Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-12-01 / 97. szám

a kegyes adakozóknak a nőegylet el­nöksége. — Bűntény vagy véletlen ? Titokzatos ügyben teljesít nyomozatot a csabai rend­őrség. Vas Lidia csabai cselédleány ugyanis tegnapi éjjel egy^ gyermeknek adott életet. A bűnös szerelem gyermeke azonban nem sokáig élvezhette az éltető levegőt, mert meghalt. A leány azt vallja, hogy hallvaszületett gyermeke. Ezzel szemben azonban olyan gyanús körül­mények merültek föl, amelyek amellett szólanak, hogy Vas Lidia el akarta rej­teni szégyenét. Az igazságot a megtar­tandó huilaboncolás fogja megállapítani. — Baleset. Könnyen végzetessé vál­ható balesett történt tegnap délután a csabai villamosmű felszerelésénél a Zsidó templom-utcában. C s e p r e gi Mihály 40 éves csabai napszámos K r a t o f i 1 d Károly szerelővel dolgozott. Kratofild egy póznáról leejtettecsipőfogóját, amely oly szerencsétlenül zuhant Csepregi Mi­hály arcára, hogy kettévágta felső ajkát, és kitörte két fogát. Csepregit lakásán ápolják. — Elégett nádternCs. A napokban hatalmas tűz pusztitott Wenckheim Frigyes gróf Kigyós-Kétegyháza határá­ban levő nádasában. Mintegy 5000 kéve levágott nád hamvadt el rövid idő alatt, ugy, hogy me tésről szó sem lehetett. A itűzveszedelmet L ő r i n c z György csabai munkás vigyázatlansága idézte elő. A kár, mely biztosítás utján megtérül, meghaladja az 1600 koronát. — Lopás. Az előszobák télikabát tolvajai eddig csak a fővárosban voltak ismeretesek. Utóbb azonban áthelyezték működésűk terét a vidékre is. Csabán tegnap ütötte föl fejét a tolvajvilág eme veszedelmes alakja. Ilovics Szilárd ügyvédi irnok panaszolta a rendőrségen, hogy mig dolgozott Pándy István dr. irodájában, ismeretlen tettes elemelte az előszobából kockás szövetű téli kabát­ját. A rendőrség keresi a tolvajt. — Elfogott betörök. A mult hónapban történt, hogy Kárnyácki János do­bozi lakos tanyáját fényes nappal fel­törték s onnan 'mintegy 200 korona ér­tékű holmit elloptak. A csendőrség Ko­lompár Péter, Makulo György és Gyön­gyösi Róza kóborcigányok személyében elfogta a vakmerő tolvajokat s bekísérte őket a gyulai fogházba. Akik iqazán magyarosítanak. Amikor e rövid sorok írásába kez­dek, önkénytelenül eszembe jut a vá­lasztékos kifejezésre törekvő, az előke­lőt játszó parasztasszony esete, aki a „ma­jolikát" „direkt összekompromitálja" a „jamaiká"-val. És uram isten, hány ilyen nevetsé­ges, bosszantó példát lehetne felhozni! Mert manapság mindenki a választékos­ságra törekszik. Még neves írónk is ezt hangoztatják. De hogyan törekedjék vá­lasztékosságra az a köznép, amelynek olyan szegény a nyelvezete, hogy az előtte csak kevéssé ismert tárgyat, fogal­mat is az átkozott „izé"-vel fejez ki, vagy legjobb esetben „direkt összekompromi­tál" badarabnál badarabb sületlensé­gekkel. És ezt az eléggé el nem ítélhető rossz szokást megtaláljuk a műveltebb osztálynál is, ahol kiváltságos előszere­tettel használják az idegen szavakat, ho­lott arra nyelvünkben megvannak a he­lyes magyaros kifejezések. Nem szólok persze azokról az idegen szavak hasz­nálatáról, amelyekre nincs magyar kife­jezés, mint p. 1. oxigén, rádium, kábel stb. Mert ezeket igazán nem fejezhetünk ki magyarul, hacsak nem követjük néhai való jó Helmec mestert, aki a régen használt „velocipéd"-et elnevezte „hát­kuporászatiegyenbillegényükörduplány­nak", vagy a „pofont" „szemen­szikráztatóképenkapománynak". De már engedelmet, a „sikk", „kokett", „fad", „fess", „blazirt, stb. mindennapos sza­vunkjárása. Pedig mindezeket helyes magyar szókkal is kifejezhetjük. Uton-utfélen hangoztatjuk a magya­rosítást, szinte nemes dühöngéssel dobál­juk a hangzatos frázisokat, s miközben nyugodt előkelőséggel „flirt"-ölünk, a csabai pincérektől kell leczkét vennünk. Igen, a csabai pincérektől, azoktól a fekete frakkos, örökké hajlongó jó ! fiuk hadától, akikkel csak ugy szoktunk beszélni, mint kocsis a lovával. Nem tréfa ez nyájas olvasó, hanem a legkomolyabb valóság. A csabai pincé­rek asztaltársaságot alakítottak. (Szám- ; szerint vagy negyvenen.) Alapszabályt is csináltak ; amelyek között ott szerény­kednek ezek a sorok: Az asztaltársaság célja első sorban a mindennapi beszédből a nem magyar kifejezések kiküszöbölése és a jótékony­ság gyakorlása. Aki az asztaltársaságban idegen szót használ, minden egyes eset­ben 4 fillér büntetés pénzt fizet a tár­saság perselyébe. Az igy összegyűlő pénzek szegénysorsú iskolás gyermekek felruházására fordítandók. És a csabai pincérek betartják ezt a szabályt. Hogy mennyire betartják, eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy az ily módon eddig összegyűlt büntetés­pénzből karácsony hetében négy sze­génysorsú iskolás gyermeket ruház­nak fel. Nos hát „parfümé" illatos, „fess" és „kokett" úrhölgyeim, „sikkes" és ke­vésbé „sikkes", „fád" és „blazirt" uraim, tanuljunk a csabai pincérektől magyarul beszélni. * A fönt emiitett asztaltársaság a „Bé­késcsabai pincérek magyar asztaltársa­sága" cimet viseli. Tisztikara a követke­zőkép alakult meg : elnöke : O v á r y János, alelnöke: S á r k ö z v Ferenc, titkára: H ü g e 1 János, pénztárosa : T o r ány i János, ellenőre : Mak Pál. Az asztaltársaság hétfőn tartott ülé­sén elhatározta, hogy karácsony hetében egy táncmulatsággal egybekötött csalá­dias összejövetel keretében mutatkoznak be a nyilvánosságnak. Az avató-estélyt a társaság helyiségében, a Bárány-szálló külön termében tartják meg. Az estély műsora ez: Elnöki megnyitó, tartja O v á r y János. Alkalmi beszédet innnd Palatínus József' Szakszerű felolvasást tart Sárközy Ferenc. Alkalmi óda, szavalja Kön y ves Emil. Humoros felolvasás. Legények háborúsága. Ősrégi magyar falusi szokás, hogy alvég és felvég ellenséges viszonyban, hadilábon áll egymással. Ha azután al­kalom adódik a virtus megmutatására a legcsekélyebb okból kitör a háború­ság, csattognak a botok, a bicskák a kemény kuruc koponyákon, amelyek bizony a legtöbbször meg is lékelődnek és ejtetnek rajtuk olyan folytonossági hiányok is, hogy a virtuskodó legény hónapokig nyomja utána az ágyat, nem ritkán pedig a porondon is hagyja a fogát. Ilyen legényháboruságban termé­szetesen szerepelnek semleges magya­rok is, akik a konfliktust békés uton szándékoznak megoldani. Ebeli igyeke­zetükbe rendesen beletörik a bicskájuk, mert a küzdő felek egyesült erővel for­dulnak ellenük és alaposan elverik rajtuk a port. Ilyenforma kuruc háborúság Zaj­lott le kedden Köröstarcsán, ahol a legénynépség valóságos orosz-japán háborút rögtönzött. Akár Oyama is megirigyelhette volna ezt a harcot, mert i a japán generális sem igen hagy keve- j sebb sebesültet Port-Arthur előtt egy­egy sikertelen ostrom után. A köröstarcsai legényháboruságról, amelyet csak a rendőrség ós csendőr­ség egyesült ereje szüntetett be, a követ­kező tudósításunk szól: G á 1 Albert aféle falurossza legény Köröstarcsán. Félnek tőle mint a tűztől, mert örökké korhelykedik és verekszik. Ilyenformán egész sereg ellensége van a faluban. Különösen sanda szemmel nézett .rá Boros Imre és Vajda János, akikkel Gál a keddi hetipiacon összeakaszkodott. A két markos legénj 7 a piactér sarában olyan alaposan meg­úsztatta Gált, hogy mikor az kimenekült kezeik közül, elveszítette emberi for­máját. Nagy szégyen volt ez a hires vere­kedőre. Boszúra is gondolt azonnal. Elment haza és délutánra összetoborozta hiveit, mintegy 12 barátját. Hatalmas fütykösökkel, husángokkal fegyverkez­tek fel és keresésére indultak a délelőtt hőseinek, akiket meg is találtak H a j d u lános korcsmájában, ahol vidáman bo­rozgattak a diadal örömére. Korai volt azonban örömük, mert alig léptek be az ivóba Gál és társai, nekirontottak Borosnak ós Vajdának. A verekedés zajára előkerült a korcsmáros s és ki akarta engesztelni a harcoló 'eleket. De vesztére, mert egyik Gál­aárti magyar ugy torkonragadta, hogy iá a házbeliek idejekorán ki nem mentik i fojtogató kézből, megfulad. Nyomatja ós kiadja a „CORVINA" 1 A verekedés pedig mindnagyobb arányokat öltött. Már szűk volt a korcsma, az utcán folyt a küzdelem. A harcolók száma fölyszaporodott vagy hatvanra. Nem volt mar két tábor, hanem ember ember ellen és iisd-vágd, nem apád ütöttek, vertek boldogot, boldogtalant, akit csak elért a somfanyél és bicska. A verekedés hiróre kivonult a rend­őrség is, de csak a csendőrséggel egye­sülten sikerült elfojtani a nagyarányú küzdelmet, melynek színhelyén ' patako­zott a vér. A főcinkosokat, akiket az ismeretlenségig összevertek, letartóztat­ták és á banda többi tagja ellen is meg­' indították a vizsgálatot. TÖRVÉNYKEZÉS. Bűnös múlatás. M a c z á k János és ifj. Z a h o r á n Pál csabai legényeket ajtavaszszal elfogta egy kis parázs múlatás utáni vágy. A nagy kedv megvolt, csak a hozzávaló pénz hiányzott. De ezen is könnyen segítettek a leleményes eszű legények. Zahorán ez év április 26-án éjjel elvitt apja magtárából 8 és fél mé­termázsa búzát, azt társa segítségével elszállította és eladta S ó r t h a Gábor csorvási korcsmárosuak s az igy szer­zett pénzt Aradon elmulatták. A vidám éjszaka szomorúbb vége a héten játszó­dott le a gyulai törvényszék büntető tanácsa előtt, ahol Maczák és Zahorán lopással, Sórtha pedig orgazdaság vét­ségével vádolva állottak. A biróság ifj. Zahorán ellen megszüntette az eljárást, miuián apja nem kívánta megbüntetését; Maczákot ellenben 1 hónapi fogházra, Sórthát pedig 70 korona pénzbüntetésre Ítélte. — Keresd a leányt. Sok emberfiának okozott már keserű perceket egy-egy derázsdereku, bogárszemű szép leányzó tüzes pillantása. Ez okozta vesztét F ö 1­d e s i János és Bálint József vésztői legényeknek is, akik egy fosztóka alkal­mával a leánynépség miatt összekaptak Márta János legénytársukkal, aki ve­lük szemben előnyben mert részesülni a vésztői leányok előtt. A kudarcért a szerencsés kartárson akként töltötték ki bosszujokat, hogy mikor Márta éjjel hazafelé igyekezett a fosztókából, kiles­ték és ólmos botokkal leverték. A bosszú­álló legényeket a gyulai kir. törvény­szék súlyos testisértés vétsége miatt fejenkint 2 2 hónapi fogházra Ítélte. — Szikkasztó végrehajtó. Bereczki Sándor békési lakos, afajta békés csiz­1 madiamester volt, mig meg nem unta a dicsőséget. De mivel ez is bekövetkezett, búcsút mondott a háromlábú széknek, kaptafának, dikicsnek, hivatalt vállalt és beállott községi adóvégrehajtónak. De nem sokáig élvezhette a nem éppen nagy tiszteletben tartott állás csekély örömeit, mert egynémelyes adóösszegekkel nem számolt el. Ezért a gyulai kir. ügyész­ség hivatali sikkasztás miatt törvény elé állította Bereczki uramat, akit az enyhítő körülmények figyelembevételével, 2 heti fogházra és hivatalvesztésre itélt. — Köszönet nyilvánitás. Fogadják mindazok, kik felejthetlen gyermekünk: Botvánszky Ilonka | temetésén megjelentek s ezzel fájdal­munkat enyhíteni igyekeztek, őszinte köszönetünket. Békéscsaba, 1904. nov. 30. Botyánszky János és családja. í\ Í >SA ÍA/DA • A Í i . Dohánytermelök figyeimébe. A folyó évi beváltás alatt érvényes beváltási mintacsomók a m. kir. dohányjöve­déki központi igazgatóság kiküldöttjének közbenjöttével jövő hó 10-én délután 2 órakor fognak a csabai dohánybeváltó hivatalban felülvizsgáltatni. Ezen a felül­vizsgálaton a termelők jelen lehetnek, sőt saját érdekükből minél számosab­ban legyenek jelen. — A békéscsibai gazdasági munkás­közvetitönél munkát nyer: Eszék-díako­vári k. é. vasútépítés vezetősége Eszék, 50 kubikos, egységár 20—28 fillér; Das­nicza és környéke szabályozás vezetősége Bjelina (Bosznia), 500 kubikos, egységár 30 60 fillér ; Neushlosz-féle Nisicitamun­gyár és Gőzfűrész Susine-Gjurgjevonae, 1000 erdőmunkás, egységár ölenként 3 kor. 60 fillér; Svirbély Ignác vállalkozó Alsóidecs u. p. Szászrégen 40 kubikos, egységár 22—28 fillér; Milkó ós Lővinger vállalkozók Kirátyér, u. p. Galánta, 50 kubikus, egységár 26 fillér; Ármentesitő | társulat Dolmi-Miholjacz 150 kubikos, egységár 36 fillér ; Maisacz Viktor erdő­birtokos Knbas, u. p. Orijovacz (Bosznia), 500 erdőmunkás, egységár ölenként 2 kor. 80 fillér. lönyvnyomda Békéscsabán 1904.

Next

/
Thumbnails
Contents