Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-02-28 / 18. szám

X \Xl. évfovarri. Békéscsaba 1904. Vc nap íebru 28-án 18. szám. BUBIMÉI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillér Előfizetni bármikor lehjt. évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő: MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő: BELENCERESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. A helyzet. február 26 Maholnap véget érnek a delegáció tanácskozásai és ezzel ismét meg fog kezdődni a magyar képviselőház munka ága. Ma még nehéz megjósolni hogy ez a munkaság mily természetű lesz: zárt ülésekből, szavazásokból és obstrukciós beszédekből, vagy mélyreható törvényjavaslatok komoly megvitatásából fog-e állani ? Ennek a kérdésnek az eldöntése tiz oly embertől függ, kik ismételten bebizonyították, hogy nekik a józan logika nem imponál; nagyon meddő dolog volna tehát a logika szabályai segítségével megállapítani, hogy mit fognak tenni. De bármiképp cselekesznek is, alapos kilátás van arra, hogy az obstrukciónak vége szakad. Vége szakad akkor, ha az obstrüálók önként leszerelnek, de vége szakad akkor is, ha tovább akarnák űzni veszedelmes játékukat, mert a kormány és a nagy többség ezt a játékot most már igazán nem szándékszik tovább tűrni. A helyzet a delegáció tanácskozásai folyamán különben minden objektíve gondolkodó elme előtt kétségkívül lényegében megváltozott. A delegáció tanácskozásai előtt az obstrüálók még a jogosultság némi látszatával állíthatták oda, hogy nem bíznak-a kormány ígéretei és a szabadelvű párt katonai programja komolyságában, hogy ezék az Ígéretek és ez a prouramm is papíron fog maradni. Most azonban a helyzet más. Pitreich közös hadügyminiszter oly konkrét reformtervezetekkel lépett a magyar delegáció elé, melyeknek már a legközelebbi jövőben, októberben meg kell valósulniok és hogy ezek valóban becsesek magyar szempontból, arra, megtaníthatnak benünket, ha más nem, azok a támadások, melyekkel a hadügyminisztert ezen reformokért az osztrák delegációban illeték. Maguk az ellenzéki vezérek nálunk mindig hangoztatták, hogy a katonai követelések súlypontja s tengelye a katonai nevelésben keresendő, mert csak ennek újjáalakításával érhetjük el azt, hogy kellő számú magyar tiszttel rendelkezhessünk. A tervezett reformokkal pedig csak az elfogultság bánhatik el kicsinylőleg. Maga az a tény, hogy míg eddig a legfontosabb katonai nevelőintézetekben, a hadapródiskolákban, amelyekből az összes tisztiállomány 70<y

p-a kerül ki, a magyar nyelvet csak heti 2y

a órában adták elő, míg ezentúl a tantárgyak kétharmedrésze fog magyarul taníttatni, annyit mond, hogy még a legelfogultabb ellenzéki észjárás is kénytelen az elért vívmányok előtt meghajolni. Nem lehet ily körülmények között vitás, hogy van e még létjogosultsága az obstrukciónak. Ha az obstrüálók még ezek után is a háztető felett, egyelőre még elérhetetlen magasságban repkedő túzok után fognak szaladgálni, elszalasztván a galambot, amelyet már kezükben tartanak, ezzel egyenesen bünt követnének el a magyar ember létérdekei ellen. Éppen az ő szempontjukból minden halasztás árt a nemzeti ügynek. Ha azonban az obstrukció tovább folyik és ha a kormány neki tovább is szabad folyást enged, akkor az említett, valóban becses reformoknak életbeléptetése kétségkívül újból elodázást szenved, legalább egy esztendővel, de valószínűleg többel is. így ma ott tartunk, hogy minden, amit a kormány az obstrukció leverésére tesz, egyenesen nemzeti politi kának tekinthető s kétségkívül az egész ország ítéletet fog mondani felette. Mód az obstrukció leverésére számtalan van. És ha a kormány mégis, még ily körülmények között is, csak oly módhoz akar nyúlni, amely által a szólás-szabadság sérelmet nem szenved, ezzel teljesen megnyugtat mindenkit arra nézve, hogy az, ami az obstrukció ellen történni fog, valóban minden szempontból a nemzet jól felfogott javát célozza. A politika. -Fővárosi munkatársunktól.— Budapest, febr. 27. Kedden lesz hir szerint a képviselőház első ülése, amelyet politikai körökben nagy érdeklődéssel várnak. Aa Apponyi ós Tisza összeütközésnek várják a folytatását, valamint mindenki kiváncsi az obstrukció magatartására. Igen sokan hisznek a leszerelésben, bár Ugrón Gábor még mindig tüzeskedik Tisza István személye ellen. Midőn a politikai helyzetre vonatkozólag egy parlamenti tudositó kérdést intézett hozzá, igy felelt : — Addig, mig a magyar vezényszót meg nem kapjuk, szó sem lehet arról, hogy az obstrüálók at leszerelhessék. Majd áttért a miniszterelnök személyére. Addig nem lesz a parlament munkaképes — hangoztatta — amig Tisza István gróf lesz a kormány élén, mert Tiszának tömérdek az ellensége s addig még csak szó sem lehet a békés kibontakozás bármiféle formájáról is, amig uj kormány nem alakul. Arra a kérdésre : vájjon előtérbe kerülhet-e mostanában Apponyi Albert gróf? határozott nem-mel felelt. Ugrón a jövő emberének Széli Kálmánt tartja, aki egyedül képes arra, hogy a szédületes ellentéteket valamelyes, módon áthidalja. Nem kell sokáig várnunk már, hogy lássuk tisztázódni a politikai,helyzetet amint megkezdődnek a képviselőházi ülések: megkezdődik a helyzet tisztázása is. A Kossuth pártot egy kissé felzavarta a gyomai kerület képviselőjének indítványa, hogy tegyék pártkérdéssé a delegációba való bemenetelt. Számosan vannak ugyanis a pártban, akik helyeslik a delegációkban való részvételt s ugy ki kellene lépniök a pártból. Kossuth Ferenc kérésére azonban H e n t a 11 e r visszavonta indítványát s nyilt kérdésnek hagyták a dolgot, amely így magától megoldódott. A második szanatórium. (bd.) Behring tanár legutóbb kifejtett nézetét nem fogadta el a tuberkulózissal foglalkozó tudományos világ. A nagynevű professzor, ki a szérumterapia terén emelkedik kartársai fölé, különben sem bizonyított, csak mint megfigyeléseinek leszűrt eredményét adta elő nézeteit. Behring kifejtette, hogy a tüdőbajt csak csecsemő korában kaphatja meg az ember; a későbbi betegség ezen csecsemőkori ragályozás eredménye. És hogy felnőttek között nincsen fertőzés. Behring é nézetei teljesen ellentétesek a tudományos világ mai felfogásával, amelynek eredményeképpen született meg a szanatóriumi kezelés, a tüdőbajnak eddigi egyetlen ellenszere. Egyetlen, mert nincs még meg a „szérum", amely millió embernek adná vissza egészségét és boldogságát s ez egyéni Békésmegyei Közlöny tárcája. Nehéz fővésű kávé. - Sárréti história — — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája — Irta: Két-ess. Bagó Gergely ^becsületes „tuvaros" ember s a helybeli Édes János cég udvari szállítója. Annyiban udvari, hogy az udvarból ö hordja ki a szemetet; s annyiban szállító, hogy vásútról megint ő fuvarozza be az egyet-más portékát. Bagó Gergely hitestársa: Julianna asszony, egy nagyzási hóbortban leledző perszóna, aki minden fuvar alkalmával azzal gyötri az urát: mikor hoz már neki egy főzet kávét? Jó tejfeles kávéval szeretne már egyszer kikenekedni ! Tejfel kerülne be, a Riska bőven tejel. Ilyen vágyak mellett más asszouyra azt mondanók : nyalánk. De Julis asszony határozottan nagyzó, mert ő a Pityke szabónét akaria beminősiteni, aki fölöstökömre csak forralt tejet kosztol, pedig az ura három legénynyel dolgozik. Ez az asszonyi nagyzás, nem régiben megingatta Bagó Gergely becsületességét. Kávét szállított be a vasútról. A kávés •ák megrepedt, s egy jó szakajtónyi a szekér alsövényén rekedt. Máskor Gergely az ilyen csurgássa! rendesen beszámolt. Most az egyszer, az asszonyi ácsingózása kisértetbe hozta Az abrakostarisznyába seperte a c^urgást, s a hideg ellen, — akkortájt zimankós idő járt — hazáig lábmelegitőnek használta. Merthogy a zabos-zsák is ilyen jó szolgálatot tesz kocsisembernek. — No itt van, abrakolhatsz ! — köszöntött be Gergely gazda, s a tarisznyát Julis asszony nyakába akasztá. — Hát lú vagyok én, vín lator ! — , pattogott vissza Julis. A tarisznyával úgy érdekelte hátba a vín latort, hogy a szerte omló kávébúi annak még csizmaszára is megtelt. — Ne szeleskegy anyjuk ! — szólt csendes flegmával Gergely ; — az én csizmám nem vaskondér, abba nem fő meg a kávé. — Megkávizom én kendet, hogy megfekszi a hátát ! Még engem akar zabolni, mikor a lúnak is szecskát ad. — Mondom ne vírmeskeggy ! mint a mírges kotló Hisz ez úri abrak, igazi káví. Hitványnak láccik, tán hőütött ; mer biz ez lehetősen lapos. De mán csak főzdd meg, legyík eccer farsangod ! Julis asszony „mérge" a kávé emlegetésére egyszerre lelohadt. Szelídebb hangon szólt : — No csakhogy mán valahára meggyütt az esze! Régen sikerithetett vóna kend ilyen mellékes fuharbírt. Lett is röktön sürgés-forgás. Agy-lóca alól, Gergely csizmaszárából összeszedetett a kilsö országbéli tözelék, s egy kis meg szemelés után, legott fazékba tette Julis asszony. Persze azon módon, ahogy a p szulyt szokta. Vigan lobogott a tengerikóró lángja, hevesen zubogott a forró viz, de a kávé nem mozdult. Ott gubbazkodtak azok a fazék teuekén, mint iszapban a bókák ; egy se akart felszínre kertlni. — Száradjon ki a gyökeri ! — nem puhul e meg sohase ! — fakadt ki Julis asszony, mikor a kávé felett már jó négy-öt órát forrott a szódával is megbiztatott viz. — Hogy főzöd hékás ? — savanyán vagy édesen? érdeklődött Gergely gazda is. — Tudom kend is savanyán áhíttya, mer hogy az ídes paszulytúl is kólikát szok kapni. Be is habartam jó ecetesen, a kend szája íze szerint. — Habart paszuly is genge vendégsíg, ha nincs benne görcs ! — vélekedett Gergely. — Görcsös rántás — ítel rontás ! vágta vissza a kadenciás replikát Julis asszony. — Nem is olyan görcsöt vélekszek én, hanem sóba ázott, füstön száradt fődtúrót . . . — Talányos mesemondást karatyol kend! — Pedig könnyű a kiértelmezése, hogy paszulyba is a disznóorja a lilék ! Gergely gazdának rendes körülmények között nem sok beleszólása van az étlapba. Mbst az egyszer azonban Julis asszony helyei adott vélekedésének. Hamarosan bele nyomott a fazékba egy jókora darab orrját: hátha felserkentené a fövésben lusta természetű kávét. De biz azt nem serkentette ! Lassanlassan a disznóorrja is megpuhult; zsiros levének gyöngyei ott ragyogtak a viz tetején. A kávé azonban még mindig a fazék rejtelmes fenekén kuksolt. — Meg van rontva a fazekam ! — fakadt ki Julis asszony a kávé kevergetése közben. — Derótoztasd meg ! — biztatta Gergely. — Nagy lúfej kend ! hisz nem repedt az, csak meg van boszorkányolva ; azér nem veti fel a kávít, — Lehet, csingárdi fajta ... a csingárdi tengeri is nehezebb fővésü — okoskodott Gergely. — Vagy kend bolond fajta! oszt káví helyett hibabot hozott haza. — Akkor Ides János is kárvallott ; a portékája csalárdos hamisság. Pedig a fraklevelen a „k a v é" avizió akkora betűvel vót felpingálva^ mint az orrod ! — Az orromnak meg békit haggyon kend ! mer ha én megorrolok, a kend orra lesz lekonyulva *. . . — Se ne tromtolly! se m hanem tálald hi a kávibul az rí én bennem szörnyen rugdalod?, nók. Jó lesz nekem a görcs is 1 i;a\i seprűje legyik a te úri koszi t. kávi után bomlottól ; hát csak íőzaod, kavarjad, még a fazekftd feneke ki nem lyukad. De már erre Julis asszonyt megint elfutotta az epe. Lekapta a padkáról a kávés fazekat, aztán asuppsz ! — vágta mindenestül Gergely gazda felé. Szerencsére az ajtó szemöldökfája útját állta a kávé mozgósításnak • máskülönben alighanem Gergely nyaka keserülte volna meg a forrni nem akaró, de mégis forró kávét. — Ha az asszony haragos, a tálalás hamaros ! >roi j • j«t*Án éhe..Stroltn 5> a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegfség-eknél, lég-ZŐSZervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozókn áLI influenza után ajánltatik. meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. - Kellemes szaga és jó ize miatta gyermekek is szeretik A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Oo. vegyészeti gyár Basel (Svájc).