Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-27 / 78. szám

XXX. évfolyam. Békéscsaba 1903. Vasárnap, szeptember hó 27-én 78. szám. Bfl BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fö-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részéi illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 ;kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szám 16 fillé Előfizetni bármikor lehet, évnegyeden belül is. Felelős szerkesztő : MAROS GYÖRGY. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fö-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. „Legyen béke, szabadság és egyetértés." — szept. 26. Ezek a márciusi pontok kezdő szavai, ez a márciusi 12 kívánság mottója. Mi pedig idézzük, mert tudjuk hogy nehéz idők járnak most is. Felébredt az ember hosszú álmából, amelybe a politika döntötte. És körülnéz, mert mégse kicsi dolog, ha már építik a barrikadokat. Még csendes az utca. És csendes a nép. Hanem a kávéházak erősen zajongnak És az újságok is mind. Az asztalok mellől tüzes szónoklatok jönnek, harsog a szó ós a hangsúlyt már-már ököllel kisérik. Bámulatos erővel tör elő a nemzeti érzés csodás sovén tüz folyik az erekben. Szines, ragyogó a lángja, erőt mutató. Barrikádokat talán még nem lehetne emelni vele Nem, bizonyosan nem volna elég a szuronyok ellen s^m, de erő, a maly figyelmet parancsol. El jővén a rend, okos államférfiak gyö nyörü teret engedhetnek neki. Nem mondjuk el a régi mesét a hasznos és a pusztititó árról. A pusz titó víz is hasznos. De a nagy fol, ók, a nemzet törzs-erői most még nyugodtan folynak. A hátukat megborzongatják a zavarok. Mélyebbre szánt az elkeseredés viharja, amelyet elfojtani nem lehet, ha a nyugodtabb időkben el is múlik. Amaz ezerek, akik részt vesznek a törvényhozás munkájában, megdöbbennek és zúgolódnak, nem titkolhatják el, hogy mély sértést érez nek, méltatlanul a sok évtizedes alkotmányos munkája után: ós még várnak a megnyugtató, a magyarázó szavakra.. A keserűséget végképp és teljesen eltüntetni ezek se fogják, De bármily nagy legyen is a sérelem és a nézeteltérés, lehetetlen, hogy ki nem irtható nyoma maradjon, hogy megegyezést ne lehessen csinálni, most, amikor visszatudunk emlékezni arra, hogy egy véres forradalom és reá következő sötét esztendők után a megegyezés sikerült. A nemzetet megbántották, a nemzet szó nélkül nem türi a bántálmat. Megnyilatkoznak az ezerek, megnyilatkoznak ama milliók is, amelyek a publikus munkán még mindig kivül állanak. Mindezek szóvá teszik a sérelmet. Szóvá teszik kívánságaikat a hadsereg körül, de vájjon elhalgathatják-e mindazt, ami ezeken kivül, ezeknél sokkal mélyebben járva okoz bajt, vár a javításra. Ez a nemzet — nyomasztó a legnagyobb zsarnok: a szegénység — most csendes. De azért vannak kívánságai, melyek nem merülnek ki a magyar vezényszóval. Nem is kezdődnek, nem is végződnek ott Valaki vállalkoznék ma és csinálna márciusi pontokat e kezdődő őszi időben, majd megszűnnék forradalmat kiáltozni a pusztába. Majd elővenné a nagy ifjak régi tizenkét pontját és kezdené : Mit kiván a magyar nemzet : Legyen béke, szabadság és egyetértés. Ez az első kívánság most is Kívánják első sorban a milliók, akik az öntudat felé igyekeznek, akiket egyre nagyobb tömegekben kell a fórumra engedni. És kívánják a többi tizenkét pontot, amelyek mindegyik a nagy emberi haladást, az egyetemes és örökeszméket szolgálja. Kívánják, hogy mindaz, ami törvénybe foglalva alapja az államnak, ugy legyen meg, ahogy tervezték a nagy alkotók. A szabadságot, a gondolat, a lelkiismeret korlátlanságát ne hiúsítsa meg sunyi szojgaszándék, a jogok maradjanak jogok a valóságban is. E súlyos időkben a nemzeti érzés, ha egészséges alapokra támaszkodik, meg fogja védeni igazát. Látható és láthatatlan ellenséggel szemben egyaránt, akkor is, ha az alattomos szándékok királyi palást mögé bújnának. A szél, amely fújdogál, nem forradalmi szól. De elég erős arra, hogy tisztítson. Hogy mindazt, ami a tizenkét pontból megvalósult, megtisztítsa a reá tapadt salaktól. Ereje lesz és ha káros reakciója lesz is, azokat lehet okozni, akik megendedtók, hogy politika kerüljön a hadiparancsba. Várjuk most, hogy akik a nevünkbea beszélnek, megértsék az egyetértés nagy eszméjét. Megértse első sorban a szabadelvű többség, amely lehet a gyakorlati politika propagálója, amelynek gyakran meg kell alkudnia a viszonyokkal, de soha sem szabad feladnia a nemzeti jogokat, a nemzeti önérzetet. Most kitűnik, hogy átkos az apró cseprő széthúzás, most kö veteli az idő, hogy nemcsak pártoknak: a nemzetnek egyesülnie hell Mert, hogy emelkedhetnék fel másként impozáns módon az ige : Mit kiván a magyar nemzet ? A nemzet a sérelmek és félreértések tisztázását várja. Addig nyugalommal, ha nehéz is, higgadtsággal kell várni, mert az állandó felelet : Legyen béke, szabadság ós egyetértés ! A politikai helyzet. - Fővárosi munkatársunktól. Budapest, szept. 26. A viharos gyűlés után ismét csend honol a magyar polikai életben. K h u e nHéde rváry szerdán másodszor látta tombolni maga előtt a képviselőházat s mégis nyugodtan tud megmaradni a helyén. Nem hagyja el a bársonyszéket, bár Rigó Ferenc, a magyarruhás kuruc megmondta neki, hogy hova menjen. De hát ez nem olyan nyugoteurópai kitejezés, amit le lehetne papírra írni. Ilyet már csak a nigyon részeg ispán mond a béresének. De hát mindez nem ér semmir, Khuen marad és majd meg látjuk, hogy mit tud cselekedni. Nem is annyira a politikai zűrzavarok következményei állanak felszínen. Ma már Birabás Béla, a volt gyomai képviselő párbajügyeit veszi körül a közönség érdeklődése, azonkivül a Bonis-Struchli párbajt. Barabás képviselőházi nyilatkozata elmaradhatott volna, de ha el is repült az a mondat Barabás szájáról, kár volt azt a tüntetést rendezni a szabadelvű pártnak, ölelkezve a néppárttal. Amint értesülni lehet, Barabás Béla az egyik forrás szerint 16 embert provokált, a másik forrás szerint hetet: Andrássy Tivadar grófot, Rakovszky Istvánt, Ivánka Oszkárt, Kammerer Ernőt, P e r c z e 1 Dezsőt, S z ő c s Pált és Borbély Györgyöt. A provokációt ja segédek már tudomására hozták az illető képviselőknek, akik azonban segédeiket még nem nevezték meg. Ha e hét lovagias ügyet békésen nem lehetne elintézni, az Békésmegyei Közlöny tárca ja. Refleksziök. — A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Mányiné Prigl Olga. Dicsőséges kor, rajongó esztendők szétszórt gyöngyeit szedegetjük össze, véröntözte föld piros rózsáit kötjük, kötözgetjük bokrétába. „Hej Rákóczi ! — hej Bercsényi !" — sirva keressük a lábatok nyomát is, s hullva hull a könnyünk a piros rózsákra . . . . . . Fölhúzott kocsiernyővel, szakadó esőben érkeztünk meg, több mint másfélnapi utazás utan, — Bártfa fürdőre. Maga a fürdő egész modern kis város benyomását kelti. Van villanyvilágítása, ragyogó üzletei, van remek parkja, sétánya. Az Erzsébet ós Felsőkörut csupa szebbnél szebb villa, ahol aránylag olcsón igen egészséges fekvésű, csinos szobákat kaphatni. Kár, hogy az élelmezési viszonyok nincsenek arányban a fürdő szépségével ós hírével, noha a főszezonban a fürdővendégek létszáma meghaladta az 1600-at, kik között nagyon sok volt a külföldi. Lengyel, francia, po rosz, angol, sőt négy-öt család amerikai is. Az élelmezési mizériák mellett Bártfának mégis nagy előnye, hogy rendes piaca van, mert az ott nyaraló családok nagy része háztartást vezet — s aránylag igy nagyon olcsón ós mégis jól lehet étkezni. De hiszen Bártfán — igazán levegőből ól az ember. Hatezer hold fenyőerdő ontja életadó, ózonos lehelletével, óriási szálfák nyúlnak föl sugár, nyílegyenes növésben s állnak mozdulatlan, mint valami mesebeli holt óriások. Madár nem jár arra, de még a szellő sem, a galy se rezdül, szinte félelmetes odabent az a nagy csöndesség. Messziről hallatszik olykoregy-egy magános érnek egyhangú csobogása, száraz időben az is alig. Elvész a hangja a süppedő moha között, amiknek mindig nedves, hűvös talajában gyönyörű páfrányok tenyésznek, mig körülöttük a fényes levelű télizöld kúszik egybe a borostyán indájával. Virág csak a tisztásokon nyilik, idebent nem kap elegendő napot. Jókora bokrétát szedtünk azért össze egy-egy kirándulásunk alkalmával s bevittük a kis templomba, amely egész nap nyitva áll s melynek vörös bársonynyal draperiázott, kegyelettel őrzött oratóriumából fohászkodott az Egek Urához megdicsőült nagyasszonyunk, Erzsébet királyné. Három hetet töltött itt, bolyongva a magányos erdőkben, keresve a gyógyulást fájó lelkére. A metszett, karcsú ivópoharat, amelyből az ő felséges ajkai itták a forrásvizet, az igazgatóság márvány obeliszkbe foglaltatta. Bártfa fürdő savanyu vizét már IV. Béla idejében ismerték. Burcuth, (Borkút) néven, sőt a bártfai gyógyforrásokat 1505ben három magyar forintért bérbe is adták. Maga a fürdő a XVIII-ik században kezdett fellendülni, amikor kedves találkozó helyévé vált a magyar és lengyel főuraknak. A fürdőből kellemes hegyi séta vezet át Bártfa városába. Hepehupás utcái, a szent Egyed templom, a régi városháza és annak környéke, mintha csak egy darab középkor volna. Minden egyes ház régiség, öles falakkal. Századok viharzottak keresztül rajtok, tűz, víz, ellenség pusztította, de a szilárd építkezés, a gondosan megválasztott any g ellentállott annyi megpróbáltatásnak. A templom legelső alapköveit a cisztercita apátok rakták le, negyedik Béla idejében. Hosszú századok során hol romba döntötték, hol megint újra építették, pusztította tűzvész, földrengés, de hitbuzgó fejedelmek, vallásos főúri családok bőkezűsége nyomán mindannyiszor megmenekült a végső enyészettől. Műkincsei, régi oltárai a legnagyobb részt épen maradtak. Áhítattal nézegettük Mátyás király oratóriumát, a Serédy, Erdődy családok síremlékeit, padsorait, a tanácsbirák különös formájú kikoptatott karos-székeit, amelyek mindegyike ki van rakva az illető család címerével, hajszálnyi finom munkával, az úgynevezett antarziával, mely valóságos famozaik. Helyt-helyt őrli már a szú, — de mily régen elporladt a kéz, mely ezer türelemmel a mestermüvet alkotta ! Altalán véve az egész templom a famunka ós faragás jellegét viseli. Az egyes szentek oltárai a szent egész élettörténetét mutatják, az ő kinzatását, halálát, megdicsőülését, miniatűr kivitelben szintén fából faragva. Alakjuk többnyire gót stilü, úgynevezett szárnyas oltár Érdekes a keresztelő medence, mely a XIV. századból való. A fedőt később elcserélték, amikor a templom egyizben az ág. evang. hitfelekezet szolgálatában állott. Rendkívül érdekes egy 1492-ben készült, háromülésü, Ízléssel faragott ós cimerpajzszsal ellátott szék, mely a hóhér ós két legénye számára volt kijelölve. Bártfa határszéli város pallosjoggal volt felruházva ós abban az időben a legkisebb bűnökért is kijárt a halálbüntetés. Az elítélteket a templom, vagy a városháza előtt végezték ki. A városháza maga egy oly érdekes épitkezósü régiség, a milyen nincs több az országban. Ez esztendőben muzeummá fogják átalakítani, de kell is, mert szinte komikusan hat, hogy a boltíves meszelt folyósókon, a kikoptatott zeg-zugos lépcsőkön, méltóságteljes palástos szenátorok helyett, fürge, modern emberek futkosnak. Egy faragott antik ajtón öles, a Corvina-nyomda által nyomatott plakátot találtam, hirdetve rajta a csabai országos vásárt. Örömmel köszöntöttem, hiszen haza emlékeztetett! Az épület maga egy nagy térségen áll, ablak a hány van, annyiféle rajta, aszerint a mint javítgatták őket. 1505-ben kezdték építeni s húsz évig tartott, mig teljesen elkészült. Falai egy méter 15 centiméter vastagok. Kemény vakolattal van betakarva, de simítva nincsen. A födél szerkezete páratlan a maga nemében, aránytalanul sokkal magasabb ós karcsúbb, mint a mai házak födelei. Az északi ós déli homlokzat párkányán különféle diszitósek vannak, többnyire symbólikus jelentőséggel, azonkivül a falba van vésve a tizenkét égi jegy s egy napóra Nyugati oldalán van két kőből faragott gabonamórő, a nagyobbik 1519-ből Az egész épületben legérdekesebb a tanácsterem, mely jelenleg a polgármesteri hivatal. Ez az emeleten van, hová reneszánszstylü, kőből faragott lépcsőház vezet fel. Régi festmények a falon, letört díszítések halomra rakva. Egy fülkébe óriási vaslemezes lovaa;szobor, számtalan golyótól átlyuggatva Valamikor a déli csúcsfal tetején állott, de 1737-ben egy óriási szélvihar ledöntötte s kiverte a pallost és zászlót a kezéből. A tanácsteremben legelsőbb szembetűnik annak gyönyörű gerendázatos menyezete. 72 kockára van felosztva, a gerendák sima fából készültek 1508-ban. Mindenik kocka közepére az a jellegzetes rózsa van kifaragva, mely a régi világban annyit szerepelt, — a sub rosa, — a rózsa alatt, vagyis a titoktartás jelében. A tanácsteremben egyedüli modern tárgy a polgármester Íróasztala, körül-körül régi fegyverek, csákók, várkulcsok, bilincsek, pallosok vannak lerakva, azonkivül halomszámra hevernek régi irások, levelek. A tárgyak érdekesebb része benn van a kassai kiállításon, igy Zrínyi Ilona toalett-asztala, Rákóczi órája stb. A polgármester úr volt olyan kedves, hogy félbehagyva hivatalos teendőit, szívesen elmagyarázott egyet-mást. Igy a többek közt érdekes egy cseh rabló fenyegető levele 1457 bői. Valami sarcot kivánt a várostól, melyet ha az meg nem ad, a következő büntetésekkel ijesztgeti: a levél aljára van három akasztott ember rajzolva, a papiroson ki van égetve öt lyuk, a mi a város felperzselését jelenti s végül hozzá van kötve néhány nyirfavessző. E tanácsteremnek még egyik megható nevezetessége, hogy a város gazdag polgársága e helyen vendégelte meg I. Rákóczi Ferencet és Zrínyi Ilonát 1666-ban törtónt egybekelósök alkalmával. E lakomán ott