Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-11 / 47. szám

kir. tanfelügyelő, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Haviár Lajos kir. főmérnök, Szarvasy Arzén kir. folyamfőmérnök, Zöldy Géza dr. főügyész, Varságh Béla, Bodoky Zoltán dr., Rosenthal Ignác, László Elek dr., Hajnal István dr., Beliczey Géza bizottsági tagok, Zlinszky István közgazdasági előadó, Liszy Viktor kir. ügyész. A főispán megnyitotta a gyűlést s megemlékezett Keller Imre haláláról, akit 23 évvel ezelőtt olőször választottak meg közigazg. bizottsági tagnak s aki mindig agilis, buzgó tagja volta bizottságnak. Kel1 e r Imre kiváló érdemeit a megyében mindenki elismeri; félszázadon keresztül szolgálta a közügyet minden téren. Aligalig hiányzott a bizottság üléseiről s ezután nélkülözni kell széles látkörü, nagy jogi tudásu felszólalásait. Indítványozta, hogy adjon a bizottság kifejezést legmélyebben érzett részvétének jegyzőkönyvileg s erről értesitse agyászoló családotis.Egyszersmind üdvözölte az elhunyt G e i s z t Gyula helyére választott uj bizottsági tagot: Beliczey Gézát, biztosította a bizottság kollegiális támogatásáról. Annál szivesebben teszi ezt. mert meg van győződve, hogy örökölte édes atyja tehetségét s hagyományait, ki 13 éven át vezére volt a vármegye kormányzatának. Most következett László Elek drnak, szpontán felszólalása, melyben a közélet, a megye minden kulturális ós közgazdasági kérdése iránt melegen érdeklődő, a megye népének boldogulásán fáradhatlan munkálkodó főispánnak a törvényhozás házában méltatlanul történt megrágalmaztatását elitéli, a közig, bizottság igaz ragaszkodását, igaz szeretetét tolmácsolva; amire a főispán látható mély megilletődéssel válaszolt. Ováció a főispánnak. László Elek dr. röviden bár, de őszinte szívből

ueredö szavakkal megdöbbenését fejezte ki a főispánt ért támadások felett Megütődik azon a hangon, melyet Lukács György ellen használtak, amelylyel rágalmazva, a főispán ténykedését illették, olyan emberek, akik buzgó működését, a vármegye minden kulturális, közgazdasági, közigazgatási kérdésében való pártatlanságát, nép- és fajszeretetét, szakértelmét nem is ismerik. A rágalom azonban hiába szállt, célját nem érte el s nem érintheti a főispán köztiszteletben álló személyét. E tudattal kifejezi a bizottság határtalan tiszteletét s ragaszkodását, amely nem csökkenhet az olyan támadások miatt, melyeknek semmi alapja sincsen. Biztosítja a főispánt mógegyszer a bizottság változatlan szeretetéről s~ mély sajnálkozásának ad kifejezést a történtek felett. A hosszantartó éljenzés után Lukács főispán felelt László Elek dr. szavaira. Őszinte hálával ós köszönettel fogadja a bizottság ragaszkodásának kifejezését, melyet a személyét érintő esettel szemben nyilvánítottak. A közéletben szereplő ember nem kerülheti el, hogy ténykedéseit meg ne bírálják, de őt is megdöbbentette az, hogy törpe alakok a mentelmi jogot rútul kihasználva, felelősség nélkül szórhatják a rágalom nyilait. A vármegyét hat év óta szolgálja s működésének eddig ismert irányáról nem tántorítja el semmi. Olyan korcsmai jeleneteknek jellemzésére, amilyeneknek szintere napról-napra a parlament, szótárában nincsen megfelelő szó. Eddigi működésére visszatekintve lelkiismeretében megnyugvást talál s jövőre nézve is az igazság utján haladva togja szolgálni a közönség ós a megye érdekét. A főispán önérzetes szavait hosszantartó éljenzés kísérte. Az alispán jelentése szerint a mult hóban a közbiztonság 18 esetben apró lopások által lett megzavarva; tüz 14 izben volt, baleset 5 történt. Részletesen számol be a jelentós a csabai pünkösdi munkászavargásról. Borsodvármegye közig, bizottsága átirt az éves és évközi közigazg. bizottsági jelentések eltörlését célzó felterjesztésének támogatása iránt. Fábry Sándor alispán támogatja Borsodvármegye törekvését. A közigazgatás egyszerűsítésével éppen azt célozták, hogy a közigazgatást fölösleges caírangtól megszabadítsák. A jelentéseknek mi eredménye sem lehet egy óv után, vagy időszakonkint s az nevetséges is. Ma táviratilag tesznek fontosabb ügyekben jelentést, a bizottság pedig úgyis felterjesztésekkel ól. Indítványozza, irjon fel a bizottság a törvénynek, a jelentések elhagyását célzó módosítása iránt, mit a bizottság elhatározott. Tudomásul szolgált, hogy a gyulavári erdőbirtokosság elnökéül Kárny áczky István választatott meg. Csorvás községe állami javadalmazásu anyakönyvi helyettesi állás szervezését kéri a belügyminisztertől, mert a 4000 lélekből álló lakosság igényeit egy anyakönyvvezető nem képes kielégíteni. Azt is kéri Csorvás községe, hogy a Puszta-Gerendáson szándékolt anyakönyvi állást ne szervezze. E két kérelem támogatását kérte a község a bizottságtól, de ez kimondotta, hogy a község kórelmét ez idő szerint nem támogathatja. Több kivételes nősülés iránt kérvény elintézése után, a bizottság Öcsöd és Füzesgyarmat községekben a behajthatlan útadókat törülte. Zöldy János főorvos havi jelentésében kiemeli, hogy a legtöbb halálozás oka a tüdővész. A vörheny csökkent, Újkígyóson a szamárhurut járványszerüleg uralkodik. Előterjesztette ezután a főorvos az endrődi második gyógyszertár helyének ügyét. Özv. Hegedűs Lajosné megfelebbezte az alispán azon határozatát, mely szerint a gyógyszertár helyéül a közönség által könnyen hozzáférhető uj iskola melletti házat jelölte ki. A bizottság az alispán határozatát hagyta jóvá. Csák György kir. pónzügyigazgató jelentésében kiemeli, hogy egyenes adóban, a mult év hasonló időszakához viszonyítva, 109,009 koronával kevesebb folyt be. Farkas György berényi lakos és ifj. Komlósi András fegyverbirságát elzárásra változtatták, Újkígyós községnek a házbéradó helytelen bevallása miatt kivetett 50 kor. 40 fillért törölték, de a kivetett 10 korona bírságot helybenhagyták. Szarvasy Arzén kir. folyammérnök Szarvas községe belvizének mikénti leve— Azt a levelezőlapot meg kell szereznem ! — határozta el magában. S mikor aztán a vendéglőben együtt vacsorázott a kópeslevelezőlap gyűjtők egyesületének néhány tagjával, a nagy felfedezés iszonyúan fúrta az oldalát és ötször-hatszor is erőt kellett vennie magán, hogy ki ne kottyintsa a dolgot. Mert hátha valaki elcsípné az orra elől ? — Nem, annak a levelezőlapnak az enyémnek kell lennie ! szólt Mák Kelemen magában akkor is, mikor ágyba feküdt. Es sokáig nem tudott elaludni ós egyre csak a spionskopi levelezőlap járt az eszében. Ha ő azt megszerezhetné ! Világhírűvé válnék a szakemberek előtt. Elve a kapott engedelemmel, másnap délután meglátogatta megint a trombitás özvegyet. Először is a porcellán-tálcára nézett, hogy megvan-e még a kinos i Megvolt. — Ha nagysád tudná, hogy az milyen kincs — mondta Mák Kelemen. — Ugyan hagyja már azt a levelezőlapot ! — bosszankodott az özvegy. — Hát egyébről se tud beszólni ? Várjon, majd játszom inkább valamit magának a vadászkürtön ! Azontúl Mák Kelemen mindennapos vendég lett az özvegynél s a mikor belépett hozzá, mindig azt nézte először is, hogy a spionskopi levelezőlap megvan-e még ? — Annak a kincsnek az enyémnek kell lennie ! — ismételgette Mák Kelemen, valahányszor magában volt. — Ha másképp nem lehet, ellopom ! Egyszer éjjel aztán eltűnődött: — Azt hiszem a legokosabb az volna, ha nőül venném az özvegyet ! Igaz ugyan, hogy az özvegy nem éppen fiatal, nem is éppen szép, «sőt az a körülmény, hogy arcán hót szemölcs van, egy csöppet se teszi kívánatossá, de micsoda diadal volna, ha a legközelebbi egyesületi közgyűlésen, vagy a nemzetközi kongresszuson bemutathatnám a spionskopi levelezőlapot! Sokáig hánykolódott az ágyban és végre is megállapodott : — Igen, nőül fogom venni az özvegyet a és spionskopi levelezőlap az enyém,lesz ! Másnap megkérte az özvegy kezet. Es az özvegy gyöngéd, lágy hangon mondta ki a boldogító igent, nem is sejtvén, hogy Mák Kelemen voltaképpen érdekházasásgot akar kötni ... Hat héttel később megvolt az esküvő. Es amikor Mák Kelemen az uj otthonba vezette hitvesét, boldog hangon mondta: — Végre hát enyém vagy! Es az enyém mindaz, ami a tied ! — Igen — suttogta Eulália (mert Euláliának hívtak) elérzékenyülve — minden a tied: a szivem, a lelkem a vadászkürtöm ! És ráborult férje keblére s a férj boldogan mondta. — Meg a levelezőlap is! Igen, az is! Az asszony fölkapta fejét. — A levelezőlap ? — szólt. — Miféle levelezőlap ? — A spionskopi levelezőlap 1 Az unikum ! — Ah az ! — Igen az ! — De hisz' az már nincs meg! — Nincs meg ? — kiáltotta fel Mák Kelemen rémülten. — Hát hol van ? — Hol ? A tűzbe dobtam pár nappal ezelőtt, sok egyóbb lim-lommal együtt! Mák Kelemen megsemmisülve roskadt le egy székre. Bamba arccal nézte a feleségét, aki azt hitte, hogy férje a nagy boldogságtól — könnyezik. zatése ügyét terjesztette elő. A Tisza-Maros ármentesitő társulat a belviz levezetésére átengedi csatornáit, azonban kötelezni kéri a községet, hogy magas vízállás esetén a mérsékelten megállapítandó szivattyuzási költségeket részben viselje. E szivattyuzási költségeket később majd hatóságilag fogják megállapittatni. A gyulai szövő és harisnyagyár, a gyártmányok festésére, festődét állított fel s ennek festett, használt vizét a köröscsatornába bocsájtja. Az engedélyezés e hó 18-án fog megtörténni, addig ideiglenes engedélyezést kórt a gyár. Szarvasy főmérnök az ideiglenes engedélyezést ajánlja, dr. Bodoky Zoltán szintén, mert a végleges engedélyezésnél a festett viznek szűrésére meg fog történni az intézkedés. Haviár Lajos nem engedné meg a festett viznek a csatornába való vezetését, létesítsenek kutat, AZ állam százezreket költött a csatornának élővízzel való el lá tására s a helyzet nem jobb, mint volt a nagy költségek előtt. A főispán nem óhajt, midőn minden téren támogatni kell a gyáripart, az engedély megtagadásával nehézséget támasztani. Hanem felhívja a kir. folyamfőmérnök figyelmét arra, hogy a köröscsatornának vízzel való ellátása körüli eljárás botrányos. Vagy nem tudják a nagy költséggel létesített duzzasztót kezelni vagy törődik a társulat a vízszolgáltatással. Ha esetleg a jogos panaszokat a csabai öntözött rétnek öntözése okozná, hasson oda a társulat, hogy a bajon minél előbb és minden irányban kedvező változás álljon be. Rezey Szilviusz, kir. tanfelügyelő az elmúlt hóban 79 tantermet látogatott meg: Kondoroson, Nagyszénáson, Szarvason, Szentandráson, Orosházán, Pasztaföldváron, Békésen, Vésztőn, Gyulaváriban és Gyulán. Jelenti, hogy a miniszter az uradalmi tanítók jogviszonyának rendezését kilátásba helyezte. Sámson községét utasította a bizottság, hogy a tanítóknak, az ismétlők oktatásáért járó dijat vagy az előre nem láthatók cimen előirányzott összegből, vagy pótköltségvetés utján fedezze. Az iskolai számadások beterjesztésével hátralékban levő községek ós hitközség utasítva lettek, hogy azokat nyolc nap alatt terjesszék be. A békési izr. hitközség kót tanítójának, az endrődi, a csabai oith. izr., a csabai gör. kel. egyház, a gyomai ev. ref., a szarvasi ág. ev. egyház három tanítója részére kér az államtól korpótlókot ; a kérvényeket a bizottság pártolólag terjeszti fel a miniszterhez. Békés iskolaszéke Balog Máriát választotta meg tanítónőül, mit a bizottság jóváhagyott. A tanügyi előadmányokkal kapcsolatosan az alispán felhivta a főispán figyelmét újólag a gyulai polgári leányiskola ügyére. A közigazgatási bizottság — mondta a főispán, már a mult évben jogerőseu utasította Gyula városát, hogy miután a kat. főgimnáziumi osztályok fokozatos életbeléptetésével, a polgári fiu iskola megszűnik, létesítsen polgári leányiskolát. Ez óv őszén már a gimn. első osztálya fel fog állíttatni a polgári iskola helyiségében, indítványozza, köteleztessék a város újólag, hogy a leányiskolát a jövő óv őszén okvetlenül állítsa fel, s tegyen lépéseket államsegély kieszközlése iránt. Rezey tanfelügyelő nem hajlandó a jövő évig várni, a város ez évre van kötelezve .az iskola létesítésére ; állítsa azt fel bérházban, mint tettek azt Gyulánál kisebb községek. A főispán újólag felszólalva, kijelenti, hogy örvendeni fog, ha a tanfelügyelő e rég húzódó kérdés megvalósítását keresztülviszi: reálisan akar haladni, s nem akar egyszerre sokat markolni. Fábry Sándor alispán tarthatatlannak ós botrányosnak mondja azt az állapotot, mely Gyulán a leánygyermekek oktatását lehetetlenné teszi s hogy 30 év óta a törvénynek érvényt szerezni nem lehetett. Ha Gyula szókváros akar maradni, okvetlenül kell, hogy teljesítse azt, mit előtte már régen Szarvas, Mezőberóny közsegek megvalósítottak. Nem kivánja, hogy az iskolát most, vagy jövőre állítsák fel, hanem utasítaná a várost a rendelet végrehajtására. A határozatot ily értelemben mondta ki a bizottság. A tiszti főügyész előadmányai közül kiemeljüki Erdős István dobozi lakosok ós társai fellebbezését, akik sérelmesnek találják, hogy a körgát épitósi költségeit a közmunkaalap viseli. A bizottság, miután ezt a törvény rendeli igy, a felebbezést elutasította. Még Haviár Lajos kir. főmérnök, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Liszy Viktor kir. ügyész tették meg jelentéseiket s az ülés egy órakor befezést nyert. Kereskedők és a közönség. A csabai cégek megállapodása Mindenfelől halljuk, hogy a mai világban kevesebb a pénz, mint régente s ennek következtében a megélhetés egyre nehezebbé válik. Az általános panasznak hinni lehet ós hinni kell, s ha csak egy cseppet is figyeljük a közgazdasági állapotokat, teljesen megértjük a helyzetet. A közgazdasági helyzet nyomasztó s érzi ezt minden társadalmi osztály, különösen pedig a kereskedő és az iparos. A kereskedő ós az iparos, aki a nagyközönség után ól s annak minden baját, az aggasztó közgazdasági helyzet súlyos vonatkozásait saját magán tapasztalhatja. Kész-pénz nem sokat forog közkézen s hogy a kereskedő mégis üzletet csináljon s üzlete után megélhessen ; hitelt nyit a vevőnek s nem követeli a kész-pénzen való vásárlást, csakhogy raktárában ne heverjen az áru, csakhogy pénz legyen belőle, ha azt rögtön nem látja is. S ez az eljárás teremtette meg a hitelvásárlást, melyet a közönség most már széles körben használ. Használ, mert igényeit ki tudja elégiteni, meg tud szerezni mindent — készpénz nélkül. Mondhatni lehet, hogy a nagyközönségnek a legnagyobb kényelmet biztosították ezzel a kereskedők, miután felfogták a sanyarú közgazdasági helyzetet. Maguknak is használtak ezzel, mert a forgalom nőtt valamit, a közönségnek azonban még nagyobb szolgálatot tettek. Mert bizony sokszor megesik, hogy éppen akkor nincs pénzünk, mikor valami mulaszthatatlanul szükséges, mikor valami okvetlenül kell. Bátran fordulhatunk a mai viszonyok között a kereskedőkhöz, elegendő ha a készpénzt Ígérjük is. Természetesen csak az vásárolhat készpénz nélkül, akinek van hitele, hitele pedig annak van, akiben a kereskedő bízik, akinek állása, vagyoni helyzete biztosíték arra nézve, hogy a pénz nem megy veszendőbe. Mi pedig — a közönség — annyira beleszoktunk a vásárlásnak ezen módjába, hogy már alig tudunk letenni róla. Alig vásárolunk készpénzen, sőt móg azok sem, akiknek nagyon is módjába állana a készpénzfizetés. A vásárlás e neme pedig könynyebb, — de annál nehezebb a kiegyenlítés. Egy parányi könnyelműség mellett megnő a számla összege s amit apránként ki lehetett volna fizetni, egyszerre, egy összegben nem igen vagyunk képesek megtenni. Es igy húzódik a dolog; a számla egyre nő s amilyen kára ez a közönségnek, éppannyira kára a kereskedőnek. Mert a kereskedő nem jut készpénzhez, igy ő sem vásárolhat készpénzen. Ö is a hitelhez fordul s áruit nem fizeti azonnal a szállításkor a gyárosnak, a nagykereskedőnek, hanem két-hat hónap múlva. Ez a „nem készpénzfizetés" azonban másforma a gyáros ós a kereskedő között, mint a kereskedő és a közönség között. A gyáros nem enged, a gyárosnak okvetlenül fizetni kell a kitűzött időre, mert különben nem kap több árut a kereskedő ; mig mi — a nagyközönség — sohasem csinálunk nagy lelkiismereti kérdést a fizetés idejének elhalasztásából. Látható tehát, hogy amennyire haszna és előnye van annak, hogy nem kell rögtön fizetnünk, éppen annyi a kára is, ha túlságba visszük a doJgot. Kára a közönségnek is, kára a kereskedőknek is. Nem régen országos mozgalom indult meg, hogy ezen az — ugy a közönségre, mint a kereskedőre nézve — káros beiyzetén valamiképpen segíteni lehessen s megtalálható legyen a helyes középút, mely kielógiti a közönség igényeit s a kereskedőknek is javára szolgál. Az ország nagyobb városaiban mindenütt értekezletek, tanácskozások voltak e kérdésben s a megállapodás mindenütt az volt, hogy a kereskedők meghatározták azt az időpontot, ameddig a vásárlás keltétől hitelt nyújtanak. Ez a leghelyesebb eljárás. Mert a készpénzfizetést követelni mindenkor célszerűtlen lett volna és nem törődés a közönség jogos igényeivel s helyzetével. Viszont azonban a közönség sem követelheti, hogy a kereskedő saját kárára hosszabb ideig hitelezzen. A mozgalom hullámai eljutottak már Bókésmegyébe : Csabára is. A csabai kereskedők is tanácskozást tartottak a dologban s ők is a középutat választották, amely kielégíti a közönséget és saját érdekeiket sem sérti. Elhatározták, hogy a vásárlás idejétől számított fél esztendeig nyújtanak hitelt, mely megfelelő idő arra, hogy a számla törleszthatő " -«n. A féléven belül