Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-06-29 / 53. szám

vényekből a törvényhatósági bizottság arról győződött meg, hogy a vármegyebeli munkások törekvő része több községben nehéz lakás- és bérviszonyokkal küzd, ennélfogva ezen bajok orvoslását a maga részéről hathatósan előmozditani kivánja. Közismeret tárgya, hogy a mezőgazdasági munkával foglalkozó munkás, — már elszigetelt cselekvőségónéi fogva is, — jólétének és igy egészségének tényezőit dominálni nem képes. A községek ós a törvényhatóság pedig a közjólét eine általános szükségleteinek megszerzésében anyagilag segédkezet nem nyújthatnak. Nemcsak azért, mert tr'ajdonképpen a közigazgatás feladataira hivatójj testületek, hanem és főleg azért, mert a sorosabb értelemben vett közintézmények támogatása erejöket amúgy is fokozottan igénybe veszi. Itt tehát egy, mivolta szerint állami gondoskodás alá vonandó feladatról van szó. Ezek figyelembevételével, de másrészt indittatva ama körülmény által is, hogy a lakhely, — hol a népesség életidejét jórészt tölti, — a fizikai életnek legelső rendű tényezője, a lakásviszonyok javítása pedig hatalmasan előmozdítja a népesség jólétét és a közegészséget, a vármegye törvényhatósági bizottsága az itteni helyzet feltárása ós a vonatkozó kérvények felterjesztése melletu, felkérni rendeli a m. kir. földmivelésügyi miniszter urat, hogy nkásházakj építésének előmozdítása céljából ujabb 20000 koronaállamsegélyt engedélyezni méltóztassék." Ez a határozat most van fölterjesztve a földmivelésügyi miniszterhez. Amint a jóváhagyás megtörténik, a vármegye alispánja kiutalványozza a 12 ezer koronát Orosháza képviselőtesteletónek, mely a segélyt kizárólag munkáslakházak építésének előmozdítására használhatja fel, még pedig olymódon, hogy abból egyesek részére kametmentes, 12 év alatt visszafizetendő kölcsönöket ad, Orosháza képviselőtestülete érthető örömmel fogadta az államsegélyt, s már legközelebbi ülésén tárgyalás alá veszi a fontos ügyet és igy megvan a remény, hogy Orosházán még az őszszel, vagy legkésőbb a jövő tavasz beköszöntével megkezdhetik a munkásházak építését. A csabai muzeumról. Évi közgyűlés. Tudományos felolvasás. Azon kultúrintézmények sorában, amelyek a magyar közművelődés terjesztését ós a tudományos kutatás gazdagítását vannak hivatva előmozditani, tényező szerepet játszik a Békéscsabai Muzeum Egyesület, mely vasárnap tartotta meg Csabán negyedik évi közgyűlését. Ünnepe volt ez a nap, ez a tudományos felolvasással egybekötött aktus Csabának, melynek minden fia büszkeséggel tekinthet muzeumára, mély rövid négyéves fenállása alatt, szinte páratlan műbecscsel és értékkel biró gyűjteményt tud bemutatni. Az ember, amellett, hogy lényének egyik felével az állatvilágba tartozik é& alá van vetve a fizikai élet törvényeinek, egyszersmind gondolkozó és ér. ő lény is. Gondolatunk, érzelmeink egy egész eszmevilágot alkotnak ; ez az eszmevilág magában foglalja a lét magasabb és tisztább feltóteleit, ebből az eszmevilágból táplálkozik lelkünk. Lelkünk keresi az igazat a tudományok segítségével. Akaratunk törekszik nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi jóra és nemesre is. Ez az akarat teremti meg a művészetek, tudományok templomait, szentegyházait, hogy azok által és azokban gyönyörködjék, tanuljon, lelki üdülést és emelkedést nyerjen az ember. Mindezek pedig annak az ötletéből kívánkoznak tollúnkra, hogy a csabai muzaum egyesület vasárnapi gyűlésén rósztvett nagyszámú és előkelő közönség érdeklődésót tapasztaltuk. A tudományos színezetű gyűlést csak élvezetessé tette az a nagyszámban megjelent érdeklődő közönség, mely ez alkalomból megtöltötte a Rudolf főgimnázium tornacsarnokát. Hasonló, sőt fokozottabb érdeklődést, érdemelne ez a kulturmissziót teljesítő intézmény a jövőben is a vármegye közönségétől ugy anyagiakban, mint erkölcsiekben, mert a célul kitűzött teljes eredmény csak ugy lesz elérhető, ha társadalmunk minden egyes rétegének, minden egyes tagjának a múltban tapasztalt közönye megtörik. Ennek beteljesedésére alapos is a remény, mert jó példával a muzeum egyesület a legfelsőbb hatósága, a magyar nemzeti kultura őre, a kultuszminiszter jár elől, aki, mint a múltban, a jövőben is áldozatokat hoz a csabai muzeumnak. Csak a vasárnapi közgyűlésen hangzott el a nagy szó : a csabai muzeum a kormány támogatásával már a legközelebbi jövőben állandó szentélyt nyer. Hihető, amint a muzeum saját otthonába vonul, a nagyközönség is fokozottabban támogatja. Nagyban emelték a vasárnapi közgyü lés fényét az illusztris vendégek: Zsilinszky Mihály dr., az egyesület nemes szivü, érdemes védnöke, K a r áo s o n y i János dr., egyetemi tanár, akadémiai rendes tag, hírneves történettudós, vármegyénk régi, kedves ismerőse, aki értékes, tudományos felolvasásával nagy élvezetet nyújtott a jelenvoltaknak ; továbbá vármegyénk illusztris, s minden közművelődési ügyért lelkes alispánja: Fábry Sándor dr. A zöld posztóval teritett asztal eltűnt az öröm. Eszébe jutott kedvese, aki olcsó virágért ment. Elment és nem jött vissza. Balsejtelem fogta el szivét. Zokogás vett rajta erőt. A művész, aki már valósággal ideáljaként imádta a virágos lányt, szerelmes szavakkal igyekezett vigasztalni. — Sohse búslakodj Silvanon, azon a rossz fiún ! Eljösz hozzám, enyém leszel, örökre szeretlek ! S addig sugdosott neki édes, csábító szavakat, hogy levette lábáról a tudatlan leánykát. A vihar csillapultával elvitte a legközelebbi kocsiállomásig és lakására hajtatott. Másnap Horkányra utazott Tihanyi. De nem egyedül, hanem a megtestesült madonnával. Tihanyi volt a világ legboldogabb embere. III. A fölkelő nap biborsugarai bearanyozták a müvésztermet, amint a gótives ablakon át beszűrődtek. Oliva bársonykereveten ült a művész vászna előtt. Ha a leánynak olykor eszébe jutott elhagyott Silvanoja és elsápadt, Tihanyi szerelmesen simult keblére s hogy a szín hűbb legyen, egy-egy édes csókot nyomott Oliva harmatos arcára, rózsaszín vállaira. Ilyen módon Tihanyi, a szerencsés művész, kétféleképen is élvezte a munka örömét. Élvezte a jövendő dicsőség mámorát és a boldogító szerelmet Igy teltek a napok s a mű gyorsan közeledett a befejezéshez. Egy napon fényes, négylovas fogat állott meg a horkányi művószlak előtt. A címeres batárból két hölgy kíséretében egy idősebb úriember szállott ki. Az érkezők a rácsos kertajtón, át a villa előtti árnyékos uton befordultak a parkba, A férfi Horkányi Frigyes báró volt, a horkányi uradalom tulajdonosa. A mű vészlak is az övé volt. 0 rendeztette be Tihanyinak, mint leendő vejének. Horkányi báró nejével és leányával, Ilonával, látogatására jött a művésznek. Váratlanul érkeztek, hogy annál kellemesebb legyen a szerelmeseknek a viszontlátás. Ilonka előre futott. Lassú léptekkel közeledett a műterem felé. Az ajtó előtt megállt. Nesz ütötte meg fülét. Lélekzetfojtva figyelte a kihallatszó beszédet. A szenvedélyes hangból csak annyit tudott megjegyezni: — Mindörökre a tied ! A másik pillanatban berontott a terembe. Arca lángba borult, ajka boszutól remegett. Tihanyi izgatottan kelt föl festménye mellől. A meglepetéstől egyik sem tudott szólni. A bárónő szinte elszégyenülve lépett vissza. A fenyegető, a vádoló tekintetet szelíd pillcntás váltotta föl. Azt hitte, hogy tettenóri a művészt, s csak most látta, hogy az nyugodtan dolgozott vászna előtt. Tihanyi meg izgatottságában csak kémlelően nézett hol Olivára, hol jegyesére. Gyávának érezte magát e pillanatban Küzködött magával. A dicsőségre szomjazó művész és a boldog jegyes vivta egymással élet-halál harcát. Végre is a szerelem győzött. Thanyi zavartan lépett Ilona elé. Keblére ölelte és erőltetett mosolygással mutatott a kereveten térdeplő leányra: — Csak a modellem. Nélküle nem készíthetném el a nagy képet. Ezzel elsimult a vihar, mielőtt kitört volna. Egy-egy édes csók elfeledtette a viszontlátás első pillanatának kellemetlen ségót. Azt azonban egyikük sem vette észre, hogy Oliva elfehéredve hanyatlott le a kerevetre. Tihanyi és jegyese karöltve siettek a szülők fogadására. Csak azután tértek vissza a műterembe. A szerencsés művész elragad tatással beszólt nem várt vendégeinek festményéről, mely ime, mindjárt elébük tárul. Beléptek a műterembe ... A vászon, az örökdicsősóget hirdető festmény, rongyokban hevert lábaik előtt. Tihanyi elsápadva tándorodott a falnak : — A boszu ! . . a boszu . . . köi 11 sorakoztak az egyesület érdemes és 1-uzgó vezetői: Varságh Bóla elnök, K r a m m e r Nándor dr. igazgató, R e 11 Lajos dr. titkár, Fábry Géza pénztárnok, H a r a s z i y Sándor ellenőr, K a b o s Bálint könyvtárnok, U r s z i n y János dr. ügyész, Maros György főtitkár és a választmány tagjai. A gyűlés lefolyásáról egyébként a következő részletes tudósításunk szól: Elnöki megnyitó. Amint az egyesület vendégei és tisztikara 4 óra után néhány perccel bevonult a terembe, Varságh Béla elnök megnyitotta a gyűlést. Beszédében üdvözölte az egyesület nagynevű megalapítóját és védnökét, Zsilinsz ky Mihály dr. államtitkárt, Karácsonyi János dr. egyeten i tanárt, a felolvasó vendéget és F á b r y Sándor dr. alispánt, akiket a közönség lelkesen mególjenzett. Végül üdvözölte a szép számban megjelent érdeklődő közönséget. Majd a gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére felkérte Seiler Elek és Steller Árpád tagokat. A mai Csaba telepítése. Az elnöki megnyitó után Karácsonyi János dr. olvasta fel „a mai Csaba telepítése" címen irt nagyszabású történelmi munkáját, melyet a rendelkezésre álló leghitelesebb adatok alapján a nagy történettudós szakismeretével a lehető legnagyobb részletességgel állított össze anélkül, hogy a terjedelmesség a mü értékét vagy ólvezetességót csökkentette volna. Mindvégig figyelemmel hallgatták Karácsonyit, aki namcsak kitűnő történeti kutató és tudós, hanem szellemes felolvasó is Karácsonyi dr. a Csaba történetével, megalapításával foglalkozó történetírókkal szemben, akik a megalapítás évéül 1716-ot és 1718-at veszik, kimutatta a valót, az 1717-ik évet. A régi Kis-Hont, a jelenlegi Gömörmegye nyugati részét alkotó vidékről bevándorolt tótok alapitották a helységet ; az első telepesek utódai még ma is élnek. As első bíró B á n s z k y nevet viselt, a második Hegedűs Ferenc vagy Biró Ferenc volt, a harmadik T ú r ó c z y Mihály. Ezután bő részletességgel foglalkozik a mü a helység további fejlődésével. A rendkívül értékes és érdekes történeti munkát egyébként legközelebbi lapszámunkban teljes terjedelmében hozzuk. Karácsonyi drt a felolvasás után lelkesen megéljenezte ós tapsolta a hal'gatóság. Varságh Bóla elnök pedig az egyesület nevében köszönetet mondott a kiváló tudósnak a nyújtott élvezetért. A főtitkári jelentés. A tudományos felolvasás után Maros György, az egyesület főtitkára terjesztette a közgyűlés elé a főtitkári évi jelentést. Ebből a jelentésből közöljük a következő részleteket: Az egyesület négy éves múltjának története lapról-lapra arról tesz tanúságot, hogy a kicsiny körben megindult mozgalom szerencsésen választotta meg vezetőit; szerencsésen választotta meg a magyar nemzeti közmővelödés előmozdítására törekvő nemes feladatokat s azt a működési tért, amelyen a mult emlékeiből merített tanúságokon okulva, tisztult és bővült látókörrel terjeszti az ismereteket; ós szerencsés viszonyok között indította meg a mozgalmat az egyesület, mert ahol a nép érzésben magyar, ott a magyar nemzeti egység érzete is szilárd s ott a nemzeti kultura termő talajra talál a nép szivében. És mert az egyesület mult évi gyarapodása erről ismételt bizonyságot szolgáltat, hiszi, hogy rendelkezésére áll az egyletnek azon erő, amelylyel a megkezdett pályán, — bizonynyal még igen sok akadálylyal küzködve, — a kitűzött célt lépésről-lépésre megközelíti. A jelentós további részében részletesen beszámol a mult évi bevételekről ós kiadásokról. A bevételek között első helyen állanak a közoktatásügyi miniszternek 1200 koronás segélye és Csaba község képviselőtestületének 600 koronás adománya. Összes bevétel 3211 kor. 72 fillér. Ezzel szemben kiadás volt 2216 kor. 25 fillér, az egyesület pónztármaradványa tehát 995 korona 47 fillér. A szabadliceum alappénztár átlaga 47 kor. 73 fillér, az alapítványi pénztáré 300 kor. A gyűjteményekről ezeket mondja a jelentés: A muzeum különböző gyüteményei 2338 tételszámban 44915 korona 40 fillér értékű tárgyakat ta almaznak. Az 1903. évi szaporulat 385 tttelben 3331 korona 50 fillér értéket képvisel. A. muzeumi könyvtár tartalma: 821 kötet könyv, 630 értesítő és egyéb füze.,; értéke 4345 kor. ; az összérték tehát megközelíti az 50 ezer koronád Az igazgatóság a mult óv folyamán ásatásokat eszközölt a gyula-varsándi „Loposhalom"-ban, a gyulai „Homokbányában" és a csabai „Alsó nyomáson." Az 579 korona 18 fillér költséggel végrehajtott ásatások eredménveként a rógiségtár 3210 korona 80 fillér értékben 347 darab 'tárgygyal szaporodott. Hálásan említi meg a jelentés, hogy adományok is gyarapították a régiségtárt. Szól ezután még a jelentés az 1904. év költségelőirányzatáról és a jövő év munkaprogramjáról ; megemlékezik végül azokról a kitüntetésekről, melyek egyike az egyesület védnökét, Zsilinszky államtitkárt, a másik pedig elnökét: Varságh Bélát érte. Az előbbit, mint tudvalevő a király a Lipót rend közép keresztjével, utóbbit pedig a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntetett ki. A kitüntetteket zajosan megéljenezték. A főtitkári ' jelentést lelkes éljenzés között egyhangúlag tudomásul vették. Igazgatói jelentés, zárszámadás, költségelőirányzat. A főtitkári jelentós után következett K r a m m e r Nándor dr. egyesületi igazgató évi jelentése, mely hűen beszámolt a derék vezetőség nemes ügybuzgósággal teljesített munkájáról. A jelentés tudomásul vétele után Varságh Bóla elnök az egyesület nevében köszönetet mondott Krammer igazgatónak az egyesület érdekében kifejtett hasznos tevékenységéért. Majd F á b r y Sándor dr. vármegyénk köztiszteletben álló alispánja emelkedett szólásra és érdemi részében a következőket mondotta: — Nagy az én lelkemnek az öröme, mikor az alig négy éves tudományos egyesület örvendetes beszámolóját hallom. Ez az örvendetes jelenség készteti a felszólalásra. Az elért szép eredményekórt a vármegye nevében, mint annak első tisztviselője, köszönetét fejezi ki a vezetőségnek A múltnak tiszteletben tartása, megbecsülése a jövendőnek. Ezt s ezzel a történelmet kultiválja a muzeum, melynek működésére Isten áldását kéri. Az alispáni üdvözlésre V a r s á g Bóla elnök válaszolt, megköszönve az egyesület nevében az alispán jókivánatait és kilátásba helyezett támogatását. Ezután tudomásul vette a gyűlés a mult évi zárószámadást, és Fábry Géza pénztárosnak megadta a fölmentvényt. Előterjesztették és jóváhagyták továbbá a jövő évi költségelőirányzatot, melynek bevételi és kiadási végösszege egyenlően 3380 kor. 47 fillér. Fraknói püspök levele. Üdvözlő levél is érkezett a csabai muzeum egyesülethez a közgyűlés alkalmából. A levél a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségétől jött az elnökséghez ós teljes szövegében a következő: F. hó 15-én kelt értesítésére válaszolva, őszinte örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a békéscsabai muzeum egyesületet negyedik évi közgyűlése alkalmából a legmelegebben üdvözöljem, kifejezést adva egyúttal ama biztos reményemnek, hogy az egyesület a rendelkezésre álló eszközöket a jövendőben is teljes buzgósággal fogja felhasználni a maga elé kitűzött nemes célok megvalósítására. Budapest, 1904. junius 25. Fraknói Vilmos, orsz. főfelügyelő. Ezután Varságh Bóla elnök az összes jelen voltak érdeklődését ismételten megköszönve, bezárta a gyűlést, mely után ugy a vendégek, mint a nagy közönség megtekintették a muzeum érdekes gyüjteteményeit, melyek fölött teljes megelégedésüket fejezték ki mindannyian. Feloszlatott szocialista értekezlet, Xezőfiék leleplezése. Azok a csinos pikantériák, mslyek az ujjászrvezett országos szocial-demokrata párt központi vezetőségéről s annak legkivált főmatadorjáról, Mezöfí Vilmos titkárról nyilvánosságra kerültek s amelyeket lapunk e hónap 19-iki számában, a várható következmények hozzáfűzése mellett részletesen ismertettünk, — valóra váltak, — bármint igyekeztek is cikkünk igazságait lerombolni és ferde irányban föltüntetni azok, akiknek érdekében állott volna az újjászervezett szociálista pártban beállott feneketlen felfordulást, bábeli zavart palástolgatni. Fejen találtuk már akkor a szeget, amely most teljesen kibujt a zsákból. A megjósolt szakadás most már beálltnak tekinthető, noha nem is mondták ki formális határozattal. És valószínű, hogy ez is megtörténik a vasárnap tartott csabai gyűlésen, ha óriási csete-patót nem provokálnak, ami miatt a bölcsen intézkedő hatóság idejekorán jónak látta feloszlatni az értekezletet és kiüríteni a helyiséget. De kezdjük az elején, A békéscsabai általános népegylet junius 26-ikára értekezletet hívott össze Csabára. A gyülekezést a vezetőség bejelentette Seiler