Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-13 / 83. szám

XXXI. évfolyam Békéscsaba, 1904. Csütörtök, október hó 13án 83. szám. • • BEKESME'TEI EOZLONY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova részét illető közlemények a lap szellemi küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. IDegjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. EkŐFIZETÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők.. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nviluér-ben egy sor közlési dija 50 fillér . Felelős szerkesztő : MAR OS GYÖRGY Segédszerkesztő : PALÜ.TJ NTU3 JÓZSEF Lap tulajdonos : SZIHSLSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők.. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, nviluér-ben egy sor közlési dija 50 fillér . Ailamhitel és parlamenti rend. Békéscsaba, okt. 12. Az állami kiadások annyira megszaporodtak, hogy az államháztartásban csak nagy nehézséggel lehet az egyensúlyt fentartami. Az ugyan még nem szerencsétlenség, ha a kiadások szaporodnak; sokkal nagyobb baj, ha a kiadásokat kényszerűségből le kell szállítani. Még azt sem tartjuk megdöbbentőnek, ha a kiadások annyira fokozódnak, hogy azokat csak hitelmüvelettel lehet fedezni. De ennél már keservesebb, ha még így sem találja meg az állam a fedezetet. Emeltük az állami megyei és vasúti tisztviselők és a jegyzők fizetését, óriási kiadási többletet idéztek elő az orosz-japán háborúból merített tanulságok, a parlament száz milliókat szavazott meg beruházási célokra és a közvélemény még több beruházást követel és joggal teszi ezt, mert nemcsak az adózó polgárnak, de az államnak is vannak kötelezettségei. Ezeket az igényeket azonban már nem lehet kielégíteni az ugyneverett pénztári készletekből és mégis azt tartjuk, hogy a közvélemény támasztotta igények a lehetőségig teljesitendők. Erre azonban, ha nincs heverő pénzkészlet, csak két mód van. Az egyik a bevételek fokozása az adók felemelése utján. Ezzel a móddal röviden végezhetünk, mert nem keli senkinek és hála Istennek a mérvadó pénzügyi körökben is lehetőleg kerülni óhajtják a lakosság minden ujabb megterheltetését. Marad tehát az adósságcsinálás, mint elkerülhetetlen mód arra, hogy a részben jogosult beruházási és egyéb igények kielégíttessenek. Ismételjük, hogy az adósságcsinálás nem szerencsétlenség és bajt csak az esetben okoz, ha felesleges célokra és terhes feltételek mellett történik. Bár olyan követelményekkel állunk szemben, melyek nem kisebb célra törekszenek, minthogy öntözés és csatornázás révén még a szárazság következményeinek is elejét lehessen venni, nem foglalkozunk a felmerült óhajtások részleteivel, hanem egyszerűen koncedáljuk, hogy a beruházásokra irányuló igények jogosak és az állam tartozik azokat kielégíteni. Magyarország ma már abban a helyzetben van, hogy kölcsöneivel nem kell házalnia. De az még nem elég, hogy kölcsönt kaphat: nyugateurópai feltételeket kell követelnie, hogy a kölcsön lehetőleg kis teherrel járjon, mert különben ismét az adóemelés elé kerülünk, melyet — legalább ez idő szerint — minden oldalról kerülni akarunk. Már most, mi az első föltétele az olcsó és kedvező kölcsönnek? A megbízhatóság és a hitelképesség. Ámde mit gondolnak a magyar parlament nagy elégületlenei: megbízhatónak és hitelképesnekfogja-eapénzpiacMagyarországot tekinteni, ha ismétlődnek a tavalyi parlamenti események ? Nem tartjuk mi oly szegénynek ezt az országot, hogy ne kaphasson kölcsönt még egy ujabb obstrukció teljes folyamatban léte alatt is, de nemcsak arról van szó, hogy kölcsönt kapjunk, hanem és főleg arról, hogy ez a kölcsön a lehető legkedvezőbb feltételek alatt jöjjön létre. Ilyen feltételekre azonban nem számithatunk, ha a par exellence parlamen Magyarországon a parlament normális működése ineg van akasztva. Amikor tehát elő kell készítenünk a talajt arra, hogy az állam iránt támasztott igények lehetőleg kielégíttessenek, nagyon természetellenes dolog, I folyó Kánaán nem tudott eltartani. De összekapcsol bennünket az emigránsok, különösen pedig a nagy Kossuth Lajos emléke, akit a szomorú napok után páratlan lelkesedéssel fogadott Washington szabad nemzete s ezáltal megtisztelte fajunkat. Annyira megtisztelte, hogy megengedte véreinknek, hogy Clevelandban szobrot emeljenek a legnagyobb magyar szabadsághősnek, Kossuth Lajosnak, s amely szobornak költségeihez tetemes összeggel hozzá is járultak. Az amerikai polgárságnak a magyar nemzet iránt tanúsított hódoló tisztelete, rokonszenve viszonzásaképp amerikai véreink elhatározták, hogy Magyarország támogatásával Budapesten szobrot állítanak az Egyesült Államok legnagyobb szabadsághősének, és megalapítójának. Washingtonnak. Magasztos eszme, amelyet a magyar nemzet lelkesedése mielőbb meg fog valósítani. A megvalósítás sikeréhez első sorban Békésvármegye hazafias közönsége járult hozzá akkor, amikor a kedden megtartott őszi közgyűlésen 503 koronát szavazott meg Washington budapesti szobrára. És ezért Lukács György dr. főispáné az érdem, aki amerikai útjáról hazatérve, olyan tanulságos és lelkesítő beszédet tartott a keddi törvényhatósági gyűlésen, amilyen még aligha hangzott el a vármegyeház falai között. A főispán beszéde. — hogy más kifejezést ne használjunk — ugyanakkor falra festeni egy ujabb obstrukciót,' mert ilyennek a puszta említése is elég ok arra, hogy a kölcsönadó terhesebb feltételekhez kösse a kölcsönt. Tudjuk, hogy igen fontos ügyek várnak elintézésre. Hónapok óta foglalkozunk a nehézségekkel, melyek a kiegyezés és a kereskedelmi szerződések megkötése elé tornyosulnak. Ámde, ha azt kívánjuk, hogy az állam szekere minden nehézség dacára előre haladjon, hogy a pénzügyminiszter kielégítsen minden igényi, nem szabad az állam gépezetét pusztán elvi, különösen pártelvi szempontból megakasztani. A kiegyezést és a kereskedelmi szerződéseket el kell intézni, habozásnak nincs többé helye, a pénzpiacnak látnia kell, hogy legalább Magyarország gazdasági ügyeit rendbe hozta és így már ennélfogva is hitelképesebb, mint Ausztria, melynek minden gazdasági összeköttetése még a levegőben lóg. Bókésvármegye és a budapesti Washington-szobor. A kicsiny Magyarországot Féleurópa és az Atlanti Óceán választja el a hatalmas és szabad Amerikai Egyesült Államoktól. És azért mégis jobb viszony, egyetértés van Magyarország és az Egyesült Államok között, mint a szerződéses Magyarország és Ausztria között, amelyeket pedig csak a Lajtha választ el egymástól. Ennek a szinte szent és magasztos kapocsnak, mely országunk ós a szabad amerikai polgárok között fenáU, szomorú a története. Több mint egy millió magyar testvérnek ad kenyeret a tengerentúl, azon te ;tvéreinknek, akiketa tejjel-mézze 1 Lukács György dr. szép beszédét a következőkben ismertetjük: A főispán a közgyűlés megnyitása és a törvényhatósági bizottsági tagok üdvözlése után azzal folytatta beszédét, hogy mindenkor örömére szolgált, ha a közgyűlésen megjelenhetett. Ma fokozott örömet érez, amikor hat heti távollét után, melyet a szabad Amerika földjén töltött, ismét megjelenhetett kedves ismerősei körében. Ezután az Amerikai Egyesült ÁllaBékésmegyeí Közlöny tarcajc Emberszeretet, jotékonysaej. — Krónikás levél. Két magasztos fogalmat irtam cikkem homlokára . . . Akik az élet zajos forgatagában összetalálkoztak a nyomorral; akik látták valaha az éhezőnek esdő tekintetét ; akik észreveszik az özvegyek s árvák szeméből alágördülő könnyeket, azok előtt e két fogalom nem lehet ismeretlen. Nem a bölcsek tanítása, nem a könyvek holt betűi vezetnek e fenséges két fogalom átértésére és átérzésére. Ami megtaníthat rá bennünket, az csak önön szivünk sugallata lehet. Öltözzél bíborba, fedje testedet kemény daróc; lakjál büszke palotában, vagy rozoga kunyhóban : ha kebledben nemesen érző szív dobog, viszonyaidhoz képest oltárt emelhetsz abban az emberszeretetnek s bemutathatod ez oltáron jótékonyságod áldozatát, a te Uradnak Istenednek. A tőlünk nem régen örökre elköltözött költőkirály Jókai mondta: „Harangszó, zsolozsma, imádság mind az Istent dicsérik; de legjobban dicsérik az Urat az emberi jótettek /» Valóban boldog érzés élhet lelkükben azoknak, akik istenadta jobb sorsukban, nemes szivük sugallatát követve, az emberszeretet oltárára tett áldozatukkal is dicsérhetik az Urat . . . S mily szerencsés ott a tátsadalom, ahol akadnak emberszerető szivek, ak

;k enyhíteni igyekeznek a nyomort, kenyeret nyújtanak az éhezőnek s felszárítják a szenvedők fájó könnyét s örömkönnyeket fakasztanak a jobb sorsra emeltek szeméből. * E lapok t. olvasóközönsége előtt felesleges bővebben fejtegetni, milyen jelentősége van vármegyénkben humanitás terén a Wenckheim névnek. Ahol akár a hit élesztésével, akár a tudomány istápolásával, a társadalmi élet erkölcsi színvonalának emelése céloztatott, a zászlóvivők között mindenkor ott voltak a Wenckheimok. Ahol a nyomor enyhítésére, az elesettek, szenvedők gyámolitására volt égető szükség, a Wenckheimok jótékonysága sohasem maradt el. Krónikás levelem csak a közel multakra tekint vissza s közismert dolgot említ fel, midőn regisztrálja, hogy pl. a Wenckheim Krisztina grófné neve egy nemes fogalommal, a jótékonyság fogalmával van szorosan összenőve. Szegények, özvegyek, árvák foglalják naponként nevét imába; s templomok, iskolák, kórházak hirdetik bőkezűségének áldást hintő jócselekedeteit . . . * Tizenhárom esztendeje alussza már síri álmát a gerlai százados tölgyek alatt Doboz néhai ura: Wenckheim Rudolf gróf; de még ma is sok dobozi magyar emlegeti az „öreg méltósága" gavaJlérságát, akinél az alamizsna és borravaló osztogatása az ötforintoson kezdődött. Az egykori délceg véi*es százados életének utolsó éveiben csendes visszavonultságban élt. Halló szerveinek teljes megbénulása miatt kivonta magát a társas érintkezésből s dobozi magányában gazdaságának és — szegényeinek élt. Saját gyógyíthatatlan fülbaja a szenvedők iránti részvétre indította nemesen érző szivét s a vármegyei közkórházban egy örökös ágyalapitvány őrzi emlékét. Megható volt az az atyai gondosság, amelylyel az „öreg méltósága" végrendeletében alkalmazottjairól megemlékezett. Mindazoknak, akik szolgálatában húsz évet eltöltöttek, teljes készpénzfizetésük erejéig életfogytig tartó nyugdijat rendelt. Akik húsz évnél kevesebb, de tiz évnél tovább állottak szolgálatában, fizetésük arányában végkielégítést kaptak. S végre, akiknek még tiz éves szolgálatuk nem volt, egy évi fizetésüket, mint ajándékot kapták! E sorok írójának alkalma volt a végrendelet végrehajtását feltüntető iratokba pillantani. Onnan írhatom: egy kisebb uradalom értékét képviselték a nyugdijak, végkielégítések és ajándékok tételei. Igy állított az „öreg méltósága" magának emléket a szivekben. Takarja bár el felhőfátyol a napnak arcát; világossága mégis lesugárzik a földre; völgyek ölébe vonuljon bár a harmatcsepp,' kristály-gyöngyei ott is virágot fakasztanak; rejtőzzék bár az ibolya a bokor csendes árnyába, édes illata onnan is szétárad s betölti a berket.. . A dobozi csendes tuszkulánum jelenlegi ura ós úrasszonya is a szerénység fátyolába burkolózva, az ismeretlenség homályába vonulva, dicsérik az Urat — jótetteikkel. Felsorolni: mennyi éhező kap ott kenyeret; hány megszorult nyer segélyt; mennyi sorssujtott talál vigasztalást, gyámolitást, mindazt felsorolni a jótékony szivek tulajdonjogának megsértése volna. Mert a jótettek feletti tiszta öröm akkor osztatlanul a jótevő szivé, ha nem kér abból részt az elismerés hízelgő szava. A krónikásnak azonban néha még ezt a tulajdonjogot is meg kell sérteniDe teszi ezt nem hizelgésből, hanem a közjót célzó tárgyilagosságból. Wenckheim Dénes grófnak humánusan érző szive, köztudomás szerint szélesebb körben sugározza a jótékonyság melegét. Országszerte feltűnést keltett pl. a szegényebb sorsú földmivelő nép iránt tanusitott gondossága, kiknek dobozi uradalmából 600, a vésztőiből pedig 700 holdat adott apró parcellákban előnyös bérletbe. Ugyanakkor a teljesen munkaképtelen dobozi földmivelők évi segélyezésére 12000 koronás alapítványt. Alkalmazottjainak sorsáról minden' időben atyailag s bőkezűen gondoskodik. Munkaképtelen, vagy elaggott cselédjeit tisztes évi kegy díjban részesiti. Kulturális célokra is jelentékeny összegeket áldoz. A saját és adminisztrálása alatt álló uradalmakban három népiskolát tart fenn. A dobozi róm. kat. népiskolának bőkezű segítője, a most épülő gyulai gimnáziumnak oszlopos támogatója. Jótékonyságának legújabb megnyilvánulása éppen a legnemesebben érző szívről tanúskodik. Ugyanis e hó elején tisztjeit azzal az örvendetes hírrel lepte meg, hogy a tisztek fiúgyermekeit közép-