Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám
1903-11-29 / 96. szám
XXX. évfolyam. Békéscsaba 1903. Vasárnap, november hó 29-én 96. szám. BEKESM EOZLONT POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fö-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELÖFIZETESI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillé r Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő: BELENCÉRESI DEZSŐ Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fő-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttór-ben egy sor közlési dija 50 fii. A Házról és az uj választásról. Békésosaba, nov. 28. <bd.) A jelen küzdelmében ismét elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amelyben a politikai élet tombolása erőteljes hatást gyakorol a lelkekre. És e hatás okozatában kettéválik s néhol felkelti a nemzeti elkeseredést, amelynek minden lélekzetevétele az uralmon levők kárhoztatása, másutt pedig életre hozza a politikai élet elvadulása/eletti hazafias keserűséget. Mindkét érzetet a pártszempontok váltják ki a háborgó lelkekből. A cselekvés, az elhatározás átka : a pártszempont Az a fogalom, amelynek a politikai mezőről kikerülnie nem szabadna sohasem és amely a mai időben belejátszik kárhozatosan a társadalmi élet alakulásaiba és megnyilvánulásaiba. Már közel vagyunk ahhoz az időhöz, midőn az ember egyéni értékét is a pártszempont fogja vezetni. A kormánypárti szerint: az ellenzéki maradhatatlan háborgó elem ; mig az ellenzéki szerint : a kormánypárti hazaáruló. Kemény kifejezések. De csak azért maradjunk nyugodtan, hiszen a magyar képviselőházban, ahol a hon atyái vannak jelen, azok a férfiak, kiket'a nép választott ki a sokaságból képének viselésére: sokkal erőteljesebb kifejezések hangzottak el. Az osztrák képviselőház immár nem egyedül élvezi az elsőség dicsőségét a gorom baságok ós káromkodások dísztelen mezején. Homlokáról, amely folytonosan a szidalmak forróságában égett, lekapja az elsőség koszorúját a magyar képviselőház ós megkoronázza magát részegen veszekedő kanászok szájába illő kifejezésekkel. Utóvégre ez is ovolució, amelynek megvannak a Spencer Herbertjei és Somló Bódogjai a magyar képviselőházban. Meg vannak és tűrhetetlenül törekednek a „kifejlődés" szellemében arra, hogy az osztrák képviselőház soha többet vissza ne vegye azt a dicsőségteljes koszorút. Ilyenformán kell annak gondolkoznia, aki őszinte és becsületes igyekezettel letapossa a pártszempontot és emelkedettebb nézőpontból figyeli az események elsuhanását. Igy kell gondolkoznia, mert aki elvekért küzd és jogokért harcol, ne káromkodással erősítse magában a „hangulatot," s ne szidalmakkal végezze a kapacitálást, hanem saját meggyőződésében és tudásában keresse a segitő fegyvert. Az általános, magasabb szempont nem mondhat egyebet; valamint bizonyos, arra sem való, hogy a két pártszempontot kapacitálja: a mai időben — mindkét oldalon — ez a munka hiábavalóság volna. Mióta Tisza István örökébe lépett atyja bársonyszékének, több kijelentéséből ós „lapszusaiból" mindinkább kifejlődött az a nézet, hogy a Házat fel fogja oszlatni. Tisza ezt meg fogja cselekedni, dacára az ellenkező nézeteknek. És azután hajrá! uj választások mulatságának, vigasságának árjába merülhet a magyar. Igen becsületes dolog volna, ha ez a válasz tás volna az utolsó, amely a mostani kerületi és szavazati rendszer mellett folyik le. A kerületek rendezését és a szavazati jog kiterjesztését igérte Tisza, de ez még eddig csak igéret, amelyet valóra váltásáig folyton sürgetni kell. Mert röviden: a kerületek mai beosztása, a szavazati jog mai formája ellenkezik az ésszorüséggel. A felzaklatott magyar kedély tehát kitombolh)tja magát, még pedig a bekövetkezhető uj választások alkalmával különben, mint legutóbb. Mert most több lesz a párt, több lesz a jelölt: több lehet a választási botrány. Egy név került megint forgalomba, amely névre már szinte ráborult a feledés. Amely névre bukása után is a gyűlölet vad kifejezéseit szórta, — a Magyar Szó által a magyar sajtóban páratlanul álló mődon legazemberezett — Bartha Miklós. Bánffy Dezső, a bukott kormányelnök lép újra előtérbe uj pártalakulás ólén, CMUI tüzva ki a magyar nemzeti állam kiépítését, amelyre egyik legfontosabb eszközének vallja: az önálló vámterületet. Uj párt névvel indulnak a harcba és jogosan a hódítás reményével. És most . . . Apponyi Albert ismét hajléktalan. Hol talál menhelyet, vagy uj hajlékot épit-e, mindeddig nem tudni. De annyi előre is bizonyos, hugy nem szabadelvű lobogó alatt vivják a választás küzdelmét. Valószinü, hogy felveszik a régi „nemzeti" jelzőt és sorakoznak a 67-es alapon való ellenzékieskedésben Bánffy Dezső mellé. A két negyvennyolcas-párt mellett zászlót fog lobogtatni a fekete néppárt, amelyből talán némi Apponyitöredókkel konzervatív párt is válhat ki. A legutóbbinál is nagyobb erővel indulna csatára a szociál-demokratapárt. Még eddig mindenütt a győzelem reménye nélkül, csupán az agitáció, a terjeszkedés, a hódítás célja végett. íme: nagyobb most a kínálat, mint Széli Kálmán alatt s ha ez érdekes, még érdekesebb lesz a vétel. Békésmegyében pedig szójjeltekintve, nem hisszük, hogy a politikai térkép megváltozna. Minden jel arra mutat, hogy vége edményben a kerületek politikája a régi marad, bár nem tagadható, hogy itt ott uj hang is beleszólna a régi koncertbe, de csak időlegesen zavarná meg a választási küzdelem tartamára a régi nótát. A politika. - Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, nov. 28. Akik figyelték az események láncolatát ós egymásba fonódólását, azok előtt aem nagy meglepetés lehet, hogy a mai állapotok bekövetkeztek. A magyar parlament magas színvonala lesülyedt egy ülésen egészen az osztrák „nívóig", — de mennyi megvetéssel ós gunynyal néztünk át mindig Bécs félé. A botrányok ülése után a politikai köröket ma egészen a képviselőház mai, este hétig tartó ülése kötötte le; a nemzeti pártiak kivonulását is szinte elfeledtette ez A párhuzamos üléseket megszavazta a Ház. Természetesen, ezzel szemben az ellenzék is erősen készülődik. Most már hivatalosan is megalakították a vitarendező bizottságot és keresik az anyagot, amivel az időt kihúzzák. A szabadelvű pártból kilépők, a kik eddig állítólag huszonkilencen vannak, nem csalatkoznak az obstrukcióhoz. A válságban újra emlegetik a paktumost, s annak apját, Széli Kálmánt, a kit az ellenzékiek hivnak föl Pe9tre, hogy védje meg a paktumot. Hogy megteszi-e, még nem tudni. Békésmegyei Közlöny tárcája. Mutamur. i. A reggeli harangszóra Szivdobogva figyelek. Várom a vén, sánta postást, Várom a te leveled. Ó, ha egy nap mindörökre Elmaradna a levél: Nékem kongjon a harangszó, Rám boruljon szemfedél. II. A k ;zemet a tiedbe fűzted És mentünk együtt csöndesen. Az emberek utánunk néztek, Mi nem ügyeltünk arra sem. Felettünk már a/, ősz borongott És hűlt a fáknak levele. Szivünkben fényes tavasz zsongott, Szivünk egymással volt tele. III. Hogy ki kezdte r hiába kérded, Úgyse felelnénk igazat, Te hagytál el, vagy én-e téged ? Az eredmény csak az marad ! Ha azt hiszed, hogy megsiratlak, Nagyon csalódol, kedvesem. Lányok a teintre sokat adnak, Azért nem sirok sohasem. Nil. Az útitárs. - Békésmegyei „Közlöny" eredeti tárcája. Irta: Kriener Jenö. Tarczalynó első zsurját adta. A fényesen kivilágított ós pazar pompával berendezett szalonban vig társaság volt együtt. A város előkelői gyűltek itt össze, hogy a szép Tarczalynó vendégszeretetét élvezve, egypár kellemes órát töltseuek igy maguk között. A háziasszony ma viruló, egészséges színben volt ós a férfiak bókjaikkal elhalmozták. Kitűnő hangulatban volt, amely a társaság minden egyes tagjára is átragadt. Férfiak, nők, fiatalok, öregek kisebb csoportokban élénken társalogtak. Különösen figyelemreméltó kedves csoport volt az, melynek központja a fiatal, üde, bájos Annuska, a házi asszony leánya volt. Ennivaló kis teremtés. Orcácskái kipirultak, szemei pedig, a nagy, kék szemei csak ugy szórják a tüzet és nem csoda, ha a város ifjai csak ugy bolondulnak utánna. Mézédesen tud csevegni. Most is ő tartja a kis társaságot szóval. Fürdői ólemónyeit mondja el. Szavait itt-ott hangos kacaj | kiséri. Az egyik ablakmélyedósben Parlaginó, a „szőke szépsóg"-nek nevezett gyógyszerószné; Káldornó a „barna asszony" és Sass, a fiatal ügyvéd állanak. Sass ideális szép férfiú, akit a nők különösen nagyon kedvelnek ós kitűnően érzik magukat társaságában. De nem is csoda. Sass rendkívül szeli lemes ember, aki igen jól ért a tollforgatáshoz is, de különösen szeretik elbeszélő tehetségeórt. Oly élénken ós annyi humorral tudja kalandjait elmesélni, hogy mindenkit magával ragad. Most is valami kalandját mondja el ós a két asszony oly figyelemmel hallgatja, hogy észre sem veszi, a mi körülöttük történik. Egyszerre azután frenetikus kacagásba tör ki a két asszony. — Pompás ! Sass ! — Éljen ! ugy kell magának. — Végre megjárta már maga is ! — Ha-ha-ha . . ! Az egész társaság erre kiváncsian fordul a kacogó csoport felé. Mi az ? — Mi szépet mesélt már megint Sass. — Halljuk — Halljuk mi is ! Igy kiabálnak össze-vissza ós addig ostro molják Sasst, mig csak újra el nem mondja . . . . . . Hosszabb utakat rendszerint éjjel szoktam tenni — igy kezdó elbeszélését Sass. Teszem pedig ezt leginkább a kényelem szempontjából, mert kevesebb az utas, mert éjszaka nem kell azokat az unalmas párbeszédeket végighallgatni, mivel mindenki igyekszik aludni. De utazom éjjel azért is, mert igy mindig nyerek egy egész napot. Ez alkalommal is, hogy el kellett utaznom, az éjjeli vonattal mentem. A kalauzt, aki jól ismer már, most is felkértem, hogy adjon egy alkalmas fülkét, mert aludni szeretnék. A kalauz rázta a fejét, a mi annyit jelent, hogy ez nagyon bajos dolog. De rögtön azt mondá, hogy volna egy fülke, csakhogy annak egyik fele már le van foglalva. — Jó lesz az is, csak aztán többé senkit sem bocsásson be — mondám és felszálltam a kijelölt kocsiba. A mint bepillantok, egy nagy kendőbe ós gallérba burkolt nőt látok az üléseken fekve, a ki látszólag már aludt is. Kórd« pilllantást vetek a kalauzra. — Oh csak tessék nagyságos ur, egész bátran! Aztán oda hajol a fülemhez és súgva mondja: egy öreg asszony. — Jól van — mondám ós a szokásos borravalót nyomva a kalauz kezébe, magam után betettem az ajtót. Nagyon szeretem az öreg asszonyokat. Mert mindegyikben a jó nagymamát látom. Gyermekéveim legboldogabbj emlékei nagyanyámhoz vannak tűzve. 0 tanított meg beszólni, járni, enni. Mikor iskolába jártam, ott állt hátam megett és tanított, mutatott, javított. És mennyi ajándékkal halmozott el engem, hogy dédelgetett, hogy ápolgatott, mikor beteg voltam. Nagyon, de nagyon szerettem nagyanyámat, ós azért szeretem és tisztelem még moat, is mind az öreg asszonyokat, mert mindegyikben ily jó nagyanyát sejtek. Kibontottam utazó köpönyegemet, a legkisebb zaj kerülésével, nehogy felébresszem az én utitársnőmet, a ki valószínűleg kedves kis unokáiról álmodik éppen. Egy éles fütty hangzik ós a vonat megindul. Lefekszem. Egy ideig még ébren vagyok. Boldogalt nagyanyámra gondolok. Hébe-hóba átnézek utitársnőmre, aki azonban, egyenletes lélegzetéről ítélve, jól alszik. Igazán örültem, hogy fel nem ébresztettem. Elaludtam. Ál momban uÍ r a SP w ~—~ —— a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetejjség" >l*nél, légzőszervek lluruíOS bajainál úgymint idült broncliitis, zumárhurat és különösen lábbadozókn 11 influenza után ajánltatik Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolitja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti céggel legyen ellátva: F. Hoffmann-La Roche & Oo. vegyészeti gyár Basel (Svájc).
