Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-04-10 / 30. szám

^ XXI évfolyam. Békéscsaba. 1904. Vasárnap, április hó 11-én 30. szám BEKESM POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fö-tér, 876. szimu ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Hegjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szam 16 fillér Előfizetni bármikor lehat, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Szerkesztő: FRANK ZOLTÁN Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Világbomlás. - ápril. 10. Csodálatosan logikátlan a magas politikának úgynevezett logikája, de még annál is csodálatosabb az alakoskodása. Elveket hirdet, amiket meg nem tart; elméleteket csinál, hogy azokat haszna és szüksége szerint újból kijátszhassa időnként felmerülő céljai és törekvései szerint. S ez igy van nemcsak szorosan véve a nemzetek államéletében, de általában a nagy világpolitikában is. A vén Európa legújabb kori politikájának a gerince, hogy a nemzetek titkon bár de féltékenyen őrködnek egymásra, nehogy valamelyikük politikai s ezzel együtt hatalmi túlsúlyra vergődvén, valami módon egy modern szinezetü hegemóniát teremthessen a másik felett. És ennek világos — bár ki nem mondott — ellensúlyozására szövetségeket, titkos és nyilt nemzetközi szerződéseket stb. stb. kötnek egymás ellen s egymásnak sakkban tartására is. De az uralom, a hatalom vágya, az erkölcsi és anyagi fölény birtoka és ennek előnyei utáni törekvés, sokkalta nagyobb ma már Európa kulturnépeiben, semhogy bármi uton-módon utat ne törjön valahol e törekvései számára. Amely törekvés különben is megvolt mindig és meg is marad; az unalom ösztönével született igy egyes emberben, valamint emberitársadalmakban — a népek és nemzetekben. S eme olthatatlan erejű ösztönök és vágyak ösztökélésének hatása alatt, mig öreg kontinensünk népei itthon féltékenyen ellensúlyozva érzik magukat eme törekvéseiknek tért és alapot szerezhetni — de meg nem is igen találnának már — s mig itthon alakoskodással és nagyképűséggel a világbékét és humanitási hirdetik, önmaguknak, addig e világrész még legparányibb népe is tengerre kél s a kultura nevében hódítani indul el máshová. Igazában pedig hatalmi vágyainak és anyagi előnyök szerzésének keres utat és módot. De alapjában véve miköze is van hozzá a vén Európa bármelyik népének, hogy túl a tengereken a sárgák mezítláb járnak-e ? Hiszen mi se ott kezdtük társadalmi életrendünk, kulturánk és minden rendű erkölcsi intézményeink, iparunk, kereskedelmünk mai fejlettségét, hanem oda fejlődtünk. És aminthogy ez rajtunk teljesült igazság, ugy igazság marad az a földteke bármely mezítlábas népére is. A merőben ellentétes és idegen — bár kifejlett intézmények — reáerőszakolása egy népre bizony mást nem eredményezhet, mint ahogy soha nem is eredményezett, mint bomlási, visszahatást. / Es ime valóban ott is állunk már a visszahatás reánk borzalmassá, veszedelmessé válható réménél. A kultura nevében, de valójában a hódítás és zsákmányolás titkolt célzatával tengerre szált orosz, angol, német és sok más nemzet. Egy ideig hódított, zsarolt és uralkodott. De ezzel egyidejűleg — bár önkénytelenül — nevelte önmagához hasonlóvá azokat, akiket elnyomni és kihasználni akart. S míg azokban felébredt a művelődéssel járó emberi, faji és nemzeti öntudat; viszont a távol tengeren túli hóditók kisebb-nagyobb arányú sikerei közepett feltámadt az egymás elleni irigység és féltékenység is. S mig egyrészt Ázsia és a messze más világrészek meghódoltjai is a beözönlött műveltebbek — a hóditók példájaként önmaguknak kívánnak élni és nem mást, annak erkölcsi és anyagi jobblétét szolgálni s ezért élethalál harcot is vivnak; addig e világbonyodalnfat még veszedelmesebbé tette a külömböző hódító népek egymás elleni féltékenykedése is, mely a messze Kelet népeinél addig bujtogatott egymás javára, mig önmagára gyújtotta a házat. A lángok pedig égnek és lobognak is immár félelmetesen. A messze Kelet népfajai pedig immár veszedelmesen nagy emberi és nemzeti öntudatra ébredtek s nap-nap mellett mind tökéletesebbé tovább is fognak fejlődni. Szelet vetett a vén Európa kapzsisága a hite szerint gyengébb, erőtlenebb és gyámoltalanabbnál; de egygyel nem számolt, hogy a gügyögő gyermek is férfivá lesz idővel és hogy éppen ezért vihart is arathat majd. Európában uj társadalmi irányzat, a messze Keleten faji és nemzeti öntudat bontogatja diadalmas zászlóit. Mi lesz, ha egy napon ez öntudatra és erejére ébredt és megszaporodott nép megindul, mint egykor, egy hóditó s ujabbi népvándorlásra?... Bizony, bizony nagyon, de nagyon közel állunk minden téren és minden irányban egy rettenetes — világbomláshoz ... f,. A békés bániti egyházmegye fölosztása, Az egyházak véleményei. A nagy békés-bánáti ev. ref. egyházmegyének szétosztása, amint tudva van, már három éven át foglalkoztatja az érdekelt ev. ref. egyházakat. Ezek a fontos kérdésben most már megnyilatkoztak ; de bár messze van még a kérdés végleges megoldása, már is versengés keletkezett Szeged és Hódmezővásárhely között az uj egyházmegyei székhelyért. A vásárhelyi egyház biztosra veszi, hogyha tényleg az egyházmegye szétosztása bekövetkeznék s az úgynevezett „bánáti református egyházkerület" megalakittatnék, annak nem Szeged lesz a székhelye, hanem Vásárhely városa, mint amelyben Debrecen után az országnak egyik legnagyobb ós legtekintélyesebb református egyháza van. Három esztendő óta tárgyalja már gyűléseiben az egyházmegye a felosztás kérdését Két esztendővel ezelőtt a Tem es. várott tartott egyházmegyei gyűlés ez ügyre nézve meghallgatni határozta a gyülekezeteket, hogy a hivek, a gyülekezetek felfogásáról tudomás szereztessék. Az esperesi hivatalhoz beterjesztett informativ vélemények egy része általában a ífeloszlatás mellett foglalt állást. Másik része a kétfelé válás mellett volt (Békés-és Csanád-, Csongrád-, Torontál-, Temes-, KrassóSzörény megyék), más része a háromfelé osztást helyeselte. Békésvármegye egy gyházmegyét, Csanád- és Csongrádvármegyék egy egyházmegyét, a Bánság is külön egy egyházmegyét képezne. Az egyházak egy része a mai állapot fentartása mellett foglalt állást, egyrész pedig nem nyilatkozott Az egyházmegye felosztását kivánják megyénkből : Békésszentandrás, Doboz, Fűztsgyarmat, Gádoros, Gyoma, Körözsladány, Mezőberény, Orosháza, Öcsöd,Szeghalom, Vésztő. Békés az egyházmegyének három egyházmegyére leendő felosztását kívánja akképpen, hogy Békésvármegye területén egy, Csongrád- és Csanádvármegyék területén szintén egy s Torontál-, Temes- és Békésmegyei Közlöny tárcája. Jövel, halál! Irta: Rudnyánszky Gyula.*) Jövel, halál ! szeretnék élni már, E vándorlás itt oly hiu, sivár! Mindegy, ha könny, ha verejték pereg ; Csak sárba gázolják az emberek. Egy percnyi létért milliók lakolnak; Lángostorátul e rögös pokolnak Igába görnyed a rabszolga had . . . Jövel, halál! óh hadd legyek szabad ! Gyönyör, siker, ha bármilyen mohó, Holnap talán elolvad, mint a hó. Daróc kifeslik, rongy lesz a selyem ; Hősök porában rút kukac terem ; A földi szenvedélynek semmi célja ; Bolond a hű, a munkás! bölcs a léha ! Mi az, miért itt sírni érdemes ? . . . Jövel halál ! óh hadd legyek nemes! Oh boldog az, kit jókor megtalál A szebb világba ringató halál ! Ő benne nem csalódhatunk soha: Nem feledést jelent a sír moha; Jelenti a léleknek diadalmát, A végtelenség, mindörök hatalmát, Melynek sugára a mohán rezeg . . . Jövel, halál ! Hadd.hidjem, hogy leszek ! Van bennem érték, eszme kincs, tudom ; De köd takarja e kopár uton. De majd ha rásüt álmokat szövő Lelkemre az örök nap, a jövő : Lefoszlik rólam gyarlóságom átka ; Tisztán jutok be lelkem templomába, Eszményi lét borútlan fénye vár . . . Jövel, halál! . . . szeretnék élni már! *) A nagynevű költőnek most megjelent „Uj költemények 1S94 1904." cimü értékes kötetéből. Megjelent és kapható Debrecenben. A 320 oldalas . kötet ára I korona, Mire az ember bajusza megnő. Irta : Frank Zoltán. Ott laktunk a Papszer-utcában. Én, hogy árva gyerek lettem, a nagyapámnál. A Papszer-utca csendes kis utca volt. Legélénkebb este. Volt ugyanis a közepe táján egy kut, ide járt az egész környék cseléd- és inasnépsége vizért. Ezeknek a műhely- és konyhaizű tréfái csináltak élénkséget ós szolgáltak nekem legfőbb mulatságul hosszú hónapokon át. Az egész utcában csupa kishivatalnok lakott, meg egy özvegy papné, egy csapat kosztos diákkal. Csupán velünk szemben lakott egy ügyvéd, a vármegyének akkori leghiresebb fiskálisa. Meglehetős zárt, csendes életet ólt ő is, meg a nagy apám is. Legfeljebb dolguk után néha este — ha mindkettő kiállt a háza elé — diskuráltak egymásnak át. AZ öregem veres házisapkával a fején, csibukkal szájában ; Agárdi István fiskális ur meg hajadon fővel szellőztette meg Ez már aztán ur ! Aztán hosszú, nyári hónapokon át, mig az utcánk házsoraiban egész napon át legfeljebb délben nyilt meg egy-egy utcai ajtó a hazatérő hivatalnok számára ; nála folyton nyikorgott az, ások ki- s bejáró ügyes bajos ember keze alatt, ellentétben a hőség miatt folyton zárva tartott utcai zöld zsalugáterekkel. Nemcsak a jó falusiak megrakott kosarakkal tettek mindennapi látogatást, hanem akárhányszor megállt ottan inassal, libériás kocsissal a bakon, két nagy fekete Orloff-lóval a hámban, fényes, ragyogó hintóval az ináncsi gróf is, kinek a fiskális ur kirendelt gyámja és jogtanácsosa volt kiskorúsága idejére. Ez is szörnyen imponált. O nagysága pedig — Agárdiné — jókor reggel fogaton járt a piacra, melybe rendszerint két sárga volt fogva; a bakon kosarak között ült a szépséges szobaleány s ugy tértek aztán megrakva haza, paradicsomalmák, káposata, bab ós szárnyasok között; néha még egy-egy cserép virág is jutott a nagyságos asszony mellé az ülésre. Ilyenkor aztán Lengedy Flórián, a helybeli lapok poétája — már akkor is olvastam lapokat — s az ügyvéd ur göndörhaju, hajlongó,nyulánkképü patvaristája versenyt rohant ki a ház kis ajtaján, inas és szobaleánynyal együtt. S mialatt nagy hajlongások között kezett csókolt a nagyságos asszonynak, a pennát füle mögül leejtette, őnagyságát ráncos homlokát. Szörnyen megbámultam ideges, heves, lesegítette, néhány virító mályvát a'kocsi parancsoló mozdulatait. ülésről cserepestől ledöntött; haladt be az egész menet, elől a nagyságos asszony, utána Flórián ur, egy-egy virágcseréppel a karján, aztán a megrakott kosarakkal a szobaleány, inas s legvégül pedig Neró, a hosszú, feketeszőrü, uj fulandi kutya, nagy ugrálás között. A nagykapu kinyittatott, a fogat azon a leánderes udvarba behajtott s a kaput bezárták. Én pedig még jobban megvoltam hatva, látva ezalatt az utoának többi sleppes asz szonyát versenyt a szolgálóval gyalog cipelni a piac zöldségét, meg a mindennapi húst. Azon a nyáron pedig, mikorra én a matúrára készültem, hangos lett a fiskális ur megszokott csöndességü háza. Negyed László, titkár a földmivelsügyi minisztériumban, — a nagyságos asszony sógora — lejött hozzájok nyaralni familiástól. A titkár ur egy sápadt arcú, de jó kedélyű ur volt, ki sokat évődött nagyapámmal esténkint; a felesége egy szép kék szemű asszony s azonkívül a famíliája állt három leányból, kik közül én legjobban csak Arankára emlékszem. Aranka göndör hajú, kerek arcú, jó kedvű ós 14 éves leány volt. A szomszéd ügyvéd ur háza ablakai pe^ig azon napon tul tárva-nyitva voltak, kivéve a delet, mikor nagyon meleg lett, Azonban természetes is volt. A leányok hozzzá voltak szokva a nagyvárosi nyilt élethez; itt nálunk is mindég az ablakban ültek. Aztán hol az egyik, hol a másik ült \ Sirolin a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer

: tüdobetegfség'elínél, légzőszervek huriltos bajainál úgymint idült bronchitis, §zamárliurnt ós különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. l me] az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a 1 gyf , íekek is szeretik A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapúató. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: ' F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).