Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-04-24 / 34. szám

.ig. A viszonyokkal oer a sürgős intézkeJSSZWK O menő határát ismerte ítézkedésben, voltak azonban — napisajtó egy részénél — a kik a lászat könnyű és a pénzszerzés tág "etü tárgyaivá tették e sürgős •ket. íz utóbbi időkben rendszeres meg a kivándorlási törvény len. A lárma már oly nagy aláment is kénytelen volt ií. De mert nincs olyan valami jó ne származnék, ak is megvolt a maga jó gy alkalma nyilott gróf , hojy a legaprólékosabb • ismertesse a kivándorlás AZ ügyét. Mindenki ismeri válaszát, mely kimutatta, ás a legégetőbb kérdé/ a szabályozás mikéntjéebb ós viszonyaink közt •ndezése épen az a megit a sajtó egy része a '•ságok egy részének "

í

og;ásol. ".leteiben is reprobeszédében kikimutatásokat, rtjuk, hogy az unk egy olyan dig nyilvánosan tő okokból nem jk kimondásában dlyezhet. zterelnök is rámutai módon" a lármás /ozott arányban nő.jóstársaSágok hirdeiszéről kibővíthetjük :i reflexiót egy kérdés^y a kivándorlás szabáidetlenkedők tollára sem a pedig most nem akadt fel ándorlásnak kérdése ? Nem kérdést feszegetni, mert naigos eredményekre ^jutnánk, zt arra is, hogy igen sok ur, - ós népmentő szerepét játsza, ban, sem a jelenben egy fikarörődött ezzel a néppel, ellenben jrővel veti rá magát, ha tárgyul iát a hirdetésekig botrányokká felJ akcióhoz. A kivándorlás szabályo>k oly módon való rendezése, mint ^isza István miniszterelnök kifejiniszterelnök adatai nyomán beszél, ugy, hogy az nem , de leszögezni kívántuk a \3orr;y

zést, mert rá akartunk ijet^zsfój a évek óta olyan készség ^en^neoa meg a kivándorlás kér|9U %OTdása iránt, mint a kivándor^úo^ozásának honmenteni látszó krianál, ma már nem kellenne szabá jnk a kérdést, mert már meg is oldcsöndben, szellő bujdos, kíváncsian .lopva a titkok titkát, — és a sápadt, JÍe férfi érzi, hogy szédület ereszkedik igy ára, halálsejtelem s ivére ! . Egy fatörzshöz dől, a fulladás rémével küzdve, segítségért tárja karjait a tündöklő égbolt felé — és ekkor, a megtiport rejtekösvényen egy emberpár iön eléje, átölelkezve, meg-meg állva, csókot váltva, lem látnak semmit május varázsából, — jsak egymás lángoló arcát, — nem hallanak semmit május regéjéből, — csak egymás hálaadó föifohászkodását. Most megint összeér lázas ajkuk, hogy megujuló csókkal üdítsék örök szomjukat és eközben egyszerre megpillantják a — harmadikat. A harmadikat, aki szoborrá meredt, akinek szakadozó hörgés tör elő nyitott száján, akinek homályosuló szeme rátapad a fehér ruhás asszony fölismert arcára. A phantom ! a jelerés ! a beteljesült bosszú ! — rebegi alig érthetőn ós az imádott arc, melynek minden vonása feledhetlenül léikébe rajzolódott ama végzetes, átdőzsölt éjszakán, — az imádott arc, melyet keresve-keresett, — amelyért éjjelnappal sorvadt, — egy másik férfi arcához simul szégyenkezve, védelmet esdve, szelid odaadással. E látványtól megrohanja a fölindulás láza, roskadozva megtántorul, térdre bukik és elterül a pázsit puha ölén. Hirtelen éjszaka sötétjébe vakul bele, a csönd süketté válik ; húnyó pillája fáradtan megrebben, — egp fehér tünemény hajol föléje, gyönge kezét az ő vergődő szivén nyugtatva. — Engesztelődj meg irántam ! — susogja a férfi elhalón, mialatt úgy érzi, mintha azt a hajdan belé vert száz élü tört érintenék meg ezek a nőiesen remegő, kicsiny kezek, hogy m»

,n

rkésett irgalommal '•'húzzák keresztül v !"éből. Kegyetr«h próba! - ér jelenés kóterővel fo erozsdásodott mig végre zatos küzdés •kitja a sc \ élet ír kiszív hattuk volna. Csakhogy a mi közéletünk ugy van berendezve, hogy osupán egyesek dolgoznak, a többség pedig kritizál, azt hive, hogy a tentával együtt a bölcseség is önmagásói folyik a kritikusi tollból. verz esős Közgyűlés Csabán. Szokatlanul népes gyűlést tartott mult hétfőn Békéscsaba község képviselőtestü- : lete ; szeretnők hinni, hogy nem csupán azért lendült fel a közügyek iránti lelkesedés a városatyákban, mert a meghívó tárgysorozatában választás is volt napirendre tűzve — ámbár a főpénztárnoki választást is igen fontos községi ügynek tekintjük, — de főleg azért, mert az elöljáróság a mult évi számadások beterjesztésével beszámolni volt hivatva az 1903. évi sáfárkodásról. Nagyobb emóció sem aa első, sem az utóbb emiitett kérdés eldöntésénél nem fejlődött ki. Az uj főpémtárnok, s nem kevésbé újdonsült községi számvevő ajkairól monoton hangon pergett le a sok-sok százezer koronáról való elszámolás, — a képviselőtestület ugyanoly egykedvűséggel, szinte letargikus közönynyel adta meg minden számadási címletnél a szankciót. Habernus papam ! Meg van az uj főperceptor! — ezzel az összes városatyai funkció kimerült, A rendes havi közgyűlés ünnepies nyitánynyal kezdődött: a képviselőtestület meleg ovációkban részesítette évtizedeken át egyik legmunkásabb tagját: V a r s á g h Bélát, akinek a közgyűlés napján lapunk révén köztudomásra jutott legfelsőbb kitüntetése fölött érzett örömét a jjegyzőkönyvben megörökítette. .Részletes tudósításunk alábbiak szerint következők : Választás. S a i 1 e r Elek járási főszolgabíró pontban délelőtt 9 órakor a városatyák szívélyes üdvözlése mellett megnyitja a közgyűlést. AB elnöki előterjesztések során tudatja, hogy a főpénztárnoki állásra szabályszerűen meghirdetett pályázat után Gally Mihály (általános éljenzés) h. főpénztárnok jelentkezett. Felhívja a képviselőtestületet, hogy a megüresedett főpénztárnoki állásra jelöltjeit nevezze meg. A jelentés során inkompatibilitási vita fejlődött ki. Rosenthal Ignáe, hivatkozna a községi törvény vonatkozó szakasza^ felveti ait a kérdést, hogy az egyetlen jelentkező Gally Mihály vériéges rokonságban lóvén Gally Gyula jegyzővel, nem forog-e fen a jelöltnek megválasztását gátló rokonsági összeférhetetlenség. A vitában résztvettek S a i 1 e r Elek főszolgabíró, Korosy László főjegyző, dr. Zsilinszky Endre, Kocziszky Mihály, H a á n Béla tiszti ügyész; végre is a t. ügyésa törvénymagyarázata fogadtatott el s kimondatott, hogy a jelen esetben rokonsági összeférhetetlenség nem forog fenn, mert a pénztárak ellenőrzése nem a jelölt testvére, hanem a főjegyző hatáskörébe tartozik. Ennek a kérdésnek eldöntése után a képviselőtestület — a közgyűlés felfüggesztése mellett — a városháza udvarára vonult, ahol az egybegyűlt nép Zsiros András, Megyeri Imre, Chrisztián György és Zahorán János bizalmi férfiak közreműködése mellett „egyhangúlag" főpénztárnokká válásztotta az „egyetlen" jelöltet: Gally Mihályt, aki a hivatali esküt az újból megnyitott közgyűlésben a főszolgabíró kezébe nyomban letette. Az állatorvosi állásra hirdetettjjpályázat, — mint azt mult számunkban jelentettük — meddő maradt, mert csak egyetlen pályázó akadt, Vajda Jenő, akiről kitűnt, hogy megválasztatása esetén az állást el nem foglalhatná, mert októberig, mint egyéves önkéntes — katonai szolgálatban áll. Erre azzal hivja fel S a i 1 e r főszolgabíró a képviselőtestület figyelmét, hogy évi 800 koronás fizetés mellett az állás iránt nagyobb érdeklődés nem várható. A felvetett kérdésen azonban a közgyűlés könnyen átsiklott, s elhatározta, hogy az állatorvosi állásra uj pályázatot hirdet. Ezzel a főszolgabíró átadta az elnöki széket Z s i r o s András községi bírónak s a tanáoskozás színhelyét lelkes éljenzés közb n elhagyta. Varaágh Béla ünaeplóse. Rosenthal Ignác napirend előtt indítványozta, üogy abból az alkalomból, hogy Őfel Age V a r s á g h Bélát, » ^egyei és hely' %t jeles vezérférfiát -iselctef Hosszú éveken P* lan munká? lés a F A rendkívül meleg hangon, szép szavakban előadott indítványt a közgyűlés harsány éljenzések közben emelte határozattá ; mire Y a r s á g h Béla mélyen meghatva köszönte meg a nem várt szívélyes óvációt, szerényen elhárítva magától az érdemeket, melyek alapján a legmagasabb helyről jövő kitüntetés érte. Az érdemeket a képviselőtestületre hárítja, mert a képviselőtestület tagjainak lelkes közreműkö dése tette lehetővé, hogy az ő szerény munkássága eredményeket tud felmutatni. A megujuló éljenzés csak lassan viharzott el a szép beszéd után. A napirend. Az elöljáróság szokásos havi jelentését az adófizetés eredményéről, a pénztárak véletlen vizsgálatáról, a kórház ós szegény intézet állapotáról és népmozgalomról, tudomásúl vette a közgyűlés; hasonlóképpen tudomásúl vette a főszolgabírói hivatal által végérvényesen megállapitott névjegyzékét a legtöbb adót fizető képviselőknek. AD M. K. E. elnöksége felhivást intéaett a községkez, hogy lépjen az egyesület köteléKÓbe ; miután azonban a községnek hatványozott segélyben keil részesíteni saját közművelődési intézeteit: a közgyűlés — a tanács javaslata alapján — a felhivást egyszerűen tudomásúl veszi. Mult éri számadások. Gally Mihály főpénztárnok ismerteti a község 1908. zárszámadásait; majd Tóth László szátcvevő terjeszti elő részletes jelentését a zárószámadás indoklásáról. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja a lapunk mult számában részletesen ismertetett összes számadásokat s azokat jóváhagyás végett a vármegyei törvényhatósági bizottság elé terjeszti. A kórházi költségvetés. 3499-44 kor. bevétellel, 48485-48 kor. kiadással, 44986'04 fedezetlen szükséglettel elfogadtatott s megerősítés végett a belügyminiszterhez felterjesztetetni határoztatott, oly kérelemmel, hogy a jövő évi napi ápolási dij 1 kor. 64 fillérben engedélyeztessék. Ezután tudomásul vették az építő ipari tanfolyam mult évi jelentését s az esküdtbirák összeirási munkálataihoz bizalmi férfiakúl kiküldték F á y Samu dr. és Sailer Vilmos képviselőket. Majd többrendbeli adásvevési s különbsző kérvényi ügyeket intézett el a közgyűlés. Kvasz Sándor kanális-szabályozási ügyében a képviselőtestülelet az elesendő 2724 • ölért 12000 kor. vételárat szabott meg. A kanális-szabályozásának kérdésével kapcsolatosan H a á n Béla felpanaszolja az elöljáróság azon intézkedését, melylyei ez az ottani porta-tniajdonosoknak a portájukhoz való jutást az utcának szánt terület bérbeadásával lehetetlenné teszi. Mindenki örömmel üdvözölte a nagyszabású vámszabálvozási tervet, egyesek siettek az eszme kivitelét elősegíteni azzal, hogy a szabályozás alatt álló területből építkezési célokból anyagi áldozatok árán telkeket vásároltak. De a jó szándék csak szándék maradt, mert telektulajdonosok — a közbeeső tálikok miatt — saját portáikra nem juthatnak el, hacsak léghajó nem közvetíti a közlekedést. Szeberényi Lajos azt óhajtaná, ha a szabályozás folytán eladóvá váló területeket — viszont eladás céljából —• a község vásárolta meg s ezzel az uj városrész kifejlődését elősegitené. Korosy főjegyző megnyugtató kijelentései után az elöljáróság a tálik-rendszer beszüntetésére felhivatott. A képviselőtestület végül megállapította a jövő évi községi közmunka mérvének előirányzatát s ezzel a közgyűlés véget ért. A férgek. Kor en Pál templomi beszéde. Az „Igaz Eszme," szociáldemokrata szépirodalmi hetilap mult száma fenti cim alatt erős támadást intéz a csabai ág. hitv. ev. egyház érdemes lelkésze, a jeles egyházi szónok s nagy tevékenységű egyházi iró, Korén Pál ellen mult vasárnapi templomi beszédéért. Sérelmesnek tartja az I. E. Korén beszédét azért, mert ebben „a tisztelendő úr kirohanást intézett a szociáldemokraták ellen, elnevezvén őket férgeknek, kik a fa gyökerein rágódnak, hogy az elpusztuljon. Azt hozta fel, hogy a szegény embernek, & szolgának kötelessége, habár nyomorog és szenved, az ö gazdáját, a gazdagot védeni, épugy, mint a katonának a császárt, az ilyen férgek ellen, amelyek elpusztítással fenyegetik , úgy a gazdagot, mint a császárt." Es epébe mártott tollal nekiront a szépirodalmi újság a magyar honi ág. hitv. u" emberének, akinek lel Kötelességünknek tartottuk a dolognak utána járni és sikerült a szép egyházi beszédnek teljes eredeti szövegét megszerezni. i * A lelkésa szószerint ezeket mondta: Péter apostol oly keresztyéneknek irt, kiknek nagy része, saolga és pedig rabszolga volt. Ezeket kéri, inti, hogy sorsukat, a szolgaságot, viseljék türelemmel, még ha néha ártatlanul is kellene szenvedniük, tudva azt, hogy az ily szenvedés a keresztyének hivatása. Sorsukban annál inkább megnyugodhatnak, mert hiszen, amint minden égitest nem lehet nap, minden állat nem lehet elefánt, minden fa nem lehet cédrus, minden növény nem lehet rózsa, minden tag nem lehet fej, de nem is akar lenni, és jó is, hogy nem az — ugy minden ember sem parancsolhat, kormányozhat. Hivatásuk ellen, az ártatlan szenvedés ellen pedig már azért se zúgolódjanak, mert igy szenvedve, Krisztus nyomdokait követik. Azonban aa apostol szavai nem csak azon rabszolgáknak, hanem — amennyiben az Isten és az igazság szolgálatában állunk — nekünk is szólanak; minket is arra intenek, hogy szenvedésünket, ha ártatlan is, viseljük méltó nyugalommal. Ne feledjük, hogy amióta all a világ, mindég ugy volt, hogy az emberek legnagyobb jótevőikkel tettek legtöbb rosszat, és a kiknek élete^áldás volt nemzetükre, honfitársaik azo kat halmozták el leginkább átokkal. Ily sors érte — hogy a számtalan közül csak néhány példát említsek — Szókratészt, Arisztideszt, Themisztokleszt, Julius Cézárt stb. Igy tett a zsidóság Jézussal. Soha sem volt az emberiségnek nagyobb jóltevője, mint ő ; és mégis senkit sem ért nagyobb gyalázat, mint öt. Ily üldözéssel fogadta a világ a kereszténységet is. S a keresztyénnek ma is sorsa és hivatása az igazságért szenvedni. Amint a Jézus koronáján több volt a köny, mint a gyöngy, ugy az igazság bajnokainak koszorújában azóta is több a tövis, mint a rózsa. Es ahol nincs ily szenvedés, ott valószínűleg nincs az igazság, nincs Krisztus ; s akinek e világ nagyon kedvez, az valószínűleg nagyon kedve szerint tett e világnak előzőleg. A keresztyénség szenvedése a régi, osak az ellenség serege és harcmodora más. Hajdan a királyok ós bölcsészek üldözték az egyházat, ma a társadalmi és szellemi világ söpredékével gyűlt meg a baja: hajdan a nagyok, most á törpék rohanják meg ; hajdan a villámok sújtottak le az Isten kertjének fáiba, most a férgek rágják e fák gyökereit; hajdan a viharok pusztították az Isten vetését, most a legyek ; hajdan a jég verte el az Urnák szőleit, most apró rovarok lepik el a szőlötövek gyökereit; hajdan az oroszláuok tépték szét az igazság martirjait, most szúnyogok ós legyek szivják a vérüket. Csak a sereg ós harcmodor más, de a szenvedés ugyanaz. Avagy mihez kell nagyobb lelki erő : ahhoz-e, hogy a vértanú szent lelkesedésének hevében szembe száll a halállal ós egy-két óra alatt végez e hitvány élettel; vagy ahhoz, hogy az ember egy hosszú életen át levén kénytelen hitvány legyek csipkedését szenvedni, keresztyénségéhez nem méltó eljárásra még sem engedi magát elragadtatni, hanem türelemmel viseli sorsát f Küzdjünk tehát az emiitett emberi gyarlóság ellen, hanem hivatásunkhoz méltóan ; és el ne felejtsük, hogy a keresztyén fegyvertelensége az ő legjobb fegyvere. * A méltatlan támadásban részesített lelkész vallás-erkölcsi oktatásnak ezen szép s az I. E, által félre értett része legyen elégtétel a szenvedett meghurcoltatásért. Alkalmi morzsák. (A Máv. sztrájkja, mec """bekapcsolt dolgairól.) Régi idők f Azt tetszik rány felhők sz? égen ? . . . Oh dehr kai mosoly