Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-06-29 / 53. szám

vényekből a törvényhatósági bizottság ar­ról győződött meg, hogy a vármegyebeli munkások törekvő része több községben nehéz lakás- és bérviszonyokkal küzd, ennélfogva ezen bajok orvoslását a maga részéről hathatósan előmozditani kivánja. Közismeret tárgya, hogy a mezőgazda­sági munkával foglalkozó munkás, — már elszigetelt cselekvőségónéi fogva is, — jó­létének és igy egészségének tényezőit dominálni nem képes. A községek ós a törvényhatóság pedig a közjólét eine álta­lános szükségleteinek megszerzésében anya­gilag segédkezet nem nyújthatnak. Nem­csak azért, mert tr'ajdonképpen a közigazga­tás feladataira hivatójj testületek, hanem és főleg azért, mert a sorosabb értelemben vett közintézmények támogatása erejöket amúgy is fokozottan igénybe veszi. Itt tehát egy, mivolta szerint állami gondos­kodás alá vonandó feladatról van szó. Ezek figyelembevételével, de másrészt indittatva ama körülmény által is, hogy a lakhely, — hol a népesség életidejét jó­részt tölti, — a fizikai életnek legelső rendű tényezője, a lakásviszonyok javítása pedig hatalmasan előmozdítja a népesség jólétét és a közegészséget, a vármegye törvényhatósági bizottsága az itteni hely­zet feltárása ós a vonatkozó kérvények felterjesztése melletu, felkérni rendeli a m. kir. földmivelésügyi miniszter urat, hogy nkásházakj építésének előmozdítása céljából ujabb 20000 koronaállamsegélyt engedélyezni méltóztassék." Ez a határozat most van fölterjesztve a földmivelésügyi miniszterhez. Amint a jóváhagyás megtörténik, a vármegye alis­pánja kiutalványozza a 12 ezer koronát Orosháza képviselőtesteletónek, mely a se­gélyt kizárólag munkáslakházak építésének előmozdítására használhatja fel, még pedig olymódon, hogy abból egyesek részére ka­metmentes, 12 év alatt visszafizetendő köl­csönöket ad, Orosháza képviselőtestülete érthető örömmel fogadta az államsegélyt, s már legközelebbi ülésén tárgyalás alá veszi a fontos ügyet és igy megvan a remény, hogy Orosházán még az őszszel, vagy leg­később a jövő tavasz beköszöntével meg­kezdhetik a munkásházak építését. A csabai muzeumról. Évi közgyűlés. Tudományos felolvasás. Azon kultúrintézmények sorában, ame­lyek a magyar közművelődés terjesztését ós a tudományos kutatás gazdagítását vannak hivatva előmozditani, tényező sze­repet játszik a Békéscsabai Muzeum Egye­sület, mely vasárnap tartotta meg Csabán negyedik évi közgyűlését. Ünnepe volt ez a nap, ez a tudományos felolvasással egybe­kötött aktus Csabának, melynek minden fia büszkeséggel tekinthet muzeumára, mély rövid négyéves fenállása alatt, szinte pá­ratlan műbecscsel és értékkel biró gyűjte­ményt tud bemutatni. Az ember, amellett, hogy lényének egyik felével az állatvilágba tartozik é& alá van vetve a fizikai élet törvényeinek, egyszersmind gondolkozó és ér. ő lény is. Gondolatunk, érzelmeink egy egész eszme­világot alkotnak ; ez az eszmevilág magá­ban foglalja a lét magasabb és tisztább feltóteleit, ebből az eszmevilágból táplál­kozik lelkünk. Lelkünk keresi az igazat a tudományok segítségével. Akaratunk tö­rekszik nemcsak az anyagi, hanem az er­kölcsi jóra és nemesre is. Ez az akarat teremti meg a művészetek, tudományok templomait, szentegyházait, hogy azok ál­tal és azokban gyönyörködjék, tanuljon, lelki üdülést és emelkedést nyerjen az ember. Mindezek pedig annak az ötletéből kívánkoznak tollúnkra, hogy a csabai mu­zaum egyesület vasárnapi gyűlésén rószt­vett nagyszámú és előkelő közönség érdek­lődésót tapasztaltuk. A tudományos színezetű gyűlést csak élvezetessé tette az a nagyszámban meg­jelent érdeklődő közönség, mely ez alka­lomból megtöltötte a Rudolf főgimnázium tornacsarnokát. Hasonló, sőt fokozottabb érdeklődést, érdemelne ez a kulturmissziót teljesítő in­tézmény a jövőben is a vármegye közön­ségétől ugy anyagiakban, mint erkölcsiek­ben, mert a célul kitűzött teljes eredmény csak ugy lesz elérhető, ha társadalmunk minden egyes rétegének, minden egyes tagjának a múltban tapasztalt közönye megtörik. Ennek beteljesedésére alapos is a remény, mert jó példával a muzeum egyesület a legfelsőbb hatósága, a magyar nemzeti kultura őre, a kultuszminiszter jár elől, aki, mint a múltban, a jövőben is áldozatokat hoz a csabai muzeumnak. Csak a vasárnapi közgyűlésen hangzott el a nagy szó : a csabai muzeum a kormány támogatásával már a legközelebbi jövőben állandó szentélyt nyer. Hihető, amint a muzeum saját otthonába vonul, a nagy­közönség is fokozottabban támogatja. Nagyban emelték a vasárnapi közgyü lés fényét az illusztris vendégek: Zsi­linszky Mihály dr., az egyesület ne­mes szivü, érdemes védnöke, K a r á­o s o n y i János dr., egyetemi tanár, aka­démiai rendes tag, hírneves történettudós, vármegyénk régi, kedves ismerőse, aki ér­tékes, tudományos felolvasásával nagy él­vezetet nyújtott a jelenvoltaknak ; továbbá vármegyénk illusztris, s minden közműve­lődési ügyért lelkes alispánja: Fábry Sándor dr. A zöld posztóval teritett asztal eltűnt az öröm. Eszébe jutott kedvese, aki olcsó virágért ment. Elment és nem jött vissza. Balsejtelem fogta el szivét. Zoko­gás vett rajta erőt. A művész, aki már valósággal ideáljaként imádta a virágos lányt, szerelmes szavakkal igyekezett vi­gasztalni. — Sohse búslakodj Silvanon, azon a rossz fiún ! Eljösz hozzám, enyém leszel, örökre szeretlek ! S addig sugdosott neki édes, csábító szavakat, hogy levette lábáról a tudatlan leánykát. A vihar csillapultával elvitte a legközelebbi kocsiállomásig és lakására hajtatott. Másnap Horkányra utazott Ti­hanyi. De nem egyedül, hanem a megtes­tesült madonnával. Tihanyi volt a világ legboldogabb embere. III. A fölkelő nap biborsugarai bearanyoz­ták a müvésztermet, amint a gótives abla­kon át beszűrődtek. Oliva bársonykereve­ten ült a művész vászna előtt. Ha a leány­nak olykor eszébe jutott elhagyott Silva­noja és elsápadt, Tihanyi szerelmesen simult keblére s hogy a szín hűbb legyen, egy-egy édes csókot nyomott Oliva harma­tos arcára, rózsaszín vállaira. Ilyen mó­don Tihanyi, a szerencsés művész, kétféle­képen is élvezte a munka örömét. Élvezte a jövendő dicsőség mámorát és a boldo­gító szerelmet Igy teltek a napok s a mű gyorsan közeledett a befejezéshez. Egy napon fényes, négylovas fogat állott meg a horkányi művószlak előtt. A címeres batárból két hölgy kíséretében egy idősebb úriember szállott ki. Az érke­zők a rácsos kertajtón, át a villa előtti árnyékos uton befordultak a parkba, A férfi Horkányi Frigyes báró volt, a hor­kányi uradalom tulajdonosa. A mű vészlak is az övé volt. 0 rendeztette be Tihanyi­nak, mint leendő vejének. Horkányi báró nejével és leányával, Ilonával, látogatására jött a művésznek. Váratlanul érkeztek, hogy annál kellemesebb legyen a szerel­meseknek a viszontlátás. Ilonka előre futott. Lassú léptekkel közeledett a műterem felé. Az ajtó előtt megállt. Nesz ütötte meg fülét. Lélekzet­fojtva figyelte a kihallatszó beszédet. A szenvedélyes hangból csak annyit tudott megjegyezni: — Mindörökre a tied ! A másik pillanatban berontott a te­rembe. Arca lángba borult, ajka boszutól remegett. Tihanyi izgatottan kelt föl festménye mellől. A meglepetéstől egyik sem tudott szólni. A bárónő szinte elszégyenülve lépett vissza. A fenyegető, a vádoló tekintetet szelíd pillcntás váltotta föl. Azt hitte, hogy tettenóri a művészt, s csak most látta, hogy az nyugodtan dolgozott vászna előtt. Tihanyi meg izgatottságában csak kémle­lően nézett hol Olivára, hol jegyesére. Gyá­vának érezte magát e pillanatban Küzkö­dött magával. A dicsőségre szomjazó mű­vész és a boldog jegyes vivta egymással élet-halál harcát. Végre is a szerelem győ­zött. Thanyi zavartan lépett Ilona elé. Keblére ölelte és erőltetett mosolygással mutatott a kereveten térdeplő leányra: — Csak a modellem. Nélküle nem készíthetném el a nagy képet. Ezzel elsimult a vihar, mielőtt kitört volna. Egy-egy édes csók elfeledtette a viszontlátás első pillanatának kellemetlen ségót. Azt azonban egyikük sem vette észre, hogy Oliva elfehéredve hanyatlott le a kerevetre. Tihanyi és jegyese karöltve siettek a szülők fogadására. Csak azután tértek vissza a műterembe. A szerencsés művész elragad tatással beszólt nem várt vendégeinek fest­ményéről, mely ime, mindjárt elébük tárul. Beléptek a műterembe ... A vászon, az örökdicsősóget hirdető festmény, ron­gyokban hevert lábaik előtt. Tihanyi elsápadva tándorodott a falnak : — A boszu ! . . a boszu . . . köi 11 sorakoztak az egyesület érdemes és 1-uzgó vezetői: Varságh Bóla elnök, K r a m m e r Nándor dr. igazgató, R e 11 Lajos dr. titkár, Fábry Géza pénz­tárnok, H a r a s z i y Sándor ellenőr, K a b o s Bálint könyvtárnok, U r s z i n y János dr. ügyész, Maros György főtit­kár és a választmány tagjai. A gyűlés lefolyásáról egyébként a kö­vetkező részletes tudósításunk szól: Elnöki megnyitó. Amint az egyesület vendégei és tiszti­kara 4 óra után néhány perccel bevonult a terembe, Varságh Béla elnök meg­nyitotta a gyűlést. Beszédében üdvözölte az egyesület nagynevű megalapítóját és védnökét, Zsilinsz ky Mihály dr. állam­titkárt, Karácsonyi János dr. egye­ten i tanárt, a felolvasó vendéget és F á b r y Sándor dr. alispánt, akiket a közönség lel­kesen mególjenzett. Végül üdvözölte a szép számban megjelent érdeklődő közönséget. Majd a gyűlés jegyzőkönyvének hitelesíté­sére felkérte Seiler Elek és Steller Árpád tagokat. A mai Csaba telepítése. Az elnöki megnyitó után Karácsonyi János dr. olvasta fel „a mai Csaba telepí­tése" címen irt nagyszabású történelmi munkáját, melyet a rendelkezésre álló leg­hitelesebb adatok alapján a nagy történet­tudós szakismeretével a lehető legnagyobb részletességgel állított össze anélkül, hogy a terjedelmesség a mü értékét vagy ólve­zetességót csökkentette volna. Mindvégig figyelemmel hallgatták Karácsonyit, aki namcsak kitűnő történeti kutató és tudós, hanem szellemes felolvasó is Karácsonyi dr. a Csaba történetével, megalapításával foglalkozó történetírókkal szemben, akik a megalapítás évéül 1716-ot és 1718-at veszik, kimutatta a valót, az 1717-ik évet. A régi Kis-Hont, a jelenlegi Gömörmegye nyugati részét alkotó vidék­ről bevándorolt tótok alapitották a hely­séget ; az első telepesek utódai még ma is élnek. As első bíró B á n s z k y nevet viselt, a második Hegedűs Ferenc vagy Biró Ferenc volt, a harmadik T ú r ó c z y Mi­hály. Ezután bő részletességgel foglalko­zik a mü a helység további fejlődésével. A rendkívül értékes és érdekes történeti munkát egyébként legközelebbi lapszá­munkban teljes terjedelmében hozzuk. Karácsonyi drt a felolvasás után lel­kesen megéljenezte ós tapsolta a hal'gató­ság. Varságh Bóla elnök pedig az egye­sület nevében köszönetet mondott a kiváló tudósnak a nyújtott élvezetért. A főtitkári jelentés. A tudományos felolvasás után Maros György, az egyesület főtitkára terjesztette a közgyűlés elé a főtitkári évi jelentést. Ebből a jelentésből közöljük a következő részleteket: Az egyesület négy éves múltjának története lapról-lapra arról tesz tanúságot, hogy a kicsiny körben megindult mozgalom szerencsésen választotta meg vezetőit; sze­rencsésen választotta meg a magyar nem­zeti közmővelödés előmozdítására törekvő nemes feladatokat s azt a működési tért, amelyen a mult emlékeiből merített tanú­ságokon okulva, tisztult és bővült látó­körrel terjeszti az ismereteket; ós szerencsés viszonyok között indította meg a mozgal­mat az egyesület, mert ahol a nép érzés­ben magyar, ott a magyar nemzeti egység érzete is szilárd s ott a nemzeti kultura termő talajra talál a nép szivében. És mert az egyesület mult évi gyarapodása erről ismételt bizonyságot szolgáltat, hiszi, hogy rendelkezésére áll az egyletnek azon erő, amelylyel a megkezdett pályán, — bizonynyal még igen sok akadálylyal küz­ködve, — a kitűzött célt lépésről-lépésre megközelíti. A jelentós további részében részletesen beszámol a mult évi bevételekről ós ki­adásokról. A bevételek között első helyen állanak a közoktatásügyi miniszternek 1200 koronás segélye és Csaba község képviselő­testületének 600 koronás adománya. Összes bevétel 3211 kor. 72 fillér. Ezzel szemben kiadás volt 2216 kor. 25 fillér, az egyesület pónztármaradványa tehát 995 korona 47 fil­lér. A szabadliceum alappénztár átlaga 47 kor. 73 fillér, az alapítványi pénztáré 300 kor. A gyűjteményekről ezeket mondja a jelentés: A muzeum különböző gyüteményei 2338 tételszámban 44915 korona 40 fillér értékű tárgyakat ta almaznak. Az 1903. évi szaporulat 385 tttelben 3331 korona 50 fillér értéket képvisel. A. muzeumi könyv­tár tartalma: 821 kötet könyv, 630 értesítő és egyéb füze.,; értéke 4345 kor. ; az össz­érték tehát megközelíti az 50 ezer koronád Az igazgatóság a mult óv folyamán ásatásokat eszközölt a gyula-varsándi „Lo­poshalom"-ban, a gyulai „Homokbányá­ban" és a csabai „Alsó nyomáson." Az 579 korona 18 fillér költséggel végrehaj­tott ásatások eredménveként a rógiségtár 3210 korona 80 fillér értékben 347 darab 'tárgygyal szaporodott. Hálásan említi meg a jelentés, hogy adományok is gyarapí­tották a régiségtárt. Szól ezután még a jelentés az 1904. év költségelőirányzatáról és a jövő év munkaprogramjáról ; megemlékezik végül azokról a kitüntetésekről, melyek egyike az egyesület védnökét, Zsilinszky államtit­kárt, a másik pedig elnökét: Varságh Bélát érte. Az előbbit, mint tudvalevő a király a Lipót rend közép keresztjével, utóbbit pedig a Ferenc József rend lovag­keresztjével tüntetett ki. A kitüntetteket zajosan megéljenezték. A főtitkári ' jelentést lelkes éljenzés között egyhangúlag tudomásul vették. Igazgatói jelentés, zárszámadás, költségelőirányzat. A főtitkári jelentós után következett K r a m m e r Nándor dr. egyesületi igaz­gató évi jelentése, mely hűen beszámolt a derék vezetőség nemes ügybuzgósággal teljesített munkájáról. A jelentés tudomá­sul vétele után Varságh Bóla elnök az egyesület nevében köszönetet mondott Krammer igazgatónak az egyesület érde­kében kifejtett hasznos tevékenységéért. Majd F á b r y Sándor dr. vármegyénk köztiszteletben álló alispánja emelkedett szólásra és érdemi részében a következőket mondotta: — Nagy az én lelkemnek az öröme, mikor az alig négy éves tudományos egye­sület örvendetes beszámolóját hallom. Ez az örvendetes jelenség készteti a felszólalásra. Az elért szép eredményekórt a vármegye nevében, mint annak első tisztviselője, köszönetét fejezi ki a vezető­ségnek A múltnak tiszteletben tartása, meg­becsülése a jövendőnek. Ezt s ezzel a törté­nelmet kultiválja a muzeum, melynek mű­ködésére Isten áldását kéri. Az alispáni üdvözlésre V a r s á g Bóla elnök válaszolt, megköszönve az egyesület nevében az alispán jókivánatait és kilá­tásba helyezett támogatását. Ezután tudomásul vette a gyűlés a mult évi zárószámadást, és Fábry Géza pénztárosnak megadta a fölmentvényt. Elő­terjesztették és jóváhagyták továbbá a jövő évi költségelőirányzatot, melynek bevételi és kiadási végösszege egyenlően 3380 kor. 47 fillér. Fraknói püspök levele. Üdvözlő levél is érkezett a csabai muzeum egyesülethez a közgyűlés alkal­mából. A levél a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségétől jött az elnök­séghez ós teljes szövegében a következő: F. hó 15-én kelt értesítésére vála­szolva, őszinte örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a békéscsabai muzeum egyesületet negyedik évi közgyűlése al­kalmából a legmelegebben üdvözöljem, kifejezést adva egyúttal ama biztos re­ményemnek, hogy az egyesület a rendel­kezésre álló eszközöket a jövendőben is teljes buzgósággal fogja felhasználni a maga elé kitűzött nemes célok megvaló­sítására. Budapest, 1904. junius 25. Fraknói Vilmos, orsz. főfelügyelő. Ezután Varságh Bóla elnök az összes jelen voltak érdeklődését ismételten meg­köszönve, bezárta a gyűlést, mely után ugy a vendégek, mint a nagy közönség megtekintették a muzeum érdekes gyüjte­teményeit, melyek fölött teljes megelége­désüket fejezték ki mindannyian. Feloszlatott szocialista értekezlet, Xezőfiék leleplezése. Azok a csinos pikantériák, mslyek az ujjászrvezett országos szocial-demokrata párt központi vezetőségéről s annak leg­kivált főmatadorjáról, Mezöfí Vilmos titkárról nyilvánosságra kerültek s ame­lyeket lapunk e hónap 19-iki számában, a várható következmények hozzáfűzése mel­lett részletesen ismertettünk, — valóra váltak, — bármint igyekeztek is cikkünk igazságait lerombolni és ferde irányban föltüntetni azok, akiknek érdekében állott volna az újjászervezett szociálista párt­ban beállott feneketlen felfordulást, bábeli zavart palástolgatni. Fejen találtuk már akkor a szeget, amely most teljesen kibujt a zsákból. A megjósolt szakadás most már beálltnak tekinthető, noha nem is mondták ki for­mális határozattal. És valószínű, hogy ez is megtörténik a vasárnap tartott csabai gyűlésen, ha óriási csete-patót nem provo­kálnak, ami miatt a bölcsen intézkedő hatóság idejekorán jónak látta feloszlatni az értekezletet és kiüríteni a helyiséget. De kezdjük az elején, A békéscsabai általános népegylet junius 26-ikára érte­kezletet hívott össze Csabára. A gyüleke­zést a vezetőség bejelentette Seiler

Next

/
Thumbnails
Contents