Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-06-29 / 53. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 53. számához % Elek főszolgabírónak, aki a bejelentést tudomásul vette. Az értekezletet, mint már előzőleg is jeleztük, azért hívták egybe, hogy bizalmasan megbeszéljék a további teendőket a központtól való elválás és uj vidéki szooiálista szervezet megalakítása kérdésében. Erre pedig az inditotta a vi­déki vezetőségeket, hogy visszaéléseket tapasztaltak a központban; nevezetesen a központi vezetőség a tagdijakból begyült összeget bűnösen kezeli, egyesek pedig, mint Meaöfi is, állítólag nagyobb összege­ket saját céljaira fordítottak. ÜZ épületes ügyben határozandó, a vármegyéből és a vidékről 81 községből sereglettek össze a szocialista párt vezetői | Csabára. A rendőrhatóságot az órtekezle­teu S a i 1 e r Elek főszolgabíró személyesen képviselte. A gyűlést délelőtt 9 órakor Békési Mátyás, a békéscsabai általános népegylet elnöke nyitotta meg. A párthívek üdvöz­lése után fehivta a megjelenteket, hogy mutassák fel megbízó leveleiket. Egyne­hányan be is mutatták, s eddig csendben is ment a dolog; hanem kiütött aztán ha­marosan a vihar. Azok, akik a vihart elő­idézték, a Csabáról kiebrudalt Mezöfi hivei voltak, névszerint: B e 11 e r Antal a központi párt elnöke, C s a n á d y Dénes, az ujjászervezett-párt központi pénztárnoka és még néhány nagyhangú központi párt­tag. Hívatlanul állítottak be Csabára, hogy terrorizálják az értekezletet. De a gyűlé­sen megjelentek nem engedtek. Kijelentet­ték, hogy a csabaiak bizalmas értekezletre jöttek egybe, a központot meg nem hiv­ták és szabadon akarnak határozni. Bár­mint gyanúsították is Bellerék a helyi ve­zetőséget, az értekezlet megválasztotta el­nökének Békési Mátytst, jegyzőjének N i g r i n y i Jánost. Következett volna a napirend követ­kező pontja: állásfoglalás a központban tapasztalt visszaélések és szabálytálansá­gok kérdésében. De itt Beller és érdek­társai ismét viharos heccet provokáltak. A gyanúsítások egész özönét zúdították a helyi vezetőségre sBókésire ós Májer Jenőre torkuk szakadtából kiáltozták : — Pimaszok, csavargók, sípisták 1 A zivatar nőttön-nött, ugy, hogy már tettlegességtől lehetett tartani, mikor a hatóság feloszlatta a gyűlést ós esetleges botrányoknak elejét veendő, a helyiséget kiürítette Eredménytelen nem maradt azonban mégse a vasárnapi gyűlés, mert Mezőfi és központi zsoldosai megérthették, hogy velük egyszerre s mindenkorra leszámol­tak a papi bérenceknek ós kormány zsol­dosoknak nevezett vidéki szocialisták. A „Békésmegyei Közlöny" távirata. A képviselőházból. Szabadságolással kezdődött a mai ülés. Miután Sághynak megadtak két hónapi szabadságot és Dobiceky jelentést tett né­hány vicinálisról, Polónyi indult két órás beszédnek. Azon kezdte, hogy : A jelenlegi politikai viszonyokkal fog­lalkozni elsőrendű kötelessége minden kép­viselőnek, de különösen kötelessége, hogy Kovacsevics tegnapi beszédjét senki szó nélkül ne hagyja. Merészségnek mondja Kovácsevics azon érvelését, hogy Magyarország Horvátország­gal Fiumét is elveszítené. Törvényeinknek mond ellent a nyilatkozat Tagadja, hogy Héderváry ellen azért foglalt állást, mert Héderváry horvát; kormányzói működése arról győzte meg a függetlenségi pártot,hogy kormányzását meg kell akadályozni. Héder­váry kormányzása elmórgesitette a viszo­nyokat horvátok és magyarok között. Az ő idejében voltak Horvátországban lázadások, melyek ellen intézkedést a bécsi dinasztia befolyása miatt Héderváry nem tett. Héderváry nem is horvát, hanem morva. Elismeri, hogy Héderváry magyarul levelezett a külügyi hatósággal. Vádolja az egyházpolitikai ügyekben folytatott sze­replése miatt is. Hibáztatja pénzügyi po­litikáját. Nem fogadja el a költségvetést. Héderváry nyomban válaszolt Po­lónyinak vádjaira ; ő a külügyi hivatalokkal folytatott levelezésnél a régi prakszist tar­asszony, L o v b o d a Antal könyvelő fele-1 sége. Alig időzött tiz percig a kabinban, sikoltozni kezdett, mire a szolgák beron­tottak, a fürdőkád vize már vörös volt a fiatal asszony vérétől. A kád mellet hosszú, hegyes konyhakés hevert. Bekötöz­ték a sebeit, azután reménytelen állapot­ban szállitoták be Rócey tanár klinikájába. totta fön (felkiáltások „németet" !). Nr.m magyart. Visszautasítja granicsár vádat, mert ő mindig jó magyar volt, ha jó [ horvát is. Nem igaz, mintha a nemzeti politika meggátlására törekedett volna s erre utasítást Bécsből nyert volna, mert előbb felkereste Wekerlét s csak aztán ment Bécsbe a királyhoz, AZ egyház­politikai törvények keresztülvitelére a ki­rály uj főrendeket nem akart kinevezni ; ő mondotta, hogy nem szükséges, mert a főrendek ugy is megszavazzák. A király személye körüli tárcát közérdekből vál­lalta el. Len gy el Zoltán: Pénz közérdek ? (Zaj jobbról.) Elnök magyarázatot kér. Lengyel: Szapáry Lászlóra értette. Héderváry beszédében majd a horvát kérdésre tért át. Horvátországban több ma­gyarosítást célzó intézmény felállításán dol­goznak. Hieronymi ezután a vasutasok es­küje ügyében Polonyi által tett interpel­lációjára felelt meg. Utána ismét P o 1 ó n y i beszélt ós azt kérdezte: Mivolt az oka, hogy 1894-ben Khuent nem acceptálta a szabadelvüpárt. Khuen azt felelte erre, hogy kabinet alakítási feltételeit a szabadelvüpárt akkor nem fogadta el. Az ülés 3 órakor ért véget. Orosz-Japán háború. Szaharov tábornok 26-iki keletű és a vezérkarhoz intézett távirata a következő­ket jelenti ama szemlevótelről, melyet az egyik orosz csapat julius 22-én végzett Ajaniamina vidékén: Délelőtt fél 11 óra­kor elővédlovasságunk visszaűzte az ellen­séges előőrsöket az ellenséges elővédtől megszállott állás futóárkaiból. Délután 1 óra 40 perckor az ellenség jobb oldala ellen a lovas hegyi tüzérség négy ágyúja vonult fel, amelyek azonnal nagy hatással kezdtek lőni. Az ellenség elővédje vissza­vonult ós csatlakozni akart csapataihoz, melyek (igen heves, majdnem eredmény­telen tüzelést kezdtek. Majd a mi gyalogságunk is működni kezdett. Négy századot az ellenséges állás jobb oldala ellen bocsátottak előre. Egy századot jobb szárnyunk védelmére hasz­náltunk fel, mely ellen két száaad japán vonult előre. Csapatunk erélyes előrenyo­mulása folytán az ellenség három-négy kilométernyire visszavonult, ugy hogy a futóárkok teljesen kiürültek. Délután 4 órakor abban a pillanatban, midőn lovas­ütegüek az ellenség fölállásához közele­dett, a japánok 18 hegyi ágyúból össz­pontosított tüzelést kezdtek és- pár pilla­nat múlva 8 halottunk ós husz sebesültünk volt, köztük négy irányzó. A kezelő le­génységnek egy közelben lévő kőházban kellett menedéket keresnie. A jobboldalon egy lovasütegünk és két saázadunk visszaszorította az ellensé­get és a felhányt erősségek mögött a fő­• állásban jelentékeny japán haderőt lehetett látni, mintegy három gyalogezredet, me­lyek ott foglaltak állást. Csapatunk pa­• rancsnoka elhatározta, hogy nem vonul előbbre és parancsot adott a hegyi üteg­nek, hogy maradjon abban az állásban, i amelyben abban a pillanatban rolt ós ne tegye ki magát haszontalan veszteségnek i Mivelhogy tüzérségünk abbahagyta a lö­vést, az ellenség este hat órakor jobbszár­: nyán támadólag lépett fel. Két lövészszázadunk s egy kozák ; szotnya, mely leszállott volt lovairól, Oderberg százados vezánylete alatt jól fentartott puskatüz közben elűzte a zászló­aljat, mely támadásra nyomult előre. Eb­ből a zászlóaljból sokan elestek. A tüzér­ségi harc a sötétség beálltáig folytatódott, mert az ellenséges tüzérség össztüzet adott, valahányszor lavasütegünknól katona­csoportokat vqgy egyes katonákat felbuk­kanni látott. Ütegeinket csak a sötétség leple alatt sikerült elszállítanunk. Az ellenséges gyalogság előrehaladását lövé­szeink tüze akadályozta meg. A könyvelő öngyilkos felesége. Budapest, junius 28. (Saját tud. táv.) A G-schwind-féle fürdő egyik kabinjá­ban átvágta az ereit egy viruló, fiatal Záróvizsga a csabai áll. polg. és felsőbb leány­iskolában. Péter-Pál meghozta a diákurfiak ós diákkisasszonyok örömét: a két hónapos vakációt, melyet tulajdoképpen a mai nap­tól lehet számítani. Két hónapra bezárul­nak az iskolák kapui és tanitók, tanárok, mint tanulók szétszélednek a szélrózsa minden irányában a megérdemelt üdülést, pihenést keresni. A csabai áll. polgári leányiskolában, amelyet csak a mult tanév elején fejlesz­tettek ki felsőbb leányiskolává, az első és ötödik osztály megnyitásával, tegnap zár­ták le ünnepélycsen a tanévet. A vizsgála­tok, mint jeleztük, még az elmúlt szom­baton és folytatólag hétfőn fejeződtek be szép eredménynyel. Tanúságot tettek erről J a vizsgálatokon elnöklő B e r e c z Antal, a felsőbb leányiskolák országos felügye­lője, Arató Frigyes mezőtúri felsőbb leányiskolái igazgató, akik leszámolva a kezdet nehézségeivel, teljes megelégedésü­1 ket fejezték ki a derék munkát végzett tanári karnak, nem különben a szorgalmas diák kisasszony káknak. Tegnap pedig a záróvizsgát, illetőleg záróünnepélyt tartották meg szép számú és előkelő közönség jelenlétében. Lélek­emelő volt ez alkalomból azon jelenet, melyben az intézet hálás növendékei meg­ható ünneplésben részesítették V a r s á g h Bélát, aki a polgári leányiskolának az államosítás előtt hosszú éveken át vizsga­elnöke volt, azon alkalomból, hogy a királyi kegy kitüntette az érdemes férfiút. A fehérbe öltözött diákkisasszonyok üdvözlő beszéd kíséretében egy remek rózsacsok­rot nyújtattak át az ünnepeltnek, aki megindulva mondott köszönetet a szép és lelkes ovációért. A záróünnepély egyébként a követ­kező sorrendben folyt le : Nagy és diszes közönség részvéte mellett az iskolaszók és a községi elöl­járóság jelenlétében folyt le a záró ünne­pély, melyet az első osztály növendékei­nek éneke: Járjatok be minden földet, Fohász, Esti ima és Kakuk-dal vezetett be . majd B ó t h y Böske szavalta ügyesen Váradi Antal „A legboldogabb", S e r l y Hajnalka németül a „Maiglöckhen", Steller Erzsike francia nyelven Lamartin „Prier" cimü rövidke, szép költeményét. A második osztály növendékei már hatásosabban énekelték „Kinyílott a rózsa­szál" népdalt, Tudjátok-e mitől terem gaz­dagon a róna, imaszerű dalt, végül „A kürtszava" és „Kismadarunk" cimü müdalt. Palásthy Zoltán „Kanizsai Dorottya" tar­talmas költeményét hévvel szavalta Hor­váth Mariska, S z a m e k Irén francia nyelven „A megbüntetett hazug"-ot, Ga Ily Boriska pedig németül „A lusta tanuló" költeményt ügyes pointirozással. A harmadik, negyedik és ötödik osz­tály növendékei fegyelmezett összhangban, szabatosan két és három szólamban dalo­kat énekeltek. Ezek között Dankó : „El törött a hegedűm" keltette a legnagyobb hatást; Izrael Eszti szavalata után remek csokorral a kezében előlépett B a c k Margit IV ik osztályú növendék s közvet­lenül a következő beszéddel üdvözölte az iskola gondnokságának elnökét, Varságh Bélát: Mélyen tisztelt Elnök ur ! Nem csak mi, hanem igen sokan évi vizsgálataink rendes látogatói közül is, a kiket az élet legszebb emlékei fűznek ehhez az intézet­hez, megtanultuk nemcsak tisztelni, hanem szeretni is azt a férfiút, a ki ilyen ós egyéb alkalmakkor oly kedvesen képviselte az iskola fentartóit. . Azért mi is őszintén örültünk annak, hogy a király 0 felsége a Ferencz József renddel kitüntette. S midőn most ismét visszatért egyikébe azon csemetéíkerteknek, mely már oly régóta színhelye a nevelés érdekében foly­tatott közhasznú tevékenységének, engedje meg, hogy bölcs gondjai alatt növekedő virágai avval ünnepelhessék, a mijök van, illatukkal, hálával eltelt szivük meleg ér­zelmeivel. A jóságos Isten mindnyájunk örömére sokáig éltesse! A lelkes éljenzés ós taps vihar lecsil­lapodása után Varságh Béla mólyen meghatva köszönte meg a szép ovációt. Szive mélyéig hatottak, — mondotta — e kedves szavak s ha a polgári iskola, melynek ott állott a bölcsőjénél, már eddig is nem nőtt volna szivéhez, ugy ez a szí­vélyes üdvözlés, az ártatlan gyermekszivek szavai megcselekedték volna. Igaz szívvel köszöni a nemvárt megemlékezést s szívből kivánja, hogy az iskola növendékei a szülők örömére, a város, a haza javára boldogan éljenak s derék honleányá váljanak. A Hymnusz eléneklése után a jeles növendékek között jutalomkönyveket osz­tottak ki. Jutalomkönyvet kaptak az I ső osztályból: Sely Hajnalka, Toman Ilona, Suck Piroska, Gally Margit, Róthy Böske; a Il-ik osztályból • Ormai Lenke, Horváth Mari, Rosenthal Rózsi, Rácz Mariska, Gally Boriska, Uhrin Erzsike ; a Ill-ik osztály­ból : Odörfer Emma, Szamek Irén, Izrael Erzsi, Perniczky Ilona ; alV-ik osztályból: Balogh Ilona, Back Margit; az V-ik osztály­ból : Tevan Flóra, Szeberényi Matild, Zá­mecsnyik Judit, Miehnay Ida. A jutalomkönyvek kiosztása után Var­ságh Béla a növendékekhez, majd az iskola tanári karához intézett rövid beszé­det, melyben kiemelte az iskola átalaku­lásával járó, a tanári karra nehezedő nagy munkát, melynek, mint sáróvizsgálatok tanúsították nagy buigalommal megfe­leltek. ÚJDONSÁGOK. A vármegyei közkórház és az állam. Kevés vármegyének van az országban olyan modern, hatalmas kórháza, mint Békésvármegyének Gyulán. A humánus in­tézmény, melyet évenkint ezerszámra láto­gatnak a vármegye betegei, csak ezelőtt mintegy évtizeddel kapott impozáns és modern épületet, melynek elmegyógyinté­zettel való kifejlesztése ós fölépítése a vármegye érdemes alispánjának, Fábry Sándor dr.-nak nevéhez fűződik. A vármegye törvényhatósága a Széli kormány alatt felajánlotta a 10 holdnyi te­rületen fekvő vármegyei közkórházat alap­tőkéivel együtt a kormánynak azon re­ménvben, hogy a közkórházat az állam a tulajdonbavétel esetén hatalmasan fej­leszteni fogja, mint pl. a csabai állami földmives iskolával tette, melyet szintén ily célzattal bocsájtott a vármegye az állam tulajdonába. A Szóll-kormány hajlandó is volt a közkórház átvételére, az ez ügyben lefoly­tatott tárgyalások a vármegyének feltétlen biztosságot nyújtottak, de a kérdés elinté­zése előtt az ex-lex alkalmával bonyolulttá vált politikai viszonyok lehetetlenné tették kedvező elintézését, s örökül maradt a Tisza-kormánynak. Itt azonban a kérdés eldöntését ked­vezőtlenebbül befolyásolta az a körülmény, hogy az országos betegápolási alap az utolsó évek túlterhelései folytán nagy deficitbe jutott, s e deficit letörlesztéséig a kormány minden egészségügyi intézmény­nek költségekkel járó fejlesztésétől tar­tózkodik. Ily körülmények között, e szempont­ból határozott Tisza István belügyminisz­ter, amidőn a vármegyéhez a napokban leérkezett leiratában tudatja a vármegve közönségével, hogy a közkórházat ezidő­szerint nem veheti át az állam. Ugyancsak e leirattal kaposolatosan érkezett le a vármegyéhez a belügyminisz­ternek a döntése a törvényhatóság azon felterjesztésére is, melyben a közkórháznak Gyula alatti földbirtokán elmebeteg ko­lónia létesítését és Gyula városában egye­lőre 10 beteggel az elmebetegek házi ápolá­sának megkísérlését kérte engedélyezni. A belügyminiszter mindkét kérelemre megtagadja hozzájárulását, mert a helyi viszonyokat nem tartja eléggé megnyug­tatóknak arra nézve, hogy ily kísérletek megengedtessenek, mi rel nézete : az elme­betegek intézeten kivüli ápolása csak min­den népes várostól messze fekvő, magános helyen engedhető meg. — Időjárás. A központi időjesző ál^más mára melegebb, nyugaton és délen csapadékos időt jelez. — Küldöttség az ujkigyósi kastélyban. A csabai muzeum-egyesület részéről Var­ságh Béla egyesületi elnök és Maros György főtitkár hétfőn délelőtt tisztelgő látogatást tettek Wenckheim Krisz­tina grófnőnél és köszönetet mondottak a nemes szivü grófnőnek azon LÓprajzi tár­gyakért, melyeket a csabai muzeumnak aján­dékozott. A. grófnő szívélyesen fogadta a küldöttséget és a muzeum iránti jóakaró támogatását a jövőben is megígérte a küldöttségnek. — Péter-Pál. Nagy jelentősége vau a mai pirosbetüs napnak, mely a keresztény­ig egyik kegyeletes ünnepe. De ünnepe ez minden vallásfelekezetben embernek, aki földjéből él. Amire gazdáink egész eszten­dőn át annyira vártak, ami elé annyi várakozással, reménykedéssel tekintettek : az aratás, hagyományosan ma kezdődött meg. A délibábos rónán ma. pendülnek meg először a kaszák, miután Péter-Pál nap­jával, mint a hagyomány tartja, megszakad

Next

/
Thumbnails
Contents