Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-13 / 83. szám

mokról szólott. Ismertette a keletkezését. 1883-ban történt, hogy a harmadik elnök, Cheperdwnik Dániel 15 millió dollárért megvásárolta a Louisanó területet, mely nagyobb mint Európa fele és ezzel megvetette alapját az Egyesült Államoknak. A Louisanó 15 államból állott és ehhez csatlakozott a többi 30 szövetséges állam, melyek együttvéve alkotják a legszabadabb, a leghatalmasabb köztársaságot, amely soha fegyverre nem támaszkodott, hanem a béke utján haladt előre minden téren, bámulatára az egész világnak. St.-Louisban, az Egyesült Akarnok egyik legvirágzóbb városában világkiállítás és .ezzel egyidejűleg interparlamentáris konferencia volt. Itt a nagy nemzetek között a kis magyar nemzet volt legnagyobb számmal képviselve. A mi nemzetünk nem érdeklődik jobban a világbéke iránt, mint más nemzetek, a világkiállítás sem vonzotta oda jobban a magyarokat mint más nemzetbelieket, hanem az amerikai véreink iránti érdeklődés. A magyar nemzet két-három évtized alaíi egy millió legjavát vesztette el, akik kivándoroltak Amerikába és ott telepedtek le. V közaggodalom arra vezetett, hogy an kai véreink helyzetét vizsgáljuk, ke_^ssük a kivándorlás okait és az orvoslást. Amerikai tanulmányutjában szerzett tapasztalata nagyban és egészében nem ter el útitársaiétól. Azt tapasztalta, hogy kivándorolt testvéreink Amerikában'nagyobbrészt megtalálták azt, amit kerestek : boldogulásukat. És ennélfogva arra csekély reményünk lehet, hogy elszakadt véreink többségét visszanyerjük, mert!"azoknak második hazájuk lett Amerika. Á1H tehát az a szomorú igazság, hogy Magyarország annyi foglalkozást, keresetet nem képes nyújtani, amennyi biztos megélhetést adhatna a nép minden "rétegének. Előidézte ezt az évszázados küzdelmek túltengése, melyek megakasztottak minden természetes fejlődést. A baj azonban megvan, most már az orvoslásáról kötelességünk gondoskodni. Első és főkötelesség amerikai véreinkkel minél szorosabb és állandó összeköttetést, érintkezést fentartani. Ennek csak üdvös hatása lehet. Mert igy reményünk lehet arra, hogy hazánkba "visszatérnek testvéreink és azt a váUalkozó szellemet, mit Amerikába magukba szivtak, itt meghonosítják. Ha ez az összeköttetés megvan, keresni kell a 'módozatokat, hogy az ország a nép minden rétegét eltarthassa. A második feladat a véreinknek kenyeret nyújtó nemzettel, az Egyesült A

namokkal állandó összeköttetést, szövetkezést keresni, megnyerni rokonszenvét, hogy esetleg atörténelem nehéznapjaibanszámithassunk baráti kezére. Erre nézve az előzményeket már megtette a mult. Amerika fogadta az emigránsokat a legszívesebben. Kossuth Lajosnak utja diadahit volt Amerikában, ahol őt a parlamentben fogadták páratlan fénynyel, lelkesedéssel. Ez a dicsőség Kossuthon ki\ al csak La- j fayetnek jutott osztályrészül. A magyar nemzetet, annak dicsőséges múltját, országát, faját, mindenét Kossuth Lajos ismertette meg Amerikával. Innen közöttünk, a történeti kapocs, amelynek megte^emtéseért Kossuth Lajosé az érdem, még ak or its, ha ő gyrkor.ati eredményeket nem tudott felmutatni. Szorosabbá tette e kapcsot az amerikai véreinknek küldött tui ulmadaras nemzeti zászló, a Clevelandban felállított Kossuth szobor. Történelmi a

Tápon tehát megvan az egyetértés, megvannak a rokonszenv szálai, amelyeket csak erősebbé és szorosabbá keh te münk. Mindezeket átlá. ák Clevelandban lakó magya^ testvéreink is akkor, amikor felvetették azt az eszmét, hogy Amerikr legnagyobb és legd

;csőbb polgárának, Washingtonnak szobrot emelnek Budapesten. Ott Clevelandban is felállíthatnák ezt a szobrot, de akkor nem volna teljes a tisztelet, a hódolat és megsértenék Amerika polgárságát, mely megengedte és lelkesed:' sel előmozdította, hogy az idegen szabadsághősnek, Kossuthnak szobrot emeljenek Amerika földjén. Amerika polgársága körében a legnagyobb szimpátiára talált véreink szép és dicséretes eszméje, megvalósítására már gyűjtést is indítottak' és a Budapesten felállítandó Washington szobor céljára már is tekintélyes összeg áll rendelkezésükre. (Éljenzés). Ez előzmények után meg kei' á

Mapodni abban, hogy iguzi eszmék szabad hazájával kell legjobban összeköttetésbe lépni és a csorba pótlására legerősebben meg ke

1! gyökerezni azon törekvéseknek, hogy a meglevő kapcsot minél szorosabbá tegyük. Áz amerikai magyarság eszméitől' áthatva, indítványozza, fejezze ki a közgyűlés rokonszenvét az amerikai magyarság azon mozgalma iránt, hogy Budapesten szobrot terveznek felállítani a legszabadabb nemzet atyjának, Washingtonnak (Zajos éljenzés). Majd igy folytatta beszédét a főispán : Hogy pedig komoly érr eklődésünket tettben is megmutassuk, erőnkhez képest bizonyos öszszeggel járuljunk hozzá a Washington-szobor költségeihez. Frenetikus éljenzés és helyeslés kisérte a főispán szavait. Köszönet a főispánnak. Mielőtt Daimel Sándor dr. főjegyző előterjesztette volna az állandó választmánynak a főispán indítványára vonatkozó' javaslatát, Szabó János köröstarcsai lelkész, az újonnan megválasztott közigazgatási bizottsági tag, melegen üdvözölte az Amerikából hazatért főispánt. A mai társad?'ómban munkálkodó embereket két osztályba lehet sorozni, — kezdte beszédét. Az első osztályba tartoznak azok, al"k munkálkodnak az örömért, a másod'k osztá'yba azok, akik szórakoznak a munkában. A főispán buzgó és fáradhatlan munkásságát ismertetve, hálás tisztelettel adózik a most elmondott tanulságos szép beszédért és örömét fejezi ki a közgyűlés nevében, hogy az Isten szerencsésen hazavezérelte a szeretett főispánt, akit az Isten családja, a vármegve és a haza örömére és boldogitására nagyon sokáig éltessen. (Zajos éljenzés). Daimel Sándor dr. főjegyző terjesztette elő ezután a javaslatot, mely szerint a Washington szoborra szánt 500 koronát a bá^ó Wodianer- és Mikó-féle alapból veszik kölcsön és az 1906-ik évig a kamatokkal \ isszatériíik. A határozat. B e r é n y i Ármin dr. hozzájárul \ á főispán indítványához, mert minden lélekben él a bála érzete az Amerikai Egyesült Államok iránt. Szive egész melegével üdvözli az indítványt, majd igy folytatta lendületes szép beszédét: Hálával kell eltelnünk az Amerikai Egyesült Államok iránt, mert az mondotta ki legelsőbb az emberi jogok deklerációját, onnan'jött be hozzánk 1848 március idusán a szabadság szellője, onnan kaptuk a szabadság szellemének első impulzusát. Ezen szellemtől áthatva, elfogadja a javaslatot. (Éljen.) Az egyhangú lelkesedéssel hozott határozatot ezután a főispán enunciálta, amely határozatra mindenkor büszkeséggél tekint Békésvármegye törvényhatósága ós közönsége. Vihar a megyeházán. Megtámadott alispáni jelentés. Az elnöki szék meg'sértése. Főispáni megrovás. Vagy mindjárt azt is írhattuk volna még vásári ponyvahistoriák cime módjára negyedik cimül: Egy vármegyei képviselő tulérzékenykedései. Ez a cim talán még legjobban vág alihoz, amit itt alább elmondunk. Már a közgyűlés tárgysorozatának közrebocsájtásakor érdekesnek jeleztük az őszi közgyűlést. E jövendöléshez nem kellett valami nagy próféciái tudás, mert hiszen minden őszi közgyűlés érdekesebb szokott lenni, már tárgyai sokaságánál és fontosságánál fogva is, mint a kánikulai közgyülésecskék, melyeket a rekkenő hőség dacára is egy-két óra alatt szokott ledarálni a nemes ügybuzgalom. Hát ennélfogva jeleztük érdekesnek és fontosnak az őszi közgyűlést, amelynek tárgysorozata nem kevesebb, mint 159 ügyet, köztük számos nagyjelentőségű tárgyat ölelt föl. Próféciánk nem csalt, sőt a valóság messze túlhaladt a jövendölésen. Nemcsak érdekes, hanem olyan viharos volt ez a közgyűlés, amilyenre a legöregebb orátorok sem emlékeznek. Csattogtakpattogtak az izzó, szenvedélyes szavak, ugy hogy ugyancsak meredt szemekkel néztek le a falakról a néhai jó főispánok, merthogy nekik ilyen szenvedélyes tanácskozás sohasem jutott osztály részű

1. Az egész vihart pedig, amelynek sajnálatos epizódja volt az elnöki szék megsértése, az alispán és a vármegye tisztikarának alaptalan meggyanusitása, B e r é n y i Ármin bizottsági tag provokálta. Eszünkbe jut egy adoma. Az egyszeri csizmadia ezt irta a cégtáblájára: Nagy András csizmadia mester és esti fény. Kérdezték tőle, hogy mit jelent az „esti fény" ós mért irta a neve mellé. Azt mondta: semmiért, de szépen hangzik. A néhai kedélyes csizmadia cégtáblája jut eszünkbe, amikor a keddi törtörvényhatósági gyűlés tanácskozásainak vehemenciájáról kell számot adnunk. A jelentéktelenségből származó heves vita, a közgyűlési tárgysorozat első pontjánál, az alispáni jelentés egy passzusa körül fordult meg. A vita részleteiről szóljon az alábbi tudósítás: Az alispáni jelentés. A Washington szoborra történt 500 korona megszavazása után Daimel Sándor dr. főjegyző előterjesztette az alispáni jelentést, amelyet már lapunkban részletesen ismertettünk. Mint tudvalevő, a jelentós két önálló indítványt tartalmazott. Nevezetesen, hogy a kereskedelmi és földmivelésügyi miniszterek kerestessenek meg feliratilag a szükségmunkálatok soronkivüli foganatban vételére. E munkálatok volnának: A harmadik tranzverzális állami út körösladány- füzesgyarmati és Szeghalom csökmői szakaszának kiépítése, továbbá az orosháza—gádorosi és gyula—kigyósi út kiépítése, a szentandrási hid állami felépítése, a körös-tisza-marosi, a hosszufoki, az ivánfenéki ármentesitési társulatok védműveinek szükséges magositása és egyéb tervezett munkálatainak végrehajtása. A második indítvány volt köszönetszavazás a kissebesi gránitkőgyár részvénytársaságnak, amiért ez a gyulai Erzsébet szobor talapzatát költség nélkül adta és elkészítette. Berényi Ármin dr. kifogásai. Az alispáni jelentésnél Berényi Ármin dr. szólalt fel. Kifogásolja, hogy az alispán jelentésében a „közrendészet" fejezetben tárgyalja a szociális kérdéseket. Nevezetesen az alispán azt mondja e fejezetben : „A szocializmus megyénkben egyre terjed, ujabban különösen az iparosok körében hódit. Rendészeti szempontból azonban a szocializmus mozgalmai a legutóbbi közgyűlés óta lefolyt idő alatt nem lépték iul a törvényes határokat." Szóló szerint, tekintettel arra, hogy a szocializmus a legnemesebb jogokat szolgálja, káros akkor ilyen kérdést iskolai tanulmányuk kezdetétől évenként és személyenként háromszáz korona ösztöndíjban fogja részesíteni. A magyar kulturát is szolgáló ezen bőkezű nemes cselekedet körülbelül 40—50 ezer koronás alapítványnak felel meg. Ti szerető édes anyák! ti gyermekeitek jövője miatt aggódó apák! csak ti tudjátok igazán átérteni és érezni: milyen boldog öröm költözött most be a csendes pusztai tisztilakokb^! . . . Krónikás levelemet nem végezhetném méltóbban, mintha újra a költőkirály szavaiból idézek: „Van egy vallás, melyben minden felekezet, minden kultusz hívei egyesülnek, melynek oltárát mindenki magával hordja, templomát soha el nem hagyja. E vallás parancsait is istenkéz irta, de nem kőtáblára, hanem emberi szivekbe. Ez a vallás, az emberszeretet vallása!" Wenckheim Dénes gróf nemcsak hive, de cselekvő apostola is e vallásnak. Jól esik nekünk, hogy a közvetlenül érdekeltek meleg hálája mellett, e sorok utján a közvélemény elismerő igaz szavával is adózhatunk a nemes emberbarát érdemeinek. Sok ilyen emberszerető szivet a magyar társadalomnak! K ét ess. A modern szép asszony. Egy keleti közmondás szeiint csak az ismeri Zuleika szépségét, aki őt Juszszufnak ssemeivel nézi. Nem mindenkinek szép tehát az, akit én széonek tartok. Persze, megfordítva is igaz ez a tétel. Hogy nr'iyen a szép asszony ? Eh, ne .vágjunk olyan sietve bele a dókig közepébe. Lassabban a tes.tei. Előbo feleljünk a

1 ra a kérdésre, hogy ugyan milyen általában a női szépség. Helyesebb, próbáljuk csak meg a válaszadást, mert mindenkit egyaránt kielégítő feleletet erre a kérdésre emberfia még nem adott. Plútó például nagyot káromkodott, amikor meginterpellálták ebben az ügyben. Csak a vak kérdezhet ilyet, mondta dühösen. Aristoteles a valóság remekének, Voltaire a szellem esszenciájának tartotta a szépet. René Francios pedig, holott a szép asszony fogalma felől sok és édes gyakorlati tapasztalata volt, kénytelen volt bevallani, hogy nem tudja meghatározni a női szépséget. Igaza van. Az alföldi magyar leginkább a barnát, a hegyvidéki a szőkét szereti. Délfelé a soványabbja, északfelé a kövérebbje tetszik jobban. Á most háborúskodó japán meg azt szereti a nőben, ha kicsik a szemei, eltorzultak a lábai, törpe az orra, és előre ugró az álla. A labradori asszony akkor tetszik az urának, és érdemes megiegyezni, hogy labradorban csakis a férjének akar áiii tetszeni az asszony, ha a foga fekete, ellenben a hajók fehér. Azonban nemcsak a fej, hanem a nőt egyébként is más és más alakban tartják szépnek a \ i!ág minden részén. Persze Pallas Athénnek, a klasszikus szépség örekifju öreganyjának nyugodt formái és Aphrodité asszonyosan telt alakjának gömbölyüsége is érdekesen változó még a klasszikus női szépség pázsitján is. Aztán Artemis karcsúság is más. Bezzeg innen Here tulérettségéig megint nagy az ugrás a klasszikus szép asszonyok történetében. Akik azt állítják, hogy kivesztek ezek a klasszikus szépségek, azok tévednek. Nemcsak képbeií, kőben, írásban maradtak meg, hanem csodálatosan átöröklött és megújhodott eleven formákban. A mai modern női szépség általában ós a szép asszony különösen nem a profi' tökéletes szabályossága, hanem elsősorban testbeli ruganyossága, másodsorban lén,; én elomló gráciája és harmadsorban szép arcbőre miatt érdemel esztétika csodá'atot. Ma már helytelen megmaradni azon az áúásponton, hogy első a szép asszonyon a szép arc. Dehogy is. Sőt tovább megyek: meg merem kockáztatni azt az állításomat, hogy nemcsak hogy nem nélkülözhetetlenül szükséges jellemzője a szép arc a szép asszony univerzál-tipusának, hanem, hogy csupán akkor igazán szép a női arc, ha van benne valami rerdellenes, bizonyos antimetria. Aki nem hiszi el, hogy igazam van, az nézzen csak meg egy olyan asszonyt akinek túlságosan szabályos minden irányban az arca, mit cselekszik ez ? Mindig oldalt és mindig ugy választja el a haját, hogy arckifejezésének bizonyos fokú rendszertelenséget, abnormis fajtájú jellegzetességet kölcsönözzön. Vagy pedig nézze meg az olyan aszszonyt, aki szépségtapaszokat ragaszt a képére, vájjon nem azért cselekszi-e, hogy bizonyos bibákat csináljon ott, még pedig akarva, erőszakkal és t- datosan, ahol dőzsöl a részek arányossága. De feleslegesnek tartom annyit foglalkozni általában ma már a női arccal, mint az asszonyi szépség legfőbb tényezőjével. Vallom ós hiszem : az ensembie as£szonyi szépség az igazi. Ha az összbenyomás gyönyörködtető, minden rendben van. Láttam én már hibás testű embonpointos, filigrán, gömbölyű, fekete és szőke asszonyt vegyesen. Ha nem is volt az az egyik szép, kifogástalan volt náluk az ensembie szépség, ami a vénasszonyt éppúgy széppé tes/i, mint a fiatal asszonyt. A leányokról itt szó nem eshetik, mert hiszen a leány az én véleményem szerint a női szépség mikéntjére vonatkozó összes tóteleit asszonykorába kezdheti csak érvényesíteni, már természetszerűen is, tehát csak a valódi aszszonyi szépség valósítását megelőző lelki momentumok és érzelmi alakulatok kivül esnek a tárcám keretén. A modern, szép asszony "kelléke továbbá, hogy egyéni legyen, .o utánzott. Még talán inkább lehet csmált, amit maszkírozott. Sőt esetleg inkább legyen testileg, persze nem visszataszítóan,' de kifejezetten hibás, mint teljesen majmolt. Lavallierenek. XIV. Lajos barátnőjének az egyik lába rövidebb volt például, mint a másik. Mégis jobban tetszett az elegáns királynak, mint a koronának^ annyi más szép asszonya, mert a testileg hibás, de egyóbbként bájos Lavamerenél az egyéni sikk nagyobb adag széppé vált, mint a mekkora a legszebb aszszonyra lelkileg éhes férfi meghódítására föltótlenül elég. Ezekről a kisebb testi fogyatkozásokban részes asszonyokról valamikor külön volna érdemes írni, miért szerette minden világfi a maga korában Ninon de Lenklost, akinek magasabb volt az egyik vála, mint ff másik ? Az asszonyi szépségről vallott nézetek megváltoznak, a szépek elcsunyulnak, az előnyök és hátrányok föl- meg eltüntetéséből kisebb-nagyobb asszonyi szépségtényezők válnak. Eközben azonban az asszony mindig egyet akar: mindig szép lenni. De a férfi is egyet akar az asszonyon látni: hogy mindég szebbé váljék. Ha az aszszony haja, költőtársak verssorozatának soha ki nem meríthető tárgya ? És a festett haj, ez a sokszor ferdén megvilágított témája a zsurtracscsoknak ? Kedves olvasóim : mindezekből egy a tanulság: Ápolás nélkül elvirágzik az asszonyok szépsége. Már akinek van.