Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-11-13 / 92. szám

XXXI évfolvam. Békéscsaba, 1904. Vasárnap, novemb

er hó 14 én 92. szám. jr BEKESME6TEI EOZLOHI POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI Dlj : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám lö fillér. Előfizetni bármikor lebet évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAR O S GYÖRGY Segédszerkesztő : PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Adóreformot! Békéscsaba, nov. 12. Csak az ég és a magyar nemzet a magyarság jövőjéért igazán aggódó becsületes hazafiak tudnák megmondani, mennyi sok mindenre volna szüksége ennek a minden tekintetben örökké válságokkal küzködő szegény országnak. Az üdvös törvények százait kellene megteremtenie a parlamentnek, amelyben még arra is ideje van a nép képviselőinek, hogy milyen úton-módon tehetne megszüntetni az orosz-japán mészárlást, amely tőlünk százezer kilométerekre folyik a második földrész legtávolibb partjain. És még sok minden haszontalanságra jut idő, csak munkára nem. És miért? Mert mindig akadnak pártok, töredékek, frakciók, akik útját állják a becsületes, törekvéseknek a szálkában is gerendát látva, megakasztják a többséget közjóra törekvésekben' A másféléves küzdelem után, amelynek óriási veszteségeiből, hátrányaiból levonhatták a magukat „hazafiaknak" nevező akadékoskodok a tanulságot, ioi?t>a! hihette a nemzet, hogy végre •etes munkálkodás útjára tér a j .áment. Ugy látszik azonban, hogy a nemzet csalódott e föltevésében. Mert az az áldatlan küzdelem, amelynek .1 n mzet issza meg a levét, újra kozdedík. 's hiába sirunk üdvös törvényekét i. A!'."' azok sem tehetnek semmit, akikben benne van a becsületes, komoly munkára való szándék. Hiába kérjük tehát az égetően fontos törvényeket, reformokat és ezek sorában egyik legjelentősebbet, az adóreformot. Pedig ebben az örökös küzdelemben elpusztul, kimerül az adóalany; mert az a föld, amelyen csak szántani akarunk, de amelyet soha nem táplálunk, előbb-utóbb kimerül. Kipusztul; az adóalany, amelyet azután semmiféle adóreformmal nem lehet többé föltámasztani régi erejére; s ha elpusztul az adóalany : ennekaz országnak is megvan ásva dicstelen sirja. A jelenlegi adótörvény helytelen voltát régen elismerte maga a kormány-is. Részéről történtek is intézkedések helyes irányban való refolmálására. Az igazságtalan adórendszer megszüntetése céljából a pénzügyi kormány adóreform ügyosztályt szervezett tanácsosaival, akik külföldön szerzett tanulmányuk alapján célirányos . tapasztalatokat szereztek; tervezetet is készíttetett az adóreformra s már ott állt a kérdés, hogy javaslatot terjesztenek a Ház elé. De jött a minden komoly törekvést, eredményes munkálkodást megakasztó ex-lex, a másfél éves politikai válság. A reformtervezet, mely hivatva volna segíteni minden adóügyi bajon különösen a kisembereken, tehát egészen készen van, s egészen a törvényhozás bölcsességétől függ, hogy mikor lépjen életbe. De mikor a törvényhozás munkaképtelen ismét! í teszik, magukba száll hatnának végre. Mert hogy a sok üdvös törvényjavaslat között miattuk nem lehet keresztül vinni az adóreformot is, . • ak évről-évre szaporodó veszedelmét már rövid idő múlva súlyosan megérzi a nemzet. Mert a legközelebbi napokban országszerte megindul az adókivetés. Az ország lakkosságának legnagyobb részére nézve ekkor fogják megállapitani azt, hogy az 1905-1906 és 1007. években mennyi egyenes állami adót kell fizetniök. És működni fogaz adóprés teljes hat hónapon keresztül országszerte, hogy minél magasabb adót csikarjon ki a következő három évre. Mert hát nemcsak egyszerű adókivetés lesz ez az idei, hanem egyúttal jelentékeny adó emelés. Hisz csak természetes, hogy az ötnegyedmilliárdos költségvetés jelentékeny részét az adókból kell fedezni, mert csak természetes, hogy az uj ágyúk és felszerelések, a tisztviselők fizetésrendezése, sőt még a civillista két milliós többlete is csak adókból kerül ki. Az is tudott dolog, hogy a pénzügyminiszter ezidei költségvetésében a jövőre nézve egyenes adóbevételben azt a legmagasabb összeget irányozta elő, amire csak számítani lehet/ Igy áll ez a szegény ország egyenesadó dolgában. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a pótlékok és különböző mellékadók legalább annyit tesznek ki, mint az állami egyenes adók, úgy el kell készülve lennünk arra, hogy a jövő évtől kezdve minden adózó polgára, ennek a szegény országnak polgársága rendkívül súlyos adóterhek alatt fog roskadozni. Ez pedig veszélyt hord magával. Mindezekkel tisztában lehetnek azok a jó urak is, akik minden komoly munkát megakasztva, ágyúgolyóbisokkal legyeket puffogtatnak a parlamentben. Hiába, abban a budapesti fényes palotában még nagyon sok honatya azzal az ősi virtussal büszkélkedik, amely abban kulminál: hogy nec possum tecum vivere, nec sine te; Oh hangzatos frázis és édes semmittevés ! p. J. A hétről, Politika és egyebek. — Levél fővárosi munkatársunktól. — Budapest, nov. 12. A hét politikai eseménye Apponyi Albert gróf szerdai beszéde volt, — mint a politikusok mondják. Apponyi beszédének hatása alatt áll a politikai világ. Nem csoda, mert ami bűbájos szépsége van a beszédnek, az mint benne volt szónoklatában. És mit bizonyítgatott az illusztris szónok? Azt, hogy igenis szükség van a házszabályrevizióra; szerinte azonban mig a kormány nem szaporítja a választók számát, addig ő, Apponyi nem kapható a revízióra. A kormányelnök tétele ezzel szemben abban összpontosul, hogy a házszabályreviziót semmiféle kérdéssel nem szabad összekapcsolni, mert a házszabályreviziónak semmiféle köze nincs a választási törvény reformjához. Egyébként is a választási törvényt, amint rendes, munkaképes lesz a parlament, megcsinálja a kormány. Addig pedig, mig a házszabályreviziót keresztülviszik, éppenséggel nincs szükség a választási törvény reformjára, mert a házfeloszlatás egyáltalán nincs benne a kormány kalkulusában, tehát csak kilátás sincs téli választásokra. Mi tehát a kormánynak a terve ? Ez: Tisza István gróf miniszterelnök a jövő hét folyamán feltétlenül biztosítja a házszabályok módosítására vonatkozó akciójának sikerét és megtöri az ellenzék ellentállását. Mielőtt azonban elhatározásának megvalósításához látna, biztosítani kívánja a többség egységes, odaadó, minden habozást, minden kétértelműséget kizáró támogatását. A jövő hét valamelyik napján tehát értekezletre fogja összehívni a szabadBékésmegyei Közlöny tárcája. Ideálok. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta: Palatínus József. Leteszem egy pillanatra a bús özvegyi fátyolt. Igaz, hogy csak címzetes, de hát áz éppen olyan mindegy, mint a díjtalan díjnok, vagy ideiglenes gyakornok-helyettesi titulus. Legalább ez az én véleményem, amelylyel más éppen annyit törődik, mint azzal, hogy egyáltalán hát miért is vagyok én címzetes özvegy és mit jelent ez. Azt mindenesetre jelenti, hogy valamikor, ha nem is élveztem a boldog családi élet édes örömeit, nem voltam özvegy. Itt hagyott az a drága jó lélek, aki megismertette volna velem a családi élet gyönyöreit. O volt az én legkedvesebb ideálom, az igazi. És mivelhogy hát az az igazság, hogy sohasem szerettük azt igazán szivből

v lélekből, akinek az elvesztését pótolhattuk, és mivelhogy az ő elvesztését nekem nem pótolja senki, hát ezután is ő marad az én ideálom. Megsirattam, eltemettem, emlékét szivem mélyébe zártam. A helyzet pedig annyiban változott meg, hogy ezentúl nem fehércsipkés, virágcserepes kis szobájában látogatom meg, hanem a temetőben. Oda viszem neki ezentúl kedves virágait, leborulok a sírjára, elpanaszolom, elsírom neki, ami fáj, kibeszélgetem vele magamat, s ha majd íegkönnyebülve érzem szivem, búc. úcsókomat liljom arca helyett hideg sir ^resztjére lehelem, cédrus termete helyi..

f a néma fejfát ölelem át. Kínos-bús szerelem bizony ez. És a végzeténél nem sokkal vigasztalóbb a története sem. Pedig volt néki édessége is. Mert hát csodálatos szerelem, van-e valaki, aki nem volt a te hatalmad alatt, aki nem érezte gyönyöreid és nem szenvedte keresztül keserű csalódások okozta fájdalmaid! Nincs senki. És bármily nagyok is azok a szenvedések, amelyeket te nyújtasz, gyönyörteljes örömeiddel magadhoz vonzasz mindenkit. Engem is magadhoz láncoltál. De azzal büntettél meg, hogy elraboltad tőlem mindörökre azt a drága jó lelket, aki édessé tette volna bírásod. Megcsaltál, rútul megcsaltál csodálatos, kiismerhetetlen szerelem. De nem panaszkodom rád. Hálátlan lennék, ha azt tenném. Mert éreztem minden örömöd, élveztem minden gyönyöröd. Légfeljebb azok vádolhatnak, akiktől megvontad kegyeid. Velem szemben nagyon is kegyes voltál, mondhatom, nagyon is bőkezű. Szinte pazaroltad rám kegyeid s talán ezt megsokalva, vettél el tőlem egyszerre mindent. Nem kutatom, hogy miért követted el velem szemben ezt a kegyetlenséget, mert hát ami megtörtént, azt a gyarló embernek meg nem történtté tenni, hatalmában nincs. Te adtad, jogod volt elvenni! A hivő megnyugvásával sóhajtom: Szerelem, legyen meg a te szeszélyes, mindenható'akaratod ! Hanem ha már megcselekedted velem azt a szivtelenséget, hogy sírba tetted minden reményem, engedd meg, hogy ezért én is visszaadjam néked a revanche-ot. Visszaadjam olyképpen, hogy szinte arroganciával elhivalkodhassam előtted, hányszor csaptalak arcul, hányszor vetettem meg kegyeid. Mert hát édes jó szerelem barátom, nagyon jól tudod te azt, hogy nem ő volt az első ideálom, akit elraboltál tőlem. Ő csak az igazi volt, akit én, saját magam választottam, kerestem magamnak az isten szépséges virágos kertjében. O, az édes lelkem, meghalt, most már elárulhatom, hogy nem volt az első. Voltak bizony előtte nagyon sokan. Édes jó szerelem barátom, nézz csak rajtuk végig. Még diák voltam, aféle luvenis versifax, nyiratlan kócos hajjal. A pegásus szilaj lován az Olympuson nyargalásztam és a Juciék háza előtt, ahol természetesen leszálltam, elolvasni „Jucikám"nak legújabb „elégiámat", az „énekekénekét", amely az ő „jégajkáról," „márványkebléről," és természetesen „hidegbüszkeségéről" és „hőszivéről" zengett. Telve voltam mindennap epedéssel, sóvárgással és a Juciék omlos vajascipójávai, amelyből mindig juttatót a kegyetlen, csak szive maradt két zárral lakatolt előttem. Vágytam a halált. Emlékszel szerelem barátom, akkor megsajnáltál és „nékem adtad Őt." Hogy ez a kegyes adományozás összefüggésben volt-e azzal a kis balesettel, hogy Jucit valamelyes édesség túlságos kedveléseért kukoricára térdepeltették, azt nem tudom, csakhogy Juci esteféle, amikor elmentem árnyékos kis kapujok alá, sírva borult „lángoló keblemre" és ugy panaszolta el nagynagy fájdalmát. Akkor esküdtünk egymásnak örök hűséget, s akkor nyílott meg előttem a boldogság tündérországa. A nagy boldogságban észre sem vettük, hogy besötétedett. Engem is, Jucikát is kerestek mindenfelé, csak ott nem, ahol voltunk, a kapuban. Egyszer arra jött az apám. Amint megpillantottam kezében á nagy fapipaszárat, minden részemben megremegtem. A közeledő veszedelmet sejtette Juci is. Hősies tettre szánta el magát. Elbujtatott a szoknyája mögé. És az apám elment mellettünk, anélkül, hogy észrevett volna. Csak Jucit látta. Azután elosontam haza, s már ágyban feküdtem, mikor apám hazaért. Ugyebár szerelem barátom, örök hálával tartoztam volna ezért a hősies tettért Jucikának? És én mit tettem. Többet feléjük se mentem, ha az utcán találkoztam vele, csak tekintetre se méltattam. Igen; azt tettem vele, hiába is mérgelődsz. De nem ez volt az utolsó revanche. Egyszer egy sápadt arcú kis virágoslány volt az ideálom. Örökké világfájdalmas arccal bámult ki a virágos pult mögül, s azt hiszem, hogy az a melancholikus álmodozása ébresztette föl bennem a holdugató szentimentálizmust, in

ni i nj Sirolin^ a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegfség'rtknél, léjjz őszei-vek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szatnárliurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatikmeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy mindé a üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc). ti