Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-27 / 87. szám

XXXI évfolyam Békéscsaba 1904. Csütörtök, október hó 27-én 87. szám. BEKESH mm KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ElcŐFIZETÉSI 1)1.1: Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám lö fillér. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYŐR G Y Segédszerkesztő : PALATÍNUS JÓZSEF. Lap tulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nyilítér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Két rendelet a sztrájkokról. Békéscsaba, okt. 26. Rövid egymásutánban két rendelet hagyta el a kormány hivatalos szobát. Mindakettő a sztrájkokról szól. Az egyiket a belügyminiszter, a másikat a kereskedelemügyi miniszter bocsájtotta ki. Aki azt hinné, hogy e rendeletek egy húron pendülnek, az nagyon csalódnék. Tisza István gróf miniszterelnök belügyminiszter, akit szokás szerint „erős kezűnek" neveznek, ezúttal megmutatta, hogy csak ott erős kezű, ahol kell, de emberségesen bánik még a sztrájkoló munkásokkal is. Ez a belügyminiszter, ez a rettegett hatalmú politikus, aki annak idején összetörte a nagy vasúti sztrájkot, igy beszél a sztrájkról: — „A mai gazdasági életnek jogos és törvényes eszköze a sztrájk, amelytől a munkást megfosztani annyi volna, mint őt védtelenné tenni a munkaadóval szemben." Mindezekből pedig csak az tetszik ki, hogy az a nagy politikus, aki első embere az országnak a király után s aki egyben arisztokrata is, szivén viseli a munkásnép érdekeit. De ráduplázott erre a látszólag engedékeny rendeletre Hieroi.ymi Károly kereskedelmi miniszter, aki inkább a sztrájkok miatt sokat szenvedett munkaadók érdekeit látta a belügyminiszter rendelete által megtámadva, és hát nem egész alaptalanul. Mert gondoljunk csak az utóbbi időkben lezajlott mindennemű sztrájkokra, amelyek legtöbb része indokolatlan volt, a szertelenségbe csapott. Az általános vélemény az, hogy a kereskedelmi miniszter nem ok nélkül találta túlliberálisnak a belügyminiszter rendeletét. De nézzük csak röviden e rendeleteket. Mi idézte elő keletkezésüket? Az utóbhi időben mindsürübben mutatkoztak ipari sztrájkok, amelyek végre is arra indították a munkaadók testületeit és több hatóságot is, hogy a kormánytól szigorú sztrájktörvény megalkotását kérjék. A kereskedelmi miniszter fel is hivta az érdekelt testületeket, mondjanak véleményt, hogy milyennek képzelik a törvényt, amely hivatva volna a sűrűen előforduló sztrájkokkal szemben a munkaadókat és magát a gazdasági életet megvédelmezni. A kért vélemények be is érkeztek a kormányhoz, amely ugyan nem készítetett sztrájktörvényt és most már valószínű, hogy erre nézve egyhamar nem is terjeszt elő javaslatot, hanem adott ki két rendeletet. A belügyminiszter rendelete folytán a hatóság nem alkalmazhatja az 1898. II. törvénycikkeket sem, mert ennek a rendelkezései nem a munkásokra, hanem csak a gazdasági cselédekre vonatkozik. A sztrájk a megkötött szerződés megszegése és semmi egyéb. Ez pedig magánjogi cselekmény, amely meg nem torolható. A hatóság csak az esetben érvényesítheti a maga erejét, ha erőszakkal akarnak valakit meggátolni abban, hogy dolgozzék. Ez esetben kötelesek a dolgozni akarókat megvédeni és a terrorizáló elemekkel szemben a legszigorúbban fellépni. A belügyminiszter teljes határozottsággal utal arra a fontos gazdasági tételre, hogy az erők szabadon érvényesülhetnek, tehát a hatóság a munkás és munkaadó harcába bele nem avatkozhatik. Ez a rendelet tehát egyenlő szabadságot ad a sztrájknak és kizárásnak, vagyis a szabadelvű álláspontot érvényesiti munkással és munkaadóval szemben. A kereskedelmi miniszter rendelete is elismeri, hogy a munkásnak jogában áll kedvezőbb munkabéreket követelni, de mihelyt a munkás az eszközöket alkalmazza, melyekkel a célját elérheti, illetőleg sztrájkol, áthuzatja a hatósággal a paragrafust. A kereskedelmi miniszter rendeletéből nyilvánvalóan kitűnik ugyanis, hogy a munkásnak nem áll jogában a kölcsönös megegyezéssel létrejött szerződést, ennek érvénye és tartama alatt egyoldalúan felbontani és az elvállalt munkát tetszése szerint bármikor félbehagyni. S ha a munkások akár egyenként, akár összebeszélés folytán tömegesen, a törvény rendelkezése, a munkarend, vagy a megegyezés ellenére, a fölmondási határ idő betartása nélkül a munkaviszonyt megszakítják, a munkásokra háruló jogkövetkezmények nem veszítik el hatályukat. Hogy pedig mennyi haszna lesz e rendeleteknek, azt a jövő fogja megmutatni legjobban. (g.) Békéscsaba őszi közgyűlése. A kórház-ügy és a költségvetés. A közgyűlést hirdető trikolór hétfőn is csak úgy lengett a községháza erkélyéről a hűs, nedves októberi levegőben, mint rügybontó májusban. A közgyűlés külső képe sem változott meg sokban. Hiszen még csak ezután következik a restauráció! Csupán annyiban, hogy délután 'kőolajmécsesek bizalmatlan fénye világította meg a barátságos termet, melyben egész nap duruzsolt két kályha, árasztván magukból elegendő mennyiségű meleget, a képviselők testi épségének megóvására. Ezek volnának a külső változatok, amelyek mellett sokkal jelentősebb a belső tartalom: a napirend, amely két nagyfontosságú tárgyat ölelt föl magában. Egyik a kórház ügy, a másik Csaba jövő évi költségvetése. Mindkettő tárgyalásánál hangzottak el beszédek pro és contra, az utóbbi pedig egész szenvedélyes vitát provokált. És mire kimondatott, hogy causa finita, az eredmény lön : a kórház-ügyben a felebbezésnek birtokon kivül helyezésével névszerint szavaztak, a költségvetést a kiadásokból 3500 koronának törlésével elfogadták. De szóljon a közgyűlésről a következő részletes tudósítás: Havi jelentések, rendeletek. Z s i r o s András elnök-biró délelőtt negyed 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést, üdvözölve a szép számban megjelent képviselőket. Azután áttértek a szokásos havi jelentésekre, amelyeket Korosy László főjegyző terjesztett elő, s a melyek tudomásul szolgáltak. Majd három miniszteri leirat következett, amelyeket annak idején részletesen ismertettünk lapunkban. Kettő a kereskedelemügyi miniszteré, a vámszedési jognak ideiglenesen meghosszabbittatása és a Csaba—békés—vésztői vasút végleges építési engedélye tárgyában. A harmadik a földmivelésügyi ,miniszteré, a selyemfonoda felállítása ügyében. Az erről szóló leirat, mint az előbbiek, tudomásul szolgálták. A kórház-ügy. Korosy László előadó ismertette ezután a kórházépítés előzményeit, a tavaszi közgyűlés határozatát, amelyet, mint ismeretes, Molnár János' és társai, továbbá G á 1 i k János és társai megfelebbeztek. Ez a felebbezés nem akadályozta az épités megkezdését, a mennyiben őszre fedél alá kellett venni a kórházat, mert ellenkező esetben csak 1906 őszén lett volna átvehető, a közhasználatnak átadható, pedig a jelenlegi kórház már évek óta nem tud megfelelni céljának. Ismertette ezután a várBékésmegyei Közlöny tárcája. A nőegylet estélye. Régen, nagyon régen is voltak gazdagok és szegények. Akik bőségben duskálkor'tak és akik éhez.e':, dideregtek, nélkülöztek. Régen, nagyon végen is voltak köliyörületes szive ^ akik enyhíteni igyekeztek a nélkülözők bánatát. Letörölték arcukról a verejtéket, a könynyet, kenyeret adtak remegő kezükbe, meleg ruhát öltöttek didergő testükre, nők voltak ezek a jótékony angyalok. gyakorolják ma is ezt a legnemesebb berbaráti szeretetet. Ok, a gyönge nem, akik sorsa az nádság, akik szivébe örökre befészkelte magát a szeretet, mely szól ilyen képpeh: Egy harmatcseppnyi belőlem az Óceánnál mérhetetlenebb; egy sugaramban több a tűz, mint amennyi az egész napban van, mert én vagyok a világ lelke, a mindenható Szeretet. Öröktül fogva én vagyok és leszek az egész mindenségnek fundamentuma, elszakithatlan szent lánc az ég és föld között és kimondhatatlan hatalom. Ott van a hajlékom a földön, ahol boldog család boldogan pihen a vidám tűzhelyén. Ott nyugszom én is velük és mig áldást hintek rájuk gazdagon, eszükbe juttatom azokat is, akiknek nincs tűzhelyük. Ez a szeretet szólal meg minden évben a csabai jótékony nőegylet humánus tagjai szivében is, amikor fáradságot nem ismerve, kezet fogva a könyörületes társadalommal, sietnek teljesíteni azt a nemes feladatot, amelyet a szeretet diktál számukra. És ők, mint a múltban, ugy most is j törekednek eleget tenni nemes feladatuknak. Hol hangya szorgalommal gyűjtenek, hol élvezetes estélyt rendeznek, ahol a társadalom tehetősei örömmel, mosolyogva, minden megerőltetés nélkül teszik le filléreiket a humanizmus oltárára. A jótékony nőegylet szokásos nagyszabású és élvezetes hangversenye "az idén sem maradt el. Szombaton es'te zajlott le a színházban, majd a vigadó nagytermében, impozáns módon nyitva meg a szezon estélyeit. A siker, mely mindenkor kisérni szokta a nőegylet estélyeit, most sem maradt el, sőt túlhaladta az eddigieket. Áll ez az igazság anyagilag és erkölcsileg. És ezért első: sorban a nőegyleté az érdem, melynek; nemesszivű tagjai, önzetlenül fáradoztak az estély sikere érdekében; másodszor a szereplők érdeme, akik kellemes szórakozást szereztek annak a szép számú díszes közönségnek, mely szombaton este megtöltötte a színházat. És érdeme végül a résztvevő közönségnek, mely filléreivel sietett a jótékonyságnak áldozni. A szombati estélyt Pető Ákos zon; gora játéka nyitotta meg. A híres szabadkai zeneszerzőnek, Gál Ferencnek magyar rhapsodiáját adta elő nagy precizitással, óriási tapsvihart aratva játékával, amelyet meg kellett ismételni. Erre a műsorszámra csak az még a megjegyzésünk, hogy Petőnek a doctor juris nélkül is szép jövőt jósol a pódium. Ami a virtuozitásából lerombolt valamit, az a kegyetlen hangolású ókori zongora volt, a mely helyett állíthattak volna jobbat is. Melegen ajánljuk a nőegylet figyelmébe, hogy szerezzen be egy hangverseny zongorát, amelyet néhány év' alatt kifizet s amely zongora mindenkor jövedelmet fog hajtani az egyletnek. Tyehlár Mariska Yárady Antalnak „Stella Maris" cimü örökszép költeményét szavalta el ügyes pózzal és színpadi hanghordozással. Az ügyes szavalatot zajosan megtapsolták. Nagyhatást keltett szavalatáért a nőegylet remekszép rózsacsokorral lepte meg. Ebben a megtiszteltetésben egyébbként az összes lányszereplők részesültek. Harmadiknak virággal díszített színpadi szalonban Wagner Dániel dr. jelent meg, aki szellemes felolvasásával : A „fénysugarakról" többször megkacagtatta a közönséget, mely tapsviharral honorálta az ügyes felolvasást. A műsor negjedik számát Molnár Piroska és Mockovaák János főgimnáziumi tanár négykezes zongora-játéka töltötte ki. Wagnernek egy bájos nyitányát adták elő ügyes gyakorlottsággal. A közönség zajosan megtapsolta őket, mire még kedves magyar népdalokkal toldották meg szerepszámukat. Az estély egyik legélvezetesebb pontja következett ezután: Schelly Margit és Balogh Lórika szereplése, akik Wolfner Pálnak „Modern lányok" cimü dialógját adták elő. Előadásuk szinte megtévesztette s hallgatóságot, mely a műkedvelők fölött jóval felülemelkedő színpadi gyakorlottságot látott és hallott előadásukban. A műsor utolsó pontja egy szép férfi négyes volt, amelyet Rodominszky után Qalli János irt férfikarra. A bájos románcot Oalli János, Áchim Károly, Kriener Jenő és Székely Vilmos énekelték Moczkovcsák János zongora kísérete mellett. A nagy hatást keltett énekszámot addig tapsolták, mig szereplők újra a színpadra léptek. Több kedves magyar dalt énekeltek el, mely után az élvezetes hangverseny végétért. Dehogy ért véget. Folytatódott a Vigadóban, ahol táncra perdült az ifjúság és pezsgő jókedvvel járta a késő hajnali órákig. - latin Emlékezzünk régiekről.*) Irta: Ifj. Szilágyi Gyula. Varjú- és verébfejek, meg a poroió. Tudós könyvek bizonykodása szerint a szarka — éneklő madár. A tudomány mondja: igaznak kell lennie. De annyit a legkonokabb természettudós is meg fog engedni, hogy a derék állat minden énektalentuma mellett is aligha fogja valaha felvinni a középkori primadonnaságig. Ellenben közelismerés szerint ügyes és szenvedélyes tolvaj. A legszakovatottabb kertész müértelmével lesi a kertekben egy-egy kisebb körte vagy szilva érését, s "az édes érettség teljébe lépett gyümölcsöt lecsippenti s elevez zsákmányával személy biztonsági szempontból megbízható helyre. A gazdasszonyok előtt viszont azon hírben áll ugyanez a derék állat, hogy apró pihés csibéket imádja ő is, s enni valóknak vallja ő is. A szó ugyan nem a legnemesebb, de legszorosabb értelmében véve enni valóknak. *) Mutatvány szerzőnek ilyen cimü könyvéből, mely Hódmezővásárhely múltjából beszél el történeteket.