Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-13 / 83. szám

által megtérített pótadót az itt emiitett fizetési és drágasági pótlékra javasolja fordítani, a felmaradt összeg pedig 3/3 részben a nyugdijalap növelésére, '/4-ed részbe., pedig a házipénztár alapjára forditassanak. B e r é n y i Ármin dr. tiltakozik Daimel Lajos megbízatása ellen. Fe­leslegesnek tartja az idegen megbízatást, mikor a vármegyének is van elegendő közege, mely elkészítse a kérdéses ki­mutatást. A vármegye szegénységi bizo­nyítványt állítana ki tisztikarának, ha idegenre bízná a kimutatás elkészítését. Nem járul ahhoz sem, hogy a miniszter által visszafizetett adóösszegből már most juttassanak az alapoknak hányadokat, mert azt sem tudni, hogy a vissza­fizetendő összeg mily magas lesz. Az állandó választmány által javasolt fize­téseket esetleg közszükségleti alapból vett kölcsönalapján fedezné s a kölcsönt a miniszter által visszatérítendő adóalap­ból térítené vissza. B erényi Ármin dr. észrevételeire F á b r y Sándor dr. alispán adja meg a részletes választ. Bejelenti, hogy az 1904. évi X. t.-c. vállalta magára a vármegyei tisztviselők fizetésének állami fedezését s gondoskodás történt a kifizetésekvissza­téritéséről a vármegyének. Ennélfogva gondoskodott a kimutatások elkészítésé­ről ós a 15 évi leszámolás elkészítésére a kir. számvevőség azt jelentette, hogf a kimutatást a költségvetés kumulatív rendszere folytán elkészíteni lehetetlen, hanem kért egy kombinatív kimutatást, mely a valóságot megközelíti. Ezt a ki­mutatást fölterjesztette a miniszterhez, de az azt nem fogadta el. Ennélfogva terjesztette elő az állandó választmány a kimutatás elkészítését olyan férfiura bízni, aki 15 éven át személyesen ve­zette ez ügyeket. De szóló nincs az ellen sem, hogy őt bizzák meg a kimutatás elké­szítésével. Kijelenti végül, hogy a minisz­ter által visszafizetendő adópótlásra cél­szerűségig törvényességi szempotbólmár most kell határozni. Célszerűségi okokból azért, mert mire a miniszter a visszoté­ritendő adóösszeget a megye rendelke­zésére bocsájtja, meg lesz az a cieneszura, amelynek alapján az alispán intézkedéseit azonnal megteheti. Törvényességi okok­ból pedig azért, mert világosan szól a törvényes rendelkezés, hogy a pótadó­val kapcsolatos kérdések tárgyalása az őszi közgyűlésben intézendők el. Az alapok feleslegének felosztását pedig a miniszteri rendeletben' foglalt utasítások világosan írják elő. Abból az élvből ki­indulva, hogy: amit meg tehetsz ma, ne halaszd holnapra, elfogadásra ajánlja az állandó választmány javaslatát. R e i n e r Béla az alispán javasla­tát pártolja. Mielőtt a főispán a kérdést szavazás alá bocsájtotta volna, Kiss számtaná­csos, a számvevőség főnöke azt kérte a közgyűléstől, hogy a kimutatas elkészí­tésével a kir. számvevőség bizassék meg. A törvényhatósági bizottság ezután a Kiss indítványával módosított állandó választmányi javaslatot óriási többséggel elfogadta. eltökélte, hogy a házszabályok revízió­ját megvalósítja, ha lehet, az ellenzéki pártok megegyezésével, ha igy nem le­het, akkor ellenük. A szabadelvüpárt maga kész megszavazni a miniszter­elnök egész javaslatát. .Az ellenzék pe­dig, különösen a mindig harcra kész ifjabb csoport szervezkedik a parla­menti ellentállásra. Nagy és éles küzde­lem lesz tehát és senki sem tudhatja, ! meddig fog tartani és hogy a küzdelem hevessége majd minő mértékig fokozó­dik. Egyébként hallottunk az ellenzéken . csüggedt hangokat is. Nem hiszem, hogy az ellenzék képes lesz a SZÍVÓS ellentállásra, sőt bi­zonyosra veszem, hogy Tisza István gróf, a minő szerencséje van, keresztülviszi a revíziót is! Ezt a nyilatkozatot pedig a mult obstrukció egyik legtemperamentusabb vezetőférfia mondotta ma munkatár­sunknak. Orosz-Japán háború. A londoni Standardnak jelentik : Az orosz balszárny Mukden alatt rend­kívül heves küzdelemben van a japán jobbszárnnyal. Londonból jelentik: Kuropatkin megkezdte a nagy csatát. Jantajtól északra döntő ütközet lesz néhány nap múlva. Egyelőre jelentik, hogy az első támadáskor sikerült elfoglalni Panjukut, de Oyama segítséget küldött Kuropat­kinnak, igy visszafoglalták a hadállást s ezzel megakasztották az oro­szok elönyo múlását. IJJI > )NSÁGOK Időjárás. Az országos központi időjelző i állomás mára hűvös időt jelez sokhelyütt csapa­dékkal. A miniszterelnök köszönete. Hétfői rendkívüli kiadásunkban jeleztük, hogy ; a csabai szabadelvű párt elnöksége Zsi­linszky Mihály beszámolója alkalmá­ból üdvözlő táviratot küldött a miniszter­elnöknek. Tisza István gróf miniszter­elnök Varságh Béla pártelnökhöz in­tézett levelében a következők szerint vá­laszolt : Tisztelt pártelnök ur! Érdemes képviselőjük beszámolója alkalmából a békéscsabai szabadelvű párt nevében tolmácsolt szives üdvöz­letért és hazafias támogatásuk kilátásba helyezéséért fogadják őszinte köszö­netemet. Kiváló tisztelettel Tisza, s. k. Zsilinszky Mihály dr. a csabai áll. iskolákban. Csaba országgyűlési képvise­lőjének, Zsilinszky Mihály államtit­kárnak beszámoló beszédéről hétfői rend­kívüli kiadásunkban emlékeztünk meg részletesen. A képviselő hétfő délelőtti csabai tartózkodását arra használta föl, hogy meglátogatta az állami iskolákat. A látogatást, melyet Varságh Béla iskolaszéki elnök kíséretében tett, az áü. polg. fiúiskolánál kezdte meg, ahol a tanári kar élén O s v á t h János dr. igaz­gató üdvözölte. Az államtitkár ugy itt, mint a többi tanintézetben bemutattatta magának a tantestület tagjait és őket egyetértésre, hazafias munkálkodásra, a tanítványokat pedig jó magaviseletre és szorgalmas tanulásra buzdította. Azon reményének is kifejezést adott az állam­titkár, hogy a csabai iskolák jövő évi zárvizsgálatain részt fog venni. Az ál­lamtitkárt az állami elemi iskolában az egyes osztályokban S u c h János kalau­zolta. Végül a teljes ^felépülés felé kö­zeledő és virágzásnak indult W e r t h e r­féle magyar játékszergyárat tekintette meg az államtitkár amelynek nagyszerű be­rendezése és működése fölött elismeré­sét fejezte ki a törekvő fiatal gyárosnak. A csabai nőegylet hangversenye. Nagy odaadással fáradozik már hetek óta a csabai jótékony nőegylet vigalmi bizottsága, hogy a huszonkettediki zerie­estélynek minél vonzóbb és változatosabb műsort biztosítson. Az alábbi tájékoztató bizonysága annak, hogy a vigalmi-bi­zottság serény ügybuzgalmát siker koro­názta. Wagner Dániel dr. bevezető felolvasása után egy egyfelvonásos vig­Az orosházi—szentes—csongrádi vicinális. Már estefelé közeledett az idő, mi­kor Török Emil kérvénye kerü't tár­gyalásra. Török, mint az orosháza szen­tes—csongrádi helyiérdekű vasút en­gedményese, az általa tervezett vasútra a vármegye hozzájárulásának felemelését kérte. Az állandó választmány az eddigi 80 ezer korona hozzájárulást 140 ezer koronára javasolta felemelni, hogy ezzel a 11 év óta vajúdó vasút ügyét kedvező megoldásra juttassa. Ezzel szemben ki­köti a javaslat, hogy az engedményes a vasút munkálatait 1905. év január 1-én köteles megkezdeni, hogy a vasút szállí­tási dijait a máv. tarifája szerint tarto­zik megállapítani és végül a köztörvény­hatóság előtt ez év végéig bizonyítani tartozik az engedményes, hogy a vasút­építés előfeltételei biztosítva vannak. K o r o s y László utalva arra, hogy az alispánnak a vármegyei utadó-alap állásáról szóló jelentése megdöbbentő adatokat tartalmaz, nem találja indokolt­nak, hegy a megterhelt alapból 140 ezer koronát fektessenek be olyan- vasútba, amelynek tervezete kilométerenkint 70 ezer korona horrobilis egységárat tün­tet fel. Már csak azért is javasolja az engedményestől megvonni az ujabb hoz­zájárulást, mert az engedményes 11 év óta többször elmulasztotta a határ- időt. A régi hozzájárulást megszavazza. A c li i m Gusztáv sem az állandó választmány, sem Korosy László javas­latát nem fogadja el, mert úgy tapasz­talja, hogy az orosháza-szentes-csongrádi vasút számadásai nem reálisok. Hivat­kozik arra, ho£y Acsev. vasútvonal 25 46 ezer, a legdrigább hegyipályán pedig 80 ezer korina egységárral dolgozott. Miután bizalmatlansággal viseltelik az olyan vasút iránt, amely 11 év óta va­júdik, a maga részéről á 80 ezer korona hozzájárulást is megtagadja. Van gyei Szilárd kijelenti, hogy Orosháza a'tervezett vasúttal Csongrád vármegyétől várja a boldogulás feltételeit. Könnyű Csabának az orosházi vasút ellen dikciózni, miután Csaba minden­felé bőven el van látva összekötő vasúti vonalakkal. K o r o s y László visszautasítja Van­gyel Szilárd insziunációit, mert felszó­lalásában sem helyi, sem személyes érdek nem vezette. Az orosházi képviselőtes­tület tagjai kérték fölszólalásra és ő a köz érdekében beszélt. Havi ár Lajos kir. főmérnök szak­szerű fej' .'sekben mutatja ki az orosháza -oleutes--csongrádi vasú; ter­vezetének számos hiányait. Konstatálja, hogy a megyében 15 év óta semmi né­ven' nev' zendő vasút nem létesült a megye segítsége nélkül. De ez a vonal, amit most terveznek, a megye erős tá­mogatása mellett sem fog létrejönni, mert az 53 kilométer vasútvonal építése 3 és fél millió korona tőkét igényel, melyből az engedményes az összes hozzá­járulások számításával együtt aligha tud '35%-nál többet 'összehozni. Konstatalja azt is, hogy a tervezett útvonal Oros­házát nem' hozza közelebb Budapesthez, mert a Szarvason keresztül vezető út 4 kilométerrel rövidebb a tervezettnél. Veres József örömmel üdvözli és elfogadja az állandó választmány ha­tározatát. Kimutatni kívánja azon elő­nyöket, melyeket a tervezett a rendes nyomtávú vasút a motoros rendszerű, keskenyvágányu, mezőgazdasági vasutak előnyeivel szemben az orosháziaknak biztosítani látszik. Kimutatja, hogy az engedményes éppen a vármegye hatá­rozata folytán jutott abba a helyzetbe, hogy drágább lett az egységár. Mert az eredeti tervezet szerint a vasút a gróf Károlyi mágocsi uradalmán ment volna keresztül, amely esetben a gróf tetemes öszszeggel járult volna hozzá a vasút költ­ségeihez. De mert a megye csak ugy já­rult hozzá a költségekhez, ha a vonal az eredeti tervtől eltérően Szentetornya és Gádoros községeket érinti, elesett a gróf segítségétől. A törvényhatóság ezután elfogadta az állandó választmány javaslatát és jóváhagyta Orosháza község képviselő­testületének azon határozatát, melylyel 100 ezer korona községi segítséget szava­zott még az uj vasútnak. TJékésmegyei Közlöny" táviratai. A házszabály revizió a k pvisslöházban. Budapest, okt. 12. (Saj. tud. táv.) Ház mai ülésén Percei Dezső elnök bejelentette, hogy Tisza István gróf miniszterelnök bejegyezte a házszabály módosító indítványát. A javaslat tárgya­lására a Ház 21 tagu bizotságot fog ki­küldeni. Elnök ezután bejelentette a kvótá­ban a királyi döntést. Az elnök jelenté­sénél Babó Mihály, Rakovszky Tstván és Ugrón Gábor szólaltak fel, s a királyi döntést, mint törvénytelent, visszautasították. Ugrón Gábor konstatálta, hogy kormányunk törvénytelenségben is tá­mogatja Ausztriát, holott Ausztriában a parlament a törvényhozás torzalakja. Ugy látja, ezt a helyzetet akarja nálunk is megteremteni a kormány. Tisza István felszólalásában indo­kolja Őfelsége döntési jogát. Ugrón ki­fakadásait Ausztria ellen visszautasítja. P o z s g a y : De nagyon szerelmes Ausztriába. Bakonyi: Hamar megbarátkozott az előkelő idegennel. A Ház a kirá'y döntését tudomásul vette. A szünet után Bethlen Balázs gróf a takarmány szükségben inter­pellált. T a 11 i á n miniszter feleli: Általános ínségről, takarmányhiányáról beszélni nem lehet, csak egyes vidékek szenved­nek. A kormány ismeretes intézkedésé­hez hozzájárul még a beruházási javas­latba fölvett munkálatok megkezdése. A válaszát tudomásul vették. A képviselőház holnap szünetet tart. A házszabályok reviziója. A politikai helyzet lassankint kiala­kul és viharos napokat sejtet. A kormány, : illetőleg Tisza István gróf miniszter­elnök, értesülésünk szerint szigorúan játékban Balogh Lorika és S e 11 y Ilona fognak jeleskedni; majd a mű­kedvelői gárda egyik uj, jeles tagja: T y e h 1 á r Mariska szavalata következik. Egy ez alkalomra alakult énekquarttetben Á c h i 111 Károly, Gally János, K r i e­n e r Jenő és Székely Vilmos, ezek a jeles dallosok mutatják be énekművé­szetüket. A műsor még nem teljes; leg­közelebb már azonban bemutathatjuk a végleges progranmiot. — Kerületi iparosgyülés Aradon E hó 29-én nevezetes napja lesz az Alföld ipa­rosvilágának, mely ekkor tartja kerületi iparosgyülését Aradon. A gyűlés célja: érdekes és nagyfontosságú eszmecsere a magyar ipar helyzetéről. Nagysikerű­nek Ígérkezik az az iparosgyülés, ame­lyen az ország legjobb nevű ipari szak­emberei fognak előadásokat tartani: E szakférfiak között fog szerepelni a csa­bai ipartestület nagy szaktudásu titkára, Áchim János is, aki az aradi ipartestü­let elnökségének fölkérésére az ipartör­vény revíziójáról tart előadást. — Eljegyzés. L i c s k a Mariskát, né­hai L i c s k a József butorraktáros leá­nyát eljegyezte Bálint Géza gyulai m. kir. pénzügyigazgatósági számtiszt. — Októberi szivárvány. Az utóbbi bo­rongos hetek hűs szellője barátságosan duruzsoló kályha mellé kényszeritette a fázékony emberiséget, mely ezidénre már joggal hitte, hogy eltemette az úgyne­vezett vénasszonyok nyarat. Ám csalód­tunk. Hétfő óta, bár minden órás az eső meglangyosult a lég, ugy hogy nappali sétánál csakhamar lekívánkozik az öszi felöltő. Ez a hirtelen beállott enyhe idő­változás idézte elő azt a ritka természeti tüneményt, amely kedden délben tizen­kettő után majdnem félórán keresztül díszítette az észak-nyugati égboltott: egy hatalmas kettős szivárvány. — Halálo ás. Mezőberényben kedden elhunyt özv. P e c z n y i k Jánosné, szül. Klenk Zsuzsánna élte 86-ik évében. Ér­dekes és nagy időket átélt matróna hunyt el hétfőn este a csabai közkór­házban. Bimbó Katalin a neve s mint markotányosnő résztvett a 48-as küzde­lemben. A 90 éves asszony regényes éle­tét annakidején részletesen ismermertet­tük olvasóink előtt. Bimbó Katalin el­hűlt testét tegnap helyezték örök nyuga­lomra. Koporsója felett Szeberényi Lajos lelkész megható gyászbeszédet mondott.. Öngyilkos bécsi gyáros.Taussig Viktor bécsi kékfestő-gyáros hétfőn dél­előtt agyonlőtte magát s öngyilkosságá­nak oka az, hogy testvére, a ki a cég­nek társtulajdonosa volt, óriási adóssá­gok hátrahagyásával megszökött. Erről az öngyilkosságról most még a követ­kezőket jelentik: A katasztrófa Bécs tár­sadalmi és üzleti köreiben nagy feltű­nést keltett. A cég, a mely a bécsi piacon már félszázada állott fenn, a legelőke­lőbb cégek közé tartozott. Néhány évvel ezelőtt Magyarországon állami és községi támogatással Csabán akart szövőgyá­rat állítani. Csaba községével, a megyé­vel és a kereskedelmi miniszterrel is létrejött a megállapodás. A község telket, építőanyagot, a kormány szubvenciót és adómentességet biztosított, de a terv Taussig akadékoskodásán nem került megvalósításra. Az egyik társ Taussig Vik­tor, a jobb sorsra érdemes ember, aki hétfőn forgópisztolylyal főbelőtte magát, szövőipari körökbén elismert szakember s az ipartanácsnak is tagja volt. Öngyil­kosságának oka a cégnek, amely fizeté­seit beszüntette, anyagi romlása volt A passzívák körülbelül három millió koronára rúgnak 600 ezer koronányi aktívával szemben. Az utóbbi évek­ben különösen gyapotspekulációk kö­vetkeztében nagyon hanyatlott, és bu­kását is, — amint mondják, - e speku­lációknak köszönhette. A tőzsdén az eset deprimálólag hatott. Az a körülmény, hogy az ipari cégek egyre-másra jelentik be fizetéseik megszüntetését, szomorú világot vet az ipar helyzetére. — A figyelmes c?orvási állomásfőnök A p p o n y i Albert gróf Amerikába tör­tént elutazása előtt békésvármegyei bir­tokán tartózkodott. Elutazása napján tör­tént vele egy érdekes epizód, amely csak most jutott a közvélemény tudomására. A csorvási állomásfőnök ugyanis nagyon figyelmes volt Apponyi Albert gróf iránt, mikor a gróf amerikai útjára indult. Apponyi békésmegyei birtokáról indult a nagy útra s a csorvási állomáson szállt vonatra, ahonnan a Csabáról induló gyorsvonatra igyekezett. Minthogy azon­ban a csorvás-csabai vonaton késlekedés történt, a csorvási állomásfőnök távira-

Next

/
Thumbnails
Contents