Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

Szerencsés és boldog új évet kívánunk vendégeinknek és pártfogóinknak Woezet György és Fia Zöldfa-vendéglős. Vendégeinek, ismerőseinek, jóbarátainak boldog új évet kivan HARTL, vendéglős. Boldog új évet kiván vendégeinek Lévius Mihály vendéglős. Boldog áj éVct kiVón az összes jó ismerőseinek Márton József — épület és műlakatos — legjobb hajtószer. Kapható minden gyógyszertárban és fűszerkereskedésben. * Elhaltak Csabán. Dec. 22-tól 30-ig. Kruspir János, tanyás fia, 10 hónapos, bélhurut. Bagyinka Mihályné, földmives özvegye, 67 éves, agyszélhűdés. Faber Mihály, földmives fia, l éves, vörheny. Bartolák Pálné, dohánykertész neje, 63 éves, tüdőtágulás. Kocziha János, kocsis fia, 8 éves, vörheny. Knyihár János, földmives fin, 16 hónapos, idült bélhurut. Alexander Erzséb 't, kereskedősegéd leánya, 1 napos, agyvérzés. Murzsicz Oyörgy napszámos fia, 2 éves, vörheny. Sztanko Mária, földmi mives leánya, 3 éves, vörheny. Balango Pál, föld-, mives fia, 7 hónapos, tüdőhurut. Paulo Mihály, napsyámos neje, 25 éves, tűdőgümőkór. vladarász Józsefné, napszámos neje, 33 éves, tüdőgümőkór. Prekup Erzsébet, földmives leánya, J4 éves, tüdőgümőkór. Nóvák János, földmives fia, 3 éves, vörheny. Zelenyánszki Mihály, földmives, 50 éves, gyomorrák. Tóth Istvá'n, 'béres fia, 3 év«-, görvélykór. Kocsis Mária, földmives leánya, 4 éves, torokgyik. Kiiment György, földmives, 61 éves, tüdőgümőkór. Mézes Ilona, béres leánya, 5 hetes, gyermekállgörcs. Pluhár Mátyás, tanyás fia, 18 hónapos, tiidőgyuladás. Stich Mária, napszámos leánya, 2 éves, bélhurut, Kován Mihály, szűcssegéd, 21 éves- szervi szivbaj. Nóvák Judit- földmives leánya, 16 hónapos, vörheny. Korcsmába: Igen jó forgalommal, 200 korona kaucióval percentes, nős kimérő mielőbbi belépésre kerestetik, berendezés nélkül. — Megegyezhetni személyesen Hanzély József tulajdonosnál Mezőberényben. Uj mészárszék! Tiszlelettel tudatom a n. érd. közönséggel, hogy Békéscsabán, a Kispiacz-téren, a Vidovszky-f éle házban, a K o s s u t h-kavéház mellett, Merkler l-idor vezet se alatt tofófózflitt állítottam fel. hol is naponta friss vágású legjobb minőségű marhahús, borjú ésjuh-hús pontos, kiszolgálás mellett kapható a legjutányosabb árakon. Szives pártfogást kér, tisztelettel mészárszék-tulajdonos. föS" Eladó, n&a Eczeígyár Tűzifa színraKtárral együtt 6000 kor. hasznot hajt. 5000 kor.-ért ki WMz 8000 korona haszonnal, 10.000 kor.-ért. Ertek ezni lehet Gar*ai Kápolyn«>3, Orosháza. Hirdetés. i. Felhívatnak mindazok, kiknek bekebelezett tartozásuk van, hogy azt január l-töl 31 ig az adóügyi jegyzőnél bejelenteni el ne mulasszák, mert ellenesetben az általános jövedelmi pótadópól mi sem fog elengedtetni. II. Akiknek egyeseknél kamatra kiadott pénzük van, hasonlóan az adóügyi jegyzőnél a következmények terhe alatt je lentkezni szíveskedjenek. III. A III. és IV. osztályú kereseti adó alá tartozó jövedelemmel biró egyének okmányaikkal január hó lő-ig az adóügyi jegyzőnél jelentkezni szíveskedjenek A nem jelentkezők vallomása a beszerzett hivatalos adatok alapján hivatalból fog kitöltetni. Naponta uradalmi friss, szo pós bárányhús kilója krérl kapható Weísz Mihály húscsarnokában Békéscsabán. A közelgő Eíé-pviselöválaszlásokra KfezitiinK mindennemű zászlókat, névfeliratokkal gyorsan, pontosan a legjtttányosabb ára Hon, olcsóbban, mint bárból. Megrendeléseket a vármegye bármely községéből elfogadunk s. két nap alatt szállítunk Tisztelettel & t <e i u e r Mór és Mtchiaay Gusztáv Békéscsabán Hirdetmény a III. oszt. >ker?seti adó alá tartozó jövedel mek bevallása tarqyában. Az adózók kötelesek 1905. évi január hó 20-áig üzletük, vállalatuk vagy egyóbb haszonhajtó foglalkozásuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ha az üzlet, vállalat vagy foglalkozás annyi óv óta még fenn nem állana, az annak megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Evi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelemnek az a része, mely az üzlet, vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad; az üzlettulajdonosnak s általában az adó fizetésére kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel, vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig a családjának és hozzátartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalatból, kereset-, ille tőleg jövedelemforrásb 1 hüz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzlet ről, vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédek kel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaid jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segéd nevei, az üzletbe, vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésűk pontosan kiteendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a III. oszt. keresetadókötelesek sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától szá mitott két hó alatt köteles vsllomást adni. A III. osztályú kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknnk a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait kitölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyett polgári becsületszava zálogául nevét, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivaralnál) nyújtandó be. Mindazok az adózók, kik üzletüket, vállaletukat, keresetüket, vagy jövedelemforrásukat az államkincstár megrövidítésére irányított szándékból az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul modják be vagy eltitkolják, avagy vallomásukat bizonyithatólag hamisított adatokra alapitják, az adótárgynak egészben vagy részben történt eltítkolásval elkövetett jövedéki kihágás miatt az 1883. évi XLIV. t -cz. 100- §-a értelmében büntettetnek. Kelt Békéscsabán 1904. dec havában. Békéscsaba község Elöljárói. Hirdetmény. A föld és házbirtok után járó áltaálnos jövddélmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgvában. Altalános jövbdeimipótadó fejében fizetendő a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak, a töldtehermentességí járuléknak 30 százaléka ; b) a ház osztályadó alá eső házbirtokra a f. évre kivetett állami egyenes adónak és íöldtehermentesitési járuléknak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített töld- és házbirtoknál 20 százaléka azon összeg után, mely az illető föld-vagy házbirtok ja állami adó és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha a földvagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnei terhelt ház és földtulajdonosnak az 1883. XLVI. t.-c. 13. §-a által az a kedvezmeny adatott, hogy a) a föld és házbirtoknak^általánosjövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdo • no4 bekebelező álta! is terhelő kölcsön után az adóévrt megelőző év végéig tény ^g le nem rótt tőkernaradek egy évi kamtaainak 10 százaléka, feltéve, hogy e tökével kamatok is vaunak bekebelezve b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett ós bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vétetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamat?!áb szerint a kölcsön vett tőke után egy évré esik; ha a kölcsön törlesztése ne n az óv első napján' hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérháiraléüok után |áró kamatok nem képezik levonás tárgyát. (1888. XLIV. t.-cz. 16. §.) Az a) alat i bekezdéséten foglalt intézkedésben világosan kii tinik, hotry a l<-vouás alapja t képezi az az évi kamat összeg, mely a adóévet megelőző év végén fennmaradt tőke maradék után jár. Ha tehát valamely főid bír tokos 1893. évi január hóban 100.000 forinto vett fol inasán hitelezőnél és ebből ugy mázon évi deczember hó 15-ig 60000 irtot visszafizetett, a levonás alapját az 1899. évraz 1898. év deczember hő végén fennmaradt 40000 korona tőkémaradék évi kamatjának 10 szá zalék.i togja képezni. Ez eljárás azonban csupán az i) alatt bekezdésben emiitett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektói a kölcsönöktől, a jelzálog-intézete tői fi Ivett törlesztési köles a b) alatti bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugvanis a. hitelintézetekkel foglalkozó pénzintézetéből félve t kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pó.adó kiszámításnál. aa) A b zonyos évek alatt, löileszt- ndő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő e*é.»z tartamára vétetik az az öszsz.ng, mely a kötvényben megállapított kama láb szerint a kölcsönvett tőke után egy évre esik; bb) a kölcsönnek nem a megelőző, hanem a t. évi kamatnak 10 százaléka veendő ink ntetbe s így a levő á^ kedve ménye azok a a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán is keletkeztek. (1891. 4118/. P. M R.' 1891. 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen, az általános jövedelmi pótadónál szamitásba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeösszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat jejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési összegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893: 28,058. P. M. R. 13. P. K.) Állomás az adóév jan. hó 1 — 31-ike közötflöb-n adandó be a községi e öljaróságná:árosi adóhivatalnál) Etárídő lejárta után és jelesül február 15-ig ező vallomások az 1897. március 23 -án t és „Pénzügyi Közlöny" 10. számábamegjelent 21,275. számú rendelet szerintár csak igazolási kérvény utján és abl az esetben fognak figyelembe vét.etnim hiteltérdemlőleg igazoltatik, hogy eledelem elháríthatatlan akadály miatt tént. A lyujtott vallomásról elismervény adatik, ily vallomás kellő időben történt benyujtnak igazolásául szolgál. Kivit képeznek a b) alatti bekezdésben litetb esstek, mert azok az adózók, aka kölcsönkamatokra vonatkozó vallomá benyújtására kitűzött határidő etelte n valamely pénzintézetnél tkvi bekebeh mellett járadékkölcsönt vesznek fel, jogevák a felvett kölcsönnek J

,;vi bekebeleét igazoló ós a bekebelezés megtörténtéövető 30 nap alatt benyújtandó vallomááapján, a rájok az ez adósság felvételelött kivetett általános pótadó mérvéne helyesbítését az illetékes kir. pénzügyzgatóságnál kérni. Mimon adózók, kik az államkincstár meg-ositására irányzott szándékbó az általás jövedelmi pótadónak jogosu atlan agtása céljából telekkönyvileg be nem ielezett adósságot vallanak be az 1883 rí XLIV. t.-c. 100. szakasza értelmébe büntetendő jövedéki kihágást követnek ^ Bókéiba, 1903. dec. hó. íssba község elöljárói iirdetmény a IV. <t. kereseti adó alá tartozó .jövetkiek bevallása tárgyában. 1905-nuár havában az állandó fizetést, nj-, kegy-, v gy tiszteletdijat hú/.ó álla törvényhatósági, közalapítványi, köígi, egyházi, társulati és rnagántisztel tisztviselők, hivatalnokok, közegek, ug-, avagy kegydijat húzó özvegyekillandó alkalmazásban levő üzletvezet, felügyelők, k'zelők, könyvvivők, petárnokek s általaban a 80 v kor. nál ib havi dijat húzó segédek, segédmunsok, állandó fizetést élvező lelkészek,nárok, tanítók, nevelők, írók, művészekiivatalszolgák stb. a keresetadó negyik osztálya alá tartozó keresményüket— az alább említendők kivételével —i részükre ingyen kiszolgáltatandó 'lomási íveken bevallani tartoznak, snkiviil a vállalatok és intézetek igaitósága, elöljáróság, pénztár, földbirtok vagy üzlettulajdonos, akitől vagy am tői az adóköteles fizetését húzza, sáén kötelezhető arra, hogy nála, ille* üzletében állandó fizetés mellett alknazott egyének név- és fizetés-jegyzet az adókivető hatóságnak nynjtsa b Az akötelesek az összes rendes fizetést, ng-, kegy- vagy tiszteietdijat, szóval miazokat a járandóságokat, melyeket az ásukkal egybekötött bármily névennövendő szolgálatuk lejében akár készpénzb, akár termesztményekben, akár egyé járulékokban élveznek — a folyó évi, gy ha az a folyó évre megállapithatáem volna, az előző évi állapotszerintallomásba felvenni tartoznak. Ezen eresmények bevallása alól azok az ilmények sem vétetnek ki, a melyek aetatás tárgyát nem képezik, mert annadbirálására : vájjon valamely készpénzb vagy termesztménybeli járandóság, vagy egyéb járulék a keresetadó negdik osztálya alá esik-e vagy nem, kizáag az adó kivetésére illetékes közegek vnak hivatva. A lV.)szt,ályú keresetadó alá tartozó járaóságoknak az államkincstár megrövidilére irányzott szándékból történt valótl bemondása vagy be nem vallása jödéki kihágást képez, melynek birsági—8 annyi, mint az az öszzeg, meljel az állam megkárosittatott. Kárösszegk vétetik az az összeg, melyet a ködók kivetésére illetékes közegek jogvényesen megállapítottak. A nyiános számadásra kötelezett vállalatok; egyletek tisztviselői vallomást nemdnak, ezeknek illetményeit az illető vialatok és egyletek kötelesek bevallani, kivetett keresetadót tőlük beszedni éaz állampénztárba évnegyePenkint bzolgáltatni. Tiszte tisztviselők és hivatalnokok, kik fizeté&et állami vagy államkezelés alatt álló izalapitványi pénztárból húzták, vallonst adni nem kötelesek, ezen adókötelesi keresetadóját a pénzügyi hatóság szíja ki és havi levonások útján a közpztár szedi be. Ha vaki a IV. oszt. kereseti adó tárgyát kóző többrendbeli illetményt élvez, ilyeresetben a IV. oszt. kereset adó az illnények összevont összege után vettet ki. Békésuba, 1904. dec. hó. jkéscsaba község elöljárói