Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-13 / 100. szám

XXX. évfolyam. Békéscsaba 1903. Vasárnap, december hó 13-án 100. szám. BEKESM POLITIKAI LAP. Taiefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'etö közlemények küldendők. Kéziiatok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillé Előfizetni bármikor lehet, evnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MÁKOS GYÖRGY. Segédszerkesztő : BELENCERESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Vihar után, - dec. 12. A politikai látóhatáron feltornyosult felhők a hosszú vihar után oszladozni kezdenek és bár a nyugati égbolton van még egy-két Ugronistafelhő, mégis a láthatáron a vihar lezajlásának béke-szimboluma, a páros ivü szép szivárvány immár megjelent, mely a jobb jövő reményében vetett hitünkkel remélni engedi, hogy a romboló zivatar elvonult felettünk és hogy okulva a multak keserű tapasztalatain, az obstrukció széles medrében hömpölygő szóáradat, mely az ország alkotmányos utait, intézményeit elárasztotta: megszűnik. A magyar ellenzék bizonyára nem fog felülni a néppárt és járulékainak és ez által lehetővé tenni és „megmutatni", hogy törvényen kivüli állapotba jussunk, mert ez Magyarország ezeresztendős alkotmányának fojtogatására alkalmas eszköz, mely a szomszéd bíbel országból hurcoltatott be hozzánk. A házszabályok megalkotásakor ezzel az uj parlamenti betegséggel — technikai obstrukció — nem számoltak, az erőszaknak ezen jogosulatlansága veszélyezteti a szabadságot, elnyomja az alkotmányos élet biztosítékait; mert nem abban áll a szabadsag, hogy a t. Ház erőmüvészei az emberi kor legvégső határáig tüdejük fáradhatatlanságát a türelmük fölött kipróbálják, hanem abban, hogy az ily szóakrobata mutatványok ellen az ország legfőbb biztositéka a törvényes működés lehetősége megvédessék és a jogosulatlan erőszak ellen biztosíttassák. Egy dolog azonban bizonyos: hogy a katonaság ügye, rrely körül ez az elkeseredett harc folyt, sok reformra szorul. E tekintetben sok jogos követeléseink és sok visszáságok várnak megoldásra, valamint a nemzeti érzülett integritása is hatályosabb védelme követel; mert az bolond állapot, ha a gazda alkalmazottjaitól sérelmeket, a nemzeti érzület megbántását eltűrni köteles anélkül, hogy alkalmazottjának a talpára utilaput ne köthessen. A közönséges polgári észjárás szerint, ha az iparos-segéd gazdáját, vagy ennek családját becsületében megsérti, azt felmondás nélkül elbocsáthatja; ezt az ipartörvényeink ben is benn találjuk, csak a katonai elavult büntetőtörvényben nem látjuk ezt az elvet érzületünknek megfeleló'leg lefektetve. Tehát: ha hivatásszerüleg fizetés és nyugdíj fejében katonai funkcióra alkalmazott egyén esetleg a nemzet becsületébe beletörülközik, azt felmondás nélkül fizetése és nyugdijilletményének elvesztése mellett azonnal el kell bocsátani. Ez a legkevesebb, amit jogosan megkívánhatunk az uj katonai büntetőtörvénytől, mert legalább e tekintetben kell összhangzásba hozni a katonai büntetőtörvényt a polgári észjárással és nemzeti érzülettel. Államot az államban megtűrni nem lehet Aki hivatásszerű szolgálatáért az államtól fizetést huz, — mert onnan húzza! — az az államnak jogformailag éppen olyan tisztviselője, mint az állam többi tisztviselője. Csak a feladata különbözik, amennyiben az állami biztonság kötelékében szolgál; mikor pedig az állami biztonságot védi, akkor védi a trónt is. Azt a balfelfogást, mely a felköszöntőkben és egyéb nyájaskodásokban oly sűrűn szerepel, hogy t. i. „örvendünk, hogy a katonaság és lakosság közötti viszony a lehető legszívélyesebb*, a vicclapokba kell szorítani, mert egyszerűen nevetséges, hogy az alkalmazott és alkalmazó közötti viszony más is lehet, mint barátságos. Hiszen állami feladat és elengedhetetlen követelmény, hogy a tisztviselők, kik a többi polgárok érdekében léteznek és nem megfordítva, azok iránt jóakaratuak legyenek; ez jogállamban másként a józan ész fogalmai szerint el sem képzelhető, — aminthogy másként az sem képzelhető el, hogy Magyarországon csak egy urat ismerünk és ez a Magyar! Magyarországon sok az idegen nemzetiségű katona, kik Bécs felé keresik a felkelő napot, hangos lerchenfeldi németségük bántja nemzeti érzékenységünket, nyelvünket pedig anélkül is eléggé védenünk kell a minden oldalról reánk lelkesedő germanizmus ellenében, mely annak tisztaságát amúgy is nagymértékben inficiálja. A kormány javaslatai módot nyújtanak arra, hogy a magyar ezredek itthon maradnak, a magyar tisztek; magyar ezredekbe helyezt etnek át és ha a katonai nevelésnél a magyar nyelv és szellem, mint az tervbe vétetett, az őt megillető helyét elfoglalja, akkor reméljük, hogy ezen a résen valahára bevonul a hadseregbe a magyar szellem és magyar ideál, mely válságos időben nagyobb erőt rejt magában, mint Nobel minden ördögi találmánya. k politika és eiyebek. - Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, dec. 12. Közeledik karácsony ünnepe s vele együtt az ajándékok időszaka. Szülő a gyermeknek, gyermek a szülőnek ajándékot vesz. A kereskedelemügyi miniszter is gondoskodott karácsonyi ajándékról : előléptetett nagyon sok tisztviselőt, boldogságot varázsolt nagyon sok családba. Gondoskodott karácsonyi ajándékról az obstrukció is. A fekete kéz karácsonyra igen sok magyar család karácsonytája alá oda csempészte : a katonai behívót. A fiatal férjek, apák egész sorozata fogja otthagyni a családi otthont, hogy mundérba bújva, áldja azokat az urakat, akik vakságukban a dolgokat odafejlesztették, hogy 1903. óv végén nincsenek meg a köteles újoncok s a kormány kénytelen a póttartalékosokat tél derekán behívni, hogy a hadsereg szükséges létszáma hiányt ne szenvedjen. Ehhez a szép karácsonyi ajándékhoz járul még a Kossuth-párt legutóbbi hatá rozata, amely szinte kérdésessé teszi a párt múltkori határozatát. Az értekezleten Békésmegyei Közlöny tárcája. Házi-ipari s néprajzi kiállítás. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Az általános érdeklődés, melyet a József főherceg szanatórium-egylet kiállitása nemcsak a fővárosban, de országszerte keltett: egyúttal ennek a kiállításnak messzehorderejü jelentőségét is bizonyítja. A cél, amelyet ezen kiállítás szolgálni kiván, különösen két irányban domborodik ki jelentősebben ; egyrészről a humanizmus szent nevében áldozati filléreket gyűjt a nemes cél oltárára, másrészt a nép- ós házi-ipar támogatására hívja fel a közfigyelmet. Mind a két cél nemzeti jelentőségű ; mert amikor a gyilkos tüdővész romboló erejét töri meg azáltal, hogy népszanatóriumot létesít, ugyanakkor a házi ós népipar termékeinek bemutatásával annak kívánja bizonyságát szolgáltatni, hogy népünk munkaszeretete, szorgalma, jó Ízlése versenyképes ipari cikkek termelésében kulminál. Megtörni romboló erejében a tüdővószt, népünknek pedig — különösen a mezőgazdasági teendők holt idényében — télen át házi foglalkozást biztosítani: ezek azok a legközelebbi feladatok, melyeket, ha a társadalom felkarol s az államhatalom kellő gondozásban részesít, ugy édes hazánkra egy szebb és boldogabb jövendő úajnala derül. És a szanatórium egyesület derekas munkát végzett, amikor az alföldi nép- ós háziipari kiállítás rendezésével ez ország közvéleményének ebben a kettős irányban való felkeltésére vállalkozott. A Sándor utcai tündérkerttó varázsolt régi országházban bámulatot keltő kirakatát látjuk az alföldi nép munkaszeretetének és ügyességének. A pipacsmező, ibolyaliget, orgonás, ákácos, rózsadomb és őszirózsakert lugasaiban, csalitjaiban a torontáli szőnyeg- ós vászon háziipar termékei, Ugocsa vármegye fazekas-árui, szingazdag modori dísztárgyak, hevesi kőedények, a bártfai Werther-téle masó-gyermekjátókmühely készítményei, kalotaszegi varrottasok, csángó-szőttesek, türkősi függönyök, parajdi cserge pokrócok, nagybányai sásfonatu kosarak, mezőberónyi szövött és damaszt áruk, a gyulai kötött- és szövött árugyár harisnya-termékei, a békési kosárfonó-iskola művészi kivitelű ipartermékei kaleidoszkop-szerü tarkaságban, gazdagszinpompában olvadnak harmikus egésszé. A bókésmegyei házi- és népipari termékeknek külön osztály jutott. A Sándorutcai országház emeleti helyiségei egészen meg teltek a bókésmegyeijnóp csodálatosan szép alkotásaival. Büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a főváros népe, s a fővárosi sajtó egyaránt a legnagyobb elragadtatás hangján beszél a kiállítás bókésmegyei osztályáról, ugy az elrendezés ügyességénél, mint a kiállított tárgyak nagyszerűségénél fogva. A bókésmegyei osztály folytonos látogatottsága, a kiállított tárgyak kelendősége hangosabban beszól minden dicséretnél. S hogy ez igy van, hogy a bókésmegyei nép ipari termékei felkutatva, összegyűjtve, s szingazdag kiállítássá elrendezve lettek, B a r t ó k y Lászlónó sokszor kipróbált ügyességének, fáradhatlan ügybuzgalmának s tevékenységének köszönhető. A kiállítás megnyitásának napján, s azóta mindennap, a bókésmegyei kiállítás a közérdeklődésnek állandó központja. Az emeleti előcsarnokból nyiló nagyteremben már a belépésnél feltűnik a csabai szoba. Eredeti csabai stílusban, kalapos nádtetőzetóvel, fehérre meszelt falával valóságos specialitást képez ; benn a szobában mennyezetes ágy, tálas, rámás fogas, tulipántos láda, lóca, vlnanyinával létesített asztal, rajta biblia és tranoscius, sarok szekrény adja meg a berendezés speciális csabai jellegét. Érdekes a bejárati ajtó közelében felállított csőszkunyhó, melyben a kender termelésének s kikészítésének különböző fázisai nyernek szemléleti bemutatást. A kétegyházi oláh szoba, a maga eredetiségével szintén közfigyelmet kelt. A szomszédes teremben egy körforgó oszlopon Gyoma, Kótegyháza, Békés, Békéscsaba, Szarvas, Orosháza és Gyula szövő házi-ipari termékei vannak bemutatva. Ugyanott nyert elhelyezést a korán elhnnyt mesternek, Jantyik Mátyásnak „Aratás után" cimü örökbecsű alkotása. A szövöttesek között a közönséges zsákszövóstől kezdve a legművészibb rojtozott munkáig, feltalálhatni a békésmegyei parasztasszony kézi ügyességének s eredeti ízlésének minden termékét. Folytonos bámulója van a rokka fonásnak és szövésnek, melyet bókésmegyei asszonyok és leányok mutatnak be a közönségnek. Klotild főhercegnő, József-Agost főherceg már a megnyitás alkalmával közölte elragadtatását Zsilinszky Mihálylyal és Thók Endrével, akik a fenségeket a bó kósmegyei osztályon kalauzolták. Másnap újra megjelent József-Ágost főherceg fenséges nejével Auguszta főhercegasszony nyal s nagyobb bevásárlást tett ^ a vásárlás iránti kedv egyébként napról-napra gyarapodik ; igy a mult héten Trauttmannsdorff Frigyesné grófné, szül. Almássy Emma grófnő, Harkányi Frigyesné báróné, özv. Plathy Gyuláné, Kubinyi Irón, Zichy Aladár gróf s akit legelőbb kellett volna említenünk, a kiállítás bőkezű mecenása : Wenckheim Frigyesné grófné vásároltak össze egész kollekciókat a kiállított tárgyakból. A kiállításnak már eddig is nagy sikeréről számolhatunk be s igy teljesedni fog a remény, hogy a bókésmegyei nép, — mely e kiállításon a házi-ipar művelésére oly eklatánsul bizonyította be rátermettségét, — a haladásnak, boldogulásnak minden attribútumával rendelkezik. Mig a szanatóriumi bazár csak este 5 órától 8-ig van nyitva, a néprajzi kiálli tás egész nap látható. My. a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer : tüdőbetegség* knél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut ós különösen lábbadozóknil influenza után ajánltatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).