok vendéglősót. A fürdő jó hire nagy számban gyűj­tötte össze ez idén a bókésmegyeieket, főleg a csabaiakat, akik az együvé tartozandóság érzetével nagy lelkesedéssel alakultak tus­nádi békésmegyei koloniává. t Es ebben a koloniában a barátság igaz érzetével tartanak együtt a csabaiak — a gyu 1"'okkal. Gyula — a mostoha gyermek, Gyula két évtized óta mostoha gyer­meke Békésmegyónek, az a mostoha gyer­meke, aki minden alkalommal mellőzésben, lealázásban részesül. Es a kedvenc, becé­zett gyermek Csaba, akire teljes anyasze­retetének mindennemű megnyilatkozását rápazarolja a vármegye. Ez a szinte komikus és a valóságnak meg nem felelő vád hangzott el szerdán a vármegye rendkívüli közgyűlésén, amikor a törvényhatóság az állami beruházásról szóló törvény értelmében a kormánynak a vármegyei utak kiépítéséről szóló rendele­tét tárgyalták. A nevetséges és igaztalan vádat a vármegyei törvényhatósági bizott­ságnak egy gyulai tagja vágta ki, aki na­gyon eltorzított túlzásban látja a valósá­got, melyet hamis szemüvegen át néz. Nem hisszük, hogy rosszakarat csalta volna nyilvánosságra ezt a vádat, hanem azt hisszük, hogy a szülőváros túlságos szeretete, az elfogultság. De lett légyen bármi az ok, mi elfogulatlanul ítélünk és ezzel az elfogulatlansággal be is bizonyít* juk a vád igaztalanságát. Nézzük először mit kapott az utóbbi évek alatt az a Gyula, aki mostoha gyer­meke a siránkozó bizottsági tag szerint a vármegyének. Kiépítették Gyulának a gyula—varsándi utat, a gyula—csabai állami utat,

Next

/
Thumbnails
Contents