Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-27 / 78. szám

esetben is valószínűtlen lenne, hogy Barabás mind a héttel megverekedjék, hanem, miután közös ok miatt elkövetett sértésekről van szó, valószínűleg sorshúzás utján állana ki egyikük Barabással. A képviselőház a szerdai viha os ülésen úgy határozott, hogy a kormány megalakulásáig nem tart ülést. Mivel ennek napi'a bizonytalan, a függetlenségi párt elhatározta, hogy újra kéri a képviselőház összehívását. Az összehívást kérelmező iratot többtagú küldöttség akarta átnyújtani gróf A p p o n y i Albertnek, ki azonban nem volt Budapesten s igy a függetlenségi képviselők Andor Gyula elnöki tanácsosnak adták át az írást. A legközelebbi ülés valószínűleg e hó '29 én, kedden lesz. Gróf KhuenHóderváry kijelentette, hogy átmeneti kormányra vállalkozik csak. Ehhez képest teljesen biztosra veszik, hogy nem is keres az átmeneti kormány számára uj tagokat, hanem megmaradnak a régi miniszterek. Lukács Lászlóról, Wlassicsról beszélik ugyan, hogy nem maradnak állásukban, de irányadó körök ezt híresztelést alaptalannak mondják. Arra nézve, mit kelljen átmeneti alatt érteni, a szabadelvüpárt egy jeles tagja, ki mindig jól szokott értesülve lenni, ezeket mondotta : — Khuen-Héderváry ki fogja fejteni katonai programmját s ez alapon igyekszik előkészíteni a véderő törvény revízióját. AZ ő missziója az, hogy megcsinálja akibontakozást. Mihelyt az lehetséges lesz a Khuen-féle katonai programm alapján, Khuen be fogja adni lemondátát s átengedi helyét egy uj, állandó kormánynak, amelynek feladata a megcsinált alapon a véderőtörvény revízióját keresztül vinni. Khuen katonai programmját tehát más miniszterelnök fogja végrehajtani Nem időszerű, A csabai szabadelvüpárt értekezletéből. A debreceni szabadelvű párt országosan elismert hazafias határozata, melylyel az úgynevezett „nemzeti követeléseknek" a közös hadsereg magyar részében érvényt kíván szerezni, a csabai szabadelvüpárt vezetőségéhez is megérkezett. A teljesen összegabalyodott politikai viszonyok, a válságosra fordult politikai helyzet teszik érthetővé a csabai szabadelvű párt vezetőségének ama intézkedését, hogy a debreceni határozat feletti tanácskozás idejét olyan időre tűzze ki, amikor a kedé lyek csillapultával szenvedélyektől ment, a magyar nemzet méltóságának s az általános nemzeti közérzületnek megfelelő megállapodások jöhetnek létre. Ha valamikor, ugy a jelen válságos időkben csakugyan szükség van okos megfontolásra, bölcs előrelátásra, higgadt önmérséklésre; amikor a levegő tele van szenvedélylyel, amikor az elkeseredett hazafiúi lélek aggodalommal néz a jövő elé, amikor a politikai viszonyok úgyszólván órárólórára változó hullámokban tárják elénk a súlyos helyzetet: teljesen érthető a komolyan gondolkozó hazafiak egy tekintélyes részének azon felfo gása, hogy az elhamarkodott, a szenvedélyek pillanatnyi hatása alatt létrejött állásfoglalás csak arra alkalmas, hogy az amúgy is zavaros helyzetet még súlyosabbá s a súlyos helyzetből való kibontakozást lehetetlenné tegye. Ezekből a szempontokból csak helyeselnünk kell a csabai szabadelvű párt vezetőségének intézkedését, hogy a debreceni határozat feletti eszmecserét oly időre kivánta halasztani, amikor a szenvedélyek csillapodtával a határozathoz való csatlakozás jelentősebb súlyt ad a hozandó megállapodásoknak. Jött azonban a clopy-i hadiparancs, jöttek a dermesztő hirek, melyek min• den magyar hazafiúi lélekre a legsötétebb ború jellegét borították. A csabai szabadelvű párt vezetői most már az állásfoglalást a pártegység komoly veszedelme nélkül ad graecas calandas tovább nem halaszthatták. Megtörtént tehát pénteken délután a csabai szabadelvű párt értekezlete; összejöttek a párt vezető emberei, számszerint huszonegyen, hogy a debreceni határozattal kapcsolatosan határozatukat meghozzák. Várakozással nézett mindenki a tanácskozás eredménye elé és senki sem kételkedett abban, hogy a hozandó határozat méltóan fog azon 124 szabadelvű párt határozatához csatlakozni, melylyel a csabaiakat kevesebb m

egfontolási idő alatt ugyan, de teljes őszinte lelkesedéssel megelőzték. A reménységet szomorú csalódás váltotta valóra. Mert mi történt? Nem az, amit mindnyájan vártak: hogy t. i. | a debreceni szabadelvű párt határozatához való csatlakozás képezendi a tanácskozás tárgyát, hanem afelett folyt a vitatkozás csaknem két órán keresztül, hogy összehivják-e a csabai szabadelvű pártot a debreceni határozat melletti állásfoglalás végett ? Parturiunt mont?s, et nascitur ridiculus mus! A hosszú megbeszélésnek rövid, de megdöbbentő határozat lett az eredménye: a csabai szabadeloü pártnak nyilatkozat végett oaló egybehiuása nem idő szerű! Miért ? Mert a nemzet hő óhajtásai, törvényben gyökerező jogos kívánságai szerencsés teljesedésbe mentek talán? Dehogy! mert nem kell eléje vágni az országos szabadelvű párt állásfoglalásának. Nézeteltérések lehetnek a felett, hogy a magyar nemzeti nyelvnek a hadsereg körében való jogos érvényesü'ésére megérkezett e már az alkalmas idő; magunk is ugy tartjuk, hogy ezen a téren csak a fokozatos jejlő dés hozhat kedvező eredményeket De abban mindnyájan szívvel — lélékkel kell hogy egyek legyünk, hogy a nemzeti nyelv alkotmányos joga a magyar nemzetet törvény szerint megilleti még a hadseregben is. Én édes Istenem! Annyi megpróbáltatás, tűrés, szenvedés, szégyen után nincs meg a magyarbin az erő, az őszinteség, a politikai bátorság arra, hogy nyíltan kifejezést adjon annak, amit lelke mélyében érez szive egész melegével, elméje minden gondolatával ? Tudjuk jól, hogy mindazok, akik a pénteki értekezleten jelenvoltak s kétharmad többséggel ezt az omino zus határozatot hozták, valamennyien jó hazafiak, akiknek szivét-lelkét telje sen betölti az a forró óhaj, hogy Magyarország igazan magyar legyen nyelvében, intézményeiben, minden megjelenésében. Hát csak a hadsereg magyar része, melyet a magyar nemzet véres verejtékü munkájának minden áldozatával, munkabíró fiainak feláldozásával tart fenn, az a nebánts virág, melynek avult intézményeit érinteni nem szabad ? Mindig helyes a megfontolás, az ön mérséklés; kétszeresen szükség van erre akkor, amikor a politikai látóhatárt viharos felhők borítják. De a pénteki értekezlet már nem előrelátás, nem is önmérséklés. Ezt a megállapodást a csabai szabadelvüpárt nem tekintheti a magáénak Bókésvármegye költségvetése. Az állandó választmány javaslata. Békésvármegye költségvetése ^a jövő évre készen áll s az őszi rendes közgyűlésen fog tárgyalás alá kerülni. Az állandó választmány még a mult héten ülésezett s tárgyalta a költségvetést, melyet javaslatában elfogadásra ajánl. A költségvetés szerint a vármegye összes szükséglete 243,360 korona 66 fillér. Ebből a tisztviselők, segéd és kezelőszemélyzet fizetésére és lakpénzére megy 176,202 korona, a szolgaszemélyzet fizetésére, ruházatára 17779 k. A többi irodai szükségletekre, lakbérre, nyugdijak, uti költségek épületek fentartására s vegyes kiadásokra szükséges. Erre a fedezet 213,052 korona. A fedezet kijön a 187,795 korona állami hozzájárulásból, melyet kamatok, ingatlanok jövedelme, alapok járuléka emel 213,052 koronára. A hiány tehát 29,3J8 korona 66 fillér, amelynek fedezésére kell kivetni az l°/

0 pótadót. A tisztviselő-, segéd- és kezelőszemélyzet fizetése ós lakbérének fedezetéről szóló rovatnál az 1903. évre előirányzott, (de belügyminiszterileg móg jóvá nem hagyott) összeg azon változtatással irányoztatott elő, hogy a főjegyzői laknak pénzügyi palota építése céljából a vármegye részéről az államnak történt átadása kövei,keztében, a vármegyei főjegyző részére 800 korona lakbér-többletet kellett az állami javadalom terhére a költségvetésbe beállítani. Továbbó felvétetett a költségelőirányzatba egy ötödik árvaszéki ülnöki állás javadalma cimén az állami javadalom terhére 3000 korona fizetés ós 400 korona lakpónz, amely összegnek az állami javadalom terhére való átvállalását, illetőleg az ötödik árvaszéki ülnöki állásnak ily módon való engedélyezését a törvényhatóság kérelmezi. Az ötödik árvaszéki ülnöki állásnak szervezését, mondja a javaslat, a törvényhatóság szükségesnek tartja : mert az árvaszék ügyforgalma ez évben eddig beérkezett ügyek számához viszonyítva, évi 20000 darabra tehető, illetőleg ennyi a beiktatott ügydarabok évenkénti száma. Mivel azonban az árvaszékek részére kiadott ügyrend szerint nem minden darab iktatandó, ezért az évenként tényleg feldolgozandó ügydarabok száma 20000-nél jóval nagyobb. — Már magából ezen mennyiségből, a jelenlegi 4 előadóra egyenként havonkint 450 darab jutna feldolgozás végett; mivel azonban a 4 előadó állandóan soha sem dolgozhat, mert betegség, szabadságolások, katonáskodás és egyébb előre uem látott körülmények következtében, az előadók munkálkodásában beálló szünetek összeszámítva, figyelembe veendő időt tesznek ki: ennélfogva egy- egy előadó, — a tényleges munka' időt véve tekintetbe — havonta legalább volt a szerencsétlen vágü Zrínyi Péter is. Az esküvöt a zborói vár kápolnájában aznap este 6 órakor tartották meg. Állítólag e menyegzőn szőtték a Wesselényi összeesküvés első szálait. Zboró ! — Föl északnak, közel a lengyel határhoz, csodaszép fenyőerdők közül magaslatiak a zborói romok, melynek aljában fekszik Zboró község. Régimódi házak muskátlis ablakokkal, szük, zeg-zugos utcák vezetnek el Rákóczi kastélyához, mely egy óriási park közepén fekszik, s melyet I. Rákóczi Ferenc, a nagy bujdosó édesatyja emeltetett. Ódon, masszív szürke épület, földszinti ablakain rácsos kiugrókkal. A kastélyhoz van építve a kápolna, hova magából a kastélyból jutni be, homályos szük csigalépcsőkön, ugy hogy legelőbb is a karzatra iutottunk fel, a mely hajdan bizonyára a kastélybeli személyzet számára volt föntartva. A főajtó zárva van, mert a kápolnában csak nagyon ritkán tartanak istentiszteletet. Poros, pókhálós minden s csaknem kriptaszerü penészszag ömlik el benne A karzat körül, mely az oltárral szemben a faragott diszas orgonával végződik, — könnyű farácsozat húzódik, rézsútos kockázattal. Halványzöld színre van festve, a nyitható kis faablakok fölött ízléses faragású pálmadiszitóssel. A levóldisz gyöngén aranyozva van. Akármely modern művész Ízlésének dicséretére válhatott volna. Az orgonát trombitáló és hárfás alakok, a templomi zene védőszentjei ékesítik. Lépcsőkön le lehet jönni a kápolnába A falakban mindenütt márványlapok, az Erdődy ós Aspremont családok sirtáblái, a kiknek feleségei Rákóczi leányok voltak. A főbejárat közepén is van egy nehéz, durva kő fedőlap, odalent is sírbolt van. Itt nem is a művészet hat meg anynyira, mint inkább azok emléke, a kik ezen a helyen éltek, — imádkoztak. Hány keserves könny hullhatott azokra a hideg kőkockákra, hány szivettépő sóhajtás tört meg a fehér falakon . . . A kápolnából visszamentünk a kastélyba. Remek nagy szobák vannak itt óriás szárnyas ajtókkal, de már csupa modern berendezéssel, a régi bútorokat széthordták részint muzeumokba, részint kegyeletből a Rákóczi nemzetség még megmaradt töredékei. A kastély jelenlegi ura gróf Olary Aldringen Sziegfried, cs. ós kir. kamarás. Meg is látszik rajta. A kastélyban mindenki németül beszél, ós szánakozva mosolyogják meg az idegent, a ki magyarul szólítja meg őket. Az erdőtisztek német névjegyei ott ékeskednek a kurucfejedelem ajtóin. Egy pirosképü tót leányka vezetgetett körül bennünket, ő már tudott valamennyit magyarul. Az iskolában tanulta, mint maga mondta, hogy áldja meg az Isten a tanítóját! A nagy udvaron keresztülmenve, láttuk Rákóczi kútját, olyan nagy kerek zsindelytető alatt, mint egy régi világból való nagy-nagy száraz malom. Azon tul, a szerszámos, modern gépekkel felszerelt lomos udvar mögött, egy rozzant kapun keresztül kijutottunk a száz hárshoz, Rákóczi György sárosmegyei örökös főispán kedvelt fáihoz, a honnan ő 1642-ben a leveleit keltezte, Zboró szókhelylyel. (Dátum sub centum tiliis). Redves törzsükön tenyérnyi repedések vannak, de azért ól valamennyi és valóságos sátor a lombozata. Bérkocsin tettük meg az utat a hegy tövéhez, kétszer áthajtatva a sekély, de gyors folyású Ondova folyón, hogy a 460 méter magas csúcson emelkedő zborói váromladókhoz feljuthassunk. Roppant meredek az utja s bizony elóg járatlan, keskeny ösvény vezet fel a tátongó meredek szólén, a hol mindenütt fenyőfa hossznyi a mélység. Fönt a tágas várudvarra csak lehajolva tudtunk bejutni, ugy benőtte azt a bozót, a vadmogyoró. A falak terméskőből vannak rakva, csak a főbejárat égetett tégla. Vezetőnk mutatta a kápolna helyet, a földalatti utak bejáróit. Az omlatag ablak fülkékből ellátni Lengyelországba és viszont le a Tátrába. A zborói vár eredete szintén IV. Béla idejére vezethető vissza. Legelső ura Tarczay Makó várkapitány volt, ki azt hűbórül kapta IV. Bélától. Zboró várát egész a mohácsi vész utáni időkig bírta a Tarczay- j család, akkor I. Ferdinánd elvette azt a Szapolyai Jánoshoz szitó Tarczayaktól, ós [ hívének, Serédy Györgynek ajándékozta. A Serédy család utolsó ivadéka Gáspár, 1566-ban halt meg, ő adta el Zborót Rákóczi Jánosnak egy véka aranyért. Igy jutott Zboró a Rákóczi nemzetség birtokába. Itt halt meg I. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem 1676-ban. Özvegyétől Zrínyi Ilonától Schultz császári tábornok elfoglalta a várat ós leromboltatta. Később Aspre mont gróf lett a. vár ura, ki II. Rákóczi Ferenc nővérét, Júliát vette nőül. E család kihalltával az Erdődy grófokra szállott, mert gróf Erdődy Györgynek Aspremont Mária volt a telesége. Ok adták el a zborói uradalmat idegeneknek Megható legenda kering arról, hogyan került Zboró a Rákócziak kezére. Rákóczi János jó barátságban élt Serédy Gáspárral és sokszor el is látogatott hozzá Sáros várából. Mindig nagyon tetszett neki Zboró s egyszer tréfásan azt mondta, hogy megadna érte tizenhat ezer aranyat. Serédy szinte tréfásan azt felelte, hogy odaadja, ha az aranyak egytől egyig egy évben verődnek. Kezet adtak rá. Egy óv múlva csak belovagol Rákóczi János s hozzák utána a véka aranyat. Serédy elsápad, de azért csak vidámságot színlel. Asztalt hozatnak. Halomba öntik rá az aranyakat, de nem találtak egyetlen egy más esztendőbelit közöttük. „Erőt vesz az elfojtott bosszú s fájdalom Seródyn, elfordul, és egy végső bús tekintetet vetve birtokára, lerogygyan." (Gr. Desőfi J. Bártfai levelek 31. lap.) A helyre özvegye: Móréi Anna emléket állíttatott, Rákóczi János pedig nagy fénynyel temettette el a bártfai főtemplomba. Az emlék ma is ott van a zboró—hosszuróti országúton. Rajta van az elhunyt nemes domborművű életnagyságú képe, „Hoc est Serédy Gáspár" felirattal a dátum 1566 ós egy latin imádság * Hazajövet megnéztük Kassán a Rákóczi ereklye kiállítást. Nem egy délután, de hetek kellenének oda. Igy csak futólag nézhettük át a termeket, mely vörös-kék drapériákkal, harctópte ősi zászlókkal dekorálva, a felületes nézőknek is impozáns képet mutat. Szerencsénk volt láthatni az ősz Zichy grófot, a kiállítás főrendezőjét. Levett kalappal jött fel a lépcsőkön. Maga a lépcsőház ós folyosó is tömve van ereklye-tárgyakkal, a bejárónál a Rákóczi kis harangjai fogadnak bennünket. A zborói kápolnából hozták el őket. Mindjárt a folyosón felhívták figyelmünket a lőcsei fehérasszony arcképére. Gyönyörű szép képei vannak II. Rákóczi Ferencnek, feltűnően hasonlít az édes anyjára, Zrínyi Ilonára. Szép szőke hajú, barnaszemű asszony lehetett a felesége, hesszeni Sarolta. Ott van mellettük két gyönyörű kis fiuk arcképe is. Ott van a nagy bujdosó bölcsője, az ábécés könyve, ott van a Zrínyi Ilona esküvőjére szóló meghívó levél. Karosszékek a Rákóczikastélyból, csodaszép hímzésű teritök, miseruhák, imazsámolyok. Antik ókszerdrágaságok, ereklyetartók. Kuruc vitézek kardjai, hadi felszerelései, a szegény boldogtalan Ocskay brigadéros mesterlánca, Bercsényi ós Rákóczi dobosának arcképe, az utóbbi lovon ábrázolva. A krasznahorkai vár régiségei, József Ágost főherceg érdekes műtárgyai s lent a földszinten a Darnay-terem, mind páratlan érdekes a maga nemében ós különösen annak, kinek módja, ideje van azok tanulmányozására Ott van az eperjesi Caraffa nóhórpallosa, a vórrozsda belemarta magát, ott távolabb az utolsó teremben egy karcsú, hajlékony gyöngyházasmarkolatu finom kard, amire ez a jelmondat van vésve : „Mi ketten !

u . . . Daliás szép vitézek, a ti porotokat rég széthordta a szól, de lelketek viszajár hozzánk fűben, fában, kesergő nótákban ! Nagy Rákóczi ! gyere haza, selyemágyat vetünk ! Gyere hozzánk, ide a délibábos rónaságra, ahol a te nyelved beszélik, a tiedhez hasonló szivek dobognak. Sziklás, fenyves hazádban, ősi hajlékodban csak sírni tudna a lelked. Ide gyere vissza !