Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-05-22 / 42. szám

ság megválasztásáról előterjesztett miniszterelnöki inditványt is. Ezek mellett nem kevésbé jelentékeny kultur-politikai eseménye még a hétnek, hogy elkészült végre annak a törvényjavaslatnak a tervezete is, mely a magyar népoktatást reformálja. E szerint alapos revizio alá fog kerülni a népiskolai 1868. évi XXX. törvénycikk, a magyar nyelv tanitásáról szóló 1879. évi XVIII. törvényoikk s végül a tanitók ós tanitónők fizetéséről szóló 1893. évi XXVI. törvénycikk is. Berzeviczy miniszter e nagyszabású törvényjavaslataitól ugy az érdekeltek, valamint a magyar kultúrpolitika iránt érdeklődők is, messze menő szép jövőt várnak. » És hogy a magas politikán kivül egyéb megtörtént és készülő eseményekről is számot adjuk, hát vasárnap az akadémia Deák ünnepet tartott, most ünnepelvén meg a nagy állam férfiú 100 éves születése napjának emlékét. A magasztos ünnepen Gyulai Pál, Balogh Jenő és Szily Kálmán tartottak nagyszabású beszédet DeákrólKülönben a főváros pünkösdre se marad neves események hiján. Pünkösd első napján az 0. M. K E. tartja meg a Vigadóban alakuló közgyűlését, melyen a Sándor Pál buzgóságára megalakult mintegy 15 vidéki gócpont ós azok fiókjai is képviselve lesznek. A szövetség feladata az ország minden részében szótszórt mintegy 120 ezer kereskedő egyesítése ós a politikai és községi választásoknál a kereskedelmi érdekekre ügyelés. E napon délután 4 órakor közgyűlést tart még a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége is az 0 tthon helyiségében Kulinyi Zsigmond elnöklete alatt. A világesemények közül természetétesen még ma is uralkodó fontosságú az orosz-japán háború, hol a japánok győzelmei mindjobban előtérbe nyomulnak. A japánok törekvése ma is még PorthArthur elfoglalása és egy vógelhatározó, nagy szárazföldi győzelem elérése. Ugy látszik közel is járnak hozzá, mert a mintegy 100,000 főnyi orosz száraztöldi hadsereg zömét hátban ós baloldalt elzárták s a cár meg, hir szerint sír, síró görcsben szenved. Akár csak hajdan Didó karthágó romjain. ták Sólyom névrokonaimat ... A kántor rigmusokba szedett dikcióval nyújtotta felém a pálmaágat ; s hogy ez a pálma hervadhatatlan legyen, a koccintást kísérő ölelés alatt egy egész pohár fröcscsöt nyakamba öntött. A jáger nem csak kép letileg, de természetben vagdalta felém a poharakat. Nekem mindannyiszor sikerült az ovációja elől szerényen kitérni, de a mézeskalácsost kétszer is hátba érdekelte a célját tévesztett tószt. A mézeskalácsos erre elég szellemesen olyan formán replikázott vissza, hogy a szódás üvegből hatalmas sugárt eresztett a jáger szeme közé. A bérlő felköszöntője mindig ezen teksztus körül forgott: Felfelé megy borban a gyöngy ... A történeti igazság kedvéért annyit megjegyezhetek, hogy a vándor Sólyom poharában nem sok ideje rolt a gyöngynek felfelé törni, mert ő kelme szaporán ós fenékig ürítgette poharát. Utoljára a sok gyöngy őt magát lehúzta az — asztal alá. A bankettről magamnak is csak odáig terjednek reminiszcenziáim, mikor úgy éjfél körül tiszteletes barátom — mint Körözsfalván a legmagasabb röptű Sóly'mot — megtett Petőfistának, majd Kisfaludistának. Az már csak úgy elmosódva vibrál emlékezetemben. mintha akadémiai tagságot is emlegetett volna. * „. . . Másnap reggel felszendergósemből" feleségem zokogása vert föl . . . Önök, akik ezt nem mint „másnaposok" olvassák, azt hiszik ugy-e ? hü nőm még mindig az örömkönyeit hullatta. Én mint másnapos is tökéletesen azt hittem. De Évám kezembe nyomta a reggeli lapot, reszkető kézzel mutatott a „Tarka krónika" rovatra s csukló zokogással mondta : * r Olvasd! Én pedig olvastam. A „Tarka krónika" pályázatának eredménye irodalmi esemény ! Kitűnt: mennyi ős humor hever parlagon szerte a hazában. Mivel azonban a mi igényeinknek megKözgyűlés Csabán. Békéscsaba község képviselőtestülete elmúlt csütörtökön tartotta május havi közgyűlését; a gyűlés elég népes volt, bár ingatlan szerzés névszerinti megszavazásához nem voltak együtt elegendő számban a városatyák. A napirend számos jelentékeny ügygyei kedveskedett; napirenden kivül a kegyelet és elismerés kötelmeinek tett eleget a képviselőtestestület. Igy a napirend során a vármegyei főispán felhívására a Csabán létesítendő állami selyemfonoda részére ingyen telken kivül 120,000 koronának évi 2°/

#-kos annuitását szavazták meg, a községi kórház ós villamos telep építkezését a legelőnyösebb ajánlatot tevő vállalkozónak kiadták s ezzel a község fejlődésének ujabb alapokat raktak le. Napirenden kivül a a megdicsőült költőkirály, a község volt díszpolgára, Jókai Mór dicső emlékének hódolt a képviselőtestület, s Fábry Sándor drt, alispánságának tizedik évfordulóján lelkesen ünnepelték a városatyák. Részletes tudósításunk a következő : A szokásos havi jelentések után Maros György jegyző emelkedett szólásra s Jókai Mór emlékét dicsőítő rövid, lelkes beszédben határozati javaslatot terjesztett elő a halhatlanná lett költőfejedelem emlékének jegyzőkönyvi megörökitésa s a gyászoló özvegyhez rószvétirat intézése iránt. A képviselőtestület egyhangúlag elfogadta s emelte határozattá az alábbi inditványt: Elöljáróság jelentést tesz azon mérhetlen veszteségről, mely a magyar nemzetet minden idők legnagyobb költőjének, a magyar Géniusz ihletett dalnokának, a világirodalom messze kimagasló jelesének, dr. Jókai Mórnak elhunytával sajgó fájdalommal sújtotta s mélységes gyászba borította. Az országos gyászban, a magyar nemzetet ért fájdalom őszinte érzetével vesz részt Békéscsaba nagyközség közönsége, mely kétszeresen érzi a veszteséget, mert a megdicsőült s halhatlanná lett költőfejedelemben a község díszpolgárát is siratja. Ez előterjesztés során indítványozza, hogy a képviselőtestület a mai gyűlés jegyzőkönyvében örökítse meg a megdicsőült nagy férfiú soha el nem muló emlékezetét, fejezze ki a nemzetet ért veszteség feletti fájdalmas részvétót, s erről a mély gyászba borult özvegyet jegyzőkönyvi kivonatban értesítse Az elöljáróság kegyeletes érzelmekkel meghallgatott -előterjesztéséhez képest Békéscsaba nagyközség képviselőtestülete dr. Jókai Mórnak, a magyar nemzeti irodalom világhírű nagy mesterének, a község díszpolgárának dicső emlékezetét a mai gyűlés jegyzőkönyvében megörökíti, s a magyar hazát ért veszteség feletti fájdalmas részvétet jelen határozat kézbesítése mellett a mély gyászba borult özvegygyei közölni rendeli. Fábry Sándor dr. ttnnepléee. V a r s á g h Béla hivta fel a közgyűlés figyelmét arra a szép ünnepélyre, mely e hét elején folyt le Gyulán. Békésvármegye nagy tevékenységű alispánja, Fábry Sándor dr. ez alkalommal töltötte be közszolgálatának huszadik, alispánságának tizedik évfordulóját. E nevezetes évfordulón a szeretet, becsülés és elismerés számtalan jelével halmozták el az ünnepelt fórfiút. Meg van győződve arról, hogy ebben az ünneplésben szívvel-lélekkel vesz részt Csaba közönsége is, nemcsak azért, mert a jeles férfiú e község szülötte, de mert Békéscsaba újkori fejlődése Fábry Sándor lelkes és gondos munkájának köszönheti előrehaladását. A lelkes éljenzéssel meghallgatott indítvány során a képviselőtestület elhatározta, hogy Fábry Sándor dr. alispánt jubileuma alkalmából jegyzőkönyvi kivonatban melegen üdvözli. Selyemfonoda. K o r o s y László főjegyző terjesztette elő ezután Lukács György dr. főispán ismert nagyjelentőségű leiratát a Csabán felállítandó selyemf jnoda ügyében. Részletesen beszámol arról a tanulmány útról, melyet egy öt tagu bi ottság Szegzárdra, a magyar selyemtenyósztós központjába tett, hogy tapasztalatokat szerezzen s e tapasztalatokat selyemtenyésztósünk fejlesztésére értékesítse. Nagy lelkesedéssel szól azon közgazdasági és szociális előnyökről, melyeket a selyemfonoda felállítása hárítana Csabára. Indítványozza, hogy a főispáni leirathoz képest a Csabán felállítandó állami selyemfonodd részére ajánljon fel a képviselőtestületingyen tel ket s 120 ezer koronát oly formán, hogy ez összea; annuitásából 3°/

0-ot az állam viseljen. E^t a határozati javaslatot a közgyűlés a jelenlevők összes igen szavazatával egyhangúlag elfogadta. D o b a i Sándor, a hetvenes évek végén Csabán tartózkodott nyomdászsegéd csabai községi illetőségét megtagadták. Tudomásul vették, hogy a kereskedelemügyi miniszter az A. E. G. V. s Csab« község között a vámos utak egy részének használata tárgyában lérrejött szerződóst jóváhagyta. A képviselőtestület névszerinti szavazás útján elhatározta, hogy a kir. kincstár részére engedélyt ad, hogy az állarni elemi iskola elhelyezésére szolgáló ingatlanokra a használati s rendelkezési jogot bekebe lezhesse, oly kikötéssel azonban, hogy ha a nevezett telkek nem az elemi iskola céljaira szolgálnának, a kincstár telekkönyvi szolgalmi joga megszűnik. Az Alföldi szinikerület ismert ügyének tárgyalása során a képviselőtestület helyesléssel veszi tudomásul a kerület megalakulását, az elöljáróság azon intézkedő sót, hogy a szerződést aláirta, helybenhagyja, s a kerületi választmányba kópviselőkül K o r o s y László főjegyzőt s Rosenthal Ignác szinügyi bizottsági elnököt kiküldi. A tagjaiban megfogyatkozott szinügyi bizottság újra alakul a következő képviselőkből: Rosenthal Ignác, V a r s á g h Béla, Maros György, K o r o s y László, Áchim Gusztáv, B e 1 i c z e y Géza, H a a n Béla, dr. U rsziny János, dr. Debreceni Lajos, dr. F á y Samu, W i l i m István, Wagner József. A kisgerendási iskolának az ág. ev. hitfelekezet kezelésébe való átadását a közgyűlés megtagadta. Elhatározta a képviselőtestület, hogy az állami elemi iskolában egy közfal lebontásával, s helyébe szétszedhető deszkafal építésével vizsga-termet létesít. A kanálisi szőlőbirtokosok utcaszabályozási ügye 30 nap múlva újra tárgyalás alá kerül; azon birtokosok ellen pedig, akikkel az egyezség nem sikerült, a kisajátítási bírói eljárás megindittatik. Kórhái és villamos telep. Tudvalevő, hogy a község elöljárósága a kórnáz és villamos-telep építkezéseinek biztosítása végett versenytárgyalást hirdetett A versenytárgyalási határidő lejárván, az elöljáróság a zárt ajánlatokat felbontotta, s megállapította, hogy legelőnyösebb ajánlatottevő a kórház építésre Molnár János és társa 9*25°/

0 árengedménnyel, a villamos-telep építésére L i p t á k János és társa 3°/o árengedménnyel. Az elfogadott ajánlatokat a szerződós-kötéshez szükséges felhatalmazás megadása végett az elöljáróság a közgyűlés elé terjeszti. Áchim L. András indítványozza, hogy tekintettel a kórházépítés speciális jellegére, mely különös szakértelmet igényel, ne a legolcsóbb, de műszaki szempontból legmegbízhatóbb ajánlattevőnek : a csabai gőztéglagyár Suck, Wagner és társainak 6°/

0 árengedmény mellett adassék ki a vállalat. Ez értelemben szól dr. R e i s z Miksa orvoí is, mig G á 1 i k János éj dr. F á|y Samu a legelőnyösebb ajánlattevő mellett törnek lándsát. K o r o s y László bejejelenti, hogy a pályázati feltótelekben a község kikötötte a maga részére azon jogot, hogy a pályázók közül, tekintet nélkül a felajánlott árengedményre, szabadon választhasson. Ennek folytán elfogadja Áchim indítványát, oly módosítással azonban hogy a csabai gőztéglagyár köteleztessék az épitós muukáját 9-25% árengedmónynyel teljesíteni. Ehhez a módositványhoz Áchim hozzájárul s a közgyűlés ez értelemben határoz. A villamos telep építését a legelőnyösebb ajánlattevők: Lipták János és társai kapták meg. Tudomásul vették a gróf T r a u t tmannsdorf f-féle föidvételi pénztár 1903. évi számadását, mely szerint bevétel 871.91919 K. kiadás 651.866-71 „ maradvány .... 220.05247 „ hátrálók 92.754-— „ (!) kifizetetlen tartozás . 7,280.000'— „ vételárhátrálók . . . 4,234 279*33 „ felelő abszolút becsű témát nem kaptunk, az első díj kiadható nem volt . . Tovább nem olvashattam ; (a többi ugyan már nem is érdekelt) a telefon csengője csilingelt. — Halló ! Sólyom úr ? — Igen, a pályakoszoruzott ,. tarka" éppen most zöldülő szerzője. — Itt a postahivatal beszól. — Mi tetszik ? — A tegnapi távirattal megint egy kis konfúzió törtónt ... Az igazi címzett nem a szürke, hanem a vadász Sólyom. — Hát mi a manónak küldték hozzám ! — Az ön nevét húztuk ki a bögréből . . . — No essen ki a kisasszony bögréjének a feneke ! Többet megint nem mondhattam, mert postás Milka a hallgató kagylót lecsapta ; ajtómat pedig a jáger abban a pillanatban kicsapta — No brúder! estére megint bankettezünk ! — Soha ! — nyögtem drámai kitöréssel. — Ugyan ne bolondozz! Kasztor diadalára mulatunk egyet. — Mi közöd neked Kasztorhoz ? — Hogy mi közöm ? nesze olvasd 1 És én az „Országos Ebtenyésztők Közlönye" hasábján olvastam: . . . „Az egyesületünk által rendezett és kitűnően sikerült kiállításon az első vizsladijat, Sólyom Sándor kőrösfalvai erdész pompás griffonja : Kasztor vitte el"... — Csak azt nem értem — ujongott a jáger — hogy nem sürgönyözte meg Jancsi fiam ezt a fényes diadalt ?! Pedig tulajdonképpen ő vitte fel Kasztort a kiállításra. Bizonyosan megint üres a kölyöknek a zsebe. Mert a pesti jogász gyereket csak Dárius győzné zsebpénzzel! Olvasóim bizonyára sejtik,hogy Sólyom Jancsit méltatlanul érte az apai megrovás. De azt is belátják, annál jobban rászolgált az én dühömre. Gondolatban szidtam is mint a bokrot! Mit hazardirozik sürgönynyel egy Bukovay . . . Vagy ha már hazardirozik, irja alá a mafla Fajankó nevét is. * Így lettem én huszonnégy óráig Kőrözsfalván irói kapacitás, pünkösdi költő király. Detronizáltatásomba még csak belenyugodnám, de hogy a civilistára is rá kellett fizetnem, azt őszintén fájlalom. Két-esa. Mesa a szerelemről. Leménőben a nap, biborfényben az égalja. A tikkadt levegő kezd fölfrissülni. A fák csöndes lombjai titokszerüen susognak, amint a lágy alkonyi fuvalom első hulláma átsiklik felettük. Az alléé homokos utján lassú léptekkel közeledett a lugas felé a leányka. Karcsú termetéhez egyszerű kartonruha simult, selymes hajfürtei gazdag hullámokban om lottak alá vállaira. A leányka lehajolt, letépett egy bimbót az útszéli rózatőről és keblére tűzte. A lombokon keresztül szűrődő napsugár rávetette fényét arcára. Olyan bánatos volt ez az arc ! Hosszó sóhaj röppent el ajakáról, aztán mint a letört virág, hajtotta le fejét csüggedten. A lugashoz érve, leült egy kivágott fatönkre. Hosszasan nézett maga elé. Egyszer aztán, mint akinek nagy elhatározás fogamzott meg lelkében, vig dalt kezdett dúdolni. Alig ért a végére, mintha megbánta volna, szomorú dallamba fogott. Bánatos, kesergő volt a dal, lágyan hangzott az ének, rezegve szállt szerte az illatos nyári estén. Mint könybefutó sóhajtása, hangzott el a dal utolsó sora : Szeretlek ón amint csak sziv szerethet... Az édes hangok még ott vibráltak a légben, mikor a férfi váratlanul a leányka elé lépett. Ez megrezzent, amint maga előtt látta a sugár termetű férfit, aki kérdően, szinte epedő sovárgássál tekintett a leány halvány arcára. Csak hosszú hallgatás után szólalt meg : — Gyönyörűséggel hallgattam bűbájos dalodat, közelbe vonzott, mint az alvajárót az ezüstös hold sápadt sugara. A leányka nem szólt, de az arcái végig futó gyönge pir elárulta szivének heves dobogását. A férfi közelebb lépett hozzá, meg fogta remegő kezét és fátyolozott hangor folytatta: — Régóta, nagyon régóta kereslek Bolyongtam utánad a nagy természet já ratlan utain ós hosszú, kínos éjszakákoi nevedet kiáltoztam. Nem kívántam mást csak egy édes mosolyt, üdvözítő pillantást Áthatóan tekintett a leány csodás fény ben ragyogó szemeibe. Arca már nem vol halovány. S a férfi, mintha erőt, bátorságo akart volna meríteni a leányka tekintete bői, mintha lelkéből előre ki akarta voln olvasni a választ. — Röviden szólok. Ha meg akaró érteni, megértheted. Érdemes vagyok-e rád Csuklásba fult hangja, lélegzetfojtv várta a leány válaszát. A leánykát első pillantásra elragadtá a férfias komolysággal kiejtett szavak. . férfiben a kereset rokonlélekre talált. EU ször lesütötte olajbarna szemeit, tótová jártatta ide-oda, majd a nyilt lelkek el határozásával válaszolt: — Nem kérdem, hol ringott bölcsői konyhában-e, vagy palotában. Da nem kérdhetem tőled, akit oly rég vártala Tudtam, hogy el kell jönnöd, előbb-utób Szeress, — szeretlek ! A. férfi karja

: mint repkény fonódtg a hajadon karcsú i-,rmete köré. Ez óik; bulva hajtotta fejét a férfi vállára, aki boldogság meghatottságától eltelve füz tovább szavait. — Egyedül vagyunk. Jer, simulj ho zám. Igy, hajtsd selyemfürtös fejedet m< lemre, hallgasd meg szivem lüktetését megtudod, hogy szorelmem őszinte-e. Ha gasd szivem dobogását és álmodozzál üdv boldogságról, mig én az alkony lágy fuví mában lengő hajad illatát szivom be. És elcsattant az első szerelmi csc