Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-27 / 87. szám

megye törvényhatóságának fonák határozatát, mely 'megsemmisítette a képviselőtestületnek azon határozatát, melylyel a gőztéglagyár részvénytársaságot bizta meg a kórház felépitésével. A törvényhatóság uj határozathozatalra, esetleg a szükséghez képest uj árlejtés hirdetésére utasítja a képviselőtestületet. A törvényhatóság azzal indokolja meg e határozatát, hogy a képviselőtestületnek névszerinti szavazással kellett volna döntenie e kérdésben. A törvényhatóság megsemmisítő határozatára a tanácsi javaslat a felebbezés szükségessége mellett szól. A tanácsi javaslathoz elsőnek H a á n Béla szólalt fel. Ha a képviselőtestület felebbez, megtörténhetik, hogy a miniszter jóváhagyja a vármegye határozatát, s akkor ugyanaz a helyzet áll elő, mint a jelenlegi. Ezt a huzavonát s késedelmet elkerülendő, névszerinti szavazással kívánja eldönteni, hogy a gőztéglagyár részvénytársaság ajánlata fogadtassák el. Rosenthal Ignác : A megyénél is történt nem egy, de több árlejtésnél, hogy az összes ajánlattevők közül nem a legolcsóbbat, de a legmegbízhatóbb ajánlatot fogadták el. Es most ugyanez a megye pálcát tör a képviselőtestület fölött. Kijelenti, hogy elfogadja ugyan az elöljáróság álláspontját, de a kérdesnek legelőnyösebb megoldási módját most Haán Béla javaslatában találja. Ezt kéri elfogadni. . S a i 1 e r Vilmos dr. nem osztja előtte szóló nézetét, mert vagy törvényesen járt el a képviselőtestület és a megye törvénytelenül, vagy ellenkezőleg. Akármint történt, a felebbezést ajánlja, a miniszteri döntés majd tisztázni fogja a kérdést. H a a n Béla: De ki lesz akkor felelős a helyzetért, ha a miniszter jóváhagyja a megye határozatát és a képviselőtestületnek uj pályázatot kell hirdetni? Rosenthal Ignác Haan Béla indítványát pártolja, mert ha méltatlanságot tekintetbe veszi, melylyel a vármegye határozatában eljárt, ugy nem is él jogorvoslattal. Mert'csak abban látna elégtételt, ha a község képviselőtestülete, amelyet a megye ugylátszik kiskorúnak tart, s ameíyet leckéztetni akar, azzal felelne, hogy visszautasitaja a sérelmes határozatot, ha mindjárt felfüggesztené is a megye a képviselőtestületet. Csaba érdeké ugy kívánja, hogy ez a kérdés mentül sürgősebben intéztessék el, hogy ne legyen mód ismét apellálásra. A képviselőtestület ne tegye magát nevetségessé, ha már azzá tette a megye, hanem fogadja el Haan Béla javaslatát. K o r o s y László véleménye is ugyanez volt a tanácsban. A megye kiskorúnak tartja a képviselőtestületet. Szóló már látott nagykorúakat is tévedni. A kórház ügy a törvényhatóság közgyűlésén a póttárgysorozat utolsó pontja volt, amelyre akkor került sor, amikor alig volt "már a gyűlésen képviselő. Terhes szerződés kötéséről sem lehet szó, mert azt már akkor elintézte a képviselőtestület, amikor a kórházépítés kölcsönét megszavazta. A vita folyamán elhangzott vélemények összegezése alapján eláll a tanácsi javaslattól és a felebbezésnek birtokon kivül való helyezésével névszerinti szavazást indítványoz az ajánAnnál fogva a félreismert tollas énektalentum állandó üldözés martirja. Békésmegyében 40—50 év előtt dívott még a szokás, hogy a beszolgáltatott szarkacsőrökért a hatóság néhány krajcárt fizetett. Csak a felső csőrt kellett beszolgáltatni. Mondják, hogy annak alakja s a rajta levő pár szál szőr anynyira jellegzetes, hogy valamennyire kiművelt hatósági „szakértő" be van azok által biztosítva a becsapatás ellen. Ilyesmi dívott nálunk is a 18 század végén, különösen azonban, hogy a martiromság koszorúja az arra legérdemesebbnek, a tolvaj szarkának nem járt ki, ellenben a varjaknak (hitfelekezeti különbség nélkül!), no meg a verebeknek kellett viselniök. Az emiitett publikációs könyv szerint a templomok előtt sűrűn nekibiztatták a lakosságot a varjú és verébfejek illendő beszolgáltatására. Igen, de ha ez a biztatás, kiknek hát akadt egyéb fontos teendőjük is, a jobbágyakon nem fogott ugy, ahogy a „Köz Jó" megkövetelte ? Hát ezért ki is dukált a büntetés. Ahogyan 1791-ről felvilágosit a publikációs könyv. „Újra publicáltatik, hogy a' Varjú és Veréb fejeket ki ki szorgalmatosan szedje és a' János gazdájának számba adja, különben abban bizonyos lehet, hogy az engedetlen minden forint Portia után az egy Pálcza büntetést el nem kerülheti. Bizonyságnak nem éppen kívánatos. A büntetés kiszámítási kulcsa pedig sejtelmesen hasonlít a - póladóéhoz. latok közül a gőztéglagyár ajánlatának elfogadására az épitési százalékból 9

1/* százalék engedése mellett. A képviselőtestület névszerinti szavazással egyhangúlag igy dönt. A költségvetés. Csak ezután tértek át a napirend borsosabb részére, a költségvetésre. A tervezett, amelyet lapunk korábbi számában részletesen ismertettünk, Tóth László számvevő terjesztette elő. A tervezet ismertetése előtt Kocziszky Mihály szólalt föl és kérte a költségvetésnek rendkívüli közgyűlésen való tárgyalását. K o r o s y László azon felvilágosítása után, hogy a törvény értelmében a költségvetést mindenkor a rendes őszi közgyűlésen kell tárgyalni és ettől az eljárástól nem lehet eltérni, a számvevő jelezte, hogy a költségvetés a törvényes időtartam alatt közszemlére volt kifüggesztve s ellene észrevétel nem adatott be. Fábry Károly : Két kérdése van : Miért nem adatott a költségvetés tervezetéhez tételenkinti indokolás a képviselőknek? A második pedig az, hogy ki állította egybe a tervezetet? K o r o s y László : A számvevő. Fábry Károly: Ez neki kevés. A számvevőt gyengének tartja az ily nagyfontosságú* munka elkészité 'ére. A költségvetés "megérdemelné, hogy azt egy a képviselőtestület kebeléből kiküldendő bizottság készítse elő. Megengedi, hogy nagy lábon él a község, mert m u s z á j, de mielőtt szankcionálnák a költségvetést, egy bizottság kiküldését javasolja, amely bizottság kötelessége volna, ott ahol lehet, megtakarításokat eszközölni. K o r o s y László : Ha ez az indítvány a jövőre nézve vonatkozna, nem szólna ellene semmit, de a törvény értelmében a költségvetést a tanács terjeszti elő s miután azt az őszi közgyűlésnek kell letárgyalni, most már szó sem lehet bizottság kiküldéséről. Fábry Károly: Ugy tűzzenek ki két őszi közgyűlést. K o r o s i László : Azt sem lehet. Hanem kéri a gyűlést, hogy menjenek bele a költségvetésnek téteíenkint való legrészletesebb tárgyalásába., Fábry Károly lehetetlenséget kíván. Óhaját csak ugy teljesíthetnék, ha a bizottság már juliusban hozzálátna a költségvetés munkájához s e munkálatban az összesbizottsági tagok nap-napután valamennyien résztvennének. De ezt nem tennék meg, nem maga Fábry Károly sem, akit aligalig lehet látni á képviselőtestület közgyűlésein. S a i 1 e r Vilmos a jövőre nézve sem helyesli a Fábry Károly javasolta bizottság kiküldését, kéri azonban a költségvetés tervezetének kinyomatását. Fábry Károly ugy látja, hogy itt en gros akarják tárgyalni a költségvetést. Ott, ahol százezrekről van szó, nem lényegtelen annak kipuhatolása, hogy mennyit lehetne megtakarítani. Pedig okvetlenül lehetne. Kéri tehát, hogy a bizottságot azzal a kötelezettséggel küldjék ki, hogy egy héten belül tegye meg a költségvetésre vonatkozó jelentését. Azt hiszi, lesznek képviselők, akik szívesen vállalkoznak belemenni a kikül dendő bizottságba. Rosenthal Ignác az előadó javaslat után belemegy a költségvetés tárgyalásába, mert látja, hogy a törvény tői nem lehet eltérni. A megye kiskorú nak tartja a képviselőtestületet. Igen mert mindent megapellálnak. Egyik ilyer mindig apelláló képviselő maga Fábrj , Károly. Javasolja, hogy térjenek á 1 a költségvetésnek téteíenkint való leg tüzetesebb tárgyalására, ha mindjárt ké napig tart is az, mert a Fábry javasolt* • bizottság munkájáért a képviselőtestüle t felelősséget, legalább nyugodt lelkiisme • rettel, nem vállalhat. ti i chira L. András a költségvetést i tekintettel az emelkedésre és tekintette - a kedvezőtlen gazdasági esztendőre, sen általánosságban, sem részleteiben nen t fogadja el. Mert vannak kiadási tételek - amelyeket lehet nélkülözni. Ilyenek: ; i szolgák és rendőrök ruházatára beálli . tott 6000 korona és a községháza kibő ; vitésére szánt 18 ezer korona. Javasolja t hogy utasitassék a számvevőség a taka > rékosság szigorú szem előtt tartásáva uj költségvetés készítésére. | Fábry Károly : Igen helyes! K o r o s y László : Erre minden alaj l nélkül nem lehet utasítani a számvevő j séget. Itt, a vita során azonban módjá x ban áll a képviselőtestületnek tetszési szerint változtatni rajta. Rosenthal Ignác: Mindenkinel jogában áll megtagadni, vagy megsza vazni a költségvetést. De aki ilyen kar dinális ellenzéki indítványt tesz, annal • előre meg kell gondolni, hogy milyei alapon szólal fel. Majd az Áchim I András által fölöslegesnek jelzett kiadás tételek szükségességét bizonyítja. Ach ii nincs azzal tisztába, hogy a községháza kibővítésére felvett kölcsön évekkel ezelőtt szavaztatott meg. A rendőrség ruházatát is fizetni kell. Itt nincs többlet Tulkiadás van igaz a költségvetésben, mert kell. De a hiba a képviselőkben van, akik nem jelennek meg pontosan a közgyűléseken. Jelenjen meg Fábry Károly is és tanulmányozza mindvégig az ügyeket, akkor aztán tiszta képet alkothat magának minden egyes kérdésről és nem kell mindent alaptalanul kiadás, mert ruházatról minden második évben tartozik a község gondoskodni. Az Áchim említette semmis érvek alapján senki sem kívánhat olya óriási fáradtságot, mint egy uj költségvetés egybeállítása. (Helyeslés.) Részletes tárgyalás. Az egyes tételek részletes tárgyalásánál elsőnek Fábry Károly szólalt föl és a községi épületek jövedelmének fokozását javasolta. K o r o s y László : Könnyű ezt mondani, de kettőn áll a vásár. A szerződések megkötésénél tessék ezzel az indítvánnyal előállani. Rosenthal Ignác is azon véleményen van, ha a képviselőtestületben meg van az intenció a házbérek jövedelmét fokozni, ugy általában fokozzák. Fábry Károly tiltakozik Korosy hangja ellen. Korosy mindég ugy védi a javaslatokat, mintha az ellen szóini sem lehetne. Korosy mindig erőszakoskodik. Korosy László kikéri magának a gyanúsítást. Rosenthal Ignác elfogadja Fábry indítványát abban az értelemben, hogy a házbérjövedelmek a jövőben, az egyes szerződések kötéseinél fokoztassanak. Áchim L. András bizottság kiküldését kéri az egyes lakások bérösszegének megállapítására. Többek felszólalása után a közgyűlés Rosenthal Ignác indítványa értelmében döntött. Ezután a déli órákig minden vita nélkül letárgyalták a költségvetés bevételi tételeit. Délután. A költségvetés kiadás tételeinek tárgyalását délután két órakor kezdték meg, ezúttal sokkal csendesebb mederben haladván a vita. Az egyes tételeket vita nélkül fogadták el. A jövő évben beszerzendő irodai bútorokra 1000 korona volt előirányozva a tervezetben. Ezt a tételt a közgyűlés Kocziszky Mihály indítványára 500 koronára redukálta. Ugyancsak töröltek az épületek javítására és fentartására felvett 18 ezer koronából 3000 koronát, egyebekben pedig teljességében elfogadták' a kölségvetést. Egyéb tárgyak. Már esteledni kezdett az idő, mikor rátértek a napirend hátralevő pontjainak letárgyalására. Észrevétel nélkül elfogadták a községi villamos mű 1905. évi költségelőirányzatát, mely 00160 korona bevétellel szemben 60040 korona kiadást tüntet fel. Egyben a képviselőtestűlet a villamos mű üzemvezetését egy évi időtartamra a Ganz-cégre ruházta, ellenőrző közegül kiküldvén a maga részéről N y i g r i n y i János okleveles gépész mérnököt, akinek egy évi próbaidőre havi 100 korona díjazást szavazott meg. A községi és árvapénzek elhelyezésére nézve, amelyek összesen 2.352.00C koronát tesznek ki, hosszabb vita utár névszerinti szavazással ugy határoztak hogy a Békéscsabai takarékpénztár, e Békéscsabai városi takarékpénztár és az Aradi ipar- és népbank békéscsaba fiókintézete között osztják el gyümöl csöztetés végett, minden felmondással 472%o

s kamatra. Amelyik intézet pedij. nem fogadná el a ráeső betétet, azt £ másik kettő között egyenlően megosz tanók. Ebben a vitában résztvettek : K o r o s y László, Kociszky Mihály éí R o s'e n t h a 1 Ignác. Elhatározta továbbá a közgyűlés hogy a helypénzszedés jogot bérbe adja; a szanatórium sorsjegyekből 5( darabot megvásárol; Csanád vár megy ( példájára a törvényhatóság utján folya módik a miniszterhez, hogy a földműn kások részére engedélyezzen segélyala pot, hogy azok is önállóan vállalkoz hassanak; Fried Lipót petróleum szálli tónak megszavazott 400 korona kártala nitási összeget; jóváhagyta a Rudolffő gimnázium költségvetését és számadását behajthatlan hátralékos kórházi gyógy költségek cimén törölt 621 kor. 60 fii lért; a községi képviselői választásokr; igazoló választmányi tagokká megválasz tották Haán Bélát és R é t h y Bélát 10 százalék béremeléssel meghosszabbi tották a Fiume bérletét további 6 évre Valent János ós társainak telekvótelá: lefizetésére utoljára haladékot engedé lyeztek ; lakositották Székely Vilnio: főgimnáziumi tanárt és W e i s z Gyűli magánhivatalnokot, tudomásul vettél az iskolaszék mult évi jelentését; megszavazták a csabai jótékony nőegyletnek a szokásos 500 korona segélyt a jövő évi költségvetés terhére és végül engedélyt adtak Kovács L. Mihálynak telefon vezeték felállítására. Ezzel az őszi közgyűlés délután 5 órakor végetért. Csaba közsági iskolái. A községi iskolaszék gyűléséből. A békéscsabai községi iskolaszék legutóbb tartott gyűlésén a községi tanyai iskolákról bő tájékoztatást nyújtott D o n n e r Lajos igazgató évi jelentése, mely a nagygerendási tanyai iskolát kivéve valamennyiben örvendetes eredményt konstatált. Az iskolák népessége — dacára a szomszédos egyházi iskolák felekezeti féltékenykedésének, — kielégítőnek bizonyult. A tanulási eredmény általában jónak, helylyel-közzel kitűnőnek mondható. A nagygerendási iskola állapotára a tanitó személyes gyarlóságai mellett az egyes uradalmak nagy távolsága, főleg a Szalay-uradalom messzefekvése is kedvezőtlen befolyást gyakorol. Lehet, hogy e helyzeten az igazgató által javasolt csoportos tanítási rendszer segíteni fog, de gyökeres javulást csak akkor remélhetünk, ha A p p o n y i Albert gróf nemes példájára, találkozik majd a magyar kulturának egy ujabb mecénása, aki egy állami elemi iskola céljaira megfelelő területet ajánl fel a közoktatási kormánynak. Részletes tudósításunk a gyűlés lefolyásáról a következő : V a r s á g h Béla elnöklete alatt jelen voltak : N é m e t h Lajos alelnök, D o n n e r Lajos igazgató, Gally Mihály gondnok, Zsiros András, Maros György, S i m k ó István iskolaszéki tagok. Az elnöki előterjesztések után Donner Lajos igazgató olvasta fel jelentését az 1903—4 tanévről. Ennek a jelentésnek fontosabb részletei: Az elmúlt iskolai évben a meglevő öt községi tanyai népiskola közül a kisgerendásit az ev. egyház prezbiteriuma át akarta venni a községtől; ez ügy azonban döntő stádiumba nem került. A kis- és nagygerendási, valamint fürj esi községi tanyai iskolák helyzetét nehezítik az ev. egyház ugyanott lévő iskolái. A nagygerendási tanyai iskola népszerűsége nagyon alászállott, amit mutat az is, hogy a nagygerendási iskolában a mutasztások háromszor annyi félnapot tesznek ki, mint másutt, s az igazolatlan mulasztások száma ijesztő magasra, 918-ra szökött fel. Az iskolák összes népessége 362 volt, tizenhattal kevesebb, mint az előző évben; a létszámhanyatlás, mert már harmadik éve észlelhető, megfontolni való körülmény. A mulasztás, bár vörheny járvány nem volt, több, mint az előző évben, 1474 félnappal: összesen 13350; ennek oka az, hogy december, január, február és részben' március is nagyon sáros volt, ugy, hogy a tanulók hetekig nem jártak föl rendesen az iskolákba. A rendszeres tanitás csak október 15-ike felé kezdődhetett meg. Helyes volna, ha az iskolaügyi esküdt már szeptember hónapban hivná fel a szülőket beiratkozásra. A munkanapok száma 136—149 volt; ezen rövid tanítási időhöz képest az eredmény jónak mondható ; ezen általános jó eredmény arról tesz tanúságot, hogy a községi tanyai iskolák nem csak kielégítő terjedelemben dolgozzák fel a tananyagot, hane^ ezenkívül a magyar nyelv teljes elsa titásában is kiváló kulturai szolgála teljesítenek. Az igazgató jelentését az iskolaszé tudomásul vette, s az elnökséget ezei jelentésnek a községi képviselőtestület elé terjesztésével megbízta. Megbízta egyúttal az igazgatót, hogy a nagygerendási iskolában a csoportos oktatásra a szükséges lépéseket tegye meg. A két községi s két községileg segélyezett ovodáb 312 gyermek lett felvezetve. A községi tanyai iskolákban az idei beiratás mai eredménye 236; legtöbb a fényesi iskolában 76, legkevesebb a nagygerendásiban 30. Csaba virilis képviselői. 1905. évi névjegyzék. A csabai járás főszolgabírója a kir. adóhivataltól nyert adatok alapján következőképp állította össze Békéscsaba község virilis képviselőinek 1905. évre érvé' nyes névjegyzékét: