Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-27 / 78. szám

kabinet a régi marad, egy kivé­tellel. Tomasics horvát miniszter helyett keres még ma uj embert a miniszterelnök, miután még ma este jelentéstétel végett Bécsbe utazik. Hirlik, hogy a legközelebbi hiva­talos lap már hozni fogja az uj kabinet kinevezését Barabás párbajai. Budapest, szept. 26. (Saj. tud. távirata.) Barabás Béla eddig ma délelőtt kihivatta Andrássy Tivadar grófot és Perczel De­zsőt. A segédei: Tóth János ós Kubik Béla, azonban nem találták őket otthon s igy táviratilag tudatták a kihivottakkal a kihivást. A szegzárdi sikkasztás. Budapest, szept. 26. (Saj. tud. távirata.) Varga Lajos árvaszéki ülnök tegnap öngyilkos lett sikkasztásainak felfedezése miatt. Ma már kiderült, hogy a sikkasztá­sokat ugy követte el, hogy elhaltak árva pénzeit hamis okmányokkal felvétette cin­kostársaival. Az elsikkasztott összeg tíz­ezer koronán felül van. 600 darabot volna köteles elvégezni. Te­kintve azonban az árvaügynek az elintézés ' körüli rendkivüli figyelmet és kürültekin­tézt s igen sok esetben hosszas tanulmányo­zást igénylő voltát, előadók által feldolgo- j zandó ügyszám oly tetemes, hogy annak elintézése a jelenlegi előadó személyzet által meg nem győzhető. Ezt igazolja a tényleges állapot is, mert a jelenleg (szep­tember l-én) feldolgozatlanul heverő ügyek száma az 1300 darabot felülhaladja és nem is remélhető, hogy ez a nagymérvű hátra­lók a jelenlegi létszám mellett, rendkivüli munkaerő alkalmazása nélkül feldolgoz­ható legyen, a törvényhatósági bizottság felfőbb hatóságilag mindezideig jóvá nem hagyott határozatában az árvaszéki jegyzői állásnak az esetre, ha ez az állás időköz­ben bármely okból megüresednék, meg­szüntetését ós helyébe egy ötödik árvaszéki ülnöki állás szervezését mondotta ki ós kérelmezte régebben a belügyminisztertől. Tekintve azonban, hogy az elhagyott gyer­mekek ügyében való intézkedési jog az árvaszékek hatáskörébe lett utalva, a tör­vényhatósági bizottság az ujabban felme­rült szükséghez képest a vármegyei árva­szék munkaerejét akóppen véli fokozhatni, ha csupán egy uj és a költségelőirányzat­ban engedélyezni kórt árvaszéki ülnöki ál­lás rendszeritóse mellett, költsógkimólós ! okából, az árvaszéki jegyzői állást továbbra is fenttartja, amely okból a költségvetésbe, , „a tisztviselők fizetése ós lakbére" cimü rovatban, az árvaszéki jegyzői állás java-: dalma szintén bennfoglaltatik. A járási orvosok fizetésemelésével elő­álló többletet ez úttal még nem illesztettek a költségvetésbe, mert az véglegesen a vármegyei összes tisztviselők javadalmazá­sának rendezésére irányuló, ós a közgyűlés folyamán külön tárgyként hozandó határo­zattal együtt intéztetik el. Á szolgaszemélyzet fizetése ós lakpinze cimü rovatnál a tavalyi előirányzattal szem­ben a házi szolgáknak megadandó 80—80 korona lakpénz beállitása folytán 320 ko­rona többlet szerepel, mely indokolást ta­lál abban, hogy a vármegyei összes többi hivatalszolgák lakpónzzel birnak s igy an­nak megadását a köztudomásúlag folyton fokozódó nehezebb megélhetési viszonyok mellett a méltányosság és igazság is támo­gatja, annál inkább is, mert a vármegyei alkalmazottak javadalom rendezésére irá­nyuló általános munkálatban a háziszolgák javadalmának rendezéséről gondoskodás nem történt. A szolgaszemélyzet ruházatára felvett rovaton 1008 korona kevesebb szükséglet mutatkozik a tavalyi előirányzattal szem­ben, minthogy ez évben több évre szóló ruhadarabok oly nagy mennyiségben, mint tavaly, nem szükségesek. A hivatalos helyiségek bérére vonat­kozó rovatnál változás nincs. Az irodai szükségletek fedezetére fel­vett rovatnál a beállított összegek, a mult évek azon tapasztalatai alapján, hogy év­ről-évre tulkiadás van, teljesen a szükség­letnek megfelelőleg állíttattak be a költség­vetésbe, miért is ezen rovat összegénél nagymérvű az emelkedés. Ezen emelkedés azonban csak költségvetés szerinti, mert a tényleges állapotnak megfelelő számadások­ból vett tapasztalatok szerint ezen rovatnál évről-évre nagy tulkiadás mutitkozott. Ezért célirányosabbnak látszik azokat a költség­vetésbe előre a szükségletnek megfelelőleg beállítani részben azért, mert ezen szükség­leteknél, az előirányzott összeghez való me­rev ragaszkodás a közigazgatás gyorsasá­gának rovására menne, részben azért, mert az esetleges hiteltullépések kérelmezésének ily módon való elkerülése tetemes idő és munka megtakarítást képez. A papír és írószereknél észlelhető emelkedést egyéb­ként a papirárak köztudomásu emelkedése is okozza. Az utiátalányok ós útiköltségek fede­zetére felvett rovat összegei változatlanok, azon kivétellel, hogy a belügyminiszter vonatkozatos rendelkezései ós a közszol­gálat érdekeihez képest az árvaszéki elnök utiátalányára 1000 korona többlet vétetett fel. A fedezetnek állami javadalmazás ro­vata a főjegyzői lakpónz címén 800 korona, továbbá már a tavalyi költségvetés során kérelmezett, de a költségvetésnek még jóvá nem hagyása folytán, eddig meg nem adott kót szolgai állásra szükséges 1610 korona, az árvaszéki elnök utiátalányára szükséges 1000 korona, egy 5-ik árvaszéki ülnöki ál­lás szervezéséhez szükséges 3400 korona javadalom és a házi szolgák lakpónzóhez szükséges 320 koronának pótjavadalmazás­ként való beillesztésén kivül, a tavalyi költségvetés tóteleihez képest, változatlan. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az uj kabinet. Budapest, szept. 26. (Saj. tud. távirata.) Ma délelőtt hosszabb ideig tartó mi­nisztertanács volt Khuen-Héderoá rynak sikerült Plószt ós Wlassicsot állásaik megtartására birni s igy a TARKA KEPEK. — Nem Idevaló. Most történt a vasárnapi szüreti mulatság al­kalmából : Egy jókedvű társaság : fiatal emberek, ismert alakok, meglehetősen hangosan iparkodnak befelé a Fiúméba a Széchenyi-ligetből. Az ártézi kút köze­lében a korlátra dőlve aluszik egy atyafi. Csak úgy dűl belőle a pálinka szaga. Alaposan el van ázva. A társaságból kiválik egy alak s odamegy a részeg atyafihoz s igy szól hozzá: — Bácsi ! mondja csak - s a teljes fényben ragyogó holdra mutat — a nap süt most, vagy a holdvilág ? Az atyafi felhorkan s jó csomó alkohol gőzt fúj ki a tüdejéből, azután flegmával odavágja a fe­leletet : — Nem tudom kérem, mert nem ide való vagyok. Az üvegszem. Együtt ülnek a kávéház előtt hárman. X. is köztük van s tartja mint rendesen, szóval a tár­saságot. — Tudjátok, ha már pincérről van szó, hát én olyan jóképű pincért sohasem láttam, mint ami­lyen a Qábor volt. Az, aki a Bárányban is, meg a ligetben is pincéreskedett. Kitűnő gyerek volt. Egyszer egy kompániával fogadott, hogy senki közülök nem teszi meg azt, amit ő. S a fogadást meg is nyerte. Elővett egy villát s a hegyével marsot dobolt a szeme golyóján. Ovegszeme volt. Itt az elbeszélőt elfogja a nagyitásláza és foly­tatja : — Igen, üvegszeme volt! Két üvegszeme . . . A társaságból közbevágott valaki. — Te vigyázz, már megint elvetetted a sujkot! Már hogy látott volna az a szegény Qábor, ha a két szeme üvegből lett volna ? — Csirke vagy még te ahhoz — folytatja a beszédét — hát mig az egyiket a pohárban hűtötte, addig a másikat viselte. ismét egy-egy leány tart a kezében két-két kalendá­riumot, a melyeken megint a két-két kalendáriumot tartó leány van, igy tovább és a végtelen fogalma szemlélhetővé válik. S hisszük, hogy ha a helyett a barna, piros leányzó képe helyett egy vagy másik elismert szép. ségű neveldés leány portréját teszik s ezt hozzák a végtelen fogalmával kapcsolatba, a diák urak figyel­mét a végtelen fogalma is jobban leköti. Csak a lányos mamák nem szeretnék, ha azok a barna piros lányok ugy a maguk végtelenségében megelevenednének, mert a lányoknak a mai szűk­esztendőkben is nehéz férjet fogni. Ugy-e? A tótkomlósi vasút, Az A. E. Q. V. vonalainak nj kiegészítése. Sokszor panaszkodtak maguk a tót­komlósiak e lapok hasábjain is, hogy ők Békósvármegyének mostoha gyermekei, akik a többi lakosokkal egyenlő arányban vise­lik ugyan a közterheket, de a hozzájárulás arányában nem egyenlő mértékben osztoz­nak a törvényhatóság által nyújtott elő­nyökben. Nohát a panasz ebben a formában nem felel meg a valóságnak ; községeinket a vármegyei hatóság teljesen egy-ugyanazon gondozásban részesíti. Ha van valami panaszra ok, ugy az Tótkomlósnak territoriális elhelyezkedésé­ből magyarázható. Aki rátekint Békés vár­megye térképére, az előtt rögtön nyilván­való lesz a helyzet. A megye határai me­rész kiszögelléseket képeznek a szomszédos vármegyék testébe, melyek folytán Szeg­halom, Füzesgyarmat, Gyomának északi része, Szentandrás, Öcsöd, Tótkomlós ós Sámson inkább Bihar-, Jász-Nagy-Kun­Szolnok-, Csongrád-, illetve Csanádvár­megyék tartozékainak látszanak, mint Bé­kósmegyóhez tartozó községeknek. S vala­mennyi között legszembeötlőbb Tótkomlós ós Sámson helyzete. Ezen községek föld­rajzi elhelyezkedése Békésmegye térképén szakasztott olyan, mint az Olasz „csizmá".ó az európai kontinensen. És ebben a földrajzi elhelyezkedésben rejlik Tótkomlósnak minden mizériája. Csongrád- és Csanádvármegyók közé szo­rítva, szinte kihelyezve látszik Békésmegye érdekköréből. Vasúti összeköttetése Oros­házán át olyan kedvezőtlen, hogy ennek a vármegyei központ, a vármegyei szókhely vajmi kevés hasznát látja ; a csatlakozás annyira kedvezőtlen, hogy ha a tótkomlósi embernek Gyulán tennivalója akad, ugy a jövés menésre egész napját fel kell használni. Pénzt és időt fecsérel sokat a tótkomlósi szegény ember, amiből tudjuk, sohasincs elegendő. A dióhéjba szorított ezen körülmé­nyek adják magyarázatát annak a fészke­lődésnek, melynek célja odairányul, hogy Tótkomlóst Bókósmegyóből Csanád me­gyébe kebelezzék. Ez a mozgolódás nem csekély veszedelmet jelent Békósmegyére g nem lehet tagadni, hogy a tótkomlósiak rokonszenvével találkozik. Ennek a mozgalomnak útját kell ál­lani, s kedvező megoldást keresni oly esz­közökben, melyek a felmerült eszmének egyszer s mindenkorra elejét veszik. Egyetlen eszköz, ami célhoz vezet, csak az lehet, ha Tótkomlósnak a mainál kedvezőbb vasúti összeköttetést létesítünk a megye központja felé. Régen kisórt már ez eszme, most talán dűlőre kerül. Arról van szó ugyanis, hogy a sokat hangoztatott Géza megálló és Tót­komlós közötti vasúti összeköttetés az A E. G. V. hálózatába felvétessék. S ebben a törekvésben saját jól felfogott érdekében nemcsak Tótkomlósnak, hanem a várme­gyének s a többi érdekeltségnek is nem szabad elzárkóznia az áldozatkészség elől. Előttünk fekszik a tervezet, melyre az A. E. G. V. társaság az előmunkálati en­gedélyt már megkapta. Ezen terv szerint Tótkomlós az A. E G. V. apácai állomá­sával nyerne egyenes és közvetlen össze­köttetést. A vonal hossza 6"8 klmtr, építési költsége 107.000 korona, melyből a tervezet szerint esik : községek is olcsó és kényelmes csatlakozást nyernek Békésmegye központja felé s a vonal kiópitósóvel Tótkomlós-Csaba lesz az A. E. G. V. fővonala. S ha e terv keresztülvitelére az érde­kelt tényezők összefognak, s áldozatkészsé­gükkel a sikeres megoldás elé juttatják, ugy Tótkomlósnak bizonyára nem lesz többé oka a panaszra. Tótkomlósra . Békósmegyére Csanád „ Békéscsabára 65.000 K. 20.000 „ 6.000 „ 16.000 „ Ezzel a tervezettel nem csak Tótkom­lós, hanem ennek nagy kiterjedésű vidéke: Sámson, Nagymajláth, Pitvaros és Alberti ÚJDONSÁGOK. Az állandó választmány üléséből. A vármegyei állandó választmány a vármegyei jövő évi költségvetés előkészí­tése és tárgyalása végett ülést tartott, melyen a költségvetést a határozati javas­lattal elfogadta. Tárgyalás alá kerültek egyóbb ügyek is, melyek közt említésre méltók a nyug­dijválasztmány jelentése, mely szerint a nyugdijalap jövedelme nem fedezi a nyug­díjazottak részére megállapított járulékok összegét. A vármegyei tiszti nyugdijalapnak a szabályrendelet értelmében felhasználható jövedelmei nem elegendők a megállapított nyugdijak fedezésére. Az alap 278 ezer koronányi tőkéje általában kicsiny egy vármegye nyugeijintézete számára és annak erősitése már előbb szükséges lett volna, bárha eddig képes volt az igényeket ki­elégíteni. Ujabban azonban az alapnak takarékpénztárban elhelyezett tőkéje 5% helyett 4 1/ J°/ 0-ot jövedelmez, jelzálogos magánkölcsönök nem vétetnek az alapból, ami ismét az eddig ily módon gyümöl­csöztetett tőkék kamatlábának a 6°/ 0-ról 57,%-ra való leszállását okozta. Hozzájárul ehez, hogy a pénz*ári ós számvevőségi alkalmazottak állami szolgálatba való át­lépésével az alap jövedelmei a tisztviselők hozzájárulása cimén is kevesbednek, míg a kiadások nyugdijak címén állandóan emel­kednek. Minthogy pedig a szabályrendelet szerint a törvényhatóság tartozik gondos­kodni fedezetről, ha az alap jövedelme a megállapított igények kielégítésére nem elegendők, a nyugdíjintézet igazgató-vá­lasztmánya előterjesztésére az állandó vá­lasztmány azon javaslatot terjeszti az októberi közgyűlés elé, hogy a folyó évben előállott és a jövő évben előrelátható hiány fedezésére 1904 évre V s%-os pótadót vessen ki. A vármegye pénzkészleteire nézve a Gyulavidéki takarékpénztár indokolt fo­lyamodványának figyelembe vételével azt a határozati javaslatot terjeszti a [választ­mány a közgyütés elé, hogy a pénzkész­letek a gyulai mindhárom pénzintézetben helyezendök el. A csongrád-szentes-oros­názai vasút hozzájárulása tárgyában java­solja, hogy a törvényhatóság eddigi hatá­rozatát fentartva, amennyiben a vasút Gádoros felé vezettetik ós egy óv elteltével az engedélyokirat bemutattatik, 80000 kor. hozzájárulási összeget ajánl fel a vármegye. Szarvason az ág. ev. egyház lelkészei és tanítói részére a község által eddig természetben kiszolgáltatott terménybeli járandóságot a község képviselőtestülete készpénzbeli segélyre változtatván át, mi­után az ide vonatkozó törvénycikk is segélyt ismer, az állandó választmány az érdekelt egyháznak az elnevezésre irányuló feleb bezését elutasitandónak s a képviselőtestület vóghatározatát helybenhagyni javasolja. — Személyi hir. Zsilinszky Mihály dr. közoktatásügyi államtitkár, Csaba ország­gyűlési képviselője pénteken éjjel Nagy­váradról, hol a protestáns irodaimi társa­ság közgyűlésén vett részt, Csabára érke­zett. A képviselő több látogatást tett s szombat éjjel visszautazott Budapestre. — A körözsladányi Erzsébet-szobor. Amint mult számunkban irtuk, a körözs­ladányi Erzsébet-szobor leleplezési ünne­pélye ma, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz. A leleplezés alkalmával az ünnepi beszédet Fábry Sándor dr. alispán fogja mondani. Az ünnepélyre különösen a szeghalmi já­rásból készülnek sokan, az emlékszobor létesítése a Merán grófné ós Wenckheim bárói család buzgólkodásának köszönhető. — Az őszi közgyűlés. Békésvármegye őszi közgyűlésének napját a vármegye fő­ispánja már kitűzte, október hó 12-ikére. A közgyűlésen az alispáni jelentós után tárgyalás alá kerül a vármegye jövő évi házipénztári költségvetése, azonkívül hatá­rozni kell a közigazgatási szükségletekre előirányzott szokásos 1%-os, valamint a vármegyei tiszti nyugdijalap ez idei ós jövő évi hiányának fedezésére szolgáló 1/2%-os pótadó megszavazása tekintetében is. A költségvetés, valamint mellékletei a vármegye főjegyzői hivatalában közszem­lére van kitéve. A költségvetésre vonat­kozó észrevételeket a közgyűlést nyolc nappal megelőzőleg az állandó választ­mánynak lehet beadni. A tárgysorozatát még nem állították össze a közgyülósnak, de nemsokára kiadják. Előre láthatólag A végtelen. Végtelen! Mennyi is lehet a végtelen ? Erre a kérdésre diák koromban sem tudtam megfelelni soha, mikor a végtelen geometriai haladványok nehéz és oonyodalmas kiderítésével kínlódott velünk gimná­ziumi tanárunk. S a végtelen fogalmát ez ideig még mindig nem tudtam felfogni — hiszen nagyon sokan vannak ilyen helyzetben - s most végre láttam rajz­ban ezt a fogalmat, s tisztán előttem áll e fogalom maga is. Látom a gúnyos mosolyt azoknak arcán, akik mathemati kával foglalkoznak, s engem őrültnek de­klarálnak. De az engem egy cseppet sem bánt . . . A törtek mesterségébe ugy oktattak, hogy taní­tóm almát szelt széjjel, miből azután világosan ki is tudta mutatni, hogy */ 4 = 1 egész almával, hogy hogy '/« X */« = almával, de a végtelen fogalmat ezideig senki sem tudta szemléltetve megértetni. Épp ezért a mathematika történetében a Pesti Hirlap-ot hirdető plakát arany betűvel lesz feljegyezve. A tanár dolga ezennel meg van könnyítve a végtelen fogalmának megértésében. Bevisz magával egy Pesti Hírlapot 'hirdető plakátot s ezt kérdi va­lamelyik tanulójától?: „Meg tudná-e mondani, hány leány van ezen a plakáton ?" A tanuló vagy azt mondja egy, vagy azt hogy három. - Hogy miért mondja ezt, nézzék meg a plakátot. Erre a tanár úr elkezdheti magyarázatát. Elmondja, hogy maguk rosszul látnak, hogy maguk semmit sem vesznek észre, mert ezen a képen sem egy, sem három, hanem igenis végtelen leányzó van. Nevezetesen: Ez a nagy leány a kezében tart két kalendáriumot, azon a két kalendáriumon szintén van egy egy leány,, a kik megint két-két kalendáriu­mot tartanak a kezükben, a melyek mindegyikén

Next

/
Thumbnails
Contents