Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-11 / 47. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 47. számához. ki nem egyenlített számlaköveteléseket pedig pénzintézeti leszámítolás után veszik be, amely szolid fizetési kényszerítésnek a nagyközönség sem mondhat ellen. A csabai pénzintézetek átveszik a Követelést; a kereskedő megkapja pénzét idejében, a vevő pedig az intézetnél törleszthet, vagy fizethet. Ilyen egyértelmű eljárásra kötelezték magukat eddig a következő csabai cégek : Blau Béla, Deutseh Testvérek, Gencsi József, Grünhut R., Kulpin Jakab, Kádár József, Lőwy Jakab és Társa, Löffler Ignác, Pollák Mór, Rosenthal Testvérek, Reisz Gyula, Ritter Jakab, Ritter ós Bleyer, Corvina könyvk., Silberstein Ignác Utóda, Teván Adolf, Weisz Miksa, Wasserfogel Ferenc, Báyer Lajos. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A király és a katonai engedmények. Budapest, junius 10. (Saj. tud. távirata.) A képviselőház folyosóján ma a kö vetkező hihetetlen hir keringett. A király ugyanis hajlandó lenne a nem­zet által óhajtott kedvezményeket megadni, azonban a katonai körök több főherceggel tanácskozva, megállapod­tak, hogy a monarchia és katonai szempontokból nem 'ehet megengedni a magyar szempontok érvényesítését. Székely vasutakról. Budapest, junius 10. (Sai. tud. távirata.) A képviselőházban napirend előtt fel­szólalt V e r t á n Endre és a székely vasúti hálózat kiépítését a székelység létfeltételének tartja. A kormány ezt meg is ígérte. A hálózatnak központja Marosvásárhelyen kell, hogy legyen. B e d ő Albert a szabadelvű párti székely képviselők nevében kijelenti: elismeri, hogy a vasutak kiépítése lét­föltétel, de megbíznak a kormányban. Lukács miniszter kifejti, hogy egészen más kérdés tudomásul venni a választ, és más miként vélekedik valaki a beruházási javaslatról. A ki­fogásokat tegyék meg majd a javaslatok tárgyalásakor A kormány rajta van, hogy a székely vasutakat kiépítse. Hosszas házszabály vita után nagy szótöbséggel tudomásul vették a mi­niszter válaszát. A sómonopolium. Budapest, junius 10. (Saját tud. táv.) A képviselőházban a házszabályvita után Lukács pénzügyminiszter vá­laszolt Kecskeméti Ferencnek a só­monopolium ügyben tett interpellá­ciójára. Részletesen kifejti a minisz­ter az okokat, miért adta a részvény­társaságnak a kedvezményt. (Zajos kiáltások balról: Mutassa be a szer ződést.) Lukács kijelenti, hogy nem hajlandó azt bemutatni. (Percekig tartó lárma. Szélsőbalon kiáltások: Panama-botrány, nem járja.) Rakovszky közbekiált: Illető képviselők, kik a sóügyet közvetí­tették, miért nem jelentenek maguk ellen összeférhetetlenséget. (Nagy zaj.) Lukács miniszter további fej­tegetésénél G a b á n y i közbekiált: 3 du mein Hercz (Derültség). Ku b i k: nem Hercz hanem Herczné. (Nagy derültség.) Igy mulat az obstruáló képviselő­tláz. Kecskeméti pénteken válaszol i miniszter beszédére. Kúriai bíróból ügyvéd. Budapest, junius 6. (Saját tud. távirata.) Kormos Adolf kúriai biró, kit a íuria választott bírósága üzelmei miatt hivatalvesztésre itélt, ügyvédi oklevele ilapján folyamodik az ügyvédi kama­thoz felvételért s hogy ügyvédi gya- ' torlatot folytathasson. Nyoma veszett. Budapest, junius 10. (Saj. tud. távirata.) tficsinai postakocsist, ki 98 ezer ko- ; •onát lopott el egy vasládában, még J íem íogták el. A magyar nyelv a szemlaki evang. népiskolában Több mint husz esztendeje annak, hogj Szeberényi Gusztáv dr., volt bányakerület; ev. püspök a terjedő pánszlávizmus meg­gátlása ós az e felett nyugtalankodó haza­fias közvélemény megnyugtatása végett, egyik főpásztori levelében felhívta a bánya­kerületben működő összes egyházi férfiakat oly irányban való minél eredmónyesebt munkálkodásra, hogy „a magyar álláspont­nak megfelelő keresztyén miveltsóg ter­jedjen." Ezen felhívásnak eredménye lett, hogy az 1883-ik óvi bányakerületi közgyűlés el­fogadta s határozat erejére emelte az ösz­szes egyházmegyékhez leszállított s azok által pártolólag ismét felterjesztett követ­kező indítványomat: „tüzessók ki az elemi oktatás főcéljával kapcsolatban, bányakerü­letünk összes népiskoláit kötelezőleg, elen­gedhetlen követelményül azon eredmény, hogy gyermekeink a népiskolákban egyéb szükséges ismeretek mellett — a magyar nyelvet kivétel nélkül mindnyájan tényleg elsajátítsák. E célból utasíttassanak az es­peressógek tanterveiknek haladéktalanul ily értelemben leendő átalakítására s mindazon intézkedések megtevósére, melyek szüksé­geseknek mutatkoznak, hogy az eredmény biztosan elérhető legyen." Ezen kerületi határozatban szabatosan ós félremagyarázhatatlanul megjelölt ff ma­gyar álláspont" volt ama sziklavár, mely ellen a leghevesebb ostromokat intézték azok, akik a magyaroknak azt a szerepet szánták, hogy azok, mint ázsiai félvad elem, a törökök után kikergettessenek Európából. Nagy örömömre szolgál, hogy az el­múlt husz esztendőnek harcai legalább azt eredményezték, hogy most már a »magyar álláspont« elvét vallják sokan azok közű) is, akik azt kezdetben ádázul ostromolták. Azonban, hogy most is vannak olyanok, akik a magyar nyelvnek és szellemnek nem valami nagy barátai: arról nemcsak azok az ékes dolgok tanúskodnak, amiket leg­utóbb a tótkomlósi evang. egyházban tar­tott egyházi közgyűlésen — s amint az e lapokban olvasható volt — a szláv szózat hivei Veres esperesnek szemébe mondtak, hanem arról tanúskodik az alább következő eset is. A mult évben — mint körlelkész — jelen voltam Aradvármegye összes evang. népiskoláinak évzáró vizsgáin. Az erről szóló körlelkószi jelentésemben Kaiser Jakab szemlaki tanitó iskolájáról — aki a felsőbb három osztályt tanitá — egyebek közt ezeket jelentóm az egyházmegyének : „Egy dologra figyelmeztetnem kell a fiatal tanitó urat. A 63 gyermek közül csak 10 beszélt magyarul. Pedig kívánatos, hogy a felsőbb osztályokban már minden gyermek tökéletesen értse ós tiszta kiejtés­sel beszélje a magyar nyelvet. Ezt nem lehet elérni az által, ha a magyar nyelvet csak mint külön tantárgyat az előirt órában tanítjuk. Hanem követni kell azt a mód szert, melyet az egyházmegye összes ve­gyes nyelvű iskoláiban a tanitó urak már régibb idő óta követnek, hogy t. i. — ta­lán a vallásiakat kivéve — az összes-többi tantárgyakat magyar nyelven tanítják. Miért ne lehetne ezt épen Szemlakon alkalmazni, ahol a német és szlávajku hivek közös érintkezési nyelvét csakis a magyar kópez­leti? Ajánlom a fiatal tanitó urnák, kö­pesse fentebb emiitett kollegáinak mód­szerét s akkor növendékeivel a magyar ayelv elsajátíttatása tekintetében is oly izép eredményt fog felmutathatni, amint íz készséggel elismert szorgalmától, tehet­ségétől ós hazafias érzületétől méltán vár­íató !" Jelentésemet Csepregi György esperes ir az egyházmegye összes tanítói között szokás szerint körözé. A fentebb említett fiatal tanitó jelen­esemet kezeihez kapván, annak ama sza­zait, melyekben az van mondva, hogy kí­vánatos, miszerint a felsőbb osztályok nö­vendékei a magyar nyelvet tökéletesen értsék ós tiszta kiejtéssel beszéljék, — alá­húzta ós kérdő jelet tett utánna. Azon pontot pedig, melyben ajánlom neki, hogy a. magyar nyelv tanítása tekintetében kö­vesse a többi vegyesnyelvü iskolákban al­kalmazott tanítók módszerét, — megcsilla­qozta és a lap aljára ezeket irá. > További félreértések kikerülése miatt megjegyzem, hogy az összes tantárgyakat — a vallást kivéve — mióta Szemlakon működöm, ma­gyar nyelven tanítottam. Kaiser Jakab.* Midőn az ekként megcsillagozott ós ily kommentárral kisért jelentésemet ke­jeimhez visszakaptam, nem sokat gondol­joztam, hanem jelentésemet beküldtem Aradvármegye kir. tanfelügyelőjének, Var­assy Árpád kir. tanácsos urnák. Kisérő evelemben arra kértem őo: szíveskedjék ingem, a hivatalos látogatásai alkalmával tapasztaltak alapján, arról értesíteni: való-e, logy Kaiser Jakab Szemlakon való mü­iödóse óta — a vallást kivéve — az ösz­izes tantárgyakat magyar nyelven tanítja? i meg van-e elégedve a tanfelügyelő ur a nagyar nyelv tanításával, a nevezett isko­ában ? A tanfelügyelő ur levelemre még a mult év végén ezt válaszolá: „Kaiser Ja­i kab szemlaki ág. ev. tanítónak mult tanévi hivatali működését s igy a magyar nyelv •f tanításában elért eredményét nem ismerem i s így é tárgyban jelenleg, érdemileg nem - nyilatkozhatom. Amint azonban a tavaszi - hivatalos látogatások alkalmával a szemlaki ,, ev. iskolák is meglátogattatnak, — a Kaiser - Jakab iskolájában tapasztaltakról Nagy­t tiszteletüsógedet értesíteni fogom". 3 A napokban vettem át aradvármegyei - kir. tanfelügyelő urnák, kilátásba helyezett - értesítését. F. óvi máj 28 ról 4364. sz. alatt keltezett levele igy hangzik : T „Kapcsolatban a mult évi december - hó 31-ón fenti szám alatt kelt átiratomban - foglaltakra, a szemlaki ág. ev. iskola hiva­c talos meglátogatásáról felvett jegyzőkönyv - másolatát '/. alatt azzal van szerencsém i megküldeni, hogy a Kaiser Jakab tanitó • által vezetett magasabb osztályok tanitás­• beli eredménye, Várady Lajos kir. segéd­tanfelügyelőt sem a magyar nyelv, sem más tárgyak tekintetében ki nem elégítette' 1. Az említett jegyzőkönyv Vl-ik pontja alatt ezek állanak : „magyar nyelvtanban az előhaladás alig számbavehető; földrajz­ból, számtanból is csekély, de valamivel több. Tanrend az 1902—3. tanévről, tan­anyagbeosztás, valamint az előirt tanterv nincsen, a tanitó felmutatni nem tudta". Ezen kérdésre : megtanulnak-e a gyer­mekek magyarul beszélni ? a felelet ez : megtanulnának, több és behatóbb foglal­kozást igényelnének, miután a IV. ós Vl-ik osztály van csak együtt. A magyar nyelv­tanból a beszédrészek elősorolása sem ment az V-ik és Vl-ik osztályokban, az össze­tett mondatokat, valamint a közönséges törteket? nem is ismerik". A mit tehát Kaiser Jakab szemlaki fiatal tanitó körlelkószi jelentésem szólére jegyzett szavaival megcáfolni igyekezett, az Aradvármegye kir. tanfelügyelője saját hivatalos közegének jelentése alapján, — megerősitó. Már most mi a teendő ? Nevezett tanitó, az emiitett jelek oda­pingálása által kétségbe vonta a magyar nyelv tanítása tekintetében megkövetelendő eredményre vonatkozó legfentebb idézett egyházkerületi határozat jogosultságát s állítja, hogy Szemlakon való műkö­dése óta, a valláson kivül az összes tan­tárgyakat magyar nyelven tanitá, holott én, mint körlelkész, személyes tapasztala­tom alapján annak ellenkezőjéről győződ­tem meg s a kir. tanfelügyelő szavai szerint a magyar nyelv tanítása tekintetében elért eredmény még a legfelsőbb osztályokban is annyira sem kielégítő, hogy a növen­dékek a legelemibb nyelvtani ismereteket elsajátították volna. Fegyelmit kérjek ellene ? Ezt nem teszem, hanem maradok a mellett, amit Varjassy kir. tanfelügyelő úrhoz, jelentésem beküldése alkalmával in­tézett levelemben írtam. Azt, hogy az ón szavaimban foglalt szelíd nyomásra reagált és tollat ragadott, hogy a magyartalanság vádja ellen egyelőre az ón hivatalos jelen­tésem szélére jegyzett kijelentése által tiltakozzék, — biztató jelnek tekintettem ' arra nézve, hogy fiatal lelke még bir ér­zékkel a magyar hazafiság követelményei iránt s távol áll a javíthatatlan megátal­kodottság. Sajnos, hogy ő jelen tanévi működé­sével — amint az a látogatási jegyzőkönyv­ből látható — ismételten rám cáfolt ós megdöntötte a tanfelügyelőhöz intézett le­velemben kiíejezett feltevésemet ós jó véle­ményemet.*) Ennek dacára nem kívánom ezen ügyet az egyházi törvényszék elé vinni, a hova az a fennálló egyházi szabályok értelmé­ben tartoznék. Nincs visszásabb dolog, mint a törvény metsző késével gyógyítani akarni ott, ahol a nyilvánosság szabad levegője képes egye­dül megakadályozni a bacillusok képződé­sét ós a betegség kifejlődését. Reményiem, hogy Kaiser Jakab szem­laki fiatal tanitó — ezen hírlapi szellőz­tetést hasznára fordítván, — ezentúl óva­kodni fog attól, hogy a magyar nyelv — ós ami ezzel összetügg — egyéb tantár­gyak tanitasa tekintetében alkalmat szol­gáltasson arra, hogy akár az egyházi, akár a világi felsőbb hatóság kifogásolhassa az ő tanítói működésót. Jeszenszky Károly. *) Czikkemet már beküldtem volt, midőn K. J. tanitó úrnak hozzám intézett levelét kézhez vettem, melyben azt irja, hogy tettét megbánta s tőlem bo­csánatot kér. Megírtam neki, hogy én s z e m é 1 y i- ( 1 e g távolról sem éreztem magam megsértve az ő jegyzetei által, sőt örültem annak, hogy tisztázni i akarja magát azon vád alól, mintha a magyar nyelv tanítása tekintetében nem fejtett volna ki kellő buz­galmat. Hozzám intézett sorait ujabb bizonyítékul 1 tekintem arra nézve, hogy K. J. jóravaló, hazafias, magyar érzésű fiatal tanitó, aki a rajta esett csorbát . ki fogja köszörülni az által, hogy iskolájában ezen­túl a magyar nyelv tanítása tekintetében oly szép eredményt fog felmutatni, a minővel például a 1 békéscsabai evang. magyar nép- < iskolák kitűnő tanítói szokták meg- | örvendeztetni a szülőket és az Istent, aki - a pán­szlávok tagadása dacára — egyúttal a .M a g j a­roknak is Istene!' " J. K. i ÚJDONSÁGOK. — Dandár parancsnok Gyulán Bíha Ferenc altábornagy, dandár-parancsnok V 1 a d á r Mihály őrnagy kisóretébei: vasárnap Nagyvárad felől Gyulára érkezett Az állomáson Schnörch Gyula ezred­. parancsnok fogadta, s vele együtt azonnal a kaszárnyába hajtott. Az altábornagy e szokásos felügyeleti vizsgálatot teljesítette amennyiben a legénység kiképzéséről kiváni meggyőződést szerezni, mielőtt a nyári hadgyakorlatokra indulnának. Bihar í Komló vendéglőben szállt meg, hol csak főbb tisztekből álló szűkkörü társaság vette körül, miután nem barátja annak a szokásnak, mely a katonaságnál valamely magasabbrangu tiszt látogatása alkalmával a tiszti kart arra kötelezi, hogy testületileg jelen meg. — Megfelebbezett határozat. Békésvár­megye törvényhatóságának, az indemnitit elitélő, oly nagy port felvert határozatát dr. P á n d y István törvényhatósági bizott­sági tag megfelebbezte. Felebbezósét teg­nap nyújtotta be Gyulán s abban törvénybe ütközőnek mondja, hogy az indítvány a törvényes időhatáron tul tétetett közszem­lére s hogy az eluöklö főispán kétszer szavazott. — Eqv biró halála Férfi kora delén, az élőhalottak menhelyén, a lipótmezei tóbolydában fejezte be életét T a p o 1­c s á n y i Imre albiró, kinek elmúlása so­kak szivében kelt vármegyénkben fájdal­mas megilletődóst. Régebben a gyulai törvényszéknél, utóbb a szarvasi kir. já­rásbíróságnál működött, s mindaddig, mig az elmebaj tünetei nem mutatkoztak rajta, mint szorgalmas, ügybuzgó ós tevékeny -bíró volt ismeretes. Néhány évvel ezelőtt gyenge szervezete az idegölő munkában megroskadt, s ettől kezdve hivatali teen­dőinek betöltésére képtelenné vált. Egész­ségi állapotára való tekintettel nyugdí­jazták, s apósa: Nagy József nagyvá­radi törvényszéki biró a lipótmezei tóboly­dában helyezte el. Itt töltötte napjait el­borult elmével, életerői fokozatosan ha­nyatlottak s hosszas szenvedés után a mult héten elhunyt. Halálát özvegye siratja. — Ügyvédből községi jegyző. Békés szentandrás képviselőtestülete, a nyugdíja­zott Blazekavics Hugó első jegyző helyét tegnap töltötte be választás utján. Az állásra tizen pályáztak, jelölve azonban dr. Haj as József szarvasi ügyvéd, Tóth László eddigi h. jegyző és H a r z a Ferenc öcsödi jegyző lett. A képviselőtestületi tagok közül 26-an dr. Hajas Józsefre, 12-en pedig Tóth Lászlóra szavaztak. — A békés—ládányi Út. A békés—lá­dányi úthoz szükséges földanyagot az államépitószeti hivatal Békés községétől kérte, a „Liba" legelőből. Ez ügyben rend­kívüli közgyűlésen határozott a képviselő­testület. A kért 28 ezer köbméter földanya­got megszavazták a gyűlésen jelen levő Haviár Lajos államópitészeti főmérnök azon kijelentése alapján, hogy a munkála­tokhoz békési munkásokat használnak s hogyha a földterületen esetleg mocsár keletkeznék, azt a vármegye levezeti a Körözsbe s a területet befásitja. — Iparos tanoncotthon Csabán. Emlí­tettük több ízben már, hogy Csaba községe a volt Uhrin-féle telken a Kistabáni-utca és Sugár-ut sarkán az iparos tanonciskolák ós ipari tanfolyamok elhelyezésére tágas épület emelését határozta el. A kereske­delmi miniszter, mielőtt a tervek elkészí­tésébe fognának, a szükséges utmutatások megadására kiküldötte Csabára Bierbauer István kir. főmérnököt, ki szombaton idő­zött itt s K o r o s y első jegyző, Áchim Gusztáv mérnök, Rosenthal Ignác ipartestületi elnök, Áchim János jegyző, Láng Gusztáv iparostanonciskolai igaz­gató, Wagner József ópitószszel meg­tekintette a telket s azt minden tekintet­ben a célnak megfelelőnek találta. Tett észrevételei szerinti vázlattervnek elkészí­tésére ós a minisztériumnak való megkül­désére hívta fel a várost a főmérnök s kifejezést adott annak, hogy ezen épület emelésével Csaba az iparos képzés terén nemcsak úttörő, de nagy horderejű, az összes iparosság boldogulására irányuló, nem elégé méltányolható lépést tett. — Esküvők. A gyulai társaskörök egyik közbecsülósben álló tagja: dr. L i s z y Viktor kir. ügyész kedden esküdött hűséget arájának, Szekér Fanny kisasszonynak. Az esküvői szertartáson tanukként Szekér Gyula uradalmi jószágkormányzó és;Sch rő­d e r Kornél ügyvéd szerepeltek. — V e r­t á n Emil gyulavarsándi jegyző, oltárhoz vezette Győry Idát, Győry Imre nyugal­mazott jegyző leányát.

Next

/
Thumbnails
Contents