Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-13 / 83. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 81. számához. rendészeti kategóriába sorozni. A szocializmust azért nem' lehet megvetni, mert a politikai hatalmat törekszik magához ragadni. Valamikor ezt tette a burzsoá is, és pedig fényes eredménynyel. Miután a szocializmussal szemben ez az álláspontja, azért emliti meg itt e kérdést, mert a proletárizmus mindennünen ki van zárva. Nem lehet ennélfogva csodálkozni, ha a szocialisták gyűléseiken, sajtóikban rosszindulatulag nyilatkoznak a hivatalos hatalomról és nem lehet csodálni, ha a rendes kereten kivül akarják érvényesíteni jogaikat, céljaikat. Tanácsolja, hogy ezentúl az alispán a közgazdasági fejezetben emlékezzék meg a szociális kérdésekről. Haviár Lajos közbeszól: A római II. helyett a római III-ban. A' második észrevétele a vicinálisvasrtakra vonatkozik. A vármegye közönsége az alispán jelentéséből nincs eléggé tájékozva a vicinális vasutak ügymenetéről, intézkedéseiről, céljairól. Ezekről szóló már a februári közgyűlésen oly értelmű indítványt tett, hogy a vármegye által kiküldöttek részletes jelentést tegyenek évenként a közgyűlésnek a vasutak forgalmi viszonyairól, tarifa politikájáról, organizációiról, a tett intézkedésekről és kitűzött céljairól. Akkor az alispán azzal kenyerezte le, hogy e jelentés a jövőben részletes tájékoztatást nyújt a jelzett dolgokról. Az alispán ebbeli igéretét nem tartotta meg, amennyiben a szóbanforgó kérdésről szóló 'jelentései most sem kimeritőek. Az is nagy baj, hogy a vicinális vastak adminisztrációja nincsen decentralizálva. Ebben igazat ad felszólalónak Neményi Ambrus is. Helytelen intézkedés az is, hogy a vicinálisvasutak igazgatóságába tisztviselőket és ügyvédeket küldenek ki. Ezek helyett gazdákból, iparosokból és kereskedőkből állítsák össze az igazgatóságot, s végül szükségesnek tartja, hogy az igazgatóság évenként részletes jelentést terjeszszen a vármegye közönsége elé. Az alispán válasza. Fábry Sándor dr. alispán örömének ad kifejezést, hogy érdeklődnek jelentése iránt. De ugy látja, hogy Berónyi Ármin dr. felszólalása csak arra szolgált, hogy elmondhassa véleményét a szocializmusról. Jelentésében a rendészeti fejezetben csupán azt jelenti a szocializmusról, hogy ellene rendészeti szempontból nem fordult elő hatósági beavatkozás szükségessége. Ezt kötelessége volt ilyen módon konstatálni, annálinkább, mert a szocializmusnak két vonatkozása van : t. i. rendészeti és közgazdasági. Az alispáni jelentésnek, még ha negatív is az eredmény, kötelessége e kérdéssel a rendészeti fejezetben foglalkozni. Kijelenti, hogy jelentését ezentúl is legjobb belátása szerint igy fogja szerkeszteni és ezt a kijelentését kéri tudomásul venni. (Helyeslés). Berényi Ármin dr. második észrevételére, t. i. hogy őt nem elégíti ki jetlenésének a vicinális vasutakra vonatkozó része az a megjegyzése az alispánnak, hogy ő a kérdésre vonatkozólag mindenkor a legnagyobb igyekezettel és részletes aprólékossággal gyűjtötte össze az adatokat. Amennyiben pedig ezek nem elégítenék ki a vármegye közönségét, készséggel járul hozzá Berényi azon indítványához, hogy a kiküHöttek óvenkint részletes jelentést terjess- nek a vicinálisok ügyeiről a vármegye közönsége elé. A vicinális vasút igazgaság székhely ügyére kijelenti,hogy az most tanácskozás tárgyát nem képezheti. A székhely a szerződés értelmében Gyula volna. Az igazgatóságban a vármegyének 5 kiküldötte szerepel, mig a többi érdekeltek, akik -száma körülbelül 20 -25, Budapesten laknak, ezek Gyulára jövetele a félórás gyűlésekre tetemes költséggel és fáradtsággal járna. Ezért az igazgatóság az alapszabályok oly értelmű módosítását kérte, hogjr a közgyűlések Budapesten tartassanak meg. A közgyűlés annak idején beható tárgyalás után ilyen értelemben határozott. Csodálkozik tehát, hogy lehet most felhozni a törvényhatóság ténjrét. A tisztviselőknek a vasút igazgatóságba való megválasztása is a törvényhatóság ténye. Furcsa tehát ezt is 3 óv múlván rekriminálni. A tisztviselők választása helyes, mert ők mint a vasút ellen felmerülő panaszok törvényes birái, közvetlen tapasztalásból szereznek tudomást azon hiányokról, melyeket a vasutigazgalóságban szóvá kell tenni. Mindenféleképpen különösnek tartja a rekriminációt. Különben az a megjegyzése, hogy a vármegye néhány óv múlva megszűnik részvényes lenni, mert a beruházási kölcsönből megváltják a részvényeket.. Kéri jelentésének tudomásul vételét. (Általános helyeslés.) Kitör a vihar. percekig tartó óriási zaj kerekedett, ugü hogy szónok szava elveszett. Eláll! Eláll! Üljön le ! Az alispáni jelentést tudomásul vesszük ! hangzott fel minden oldalról. Csak percek múlva csöndesedett le a zaj, amikor Berényi Ármin clr. folytatta beszédét. Az alispáni jelentés fölött nem lehet napirendre térni. Nem engedi magától elvitatni a jogot, hogy tetszése szerint szólhasson és a jelentést megbírálja. Az alispánnak azon megjegyzését, hogy r öv i d e n válaszol szóló hosszú beszédjére, kikéri magának, valamint az alispán személyeskedését is. Az alispánnak nem volt oka érzékenykedni, mert tisztelettel kérte indítványainak, illetőleg tanácsainak elfogadására. Hogy pedig ő a szociális kérdésekről szólott, kell, hogy a bizottsági tagokat hálára kötelezze. Ha ilyen türelmetlen hanggal kell találkoznia, ha őt nem hallgatják meg, ő 1 e s z az, aki a közigazgatást kiviszi az utcára, a népgyülésekre és akkor be fog következni az, hogy az utcáról lesz kénytelen sérelmeire feliratokkal fölkeresni a minisztereket. Ne kicsinyeljék felszólalását, mert az általa feivetett kérdésnél fontosabb tárgy a tárgysorozatban nincs. Azt a jogát pedig nem ismeri az alispánnak, hogy beszédjét lekritizálja. Ajánlja, hogy a sztrájkokra vonatkozólag ne csak arra kérjék a-kormányt, hogy törvényt hozzanak ellene, hanem javasolják azt a kormánynak, kérje be a statisztikai adatokat árról, hogy mik a sztrájkok okai, milyenek a munkások díjazásai, mert büntetési szankciókkal nem lehet megszüntetni a sztrájkokat. Erre vonatkozólag konkrét tervei vannak, amelyeket meg fog valósítani. De ezekről máskor szól. Azon megjegyzését, hogy az alispán nem tett eleget ígéretének, ne vegye vádnak. Nem vádolja őt részrehajlással, de azért tisztviselő még se kell a vicinál is igazgatóságába. Szomorú dolognak tartja, hogy minden vállalatnál vezető férfiakat bizzákmeg a főszerepléssel, akiknek a tantiémekért igen nagy önmegtagadást kell tanusitaniok, hogy a válallattal vagy társasággal szemben udvariatlanok legyenek. A vármegye önkormányzati rendszere kiveszőfélben van. A megyebizottsági tagok a közügyért sajnálják a fáradozást. Gondolják meg, hogy nem saját érdekeiket képviselik, hanem mandátumot vállaltak. Végül kijelenti, hogy nem engedi magát elriasztani sem az alispántól, sem a sajtótól (?), hanem kötelességét mindenkor teljesíteni fogja. Az alispán replikája. Fábry Sándor dr. alispán kész tanuságtételre felhívni a közgyűlést, hogy Berényi Árminnal szemben nem érzékenykedett és még kevésbé személyeskedett. Túlérzékenykedés kellett ahhoz, hogy szerény szavait érzékenyen vegye előtte szóló, akinek beszédére egyébként az a megjegyzése, amit Széli Kálmán mondott annak idején Lengyel Zoltánnak, aki a kormányt forradalommal fenyegette, t. i.: Ott leszek én is mindenütt ! Berényi Ármin : (közbekiált) P o1 o n y i volt az, nem Lengyel. Ebben is célzatosság van! F á b ry Sándor alispán: Tizenhárom év óta kifogás soha sem volt a vármegye tisztikara ellen. Szóló 25 év óta szolgálja a vármegyét s a pontos kezelést elődjétől, Jancsovitstól figyelte meg. A vármegyénél soha nem forgott fön inkompatibilitás. A vasúti igazgatóságba a törvényhatóság küldi ki a legalkalmasabb egyéneket. És ha a közgyűlésnek kifogása van ellenük, máskor ne küldjön ki tisztviselőket. Egyébként e kérdésről majd a választásoknál lehet szó. Hangsúlyozza, hogy nem szokott senkivel „elbánni," mert benne meggyökerezett az alkotmányos érzés. Meg nem sért, nem kicsinyél senkit, és csak túlérzékenység kifolyása lehet, ha szerény szavait félreértette Berényi Ármin. A fó'ispán a vitában. Lukács György dr. főispán sajnálja, hogy alapos ok nélkül izgatott vitát provokálnak. Ennek okát nem találja egyébben, minthogy a vármegyei teremszolga véletlenül nagyon betalált fűteni. (Általános derültség és éljenzés). Berényi Ármin arról panaszkodik, hogy nem akarták őt meghallgatni. Szóló védelmébe veszi a törvényhatóságot. Kétszer mindenkinek van joga felszólalni. Berényinek is megadta a szót, de azért volt nagy a türelmetlenség, mert Berényi Ármin kicsinyes alakiságokról is oly nagy tudományos fejtegetésbe bocsájtkozott. Egyebekben osztja az alispán nézetét. A tisztviselők mindenkor szívesen veszik a figyelmeztetést, a kisemberek bajait is szivükön viselik, de egyszerre csodákat nem művelhetnek. Főispáni megrovás. Az alispán válasza után Berényi Berényi Ármin dr. személyes kérÁrmin dr. újra szólásra emelkedett. Erre désben kért szót. A főispán mindenkor különös érdeklődést mutatott a felmerült tárgyak iránt, amit megmutatott amerikai útijáról tartott mai tanulságos, szép beszédével is. De mégis feltűnt neki a főispán mostani kijelentése. Szenvedélyes hangon kel ki a főispán ellen, hogy amikor a közigazgatás terén a közjó érdekében kiveszi jogait, akkor a főispán ebbeli ténykedését odaredukálta egy hitvány kályhába való befütési e. Érre a kijelentésre méltóságán alulinak tartja, hogy érdemleges választ adjon. Erre ismét óriási zaj kerekedik. Eláll! Üljön le ! Hallgasson ! Botrány ! hangzik mindenfelől. A nagy zajban Berényi Ármin szavaiból csak annyit lehet megérteni, hogy nemcsak a törvényhatósági tagok, dé a főiö/án részéről is inzultusoknak van kitéve. Ne kicsinyelje le őt a főispán, hanem tevékenységét tudja be tudatosságának ós ezért mindenkivel szemben vállalja a felelősséget. (Nagy zaj. Az elnök folyton csengett.) Lukács György főispán félreértett szavait magyarázza. Miután objektív alap nem volt a szenvedélyes vitára, azért szólalt fel humorosan. De nem volt célja Berényi Ármint megsérteni. És ,éppén ezért nem állt jogában Berényi Árminnak az elnöki széket alaptalanul meggyanúsítani, amely gyanúsításért őt megrójja. És ezzel be vannak zárva az ügy aktái. (Általános helyeslés.) Fábry Sándor dr. alispán szólalt még föl és kijelentette, hogy Berényi Ármin jogtalan támadásaival szemben kötelessége védelmébe venni a tisztikart,. amely mindenkor illő tisztelettel viseltetik a törvényhatóság és annak határozatai iránt. A közgyűlés végül szavazattöbbséggel határozatra emeli Berényi Ármin azon javaslatát, hogy a vicinális igazgatósága ezentúl részletes jelentést terjeszszen a vármegye közönsége elé. Egyébként az alispáni jelentés tudomásul szolgált. Békésmegye őszi közgyűlése. Békésmegye őszi közgyűlése, amely szokatlan érdekes és viharos volt, ezúttal nem egy, hanem két napon: kedden és szerdán folyt le a törvényhatósági bizottsági tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlésen, amelyen immár az Amerikából viszatért Lukács György dr. főispán elnökölt, fontos tárgyak kerültek napirendre, amelyek ezúttal ugyancsak próbára tették a megyebizottság tag urak türelmét. A vármegye őszi közgyűléséről az alábbi részletes tudósítást adjuk: A szónoki szárnyalású főispáni megnyitóról s az ezzel kapcsolatos indítvány határozattá emeléséről, nemkülönben áz alispáni jelentésnél keletkezett sajnálatos incidensekkel telt szenvedélyes vitáról lapunk más helyén emlékezünk meg. A költségvetés. Már tizenegy felé járt az idő, mikor rátértek a' tárgysorozat második pontjának, az 1905. évi házipénztári költségvetés és a máriapunkban e költségvetéssel kapcsolatban ismertetett szükségletek fedezésére szokások 1%-os közgazdasági pótadó kivetése felettt való határozat hozatalra. De ez sem ment simán. A napirendhez Török Gábor dr. szólalt föl elsőnek. Mulasztásnak mondja, hogy a megyebizottsági tagokkal nem ismertették a költségvetés részletes tételeit. Igaz, hogy azok 15 napig közszemlére voltak kitéve a megyeházán; de a vidéki képviselőknek nem áll módjában, hogy ezért beszaladgáljanak a megye székhelyére. A költségvetési indokolás több személyi pótlókot sorol fel, melyek az 1%-os pótadóból nyernek fedezetet. Ellenzi az 5-ik árvaszéki ülnöki és az alügyészi állás rendszeresítését. Ne a tisztviselő létszámemelést kiványjuk, hanem a statusquo fentartását. Csaba önállósított árvaszékének felállításával megcsappant a megyei árvaszék dolga. A 4 árvaszéki ülnöki állás szervezése ellen nincs ellenvetése. Nem tudja, mi célra követeli az állandó választmány az l'y

0-os pótadót. A költségvetés elegendő fedezetet mutat ki, igy a leghatározottabban ellenzi a pótadó megszavazását. Vagy azért szavazza meg, mert az indokolás „szokásos pótadót" tüntet fel? Ez a kifejezés azt a benyomást teszi, mintha csak azért kellene megszavazni a pótadót, hogy meg ne feledkezzenek róla. Minthogy egy miniszteri leirat határozottan kimondja, hogy a pötadót csak úgy lehet megszavazni, ha számszerűleg meghatározott szükségletről van szó, igy ez esetben, még ha megszavaznák is, megsemmisítené a határozatot a miniszter. Fábr y Sándor dr. alispán jelenti, hogy a jelentésben részletes kimutatást közölt a szükségletekről. A megyét különben nem kötelezi törvény részletes kimutatás készítésére, mert a személyi pótlékok a törvény értelmében a pótadókól fedezendők. Az 5-ik ülnöki és alügyészi állás szervezését már a májusi közgyűlés elhatározta, és bár a törvényhatóság e határozatát megsemmisítette" a miniszter, ez nem alterálja a törvényhatóság határozatát, mert mindkét állás rendszeresítésére égető szükség van. A pótadó 15 év óta szokásos és a közpénztár hiányainak pótlására és a vármegyei nyugdíjintézményre fordíttatnak. Mintegy 7—8 évvel ezelőtt a bizottsági tagok részéről tétetett oly értelmű kérelem, hogy ez a pótadó a félreértések elkerülése végett „szokásosnak" jeleztessék. Innen van a „szokásos" jelző. Békésvármegye nem él vissza közönségének adózási képességével, de erre a pótádóra feltétlenül szüksége van, hogy a vármegye megtudjon felelni törvényszerű kötelességeinek. Dehát mire kell az idei jelentékeny, 3/4%-kal csökkentett 1%-os pótadó. Kell első sorban személyi pótlékra, amelyet 2700 korona összegben a vármegye köteles fizetni. A megyei levéltár sajnáladó, szégyenletes állapotban 15 év óta a régi fogház zuglyukaiban van. A jövő év derekán az állami adóhivatal .kiköltözik a vármegyeházából uj, díszes palotájába. Az igy felszabaduló 8 termet a közgyűlés engedélyével és hozzájárulásával a levéltár részére rendezi be. A berendezéshez az állam nem járul hozzá egy fillérrel sem s igy e célra legalább 1400 korona szükségeltetik. Maradna még körülbalül 14,000 korona, amely felerészben a tisztinyugdij-alapra, felerészben pedig a házipénztár tartalékalapjára forditandó. A tisztinj-ugdijalap eddig is 3090 korona deficittel küzd, ugy hogy nem tud feladatának megfelelni. Az' útadó alapból fedezik a vármegye túlajdonát képező 10 épület fentartási és tatarozási költséj geit. Ez az alap is alig rug 3000 koronára, amely összeg pedig kevés a szükségletek fedezésére. Kéri az allandó választmány javaslatának elfogadását. Berényi Ármin dr. szerint a napirend e pontja nem lett kellőleg feltárva. Már a nyári közgyűlésen aggodalma volt, hogy a javasolt állásokat nem lehet szervezni. Szóló Török Gáborral szemben szükségesnek tartja mindkét állás szervezését, különösen az alügyészit, mert reformok előtt állunk, amely reformok megvalósulása tetemesen emeli az ügyészség munkakörét. A közgyűlés ezután nagy szótöbbséggel elfogadta az állandó választmány javaslatát, majd elnök felfüggesztette az ülést, melyet délután 3 órakor folgtattak. Pótadó térítmény felhasználása. Előadó felolvasta a vármegye alispánjának előterjesztését a vármegyei alkalmazottak fizetésének rendezése és az 1904. évi remélhető pótadó téritmény miként való felhasználása ügyében, valamint a vármegyei dijnokok kérelmét drágasági pótlék megszavazása iránt. A juliusi közgyűlés foglalkozott e kérdéssel, mikor á tisztviselőket beosztotta a fizetési osztályba, s kérte a minisztert, hogy az l"/o-os pótadót, mit a vármegye tisztviselőinek adott, térítse meg. A miniszter részletekben válaszolt és Berkes Sándor dr. kórházi igazgató főorvos, vármegyei alorvos, Kun Pál dr. járási orvos és kórházi osztályorvos és a csabai főszolgabíró lakbére emeleltetett s egyben kijelentette, a folyó évi pótadót akkor téríti vissza, ha a vármegye okmányszerü kimutatást terjeszt be arról, hogy a pótadó mely részét fordította tisztviselői fizetésére. Az állandó választmány a miniszteri pótlásokon azt a javaslatot tette, hogy Berkes Séndor clr. igazgató főorvos dotálása 4400 kor. törzsfizetésben és 600 korona lakpénzben, K ú n Pál dr. járásorvosé 4200 korona törzsfizetésben és 420 korona lakpénzben állapitassék meg, a csabai főszolgabíró, mivel a főszolgabírói lakás nagy költséggel volna átalakítható, a lakpénz 600 koronában, illetőleg, mert 500 korona megtérül lakbérből, 100 koronában állapitassék meg. Az állandó választmány ezenkivül az ínséges esztendőre való tekintettel 14 dijnoknak fejenkint 100 koronát, összesen 1400 koronát javasol drágasági pótlék fejében a pótadó terhére megszavazni. A pénzügyigazgatóság mellé rendelt kir. számvevőség kimutatta, mennyi fordíttatott a pótadóból a tisztviselők fizetésére. Miután a kiadások komulativ terjesztettek elő, teljes lehetetlenség pontos kimutatást készíteni 15 évről visszafelé. Ezért az állandó választmány javasolja megbízni Daimel Lajos nyugalmazott kir. főszámvevőt, hogy személyes emlékezete alapján készítse el a kimutatást a részére annak idején megszavazandó tiszteletdíj ellen ;ben. Az állandó választmány-a miniszter