Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-04-03 / 28. szám

lemnek, de sőt nagy mórtékben elősegíti a kiskereskedők helyzetének rosszabbá válását. Fogyatékosságának kell betudnunk azt, hogy a kereskedők megélhetését alapjában megtámadó tisztességtelen verseny napjainkban oly hallatlan mérveket ölt, mely aztán a tisztességes kereskedelemnek nemcsak anyagi, de nem kevésbé ká ros erkölcsi hátrányt is okoz. Az üzletek csalárd átruházása meggátlására a már kész törvényjavaslat büntetőjogi következményekkel is kibővitendő és mielőbb életbe léptetendő volna, miután a kereskedelem tisztessége s a tisztességes kereskedők érdekében kívánatos, hogy a hitelezők a kereskedői kar kebelében támadó tisztességtelen elmekkel szemben megvédelmeztessmek. A napjainkban oly csalárd üzletátruházások ugyanis nemcsak a hitelezők, de a tisztességes kereskedők érdekeire is felette hátrányos befolyással vannak, miután egyrészt a tisztességtelen versenyt mozdítják elő és másrészt mert a kereskedők hitele, s megbízhatósága s általában a kereskedelem tisztessége szenved ezen üzelmek folytán. Adórendszerünk végtelen fogyatékosságai, az adókulcsoknak az adózási képességgel szemben aránytalan megállapítása, s ezen felül még a kereskedőkkel szemben a lehető legméltánytalanabb adókivetési eljárás és a túlcsigázott ós méltánytalan fogyasztási illetékek rendszere tetőzik be végre az okoknak azon hosszú láncolatát a melyek a kereskedelem, s különösen a kiskereskedelem jelenlegi nyomasztó helyzetét előidézték. A progressiv adórendszernek behozatala és adómentes létminimumnak törvényi megállapítása, a fogyasztási adóknak és illetékeknek méltányosabb rendezése, vagy legalább a kereskedelemnek ezen terhektől megszabadítása volnának azon orvosszerek, a melyek a kereskedők, s általában a társadalom egész középosztályának ezen sérelmeit orvosolhatnák, de ezen reformok az utópiák országába tartoznak, s megvalósításukat még csak remélnünk sem lehet. Éppen a kereskedők szerfelett csekély összetartása, sajnálatosszervezetlensóge folytán végtelen előnyt jelentene a kereskedelem természetes fejlődésének biztosítása a kötelező társulás eszméjének törvényi szabályozása. A csabai ipartestület közgyűlése előtt* Még a mult hó 20-ára volt összehiva az csabai ipartestületi közgyűlése, melyen a mult év sáfárkodásáról számolt volna be az elöljáróság, de akkor a tagok nem jelentek meg határozatképes számban. Állítólag az évi jelentós ós meghívó nem lett minden egyes ipartestületi tagnak, a kihordássel megbízott egyén áltaj kézbesítve. Ezért a körülményért néhány ipartestületi tag, ki a kákán is csomót keresve, s mindennel elégtelen Áchim Jánost, az ipartestületi jegyzőt okolja. Ennek hátterét pedig az adja meg, hogy a közgyűlésen a jegyzői állás is választás alá kerül, ez alkalomról egyesek személyi változást óhajtanának, és pedig amint a körülményesről következtethetjük, nagyon kicsinyes okokból. Nem csak Csabán, de az ország iparosvilágban is elismerik, hogy a csabai ipartestületi jegyzőt más egyén alig helyettesitheti, mert az ipartestületi szervezet úgyszólván össze van forrra Áchim működésével, ki számtalanszor, az országos iparkoagreszszusokon, mint az ipartörvény módosítását célző elaboratum előadója, az ország ipari szaktekintélyek elismerését vivta ki. A csabai ipartestület csak büsake lehet arra, hogy ily férfiút bir jegyzőjéül, büszkén vallja magáénak Áchim Jánost a csabai iparosság túlnyomó nagy része, amely őt eddig nagyra becsülte ós megfogja becsülni ezután is. Az április 10-én tartandó közgyülé

8 elé terjesztendő, minden részletre kiterjedő jelentésébe az elöljáróság kiemeli hogy ismét egy az előzőknél nem kedves zőbb évről tesz, most már 19-ik jelentést. Nem volt kedvezőbb az elmúlt év az elődjeinél, mert tudvalevőleg a közgazdasági válság folytán az általános ipari pangás épen olyan senyvesztő hatást gyakorolt az iparosságra, mint az előző években. És pedig nemcsak nálunk, de országszerte, sőt úgyszólván világszerte is. Tetézte ezt még hazánkban az egész éven át tartó ismert politikai válság, amely nem volt alkalmas a kö/gazdasági viszonyokat javítani, csupán rontani. De amint mi ez állapotokat nem idéztük elő, ugy azokat természetesen javítani sem volt módunkban. Azért kár volna a zilált viszonyok felett töprenkedni. Bízzuk azokat arra hivatott vezető férfiainkra. Mi pedig térjünk saját dolgainkra ós mutassuk ki hiven tevékenységünket röviden száraz tényekben. Ipari és szakoktatásokban, a rendes iparos tanonc oktatáson kivül, kiváló eredményt mutatott fel az építőipar tanfolyam, a szabó és faipari, továbbá a cipészek szaktanfolyama. A szabó és cipészek részére ily szaktanfolyam tartását ez évre is kérelmezte az elöljáróság. Az iparosok érdekében az elöljáróság kérelemmel fordult ugy Csaba képviselőtestületéhei, mint az alispánhoz, az iparosok által fizetendő hetipiaci helypénz mér-1 sóklése tárgyában. Befejezte az előmunkálatot egy ipartestületi takarék és hitelszövetkezet alapítására Rendezte végleg az ács és kőmivesiparosok élsőosztályu kereseti adó ügyét is. A» ip rtestületnek különben 757 tagja van. Segéd nyilván tartatott 1206, törültetett 754, maradt 462; tanonc 377. Az ipartestület vagyona ; takarékbetétben 5484 kor. hátrálékban 2300 kor. leltárakban 1029 kor. összesen 8984 kor Beruházási törvényjavaslat Békéftvármegye érdekei. Feltámadás ünnepén sietünk felszabadítani Bókésvármegye közönségének közvéleményét azon nyomasztó hatás alól, melyet az uj beruházási törvényjavaslat közzétételének eiső napjaiban keltett. Számos megyei intézmény várta e törvényjavaslattal az életre-ébredés pillanatát, igy teljesen érthető az a lázas érdeklődés, melylyel a törvényjavaslat elé nézett mindenki. Miután pedig a nyilvánosságra jutott részletek nem nyújtottak minden irányban elegendő tájékozást, sőt például a törvényjavaslat indoklása a csabai m. á. v. indulóház kibővítését és átalakítását, a befektetendő tőke improd uktivitása folytán mellőzendőnek jelentette ki: sokan nagy nyugtalanságot éreztek s reményeiknek rombadöltén keseregtek. Ma már azonban tisztultabb helyzettel állunk szemközt s megnyugvással nézhetünk évek hosszú során át táplált reményeink teljesedése elé. S ha a beruházási törvényjavaslat nem is tesz kifejezetten említést azon ügyekről, melyeknek megvalósulását a törvény keretén belül véltük elérhetőnek : még is számos, kedvező jelenség arra enged következtetni, hogy — amire ma egy heti cikkünkben mi is rámutattunk — a rendes állami költségvetés fog tartalmazni olyan intézkedéseket, melyekkel a megoldás utja megnyílik. Ebben a feltevésünkben nem is csalatkoztunk. Így a kereskedelmi miniszter a harmadik tranzverzális állami müut békéscsabagerendási szakaszának kiépítése tárgyában hozott törvényhatósági határozatot s az abban foglalt kiviteli módot jóváhagyta, minélfogva ez útrész még az idén kiépíttetik. Az alispán már meg is tette az intézkedéseket az építési anyagok szállítására nézve, s felhívta Csaka községét, hogy a anyagok kiváltására 50 ezer koronát utalványozzon ki. E tranzverzális ut k'iltségei a kereskedelmi miniszter évi költségvetéseiben nyernek fedezetet s fognak ör éven keresztül törlesztetni. Bekésmegyónek a beruházási törvényből is tekintélyes rész jut. Igy a min.'.saCer megvesz? a vármegyétől a vicinális vasutak törzsrészvényeit ós kifizet ezekért a vármegyóaek 1 millió 804 ezer koronát. Ez összeg a vármegyének mintegy ajándéképpen jut, mert a részvények eddig egy fillért sem jövedelmeztek. Kap még a vármegye a beruházási kölcsönből községi u>.ak építésére 500 ezer koronát, ugy hogy ezen összegből mintegy 118 kilométer uj ut fog kiépülni. Maga a vármegye a közúti alap terhére felveendő ujabb kölcsönnel még 80 kilométer közutnak kiépítését is tervezi ; igy a közel jövőben mintegy ^200 klmtr ujabb ut kerül kiépítés alá. Tekintettel azonban arra, hogy a vármegyének sok és rozzant állapotban lévő műtárgya és hídja van, az útépítés 200 klmtrben egyelőre nem lesz megépíthető, hanem elsősorban a hidak átépitésé'. kell íoganatba venni. Kétségtelen, hogy a beruházási tör vényből nyújtott kedvezmények mégis jóval 100 klmtren felüli utat biztosítanak a vármegyének. Ezen utvonalak a torvésyjavaslat szerint öt óv alatt leszk >k kiépuhetők. Természetes, hogy az orosházijainak kétségtelen jogos igényeit kell eisósorban kielégíteni, mert e járásban az orosháza puszta-fö ldvári úton kivül más kiépített közút még egyáltalán nincsen. Ami a csabai m. á. v. állomás régen tervezett kiépítését és átalakítását illeti, erre nézve is kedvező híreket közölhetünk. A kereskedelmi kormánynak, - mint illetékes helyről értesülünk — az 1904. évi költségvetésben 5 millió korona rendes hitel bocsájtátott rendelkezésére; oly célzattal, hogy a nagyobb vasúti gócpontok állomásait a fejlett közlekedési igényeknek megfelelően átalakítsa. Ezek között szerepel Csaba-állomás is. Végül a csabai állami gyermekmenhely kérdésében a legközelebbi jövőben, minden valószínűség szerint még e hónap folyamán megtörténnek azok a végleges intézkedések, melyek ezen humanisztikus intézmény létrejöttét a megoldás kedvező, s a közszükség által parancsolólag sürgetett stádiumába juttatják. A feltámadás szent ünnepén örömmel közöljük e híreket. végleg megnyugodni abban, hogy a mire számított, beteljesült. A szép asszonynak módja és társa dalmi állása ezer alkalmat nyújtott tündökölni ós férjét, ha nem is szerette, de megszokta — és megbecsülte érte. Az asszonynak gazdag, előkelő férj ; a férjnek hires szép asszony jutott. Ki volt egyenlítve egymással az ellentét és eizel . . . kvitt. A házasélet közös boldogságául pedig egyetlen kisleányuk — Irmácska — szolgált. Mi kell hát több ? Cserópi Pál volt országgyűlési képviselő, közéletünk vezérférfia remek beszédet tartott a vármegyén. Ezt hozta a vármegye újsága egyik nap. Es a szép asszony boldog büszkessóggel töltötte be harmadnap a bálanyai tisztet a megye bálon. Minden hódolat, mely férjét érte, a büszke szép asszony arcára mosolyt csalt: ez az „én" férjem ! S mikor a vármegye szép asszonyáról zengett a hymnus, akkor meg a férj gondolta azt: ez meg az „én" feleségem ! Irigyelték is sokan ezt a békés és észszerű s igy tartós boldogságot. Nyaranta rendesen fürdőzni ment a szép asszony. Nem mintha szüksége lett volna reá, hanem tisztán csak szórakozni. — Hozzá tartozik az úri élethez, mint a keresetlen egyszerűség. A kis Irmácska, már 10 éves volt, mikor hugocskájának mutatta be egyik fürdői gavallérjának a nyalka Ottó, Somkuti huszárhadnagynak. Pusztán — hiúságból! Restelte, hogy már olyan nagy leánya legyen egy körülrajongott szép asszonynak. Hanem belé is pirnlt az első hazugsagba Nagyon bántotta a lelkiismeretét. De mikor restelte az előtt, a nyalka huszár előtt, hogy már ő olyan „vén" aszszony legyen, ő az ünnepelt szépség. Maga sem tudja, de kibotlott száján, aztán már késő voll . . . meg . . . meg . . . talán . . . ugyan kár is rágondolni . . . Aztán eszébe jutott előkolő, jó, tisztelt és megyeszerte becsült férje ós . . . még jobban lpirult. Néhány nap múlva már csomagolt és megszökött. Félt. . . félt, mert a szive nagyon . . . nagyon ós sokszor erősen dobogot. Hát elmenekült hazai Hetek multak, már már feledni kezdé, hogy az ő kedves Irmácskája húgává lett azon a földön, ugy önkéntelenül egy nyalka huszár miatt. Egy szép verőfényes őszi napon egyszer csak . . nem, még sem lehet . . . és mégis . . . O poroszkál el az ablak elő t . . . . . . Irmácska Pestre a zárdába került ! Nem elég már a nevelőnő, több, előkelőbb nevelés kell egy szép ós gazdag kis leánynak. Nem fog ártani, ha az angol kisasszonyoknál tölti el az időt, úgy — 3—4 évet . . . . . . Már négy éve lesz innen-onnan, hogy a báró, a nyalka huszár mindig csak — hiába eped. A szép asszony is mélyen elpirul, ha eszébe jut a fürdői hazugság. Minden évben szeretné haza hozni, oda állítani a nyalka huszár elé, nézze !.. . látja? a leányom, ez a kis leány; már . . . tizennégyéves ! Hagyjon, fusson, szép,. . de vén asszony vagyok már. És még sem, a szép, és becsületes asszony nem akar . . . nem tud . . . vénné lenni. A nyalka huszár aztán megold a negyedik év végén karddal egy affért, érte, az elérhetetlenért, hogy fusson messze, tova . . . egy ábránddal. . . . . . jcus a szép asszony megsiratja. Hogy miért !? . . . Mert jól esik a bánat szivének . .. mert nem kell pirulnia.. . mert becsüli férjét, mert kezd igazán szeretni és örülni, hogy Irmácska az ő leánya" ,haza jön. ... És Irmácska hazajött. — Fojtja csókkal, öleléssel; nagyon megtanult szeretni a szép mama. Tudja Isten ! mikor olyan hirtelen távozott az a nyalka huszár, úgy tudott sirni. és most úgy tud örülni, hogy van kit „szeretni". — De igazán nemesen, a hogy Isten azt beoltá egy asszonyszivbe, az édes — bűvös szerelem helyett a pirulás nélküli anyai szeretet. Cirógatja naphosszant, simítja kondér fürtjeit ; égszínkék szemei nézésén könybe borul a szeme. Az az üres sziv egyszerre tele lett, megtölté színig az anyai szeretet. A feltámadás ünnepével, az ébredő tavaszszal szive is felszabadult egy nagy, egy titkos fojtó tehertől. — Megmenté szive nyugodalmát az ő ártatlan húsvéti báránya — Irmácska. És a kis Irmácska is nagyon boldog. Szabadon futhatja végig a házuk mögötti tágas kertet. Együtt a rég nem látott kedves mamával festik a húsvéti tojást. Az első locsolkodás napja pedig egy tizennégyéves kis leány fantáziájával színezve, káprázik szemei előtt. A húsvét vasárnapján aztán felveszi az első félig hosszú ruhát és ugy megy a templomba a mamával, a mama göndör hajú, szelid, szép szemű, ártatlan kis húsvéti báránya. A húsvét vasárnapi „menyeeskék bálján" Hamvas Géza, a pajkos Géza — — ki már huszonnégy éves és ügyvédi viasgára készül — vezeti be kis húgát először a nagy világba. És a mamának van rá gondja, hogy az ő kis báránykája vigan táncolja végig az első bálát, hogy a másnapi locsolkodásnál elfogynak a piros tojások ós a kis backfischszív megteljék a rég nélkülözött szabadság édes örömeivel. Hogy ő is — a szép mama felejtsen és szeressen újra I Aztán el is fogynak a húsvéti tojások. A kedves jó Géza meg viszonzásul vesz az ő hugocskájának egy hófehér, göndörszörü, kis báránykát húsvétra ajándékul, mire olyan rég vágyódik a kis Irmuska. Nehez ám négy év anyai szeretetét pótolni, hanem a mama hiven gondol reá I Aztán eljön mindennap az a jó Géza a kis írmácskának segíteni a báránykát legeltetni a tavaszi, haragos zöld pázsiton. A mama elfelejt lassan, pirulni az ő kis Irmácskája miatt, Irmácskája mer megszokja a szabadságot s rövid idő... beletanul a társaságba is, mit olyan nagyon nélkülözött abban a komor zárdában. Mikor meg a délutáni négy óra felé jár az idő, hát olyan sajátságos szívdobogás veszi elő ! Hm 1 Hm ! . . Vénül az a bárányka napról-napra ... no meg Irmácska sem lesz fiatalabb, meg aztán Géza is mindennapos, olyan . . . nehéz volna nélkülözni. És aztán olyau kedves, jó fiu is . . . A minap is beleesett a patakba ez a fürge kis bárányka, ír ár fuldokolt ós Géza egy pillanat alatt a habokba veté magát és kihozta ezt a kedves kis báránykát. Nagyon, igen nagyon jó fiu! Nem is ísmart mé.rj ilyet Irmácska. Valóságos | — hős! Mikor aztán a szép május végén — pünkösdkor — fölment Géza ügyvédi vizsgát tenni, hát a kis Irmácska keserves sírással csókolta össze azt a szép kis báránykát, amit Géza vett neki. Mikor meg megtudta a mamától, hogy Géza, amint az ügyvédi vizsgát leteszi, meg is nősül Pesten; hát akkor meg éppen zokogással szorította magához azt b kis báránykát, hogy szegényke keservesen bégetett. Nem győzte csendesre cirógatni — szegény kis Irmácska utána ! A mama aztán keblére vonta kis leányát, átölelte vékony kis derekát, selymes haját végig cirogatá, odaforditá bársony arcát, belenézett szelíden, biztatón, szeretőn könnyező szép szemébe kis húsvéti bárányának. ... Ne sirj édes kis leányom ! Lesz neked jövőre is még, meg aztán is húsvéti kis bárányod. Lásd Géza már ügyvéd, hozzá nem illik többé egy kis báráuyka után a vizbe ugorni. Hanem eljön